A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület még nem érti
Csepel.info, MTI
Tábortűz helye a Tamariska dombon – ilyen az új rendszerben nem fordulhat majd elő (fotó: Menyhért Péter)
Kiemelt kerületi zöldfelületi értékként kezelik majd a Tamariska dombot, amennyiben a csepeli önkormányzat csütörtöki képviselő-testületi ülésén elfogadják az erről szóló javaslatot a képviselők. A döntés fordulópontot jelenthet az elmúlt évtizedekben a területének felét, különleges növényi- és állatfajainak jelentős részét is elveszítő védett területnek.
A kiemelt kerületi zöldfelületi értékké nyilvánítás célja az egykori táj hangulatát idéző felszíni viszonyok (futóhomok-buckás domborzat), valamint az itt élő állatvilág megóvása az általános fenntartási színvonal emelése és a közbiztonság növelése mellett. A területet a védelem érdekében várhatóan körbekerítik, de szabadon látogatható marad. A védett növény- és állatfajokat veszélyeztető tűzgyújtást, avarégetést, motorozást megtiltják, és a jövőben nem lehet olyan létesítményt sem elhelyezni, amely az előbbieket és a tájjeleget veszélyezteti. Az alábbiakban Menyhért Péter levelét is közöljük.
Lelőtt erdei fülesbagoly egy “bagolyvadászat” után: ez is nehezen lesz elképzelhető egy körbekerített és őrzött területen (fotó: Menyhért Péter)
A fenti idézet a csepeli önkormányzat 2011. szeptember 15-i képviselő-testületi anyagából származik, melyet itt tölthetnek le.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a mai nap ugyanakkor sajtóközleményt adott ki, melyben hangsúlyozzák: értetlenül állnak a Tamariska dombot érintő döntések előtt. Korábban az LMP adott ki hasonló közleményt, ők attól tartanak, hogy villa vagy pláza épülne a védett területen.
Csepel.info
Az MME sajtóközleménye:
MME: érthetetlen a csepeli Tamariska-domb védett státuszának megszüntetése
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) értetlenül áll a csepeli Tamariska-domb természeti terület védettségének megszüntetése előtt. A homoki gyepeket rejtő élőhelyen számos énekesmadár faj költ, télen pedig erdei fülesbaglyok veszik birtokba az 5,2 hektáros területet. Az elmúlt évtizedekben a területen ugyan terjedésnek indultak bizonyos tájidegen fásszárú fajok, az eredeti gyepvegetáció még a mai napig igen sok természeti értéket rejt. A civil szervezet tavaly decemberben önkéntes alapon – az illetékes szervek munkáját kiegészítve – megkezdte a terület nem őshonos növényfajainak visszaszorítását, elősegítve a gyepek terjedését. A munkát az idén is folytatni szeretnék.
Az MME szerint aggasztó, hogy miközben mintegy 800 hektárnyi fővárosi terület vár természeti oltalomra, Csepel polgármestere hivatalos eljárás lefolytatása nélkül vitte a Tamariska-domb védettségét megszüntető előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés elé, ahol végül megszavazták. Sajnos ez nem az első eset, hogy helyi védettségű területek státuszát hasonló módon szüntetik meg Budapesten. Csepelen a Kis Duna-öböl és a Kis Duna-liget, a XI. kerületben pedig a Lágymányosi-öböl – Kopaszi-gát védettségét vonták vissza hivatalos eljárás nélkül az elmúlt években. A Tamariska esete azért kirívó, mert fővárosi védettségű terület oltalmát eddig még soha nem vonták vissza.
A civil szervezet felhívja a figyelmet az 1994-es alkotmánybírósági határozatra, amely szerint az egészséges környezethez való jog a Magyar Köztársaságnak azt a kötelezettségét is magában foglalja, hogy az állam a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alapjog vagy alkotmányos érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen.
Az MME kéri a minden szakmai alapot nélkülöző döntés visszavonását!
