Csepel.hu
Hogyan dolgozik a restaurátor?
Megszépül a Szent Imre téren található Nepomuki Szent János-szobor, melynek felújítási munkálataival az önkormányzat Módy Péter kőszobrász-restaurátort bízta meg. Még tavasszal rendkívüli képviselő-testületi ülés keretében döntöttek a városatyák arról, hogy 19 millió forintból restaurálják Pest legrégebbi közterületi szobrát, és rendbe teszik annak környezetét.
Tavaszra egy szép neobarokk stílusú hidacska is készül az emlékmű környékére. Az időszerű restauráláshoz a Fővárosi Önkormányzat mintegy 9 millió forinttal járult hozzá.
Egy kis történelem
A Csehországban született Nepomuki Szent Jánost a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentjének, valamint a gyónási titok mártírjaként tartják számon. 1722-ben emeltek szobrot róla ismeretlen alkotótól. A barokk műemlék eredetileg a mai Kálvin tér területén állt, az akkori pesti városfal déli kapujához vezető híd mellett (erre utal a készülő híd motívum). Többszöri áthelyezés után az első csepeli plébános, Schmidt de Wallenstein közbejárására került végül a kerületbe. A Duna-partról a gyárak terjeszkedése és a homokdomb elhordása miatt ismét elvitték a Szent Imre térre, ahol rendbe hozatala jelenleg is tart. A Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő szobor 1972 óta áll jelenlegi helyén – tájékoztatta lapunkat Módy Péter.
Szakmai kaland
A renoválási munkát irányító szobrászt egy kora őszi napon kerestük fel a hamarosan megújuló Szent Imre téren. A helyreállításhoz szükséges anyagok (akrilgyanta, víz, mész, kőzúzalék) vették körül: éppen a habarcsot simította a kupolás építmény kőoszlopára. „Művészpálya a miénk, de a kívülállónak sokszor tűnhet kőműveskedésnek a restaurálás. Általában a színre, struktúrára nagyon odafigyelünk. Sok építmény és szobor esetén megőrizzük a korukra jellemző festéknyomot, esetleg sérülést is: ezek teszik hitelessé, datálják az adott műemléket. Úgy szépítünk – s ez szerintem a legnagyobb nehézség –, hogy a szemlélő ne érzékelje változást. Vagyis mindennek úgy kell kinéznie, mintha mi sem történt volna: egyszerűen csak azt érezze, milyen szép is az az alkotás, ami előtt áll” – teszi hozzá a Módy Péter, akit tovább faggatunk csepeli munkájáról.
Milyen munkafolyamat szerint haladnak?
A nyár eleji felméréskor a legnagyobb hibának az tűnt, hogy a négy gyűrűs lépcsősor teljesen elmozdult, néhol 5-6 centire. Elemeire szétszedtük a betonelemeket, majd újra raktuk, és rozsdamentes acélkapcsokkal rögzítettük. Annak ellenére, hogy 16 évvel ezelőtt kapott új szerkezetet a tető, s az építmény kupoláján lévő fazsindelyek lentről nézve látszólag jó állapotúnak tűntek, sok korhadt darabot pótoltunk kellett. A 9 milliméter vastagságú vörösfenyő zsindelyeket egyenként kicseréltük, aztán favédő és gombamentesítő festékkel kentük be az egész tetőt. A műemlék négy új, domború vasrácsot kap, ami követi a hengerpalást felületét. A külső homlokzatot védő mészréteggel vonjuk be, közben a barokk stílusnak megfelelően készül a szobor felújítása. A plasztikai részeket finoman visszamintázzuk s a korábbi restaurálások elöregedett technikáját kicseréljük. Mindenképpen arra törekszünk, hogy ne faragjuk újra a szobrot, hanem megőrizzük eredeti vonalait. A legvégén aztán 22 karátos arany füstlemezzel vonjuk be, mely időálló és nem változtatja színét.
Miben rejlik a restaurálás szépsége?
Ha egy szóval akarnám megfogalmazni, akkor azt mondanám, hogy a végeredményben. Nekem útmutatást az ad, amikor meglátok egy elhanyagolt, lepusztult műemléket: lelki szemeimmel ilyenkor már látom, hogyan fog kinézni felújítás után. Mindig a belső képet követem a restaurálási terv készítésénél.
23 éve vagyok a pályán, Veresegyházán élek. Köztéri szobrokat készítek, múzeumi kiállításokat szervezek. Szobrásztársaimmal pedig templomokat, kastélyokat, emlékműveket újítunk fel. A restaurátori munkáim során számtalan szakmai kaland ér, sok érdekes, izgalmas feladattal találkozom.
Forrás: Csepel.hu
“Hogyan dolgozik a restaurátor?”
Komótosan!
Hungarocell szobrot vállal vajon?! 😛