Csepel.info

Csepel.hu

Egy év megfeszített munka és két írásbeli forduló után október 8-12. között került sor a Nyirő József Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi vetélkedő döntőjére. A versenyt 2012-ben indította útjára Csepel Önkormányzata az író halálának 60. évfordulója alkalmából. A 12 legjobb csapat felkészültsége, kitartása, alapossága a szervezőket és a zsűri tagjait is meglepte.

Kerületünket a Jedlik Ányos Gimnázium és a Csete Balázs Szakközépiskola egy-egy háromfős csapata képviselte. A megmérettetésnek a székelyudvarhelyi Tamás Áron Gimnázium Kollégiuma adott otthont. A fiatalok a Nyirő József díszteremben adtak számot tudásukról, azok között a falak, ahol egykoron az író is a padokat koptatta.

Ki volt Nyírő József?

Nyirő József 1889. július 28-án született Székelyzsomborban. Életét végigkísérte a hit: édesapja a helyi katolikus gimnázium igazgatója volt, ő maga a Székelyudvarhelyi Római Katolikus Főgimnáziumban, majd a gyulafehérvári papnevelő intézetben és a bécsi Pázmáneumban végezte tanulmányait. 1912-ben teológiai doktorátust szerzett, ugyanebben az évben pappá szentelték Nagyszebenben. Előbb hittant oktatott, majd a Kolozs megyei Kide plébánosa lett. Miután Erdélyt Romániához csatolták, kilépett az egyházi rendből és családot alapított. Tíz éven át a kolozsvári Keleti Újságnál dolgozott újságíróként. 1920-ban Haldoklik a székely című novellájával megnyerte a Zord Idő pályázatát, a későbbiekben pedig több irodalmi elismerésben is részesült. A korabeli Erdély meghatározó szellemi alakjaként szerkesztette a Pásztortűz folyóiratot, az Erdélyi Szépműves Céh egyik alapítója. 1924-ben jelent meg egyik legismertebb munkája, a Jézusfaragó ember című novelláskötet, amellyel Erdélyben és Magyarországon is sikert aratott. 1928-tól az Erdélyi Helikon munkatársa. 1945-től Németországban élt, 1950-ben Madridba költözött. 1952-ben részt vett a clevelandi Kossuth Lajos Könyvkiadó megalapításában. Hosszas betegség után, megtérve az egyházhoz, 1953. október 16-án hunyt el Madridban. Legismertebb művei a Jézusfaragó ember (1924), az Uz Bence (1933), a Havasok könyve (1936), a Madéfalvi veszedelem (1939) és a Zöld csillag (1950). Darabjait 1945 és 1988 között a színházak nem játszották, a magyar és román kommunista rendszerek műveit betiltották. Első köztéri szobrát 2004-ben avatták fel Székelyudvarhelyen.

Tanulni és gyarapodni

A döntőbe jutott fiatalok október 8-án, kora reggel indultak el a Szent Imre térről, hogy az író szülőföldjén, Székelyföldön bizonyítsák: megértették, átérezték, átszűrték magukon Nyirő József alkotásait, a kor hangulatát, irodalmi és történelmi összefüggéseit. A hosszú út tanulással, ismétléssel telt: a csapatok még utoljára elővették az Uz Bencét, a Jézusfaragó embert, történelmi atlaszaikat és jegyzeteiket. Megérkezésük után Stiglmayer Gábor programvezető tájékoztatta a verseny lázában égő fiatalokat és felkészítőiket: nem egy hagyományos vetélkedőn vesznek részt, a megmérettetés első napján, október 9-én a 12 csapatból összeállított 4 csoportban kell egy-egy témát kidolgozniuk. A helyszínen követte az eseményeket Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, a vetélkedő védnöke, Borbély Lénárd alpolgármester, országgyűlési képviselő, Morovik Attila alpolgármester és Samna Gábor kabinetfőnök. Csepel polgármestere köszöntőjében elmondta: Nyirő József újratemetésén született meg az elhatározás, hogy az író emlékét és emlékezetét ápolni fogják. Kiemelte: a verseny végeredményétől függetlenül mindenki nyertesként térhet majd haza, hiszen az is cél, hogy a résztvevők feltöltődjenek, gyarapodjanak, új barátságok köttessenek. A versenyzők megismerték a zsűri három tagját: Takaró Mihály irodalomtörténészt, a zsűri elnökét, Cserhalmi Zsuzsa irodalomtörténészt és Fráter Olivér történészt, akiktől megkérdeztük:

Mit várnak a versenytől?