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület
Menyhért Péter levele
Tisztelt polgármester úr, T. képviselő testület!
A mi napon áttanulmányoztuk a Csepel honlapon megjelent, a Samu-Óvári Judit irodavezető, és Kiricsiné Kertész Erika főkertész, által készített, „RENDELETTERVEZET A BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL TAMARISKA-DOMB KIEMELT KERÜLETI ZÖLDFELÜLETI ÉRTÉKKÉ NYILVÁNÍTÁSÁRA” című, 281. számú előterjesztést, és az alábbi álláspontot alakítottuk ki ez ügyben:
Az előterjesztést üdvözlendő szándékúnak, de természetvédelmi, jogi szempontból, valamint Csepel közvagyonának védelme szempontjából hibásnak, a döntésre alkalmatlannak találtuk, ezért kérjük az előterjesztő Polgármester Urat, hogy az előterjesztést visszavonni szíveskedjen.
Az előterjesztés készítője láthatóan nincsen sem az elvárható elméleti, sem a terepen szerzett gyakorlati ismeretek birtokában, így az előterjesztés csupán szimpatikus, jószándékú kísérletnek minősíthető.
Az előterjesztés megvalósulása esetén érdemi változás nem várható; az irományban megfogalmazott helyes célok elérésére a rendelet ebben a formában alkalmatlan.
Tisztelt Polgármester Úr!
Mint a Csepeli Zöld Kör Egyesület képviselője, s mint a Tamariska-dombot tettekkel is ápoló, megóvó csepeli környezetvédelmi szervezet projektfelelőse, arra kérem Önt: vonja vissza ezt az alkalmatlan tervezetet, és kezdeményezze egy a Tamariska-domb védelmét garantáló komplex rendszert kidolgozó testület létrehozását. Egyesületünk mindenben támogatni kívánja a domb megvédést, ennek érdekében mindenben partnerséget ajánlunk.
Ismételten meg kell jegyeznünk, hogy az egyesületet jogszabály szerint megillető egyeztetési kötelezettségét az önkormányzat most sem teljesítette, ezzel (immár sokszorosan) mulasztásos törvénysértést követett el.
Tájékoztatom ezúton a T. képviselő Testületet, hogy egyesületünk panaszt nyújt be Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Fővárosi Közgyűlés törvénysértő határozata ellen, mellyel a domb védettségét megszüntették.
Megértését és támogatását előre is köszönöm.
A véleményünk részletes indoklását külön melléklet formájában, levelemmel egységes szerkezetben közlöm.
Tisztelettel:
Menyhért Péter Csepeli Zöld Kör Egyesület titkára;
a Tamariska-Park projektfelelőse.
Melléklet
Indoklás:
A rendelettervezet olyan fogalmakat használ, amelyek nem ismeretesek, illetve nem egyértelműek, nem értelmezhetők egységesen. Mivel ez a rendelettervezet nem a magasabb rendű jogszabályok fogalomkészletét használja, elkerülhetetlen egy definíciókat, fogalom-meghatározásokat tartalmazó fejezet.
A tervezetben nem található sem a kötelezettségek, sem a felelősségek rendszere, vagy az ezekre való utalás sem. Nincs meg az a szakmai alap sem, amire hivatkozva egyáltalában védhető a terület.
Nincsen utalás sem a védelem kivitelezhetőségére, mivel nincs meghatalmazott kezelő szervezet. A szakmai garanciák hiányoznak, és nincs megjelölve illetékes, hatáskörrel rendelkező szakmai felügyelet sem.
Nincs a tervezetben még utalás sem a védelem kikényszeríthetőségére.
Csak felsorolásként, a megannyi problémából:
•Mit jelent, mit takar a „kiemelt zöldfelületi érték?
•Mit ért a „táj hangulatát idéző” viszonyokon?
•Mit jelent az „értékes fás szárú” kifejezés?
•Mit kell értenünk az „itt élő állatvilág megóvása” fogalmán?
