LMP, Csepel.info
A Tamariska domb értékeinek megszűnésétől tart a fővárosi LMP, miután a fővárosi közgyűlés megszüntette a terület védettségét. A párt szerint a döntés nyilvánvalóan jogsértő és nagyon hasonlít a belváros értékeit lerombolással fenyegető, hírhedt Bécsi utcai Zeppelin-plázánál alkalmazott eljáráshoz. Az LMP rendkívül cinikus politikai magatartásnak véli az ilyen döntéseket és a csepeli ügyben jogorvoslatot kezdeményez.
A Csepel.info úgy tudja, hogy a fővárosi közgyűlés a csepeli képviselő-testület kérésére döntött így, mivel a Tamariska domb területe az elmúlt évtizedekben nem csak közel felére csökkent, de a látszólagos védettség ellenére elveszítette természeti értékeinek jelentős részét is. A kerületi vezetés éppen a domb és környékének rendezését szeretné elérni, a tervek között szerepel a Tamariska domb körbekerítése és aktív őrzése is, hogy ne fordulhasson elő többet olyan eset, hogy quadokkal vagy motorokkal versenyeznek az ösvényeken vagy éppen kábítószeres partikat tarthassanak a domb tetején kialakított, azóta szétvert pihenő helyen.
A fenti idézet a csepeli önkormányzat 2011. szeptember 15-i képviselő-testületi anyagából származik, melyet itt tölthetnek le.
Az alábbiakban az LMP közleményét olvashatják.
Csipak-tempó a csepeli Tamariska-dombon
Tegnap a fővárosi közgyűlés gyanús gyorsasággal szüntette meg a csepeli Tamariska-domb természeti terület védettségét. A döntés nyilvánvalóan jogsértő és sajnos nagyon hasonlít a belváros értékeit lerombolással fenyegető, hírhedt Bécsi utcai Zeppelin-plázánál alkalmazott eljáráshoz.
Németh Szilárd Csepel polgármestere a 2011. október 21-i fővárosi közgyűlésen helyszínen osztotta ki határozati javaslatát az 5,2 hektáros Tamariska domb védettségének feloldásáról, amit a testület fideszes többsége el is fogadott. Ezzel kétségessé vált az egyedülálló terület megmaradása. A döntés ellentétes a természetvédelmi törvénnyel, hiszen a védettség csak akkor lehetne feloldható, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják és lefolytatták az ehhez szükséges eljárást. Ezzel szemben a Duna-Ipoly Nemzeti Park nem értett egyet a védettség feloldásával, és a jogszabályok betartatására felesküdött képviselő tudatában volt az esetleges jogsértésnek. Az LMP rendkívül cinikus politikai magatartásnak véli az ilyen döntéseket és a csepeli ügyben jogorvoslatot kezdeményez.
A polgármester érvelése szerint a terület elhanyagolt állapotát szeretné megszüntetni, ehhez azonban nem lenne szükség a védettség megszüntetésére, annál inkább a domb megfelelő természetvédelmi kezelésre. A helyi védettségű területek kezelése kötelező fővárosi feladat, aminek a főváros „minimálköltségvetéssel” tesz csak eleget a Főkerten keresztül. A feladat ellátását meghatározó – már elkészült – természetvédelmi kezelési tervet évek óta nem fogadta el a közgyűlés. Pedig a főváros megfelelő hasznosítással (tanösvények, rekreációs területek, stb.) még bevételekhez is juthatna a 29 védett természeti értékéből és erősíthetné turisztikai hírnevét is. Ha Csepel valóban elkötelezett lenne az itt található természeti területek megőrzése mellett, már most is javíthatna a fenntartáson, akár a fővárossal közösen, vagy a kezelést átvéve tőle.
A védettség megszüntetésével a terület bármikor beépíthetővé válik és fennáll a veszélye a terület intenzív fenntartású parkká válásának, a még meglévő természetközeli homokpusztagyep részek átalakításának. Az eljárás sajnos nagyon hasonlít arra, amikor a fővárosi közgyűlés 2009-ben –Fidesz-MSZP összefogással – azért szüntette meg a Bécsi utca 10. helyi védettségét, hogy az épület lebontásával a Csipak Zeppelin projekt megindulhasson.
Budapest, 2011. október 22.