“Azt várom, hogy ezek a gyerekek megértsék, nem légüres térben születik, keletkezik valami. Az irodalomszervezés megelőzi azt, hogy írók szülessenek, írói munkaközösségek, folyóiratok legyenek. Erdélyben az történt, mint a mi korai reformkorunkban: a semmiből kellett megmenteni a magyar írást, a magyar szót, a magyar irodalmat”. – Cserhalmi Zsuzsa, irodalomtörténész

“Elsősorban azt várom, hogy az a közel félszáz ember, aki idejött a verseny döntőjére, jól érezze magát. Élményeket kapjon, mélyüljön benne a magyar nemzeti identitástudat. Az értéke az ismeretgyarapodásban van, amelynek éppen híján vagyunk, hiszen itt erdélyi irodalomról beszélünk, amit Magyarországon 70 éve nem tanítanak. Olyan írókat és költőket fogunk megismerni mélyebben, alaposabban, akikkel a tankönyvekben nem találkozhatnak a gyerekek, márpedig ott lenne a helyük a magyar irodalmi kánonban.” – Takaró Mihály, irodalomtörténész

“Nyirő Józsefnek fontos helye és szerepe van a magyar irodalomtudományban. Ehhez még hosszú utat kell megtennünk, a Nyirő József irodalmi és műveltségi vetélkedő utat nyit az erdélyi irodalom irányába. Nyirő József életében Székelyudvarhely egy fontos állomást jelentett, fiatalkorában, majd felnőttkorában is, 1993-tól 1939-ig itt élt és itt alkotott. Nem véletlenül és nem esetlegesen választottuk a döntő helyszínéül.” – Fráter Olivér, történész

Zászlóvivők, Szószólók

A verseny első fordulója a Zászlóvivők nevet viselte. A négy, 3 csapatból álló alkotóműhely október 9-én egy-egy nagyobb témát dolgozott ki közösen: előadásaikban Nyirő József ünnepi eseményt, múzeumot, emlékművet terveztek és irodalmi folyóiratot szerkesztettek. A zsűri szigorú szakmai szempontok szerint értékelt. Pontosították, új információkkal látták el a csapatokat, kiemelték erősségeiket. A fiatalok példát mutattak összefogásból, a tanulás és a fejlődés iránti alázatból és kitartásból. A második fordulóban, október 10-én a csapatok már egyedül dolgozták ki témáikat, amelyekért egy tárgyi tudást számonkérő versenyen, egy úgynevezett témaárverésen mérettek meg. A Szószólók elnevezésű második forduló második felében ezt a 12 témát mutatták be a versenyzők. A témák kerettörténete egy film készítése volt: az Erdély Művészeti Társaság filmet forgat Erdélyről, a csapatoknak ehhez kellett egy konkrét témára filmkészítési javaslatot kidolgozniuk. A 12 csapat mindegyike ötletgazdag, leleményes, alaposan előkészített előadásokkal lépett a színpadra. A zsűri többszempontú, összetett értékelései alapján mindenki számára világossá vált: erős, felkészült, elszánt fiatalok küzdenek egymással – a végső eredményre azonban estig kellett várniuk.

A magyar géniusz

A verseny eredményét október 10-én, este tudták meg a résztvevők. Az ünnepélyes eredményhirdetésen részt vett Kövér László, az Országgyűlés elnöke, a vetélkedő fővédnöke, Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke, Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke, dr. Zsigmond Barna, csíkszeredai főkonzul és Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke. Kövér László beszédében az anyaországi magyarok nevében is köszöntötte a versenyzőket, szervezőket. A vetélkedőt az Országgyűlés épületéhez hasonlította: “az Önök szépapái, szépanyái, ükapái, ükanyái adták össze azokat a forintokat, azt a tudást, azt a munkaerőt, amelyik létrehozta és a mai napig a magyar géniuszt szimbolzálja.” Hozzátette: a verseny ugyanazt testesíti meg, mint az Országgyűlés: az összetartozásunkat “attól függetlenül, hogy hol élünk mi, akik magyar ősöktől származunk, magyar nyelvet beszélünk, a magyar kultúrát tartjuk a magunkénak.”