•Ellentét van a szabad látogathatóság és a nyitva tartás fogalma között.
•Mit takar a „kertészeti munkagépek” kivételes fogalma?
•Mi tekinthető „normál használat”-nak?
•Mit ért az előterjesztő a „terület tájjellegének, növény és állatvilágának veszélyeztetésén”?
•Melyek a rendeletben hivatkozott „honos, az ökológiai társulásnak megfelelő fajok”?
•Melyek az „elsősorban természetközeli, környezetbarát anyagok”?
Az 5. §-ban felsorolt hivatkozás hiányos: nincs benne utalás a természetvédelmi jogforrásokra, melyek a védett és kiemelten védett növény és állatfajok egyed szintű védettségét garantálják.
Menyhért Péter Csepeli Zöld Kör Egyesület titkára;
a Tamariska-Park projektfelelőse.
Nagyon hasznos madár a fülesbagoly. Nagyon szereti az egeret és a pockot. Biztos sok egér tanyázhat ott a buckalakók házai között, hogy ez a szerencsétlen madár odaszokott – vesztére. 🙁
ej ha!
nem csak az LMP-nek nem tetszik.
Mit akar a dombbal Szilárd? Eladni… 🙁
Kedves csepeliek
Az önkormányzat szándéka nagyon pozitív, de a választott eszköz ismét rosszul sülhet el.
Az egyesület véleményét a rendelettervezetről még a mai nap folyamán tájékoztatásul felteszem ide is.
A Csepeli Zöld Kör Egyesület is tiltakozott a Fővárosi Közgyűlés Határozata ellen, azonban az általunk választott eszköz nem a madártani egyesület és az lmp hangulatkeltése, hanem a be nem tartott törvényekre való hivatkozás.
A Budapest Fővárosi Kormányhivatalhoz benyújtott panaszunkat csak a reá kapott válasszal együtt látjuk ésszerűnek közzétenni.
Üdv menyus
Tájékoztatásul:
Tisztelt polgármester úr, T. képviselő testület!
A mi napon áttanulmányoztuk a Csepel honlapon megjelent, a Samu-Óvári Judit irodavezető, és Kiricsiné Kertész Erika főkertész, által készített, „RENDELETTERVEZET a budapest xxi. kerület csepel tamariska-domb kiemelt kerületi zöldfelületi értékké nyilvánítására” című, 281. számú előterjesztést, és az alábbi álláspontot alakítottuk ki ez ügyben:
Az előterjesztést üdvözlendő szándékúnak, de természetvédelmi, jogi szempontból, valamint Csepel közvagyonának védelme szempontjából hibásnak, a döntésre alkalmatlannak találtuk, ezért kérjük az előterjesztő Polgármester Urat, hogy az előterjesztést visszavonni szíveskedjen.
Az előterjesztés készítője láthatóan nincsen sem az elvárható elméleti, sem a terepen szerzett gyakorlati ismeretek birtokában, így az előterjesztés csupán szimpatikus, jószándékú kísérletnek minősíthető.
Az előterjesztés megvalósulása esetén érdemi változás nem várható; az irományban megfogalmazott helyes célok elérésére a rendelet ebben a formában alkalmatlan.
Tisztelt Polgármester Úr!
Mint a Csepeli Zöld Kör Egyesület képviselője, s mint a Tamariska-dombot tettekkel is ápoló, megóvó csepeli környezetvédelmi szervezet projektfelelőse, arra kérem Önt: vonja vissza ezt az alkalmatlan tervezetet, és kezdeményezze egy a Tamariska-domb védelmét garantáló komplex rendszert kidolgozó testület létrehozását. Egyesületünk mindenben támogatni kívánja a domb megvédést, ennek érdekében mindenben partnerséget ajánlunk.
Ismételten meg kell jegyeznünk, hogy az egyesületet jogszabály szerint megillető egyeztetési kötelezettségét az önkormányzat most sem teljesítette, ezzel (immár sokszorosan) mulasztásos törvénysértést követett el.