Somfai Ágnes
fővárosi frakcióvezető-helyettes
Jávor Benedek
országgyűlési képviselő,
a Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke
Olcsóbb valamiről lemondani, mint áldozni rá…na védett növények, védett állatok…nektek annyi…
“A helyi védettségű területek kezelése kötelező fővárosi feladat, aminek a főváros „minimálköltségvetéssel” tesz csak eleget a Főkerten keresztül. A feladat ellátását meghatározó – már elkészült – természetvédelmi kezelési tervet évek óta nem fogadta el a közgyűlés.” (probléma…megoldva)
Úgy tűnik nem lehet más a politika. Kibújt a sárkánytojásból az SZDSZ. Ugyanaz a stílus., ugyanazok a hazugságok, félrevezetés.
Sajnos a főváros letojta a Tamariskát. A kerület jobb gazda lesz.
Védett?
Park?
Ki védi?
Ki parkosította?
Vegyük már tudomásul a homokbucka köze már beépült. A “Király Erdő” jellege már akkor megszűnt, amikor az első telepes buckalakó betette a lábát oda. A bucka élővilága az emberek közelsége miatt, mint élőhely már rég megszűnt.
Védeni való sokkal több volna a sziget csúcson és a Francia Öböl környékén, a Nagy Duna partján. Mert ez aztán az igazi elhagyatott terület.
Bekeríteni a közterületet? Minek? Tanán belépő, jegyet, hegyet is árulnának?
Halva született elképzelés volna!
Jól átlátható parkosított terület az igen.
Az módi!
Park!
De nem ám “parlag tarackos fűvel”- legelésző tikkadt szöcske nyájjal. Igaz, a homokot a tarack és a királydinnye szereti a legjobban.
Az utóbbi dúsan tanyázik a piac körüli parkosított területen.
Azt mondja a fater, hogy a királydinnye magja igen csak megkeserítette az életét “mezítlábas” gyerekkorában.
Ezért úgy van ezzel az őshonos növénnyel az Öreg, hogy ennyi sok év elteltével sem tudott megbarátkozni vele.
🙂
Ez a buckalakós történet már többször megjárta az “infot”, akkor sem kavart nagy hullámokat. Nincs mit védeni, a természet védhetetlen.
A Csipak sztorival párhuzamot vonni marhaság, de ha már így tesz a szerző, talán meg kéne említeni, hogy a Zeppelin-ház nem épülhet meg. Így döntött a független bíróság.
Sőt, a Csipak villa is bontásra fog kerülni. Ez a villa az egyik példa, hogy természetvédelmi területen is lehet építkezni. Ott is megköt a beton.
Nagyon szomorú vagyok, hogy ebben a formában nevét adta Jávor Benedek ehhez a közleményhez, mely egy szóval sem említi, hogy komoly civil összefogás eredményeként nem épülhet meg a belvárosi “csipak” rémálom. Tudtommal ez a döntés jogerős.
A villabontás még nem.
egy biztos. senki semmit nem tud erről a területről és a homoki élővilágról és annak értékeiről.
nem csodálkoznék ha 4-5 év múlva be lenne építve. de egy biztos: fasza semmitmondó közpark lesz jövő ilyenkor a védett növények helyén. ennyi…
Manitu
Te egy szánalmas papagájkommandós vagy…ha nincs, észérved, akkor jön a mantrázás. Brávó!
islander, ha már erre jártál, írhattál volna a Csipak párhuzamról egy-két szót.
Beépítik? Hogyan?
Járt valaki már alatta?
Azt ott betemetik a “dupla H-t?” Vagy meg is van a mélygarázs?
Akkor lesz biza mobil torony, mög kilátó is…
A környezetet még nem szennyezte egy mobil-bázisállomás, a beépítés már inkább. Hogy rohadna meg az, akinek csak az ilyen telkek kellenek.
Nem lesz beépítve, szó sem esett róla.
Eddig még nem, de valami oligarcha már azt szemelgette régebben, gondolom, hogy ami késik, az nem múlik.