Takaró Mihály, a zsűri elnöke kiemelte: 1948 óta most először fordult elő, hogy Kárpát-medencei irodalmi és műveltségi versenyre nem csak szándék van, hanem meg is valósult, ezért a csapatok ennek az eseménynek úttörői, történelemírói. “Törökbálinttól Veszprémen keresztül Dunaújvárosig, Budapesten keresztül, Pásztót is beleértve, Barótról vagy Székelyudvarhelyről érkező csapatok mutatják azt, hogy bár politikai értelemben szét lehetett szaggatni Magyarországot, azonban van valami – ez a kultúrális értelem – amiben egyek vagyunk” – emelte ki a zsűrielnök. Németh Szilárd szerint “nem könnyű ma Nyirő József mellett kiállni, de azt gondolom, hogy mindenkinek, aki magyar, aki magyarnak érzi magát, ezt kell tennie. A kiállást hol kezdhetnénk máshol, mint a fiatalok körében?” Csepel polgármestere bejelentette: folytatják a kezdeményezést: jövőre minden résztvevő diákot, tanárt vendégül látnak Csepelen egy irodalmi táborban. “Azt is megbeszéltük, hogy olyan nagyszerű dolgozatok születtek, hogy ezeket nem lehet parlagon hagyni, megjelentetjük őket” – mondta el az esemény védnöke, hozzátéve: egy következő lépésben feltámasztják az Erdélyi Helikon emlékét.

Legjobbak a legjobbak között

Az egyéves, háromfordulós verseny végén a csepeli Csete Balázs Szakközépiskola Csete 2012 nevű csapata győzedelmeskedett: Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve 12. évfolyamos tanulók. Felkészítő tanáruk, aki a döntőn is segítette a fiatalokat, Fux Ernőné. A legjobbak 400 000 Ft értékű utazást nyertek a Kárpát-medence egy választott pontjára. A küzdelem végén a képzeletbeli dobogó második fokára a pesterzsébeti Kossuth Lajos Gimnázium Tündérek nevű csapata állhatott fel, ők 300 000 Ft értékben szervezhetnek kirándulást. A harmadik helyen a vendéglátó Székelyudvarhely csapata végzett, az Erdélyi boszorkányok 200 000 Ft-os jutalomban részesültek. A Jedlik Ányos Gimnázium Erdélyi Kürtőskalács nevű csapata a 8. helyen végzett.

Élő Székelyföld

A kötelességen és a munkán túl a résztvevők megismerkedtek Székelyföld több nevezetességével is. Amit mostanáig elképzeltek Nyirő leírásai alapján, az most a valóságban kápráztatta el őket. Október 9-én Szejkére utaztak, ahol meglátogatták Orbán Balázs emlékművét. Október 11-e a pihenésről, az élményszerzésről szólt: Lövéte és Székelyzsombor épített és természeti szépségei, Homoródkarácsonyfalva temploma maradandó élményt jelentettek a Havasok ölelésében kiránduló versenyzők számára. Székelyzsomborban Nyirő József szülőházában és a vele szemben álló templomban is találkozhattak az élő történelemmel a friss barátságaikat elmélyítő, a verseny terhét maguk mögött tudó fiatalok.