Tájékoztatom ezúton a T. képviselő Testületet, hogy egyesületünk panaszt nyújt be Budapest Főváros Kormányhivatalánál a Fővárosi Közgyűlés törvénysértő határozata ellen, mellyel a domb védettségét megszüntették.
Megértését és támogatását előre is köszönöm.
A véleményünk részletes indoklását külön melléklet formájában, levelemmel egységes szerkezetben közlöm.
Tisztelettel:
Menyhért Péter Csepeli Zöld Kör Egyesület titkára;
a Tamariska-Park projektfelelőse.
Melléklet
Indoklás:
A rendelettervezet olyan fogalmakat használ, amelyek nem ismeretesek, illetve nem egyértelműek, nem értelmezhetők egységesen. Mivel ez a rendelettervezet nem a magasabb rendű jogszabályok fogalomkészletét használja, elkerülhetetlen egy definíciókat, fogalom-meghatározásokat tartalmazó fejezet.
A tervezetben nem található sem a kötelezettségek, sem a felelősségek rendszere, vagy az ezekre való utalás sem. Nincs meg az a szakmai alap sem, amire hivatkozva egyáltalában védhető a terület.
Nincsen utalás sem a védelem kivitelezhetőségére, mivel nincs meghatalmazott kezelő szervezet. A szakmai garanciák hiányoznak, és nincs megjelölve illetékes, hatáskörrel rendelkező szakmai felügyelet sem.
Nincs a tervezetben még utalás sem a védelem kikényszeríthetőségére.
Csak felsorolásként, a megannyi problémából:
– Mit jelent, mit takar a „kiemelt zöldfelületi érték?
– Mit ért a „táj hangulatát idéző” viszonyokon?
– Mit jelent az „értékes fás szárú” kifejezés?
– Mit kell értenünk az „itt élő állatvilág megóvása” fogalmán?
– Ellentét van a szabad látogathatóság és a nyitva tartás fogalma között.
– Mit takar a „kertészeti munkagépek” kivételes fogalma?
– Mi tekinthető „normál használat”-nak?
– Mit ért az előterjesztő a „terület tájjellegének, növény és állatvilágának veszélyeztetésén”?
– Melyek a rendeletben hivatkozott „honos, az ökológiai társulásnak megfelelő fajok”?
– Melyek az „elsősorban természetközeli, környezetbarát anyagok”?
Az 5. §-ban felsorolt hivatkozás hiányos: nincs benne utalás a természetvédelmi jogforrásokra, melyek a védett és kiemelten védett növény és állatfajok egyed szintű védettségét garantálják.
Vajon mi lehet a háttérben??? Nem nehéz kitalálni!
Szerintem, ha a védett területen elvégezhette a MME és a Zöld Kör az önkéntes természetvédést, a későbbiekben is megteheti. Ha nem lesz védett, még több védelemre szorul majd.
Csak nehogy a két elszánt civil összevesszen, ki ért hozzá jobban! Úgy, mint tavaly.
Csakugyan értékes kis domb lehet ez, ha már 3 szervezet védi, akár egymás ellen is.
Azért nem semmi, hogy ekkora baromságokkal támadják az egyértelműen pozitív törekvéseket. Menyhért úr mit akar? Még több injekciós tűt, még több parlagfüvet és bálványfát? Nem elég már az ijesztő jelekből, hogy valamit tenni kell?
A baj az, hogy a magukat környezetvédőknek nevezők beleszorultak a saját mutyivilágukba. Az egyiknek az nem tetszik, hogy nem ő hozza a kerítést, a másiknak az, hogy nem ő vágja a füvet: mit számít nekik, hogy mi lesz a Tamariska dombbal? Na ez a szomorú!
Ditte,
ha mindenki bemehet majd oda, amit mindenki kerítéssel védett volna meg, akkor ki fogja megakadályozni azt, hogy védjék a természetet?
a Duna-Ipoly Nemzeti Park sem támogatta a javaslatot tudtommal
hm?