Jól mellélőtt az LMP. 😀
Azok akik most hőbörögnek mit fognak mondani, amikor az általuk képzelt lakópark vagy pláza helyett a testületi anyagban kitűzött cél lesz megvalósítva? Azt, hogy amiatt nem lett lakópark, mert most hevesen tiltakoztak? 😀
Közparkot sem lehet beépíteni. Amúgy két fülemmel is hallottam, hogy Tenk András megbízik abban, hogy Németh Szilárd nem akarja beépíteni a területet. Ő inkább a “mindenkori város vezetéstől” tart. Vagyis a szociktól esetleg a jobbikosoktól? Mert, ha ők (LMP) győznek legközelebb, akkor is biztosított a védelem.
Ha közparkot be lehetne építeni, az Iskola téren lakópark lenne. Egyébként a népnyelv ezt a teret Podolák térnek hívja.
A Kokilla teret is be akarták építeni, aztán le tettek róla. A Duna parttal is próbálkoztak, azzal nem tudom, hogy mi lett? Remélem semmi. A papírgyár végét takaríthatják, nem bánom.
Nem tudom, hogy áll a kis-Duna-parti lakópark ügye. A hajdani Görgey Iskola területéről sem tudom, mi lesz vele. Hátha segít, hogy többség van, a Fidesz eléggé elköteleződött ezen ügyek ellen még ellenzékben.
Engem megdöbbent a fővárosi LMP-se tudatlansága és hülyesége. Nem véletlen, hogy a helyi LMP-sek kussolnak, tudják, hogy hazugság a közlemény, és maguk kezdeményezték a bekerítését is. Ha jól tudom a Menyhért volt az első ebben, ő meg aztàn nem Fidesz közeli, az LMP-nek gyűjtötte a kopogtató cédulát.
Azért az egyértelmű, hogy a kerületből fújta be a szél ezt az álproblémát a fővárosba.
A Görgey iskola nem volt kihasználva, az Adu nem tudta kibérelni az egészet, ahogy elnéztem le van pukkanva az épület, de még az a szolgáltató háznak csúfolt sorkalyiba is. Ott szerintem sokak örülnének, ha inkább zöld terület lenne. Itt a kis Duna partot remélem, hogy elfelejtik.
ezt most komoly?
örültök, hogy megszűnik az egyetlen védett terület Csepelen? mégis, van a sok okosnak fogalma arról, mit is jelent az a fogalom, hogy természetvédelmi terület?
ennyire nem láttok az orrotoknál tovább?
bocs a szóismétlésért…
Van aki nincs mellette, láthatod? Azért ez kicsit érdekes.
Islander! Nincs meteorológiai állomásod? 🙂 A nick miat…
A Görgey helyére lakóparkot álmodtak, csak mély fájdalom (nekik), a törvények nem engedték.
Védd az embert és megmenekül a természet!
nem bízom a politikusokban. amit ma ígérnek, holnap letagadják. ezt alól a Fidesz sem kivétel. ezért aggasztó, hogy ilyen megtörténhetett. bocs.
amúgy meg kis okulásul mi ellen is ágáltok és én miért aggódom, hogy milyen életközösséget fognak beparkosítni, elpusztítani, megszüntetni:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Tamariska-domb
ja. védd a fákat, egyél hódot.
Racionalítás talaján. A sétányok nemes salakblokk házai közt gyönyörűen mutatna bármilyen építészeti stílusú lakópark. SZVSZ: senki nem venne ott lakást. A másik véglet ott a “színesrózák” utcái. Az aztán gyönyörű. Igaz, az már Szigetszentmiklósnak köszönhető.
Meglep, hogy a fővárosi LMP-sek ekkora sületlenségeket beszélnek. Legalább a helyieket megkérdezhették volna, hogy hol van az a Tamariska domb, mi az előzmény és ki az a Németh Szilárd.
Ha ugyanis nem ő lett volna az, aki eddig kőkeményen védte a Tamariska dombot, ha nem pont ő lenne az, aki most ezt a védelmet sokkal erősebbé és valódivá teszi, és ha nem ő lenne az, aki pont az LMP-s Menyhért ötletét valósítja meg, akkor lehetne pampogni.
Más. A Tamariska domb most egy lepusztult hely Csepelen. Fent nyáron, éjszaka szalonnát sütnek, isznak, drogoznak a fiatalok, nincs kuka, a köztéri bútorokat szétverték, a főváros meg nem csinál semmit évek óta. Na ezért helyes, hogy a semmiből végre lesz valami, és az önkormányzat körbekeríti, megóvja a helyet.
