Csepel.hu, Origo
Csepeli helyzetkép hétfő délelőtt: műanyagpalackok, kimosott kerti budik és hatalmas mennyiségű uszadék és szemét van a kiáradt Dunában
Németh Szilárd polgármester a helyszíni bejáráson már az árvíz utáni fertőtlenítésről beszélget az egyik ártéren lakó családanyával – az események csúcspontján megmutatja szarvait Charlie, a csepeli árvízi kecske is
Rengeteg veszélyt hoz magával az elvonulóban lévő dunai árvíz. A folyó által kimosott budikból sok kórokozó kerül a vízbe, jön a szokásosnál veszélyesebb szúnyoginvázió, és pszichológiailag is nehéz túltenni magunkat a nehézségeken. Mit tegyünk, hogy ne betegedjünk meg?
Az egészségügyi szakemberek azon dolgoznak, hogy ne legyen járványveszély a levonuló árhullámból. Paller Judit országos tiszti főorvos szerint ehhez összefogásra van szükség, mindenekelőtt a személyes higiéniára kell odafigyelni. Elsősorban azoknak, akik a védekezési munkálatokban vesznek részt; például aki lapátol, mindenképpen húzzon kesztyűt. A gátak mentén dohányzók fokozott veszélynek lehetnek kitéve, ugyanis a kezükről a megfogott cigarettán keresztül a szájukba juthatnak a baktériumok.
Az ÁNTSZ-tájékoztatót itt lehet elolvasni
Paller hétfőn tartott sajtótájékoztatót a levonuló árral érkező járványveszélyről. Azt mondta, a következő tünetekre kell figyelni: hányás, hányinger, hasmenés. Akinél ezek közül bármelyik jelentkezik, annak a háziorvoshoz kell fordulnia, és nem szabad közösségbe mennie. A helyzet egyelőre nem súlyos, Paller eddig egy olyan esetről tud, amikor Győr-Moson-Sopron megyében egy embert kiemeltek a gátakon dolgozók közül gyanús tünetek miatt, de ez sem tűnik komolyabbnak.
Veszélyes anyag az iszap és a homok is
A veszélyt az jelenti, hogy bár a Dunába tisztított szennyvíz kerül, előfordul, hogy nem tisztítottat is hoz az árhullám, a fekáliára tapadva pedig veszélyes kórokozók terjedhetnek, így jellemzően szalmonellaszerű fertőzések ellen kell védekezni.
A Hepatitis-A fertőzés kockázata kiemelt az árvízi védekezésben részt vevők esetében. A vírus a fertőzött ember székletével a környezetbe kerül, nagyon stabil, sokáig életképes. A fertőzés szájon át jön létre, szennyezett étel, ital, kéz, csatorna, szabad vizek közvetítésével. Ezért kiemelt fontosságú a kézmosás, valamint az, hogy a szülők a gyerekeiket ne hagyják játszani a vízben vagy az utána visszamaradt pocsolyákban.
Az árvízzel elöntött árterek, illetve lakóépületek tisztítása különösen fontos. A víz után maradó iszap veszélyes anyagnak minősül, ezért ennek elszállítását ennek megfelelően kell megoldani. Ugyanez igaz a több millió, vízzel átitatott homokzsákra is. A főorvos szerint az aszfalt tisztítása is kiemelten fontos. Paller szerint útmutatókkal készülnek a lakosságnak, hogy megfelelően tudják majd tisztítani az otthonukat, de “nem kell nagy dolgokra gondolni, ami elérhető, Cillit, Florasept, Domestos jó lehet”.
Paller szerint az ÁNTSZ honlapjára délután kerülnek fel a lakosság számára készített útmutatók, amelyek segítenek abban,. hogy megfelelő óvintézkedéseket tegyenek az árvíz idején felmerülő fertőzésekkel, megbetegedésekkel szemben. Viszont már most iselérhető néhány általános (2013. április 4-én készített) dokumentum, ezekből a legfontosabb tanácsok.
– csak biztonságos élelmiszert fogyasszunk, illetve olyan ivóvizet, amelyről biztosan tudjuk, hogy nem szennyezett
– gyakrabban mossunk kezet
– védekezzünk hosszú nadrággal és pulóverrel a szúnyogcsípések ellen, ugyanis árvíz idején az ízeltlábúak, különösen a szúnyogok csípése betegségeket terjeszthet
Jönnek a szúnyogok!
Az osztrák lapok által megkérdezett ökológusok 3-4-szeres csípőszúnyog-mennyiséget prognosztizálnak az idei nyárra. Ehhez hozzájön, hogy alapból már a tavasz csapadékos volt, a korábbi évek átlagánál több volt a szúnyog az árvíz előtt is. A fejlett csípőszúnyogegyedek kifejlődése 10-14 napot vesz igénybe, nagy invázióra két hét múlva számíthatunk.
A szúnyogok ráadásul nemcsak a csípésük miatt kellemetlenek, hanem az esetlegesen általuk terjesztett vírusok, baktériumok miatt is. Ilyen lehet többek között a nyugat-nílusi láz vírusa, vagy az ún. Usutu-vírus, amely szintén Afrikából ered. Afrikán kívül először 2001-ben észlelték, térségünkben először pont egy Duna-árvíz után, 2002-ben észlelték. Nyáriinfluenza-szerű tüneteket okoz.
– előfordulhat, hogy vadon élő állatok emberi lakhelyeken keresnek menedéket az árvíz elől, erre mindenki figyeljen oda
– “Az árvízzel kapcsolatos veszélyek súlyos fizikai és lelki megterheléssel járnak. Igyekezzen gondosan beosztani az idejét, fordítson időt a pihenésre. Ne maradjon egyedül, keressen társakat, és szükség esetén kérjen segítséget, támogatást.”
– a tömegszálláson elhelyezett gyermekek életkorhoz kötött kötelező oltásainak megtörténtét ellenőrizni kell, és az esetlegesen elmaradt, továbbá az esedékes oltásokat azonnal be kell adni azért, hogy a védőoltások által nyújtott közösségi védelem és biztonság ne sérüljön
Hogyan kell kezet mosni?
– kézfertőtlenítéshez “vízben literenként két tabletta Neomagnol tabletta feloldása, plusz egy evőkanál ecet hozzáadása. A kezet 1 percig tartsuk benne! Az oldat 4 óráig használható! Kézfertőtlenítéshez bármely közforgalomban kapható kézfertőtlenítő is megfelelő”
– “Szennyezett használati tárgyak fertőtlenítése: főzőedények, evőeszközök, játékok tisztítás utáni 30 perces áztatása javasolt, hipós oldatban (10 liter vízhez 6 dl hipó) vagy Neomagnolból készített oldatban (literenként 20 Neomagnol tabletta).”
Ugyanebben a tájékoztatóban lehet olvasni arról, hogyan kell tisztítani az árvízzel érintkezett bútorokat, ruhákat, szobákat, valamint szemét- és trágyadombokat, ólakat, pottyantós vécéket, vízórákat. Arról is tájékoztatást adnak, hogyan hígítsuk a Betadine fertőtlenítőszert.
Forrás: Origo