Tájékoztatásul:
A jó szándék önmagában kevés.
Németh Szilárd polgármester például jószándékúan megígérte, hogy a dombról eltávolítja az átjátszó állomást.
Hozzá nem értés, és megfelelő információk híján, a jószándékot hangoztatva megakadályozták egy ésszerű megoldás megvalósulását.
A nyilvános, nem mutyi által támogatott megoldást ki lehet kukázni a polgármester úr személyes sértődöttsége miatt, de ennek KÖVETKEZMÉNYEI vannak!
Ma a dombon egy olyan elavult átjátszó állomás üzemel, amit nem tudnak elhelyezni, mivel az egyetlen ésszerű, szakmailag megalapozott, és sok tízmillió forintos befektetésssel előkészített helyre áthelyezését a polgármester JÓSZÁNDÉKA megakadályozta! Csepel adófizetői ezért legkevesebb 7 millió forintot kidobtak az ablakon, miközben nem kapják meg azt a minőséget, amit az új helyre telepített, új technológiával ellátott adótorony nyújtott volna.
A szervezetek között különbség, de nem szakmai ellentét van.
A CSZK azt a feladatot, amelyet szerződésben évi 400 ezer forintért elvállalt, hat hónapos saját eszközeivel végzett, saját tagjai által ellátott munkával végezte el, bár közben a fővárosi önkormányzattól folyamatosan számon kérte a hibáik kijavítását!
A bajor zoltán nevével fémjelzett, a CSZK munkáját átvevő szervezet nyilvánvalóan ugyanezért a finanszírozásért egy , azaz egyetlen nap önkéntes munkát szervezett, a csepeli polgárok önkéntességét kihasználva. Természetesen ők nem kritizálták a főváros által elkövetett hibákat, hiszen utánuk is a Csevaknak kellett elvégezni a hátrahagyott feladatokat. Ezek tények, megítélésük az olvasó kompetenciája.
Ki-ki mocskolódhat a saját erkölcsi szintjének megfelelően, de az egyesület állításai mindvégig nyilvánosak és dokumentáltak voltak, a mutyizás legcsekélyebb esélye nélkül, szemben az e fórumot lezüllesztő névtelen senkik alaptalan vádaskodásával.
http://www.nyme.hu/fileadmin/dokumentumok/emk/novenytan/novenytan/termvedbiol/tv.%20alapoz%F3%20ism.%206.%F3ra_ter%FCleti_kateg%F3ri%E1k2.ppt
http://kmnp.nemzetipark.gov.hu/termeszetvedelmi-zonalis-celprogramok
Gazos területek természet védelme. )))))) 😀 ((((( Bucka lakók élőhelye. hehe
Örvendek, hogy a Tamariska dombot védik. Nézz körül a gerincút útvonalán. Állandóan remegnek a házak. Ezért a “hosszú 2.5 km-ért egy éve szenvedünk. Élünk a porban piszokban.Gratulálok az engedélyezőnek, s a kivitelező képviselőjének Sebestyén Balázsnak.
Mikor látják be már az emberek, hogy egy ilyen elhanyagolt terület nem való a lakó környezetbe.
Ki a franc mer ott kószálni ilyen közbiztonság mellett, mikor gyilkosok, kétes elemek lepték már el Csepelt.
Milyen túzok fészkel ott a gazban? Legfeljebb egy nagy rakás kutya gumi (fos) 🙁
Azt mondja a Fater nem jó jel, ha az éjszakában házunk körül a bagoly huhog. A népi hiedelmek szerint halál hírét hozhatja a bagoly huhogása.
Az Öregem már nem mer kimenni a Francia öbölbe, horgászni sem. Mert fél, hogy a gyilkos halak a vízbe rántják botostul.
A linken azért látható még olyan terület, amit védeni is érdemes.