És ennyi az LMP-ről is.
de én nem a lakóparkról beszélek!
Öreg halász
lesz szép közpark és a védett értékek meg el fognak tűnni. Ennyi. A kutyát nem fogja érdekelni ha a maradék árvalányhaj kipusztul onnan és nem is lehet miatta pampogni, mert már nem védett a terület…
A Tamariska dombot eddig senki sem tudta megvédeni, hiába építettek ott tanösvényt, játszóteret. Majd Németh szilárd odaadja Köves Slomónak, az meg felállítja a két mózesi kőtáblát, aztán majd senki sem mehet oda és rend lesz.
Remélem előkerül majd ez a közlemény és a föld alá süllyed az LMP.
Legutóbb már csak parlagfüvet láttam ott, árvalányhaj egy se volt.
látszik bugi azt sem tudod, hol a Tamariska-domb és nem tudod megkülönböztetni a parlagfüvet az árvalányhajtól…
A minap találkoztam egy ájtatos manóval a kertemben, nagy valószínűséggel a Tamariskáról jött, hogy védelmet kérjen nálam. Nagyon helyes kis állat.
No, Barátaim, íme a nagy titok:
557/2011.(IX.15.)Kt H A T Á R O Z A T
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete úgy dönt, hogy kezdeményezi
Budapest Főváros Közgyűlésénél a 32/1999.(VII.22.) Főv. Kgy. rendelettel védetté nyilvánított, kerületi
tulajdonban álló Tamariska-domb védettségének feloldását.
Indokolás:
A természetvédelmi oltalom alá helyezés a domb állapotát nem javította, a hatékony munkavégzést
akadályozó megkötések miatt a domb állapota (határozottan) romlott, a védelem indokául szolgáló
növényzet élőhelye csökkent (alig fellelhető).
Az élőhelyek megtartása, a természetvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett, a terület jelenlegi
használati módjának fenntartásával Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata, mint a terület
tulajdonosa, a Tamariska-domb területének fenntartását saját hatáskörben kívánja végezni a kerület
lakosságának érdekeit szolgálva, a hatékony, biztonságos működtetés, a terület állapotának javítása
és a fenntartási színvonalának emelése érdekében.
Tervezett főbb tevékenységek:
Optimális gyep-cserje borítottsági arány kialakítása
Invazív fajok eltávolítása (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)
Tájidegen növényzet arányának csökkentése (az állatvilág élőhelyének megtartása mellett)
Terület bekerítése, berendezési tárgyak karbantartása, biztonságos működtetése
Erózió megakadályozása
Védett növényzet védelmének biztosítása, iskolai tanösvény kialakítása az értékek bemutatására
Vandalizmus megelőzése, közbiztonság erősítése, őrzés (éjjel-nappal)
Fenntartási színvonal emelése a kulturált látogathatóság, használhatóság érdekében
Nyitva-tartás és használat szabályozása (pl. motorkerékpározás, tűzgyújtás tiltása)
Hulladékmentesen tartás, kulturált látogathatóság feltételeinek biztosítása
Határidő: elfogadásra: azonnal
Felelős: elfogadásért: Németh Szilárd polgármester
14 igen
6 nem
1 tartózkodás e l f o g a d v a
Nagyon helyes az önkormányzat döntése. Az LMP meg szégyellje magát. Még újságcikk is volt a parlagfűről.
Nagyon helyes az invazív fajok elleni küzdelem, mikor utoljára jártam arra, a bálványfa elég elterjedt volt a dombon. Roppant agresszívan terjedő növény, és igen haszontalan.
A tetejére Németh Szilárd építesse meg a Sasfészket, a majdani Bukás esetére meg alatta van a Bunker! 😉
Sötét kis gyűlöletgombóc vagy te Vátesz.
Bugi, te meg nyalakodjál csak Szilárdnak, hátha neked is kreál egy állást! 😉
Hát neked nem kreált, azt látom. Miért is kellett volna? Nevetséges vagy.
Németh Szilárd SZDSZ-es volt, majd átlépett a Fideszbe. Beléptetett 17 új tagot, s leszavaztatta az elnökségről Tóth Jánost. Azóta minden hatalom az övé, aki ellentmond neki, az repül mint Horváth József. Megéri nyalakodni, lehetsz országgyűlési képviselő, Csevak-vezér, helyi képviselő, iskolaigazgató, felügyelőbizottsági tag, stb.