Felülemelkedni a problémákon

Nyirő József témái gyakran az élet sötétebb oldalát mutatják be: a fennmaradás nehézségeit, az emberi és a természeti törvények összeütközését, a gyászt, a székelyek traumáit, az elszakadás fájdalmát és a hűség terheit. Fux Ernőné, a nyertes Csete 2012 csapat felkészítő tanára szerint “Nyirő meglehetősen komor világot tár az olvasók elé, de ebben az életkorban a fiatalok nagyon fogékonyak, nyitottak, szembesülni tudnak a problémákkal.” A tanárnő szerényen nyilatkozik eredményeikről, a többi csapat tudását, kreativitását, talpraesettségét dícséri. A győzelem mámorában kiemeli: nem csak az élmény, egyfajta konstruktív, előretekintő szemlélet is gazdagítja a résztvevőket. Nyirő József pedagógiai értékét annak krónikási képességeiben látja: “Megmutatja, milyen volt az élet abban a világban, mit gondoltak az emberek a múltról és hogyan keresték a megoldást a jövőre.” Kiemeli: amikor a második fordulóban a csapat a színpadon bemutatta előadását, Keve személyes véleményét is beleszőtte szövegébe. “Keve azt mondta: ha valamikor a jövőben az életében válaszút elé kerül, fellapozza az Uz Bencét. Feleleveníti, hogy Bence a humorral, a talpraesettséggel, a góbésággal hogyan tudott felülemelkedni a nehézségeken. Hogyan tudta legyőzni a félelmeit az olvasással” – hozzáteszi: ez a személyes hangvétel, az olvasó és a mű összekapcsolódása teszi büszkévé tanárként. Halász Boglárka, Szabó Mihály és Bács Keve évek óta jóbarátok, felkészítőjük szerint ez nagyban hozzájárult sikerükhöz: a felkészülés, az elődöntők és a döntő folyamán is olajozottan tudtak együttműködni. A csapattagokkal beszélgetve kiderül: mindenki a saját erősségeinek megfelelően kapott feladatot: van, aki olvasni szeret, más a történelemben érzi otthon magát. Boglárka színpadi rutinja sokat segített, biztonságérzetet jelentett a fiúk számára. “Szinte nem is hittük el, hogy megnyertük a versenyt. Egy éve készülünk, a tanárnő külön foglalkozott velünk. Rengeteg olvasás, böngészés, magolás, értelmezés van mögöttünk, de megérte” – mondta hazafelé Boglárka. Keve kiegészíti: sokat tanultak a többi csapattól, felnéznek tudásukra. “Fantasztikus előadásokat láttunk, a többiek is mind kifogástalanul felkészültek.” Mihály még nem mondta el a nagy hírt otthon: “Szeretném büszkévé tenni őket, ajándéknak szánom.”

“Ha testemet nem is, de legalább lelkemet vidd haza a házsongárdi vagy az udvarhelyi temetőbe, vagy terítsd le az áldott földön, hogy attól is nőjön a fű, szebbüljön a világ.”

A vesenyben résztvevő fiatalok, tanáraik, a szervezők és Csepel képviselői október 11-én reggel virágokkal rótták le kegyeletüket a székelyudvarhelyi Papkertben Nyirő József emléke előtt. A virágok nem a sírhelyre vagy emlékmű lábához, hanem a földre kerültek. Nyirő József hamvai máig nem kerülhettek oda, Székelyudvarhelyre, ahol az író élt, alkotott és holtában nyugodni szeretett volna.

Nyírő József 1953-ban halt meg Madridban. Az élete utolsó éveit emigrációban töltő író végakaratában rögzítette: földi maradványai nyughelyéül szülőföldjét jelöli meg. A Magyar Országgyűlés 2012-ben kezdeményezte Nyirő József madridi sírjának feltárását. A székely apostol azév pünkösd vasárnapjára tervezett újratemetése meghiúsult, mivel a Hargita Megyei Törvényszék formai hibákra hivatkozva megsemmisítette a Székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatal által kibocsátott temetkezési engedélyt. Az eset a magyar és a román közéletben is nagy visszhangot keltett, politikai feszültséget szült. A Magyar Nemzet Online 2012. június 27-ei cikkében

Veress László, az Országgyűlés elnökének kabinetfőnöke elmondta: a Hargita megyei prefektus korábban elismerte, hogy az újratemetés szervezői nem hibáztak. A hibát a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal követte el, a prefektus véleményét a bíróság is megerősítette. Veress László hangsúlyozta: bíznak a román jogállamban, mivel a hatályos román polgári törvénykönyv 80. szakasza értelmében az elhunyt személy megállapítható végakaratát tiszteletben kell tartani. A hamvak újratemetésére ezidáig nem került sor.

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. október 15. kedd at 12:20 and is filed under Érdekes, Önkormányzat, Csepel, Kultúra, Oktatás, Társadalom, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.