Tamariskát? Gazt? – minek!
Jeniszej
“Mikor látják be már az emberek, hogy egy ilyen elhanyagolt terület nem való a lakó környezetbe.”
Ennyi erővel az összes védett területet ki lehetne iratni és közparkosítani. Ne viccesekedjünk má’!
Az Öregednek meg vegyél egy UZI-t, ha ennyire fél a halaktól.
Azt mondja a Faterom, hogy egy területen az őshonos élővilág ki tudjon alakulni ahhoz elsősorban terület, kell. 🙁
Méghozzá jó nagy terület. A nagymamakert nagyságú területen kialakított természetvédelmi terület a vicc! Önámítás. H….ye gyerekeknek.
Így eccerüen csak kicsi, hogy védhető legyen, mint természetvédelmi terület a – Tamariska. – de sajnálom.
Jeniszej!
“Kiemelt értékként kezeli majd a csepeli önkormányzat a Tamariska dombot”
Miért majd ?????!!!!!
A Fater nem mondta még, hogy nagyon szegény az, aki már ígérni sem tud?!
Grün, gondolom azért, mert az előző önkormányzatok magasból tojták le a Tamariska dombot. Jártál már ott?
Jeniszej, te ledózerolnád az egészet, csak mert a faterod szerint kicsi a Tamariska domb?
” védett növény- és állatfajokat veszélyeztető tűzgyújtást, avarégetést, motorozást megtiltják, és a jövőben nem lehet olyan létesítményt sem elhelyezni, amely az előbbieket és a tájjeleget veszélyezteti. ”
Tájjeleg:
http://www.tankonyvtar.hu/tajrendezes/tajtervezes-tajrendezes-080906-185
Az Erzsébeti Jutadomb is erre a sorsra jutott pedig az is ősidőkből származó szép rendezett homokbucka volt a királydinnyéivel együtt.. E domb mögül lőtték ki a szabadságarcos srácok 56-ban a ruszki tankokat. Ennek a dombnak pedig még történelmi jelentősége is volt. Mivé lett? Már csak a gyerekori emlékeimben él. 🙁
Manitu, minden indiánok szellentése!
A “majd” azt jelenti, hogy másfél éve a jelenlegi önkormányzat is magasról leszarja a Tamariska dombot!
(M) Ez pedig azt, hogy “A zelőző ciklusok rombolásait és lenyúlásait fontosabb rendbe tenni! Amit a kommancs haverjaid elloptak vissza kell szerezni!”
Idézve Tőled! Máskor elég, ha csak kiteszed a jelet! 🙂 🙂
ne haragudj Jeniszej de valahol a teremtésnél kéne elkezdenem…
mondok szavakat: társulástan, populáció, biodiverzitás, niche, Vörös Könyv, rezervátum, jelölőfajok, pannon endemizmus, ökológiai folyosó, stb. stb. Na. Ezekről is szól a domb.
Aki nem ért valamihez, az ne szóljon bele….ennyi.
A Tamariska-domb Budapest XXI. kerületében, Csepelen található homokbucka.
1994 óta védett terület.
A területén élő homokpusztai gyep növényzetéből a következő fajok fordulnak elő:
Budai imola (nem elsősorban homoki faj, főleg sziklagyepekben gyakori)
Homoki fátyolvirág
Homoki csüdfű (Vörös könyves)
Homoki imola
Homoki bakszakáll
Homoki árvalányhaj
Báránypirosító
Fényes poloskamag
Kései szegfű
Az állatvilágból a következő homoki fajok érdemelnek említést:
szongáriai cselőpók
imádkozó sáska
sisakos sáska
Forrás: Tenk András (Csepeli Zöld Kör), “A Tamariska-domb természeti értékei”. 72 old.
Szerintem az 1994-ben történt védetté nyilvánítás is pótcselekvés volt, mert lakott terület közepén ésszerűtlen elképzelés természeteshez közeli állapotban tartandó védett területet létesíteni.
A terület további sorsáról a domb környékén élő lakosság írásbeli vélemények a kikérése után lenne célszerű döntést hozni! (Feltéve, ha a környéken élők véleménye számít annyit, mint a dombon állítólag nyomokban megtalálható szongáriai cselőpókok, imádkozó sáskák és sisakos sáskák véleménye.)
A Tamariska domb egy nem csepeli természetjáró szerint: (Forrás: Internet)
Pár napja jártam Csepelen és felfutottam a Tamariska-dombra is. Nem tudom ki mennyire ismeri ezt a területet, úh. írok róla pár sort… 1999 óta helyi (fővárosi) jelentőségű TT, Csepel kertvárosi részén fekszik, egy elég kicsit (kb. 5ha-os) teljesen körbeépített terület, tulajdonképpen egy homokdomb, ami alatt világháborús bunkerrendszer van és talán ennek köszönheti a fennmaradását is a terület.
Bevallom korábban még én sem jártam itt, úh. nem tudom régebben milyen állapotban volt a terület, de most elég aggasztó a helyzet… Eleve jelentősen elcsúfítják a dombot a bunker bejáratai és a szellőzőtornyok, és egyéb izék, de a fő baj az, hogy szinte csak idegenhonos fásszárú van a területen (tamariskából speciel szerintem nem annyira sok, de pl. ezüstfából rengeteg… csak nyilván hülyén hangzott volna az, hogy Ezüstfa TT… ).
A másik probléma az, hogy rengeteg a kiránduló és ennek megfelelően elképesztően le is van strapálva a terület. Nem csak az eldobált szeméttel van a gond, hanem azzal is, hogy bár tele van (változó állapotú) sétautakkal, de sajnos mégis mindenki össze-vissza tapossa a terület fő értékeit: a kis foltokban fennmaradt, lestrapált homoki gyeptársulásokat.
A terület a védett homoki növényfajokon kívül egyébként arról is nevezetes, hogy télen az itteni nagy feketefenyőkön tanyáznak az erdei fülesbaglyok (Asio otus), de sajnos ezekkel most nem sikerült összefutnom… (Hm, lehet, hogy a jó időre való tekintettel még nem költöztek oda a téli telelőhelyükre, majd csak ha minden más fa lekopaszodik a környéken…) (03.11.2010 11:55 nach oben scrollen)
Megjegyzés a fentiekhez: A baglyok miatt a Nyugdíjas Otthon udvarát is védetté lehetne nyilvánítani, mert télen az ott lévő feketefenyőkön is sok bagoly szokott megjelenni.
Kedves Islander!
A sok ide gennyelvű halandzsa mellett a biztos minden gaz, gyomnövény megtalálható, ami a csepeli gondozatlan területein, grundjain tenyészik. Ilyen például a kutyaszarban tenyésző különleges orsóférgek, és különböző bogár társulásai. A faterom megjegyzi a Francia öböl és környékének a nővény és élővilága a füzeken üldögélő nappal pislogó, fűless baglyaival, vadgalambjaival, az ott költő rengeteg madár seregével sokszorta gazdagabb védetlen terület.
És mégis jól megvannak, mert a buckalakok nem telepedtek rájuk. Igaz a gyilkos alja népség megbontotta ezt a háborítatlanul hagyott területet.
😀
Jól hangzik ” homoki gyeptársulások”. )))) 😀 (((
Tarack, királydinnye, parlagfű. – Magyarul gaz!
Minek ezeket védeni? Úgysem bír ezzel senki. Még a nővény irtóval sem sikerült kiirtani
A csepeli sóderbányák tavainak partjain és környékén nagyon gazdag nővény és állattársulások találhatók. – védettlenűl.
Messze felülmúlva a Tamariska domb szegényes életterén található gazos nővény és bogár világot.
Megtalálhatok itt a környéken a vízi madarak, énekes madarak, varjuk, fácánok, gázló madarak, réti sasok, ilyen meg olyan baglyok, vércsék és egyéb ritkaságok és sorolhatnám sokáig.
Vakondok, pockok, pézsmapatkányok, görény és őz. Szóval hihetetlenül nagyon gazdag ez a terület pesti viszonylatban is. Találkoztunk már tarajos kétéltűvel is itt a tavak mellett.
Az mondja a Fater az ovis címer állatomat kifelejtettem a felsorolásból a kis sünit. Igaz akkor a róka koma is említést érdemel, bár kegyelme dúvad. Dézsmálja a fácánokat, foglyokat, és azok tojásait. Nem testeli meglátogatni a baromfi ólakat itt a területen, amiért nagyon utálják. 🙂
A mi kertünkben borz is járt és gyík is. Egyszer még egy ájtatos manó is.
islander szerint:
2011. október 27., csütörtök – 10:45
Mikor jártál a Francia öbölnél? Nem vagyok egy fostos gyerek, de ott lehetne egy real survivor-t forgatni. 🙁 Tele cigány hajléktalannal és kóbor kutyákkal. …és ez így is marad! 🙁
A Yeti még nem volt? 🙂
A CSÉM, a Csepeli Éticsigákat Mentő Egyesület nevében tiltakozom a terület csepeli kezekbe adása ellen. A csigák kedvenc eledelét, a tamariskát (amitől prüszkölök ugyan rettenetesen), még a honfoglalók hozták eleségül magukkal. Ezt akarják a fideszesek kipusztítani. Sokkal jobb lenne a jelenlegi helyzet, amikor ugyan a szemetet ide hordják, bár a szemét között is sok csigaeleség van, meg rohangálnak a motorosok, akik elől nehéz ugyan elszaladni, de jól felszántják a talajt. Ezt a paradicsomot akarja az Orbán-Matolcsy vezetés tönkretenni, Tarlós-Németh segítséggel.
NEM ENGEDJÜK!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Itt is el kell mondanom, hogy rémálomból ébredtem fel.
Azt álmodtam, hogy Magyarország egyik fele lakatlan volt.
A másik fele meg Lakatos.
A csepeliek szeretett polgármestere önmagában garancia mindenre, hiszen ő megígérte!
Bár eddig az ígéretei teljes ellentétben álltak a polgárok akaratával, de mit számít, ő a nagy ember :)))
Eljött csepelen is a szép új világ, hiszen a zsák meglelte foltját, s a dicső polgármestert teljes mellszélességgel támogatták a szocik.
Vége csepelen a természetvédelemnek? Persze, hiszen a szilárd mindenkinél okosabb, és atyai gondoskodása belengi csepelt.
Ha ehhez hozzáadom a nagyapo, manitu, Ditte meg társai nevezetű zombi képviselőket, akik agyilag csupán addig érnek(ezért nem merik a nevüket vállalni, pedig ők a hatalom!), hogy az utasításnak megfelelő gombot nyomják, boldogok lehetnek a hatalom valójában bolsevik beállítottságú tulajdonosai.
Hogy ma sincs csepelen polgári társadalom, mert nagy emberünk tóthmihály klónja?
Nem kérdés, ez a valóság. Államosított csevak, ahol az ideszakadt jó elvtárs párthűsége mindent megold. Él még csepelen rákosi pajtás szelleme, virágzik a fidesz-bolsevizmus.
Nem is értem, miért nem vonják össze a csepelinfoplusszal ezt a fórumot, hiszen a centralizált információ mégiscsak jobb.
Kedves nonáme!
Felhívom a figyelmed, hogy a városrészek neveit nagybetűvel kel írni.
Ezért Csepel neve is így írandó.
Ezt kívánja meg a Magyar helyesírás szabály.
(bocsi)
🙂
Nohát Nagyapó! Mik derülnek itt ki? Neked van humorérzéked… Üdv a csigusoknak, de vigyázz, nehogy valaki összeszedje és mindmegegye.hu.