Igen, nevetséges vagyok, mert egy fecske állítólag nem csinál nyarat! Kivéve, amikor egyedül harcolva az Észak-Csepel-Wallis szerződést évek szívós munkájával megfúrtam!
Minél jobban lebecsültök, én annál keményebb leszek! A végén a Birkózóra is a biztos Bukás vár, azután eláshatja magát a Bunkerbe!
Kedves Vátesz!
A csepeli MIÉP és Jobbik korábbi vezérkara is volt akkoriban SZDSZ-es. Az SZDSZ ugyanis 1989-ben a legantikommunistább párt volt. Csak kevesen tudták akkor, hogy a vezetőség nem az. Lehet mellébeszélni, aki idősebb 35 évesnél, az nagyjából ezt pontosan tudja. Úgyhogy kevesen fognak itt neked hinni, lehetsz akármekkora okos parasztgyerek is…
A dühöd se érthető, mert akármit is tanácsoltál faxon a Fidesznek 2002-ben, nem kértél érte semmit, és nem is ígértek érte neked semmit. Kisstílű ember, aki 9 év után is pénzt követel, és cserébe pocskondiázással zsarol.
Kedves Csepeliek!
Nem szívesen írok ismét ebbe a mocskolódásoktól hangos topicba, de sajnos nem létezik valós tájékoztatást adó média Csepelen.
Néhány valós tényt azért le kell írni azok kedvéért, akik valóban a domb sorsáért aggódnak.
1. A Tamariska-domb védettségének megszüntetését semmilyen nyilvános érv nem támasztja alá. Sem természetvédelmi-szakmai, sem jogi, sem pénzügyi érv nem bizonyítja, hogy a domb védettségre érdemtelen lenne. A főváros jelen lépése törvénysértő és megalapozatlan: mintapéldája a diktatórikus vezetés gátlástalanságának.
2. Ostoba és logikátlan az az érvelés, mely szerint a domb állapotának leromlását a természetvédelmi kezelés bürokratikus volta akadályozza, hiszen a főváros illetékes ügyosztálya SEMMIT nem tett a törvényi kötelezettsége teljesítéséért.
3. Valótlan az az érvelés, hogy ha a csepeli önkormányzat kezelheti a dombot, az javulást eredményezhet. Vajon KI HAZUDIK: orbán viktor, amikor azt állítja, hogy az önkormányzatok a jövőben csak és kizárólag az alapfeladataik ellátására fordíthatnak pénzt, vagy németh szilárd, amikor azt állítja, hogy lesz elég pénz a domb feljavítására? Mint ismeretes a közparkokra nem lehet semmilyen pályázati forrást szerezni, és úgy mellékesen: még a helyi kezelő, a csevak sem rendelkezik erre költségvetési forrással.
4. Megdöbbentő tény az is, hogy tarlós istván alig néhány hónappal ezelőtt még tanösvényt ígért a Tamariska-dombra, most meg egy suttyomban benyújtott némethszilárd fecnire rábólint, és a fidesz fővárosi képviselőivel megszavaztatja? A mi tarlósunk mikor HAZUDOTT: akkor, amikor a tanösvényt ígérte, vagy most?
5. Az önkormányzati határozat kizárólag németh szilárd ígéretére épül, de vajon hihető-e ez az ígéret? A mi polgármesterünk megígérte, hogy a dombról eltávolítja az adótornyot. Hiába tiltakoztunk ellene, hogy a javaslatunk szerinti hely optimális lenne (amihez a telecom megcsináltatta sok millióért a komplett tervdokumentációt, és a csepeli önkormányzat 6,5 MILLIÓ azaz hat és fél millióért megcsináltatta a területi szabályozási tervet), a csepeli önkormányzat egyetlen érve a polgármesteri ígéret volt. Vajon mikor HAZUDOTT németh szilárd: akkor, vagy most, hiszen azóta sem találtak annál korrektebb, mindenki számára kedvezőbb helyet a toronynak! Nem gond ez a csepelieknek: csak sokkal rosszabb vételi minőséget kapnak már az elavult régi toronyból, mint bármely máshol élő mobil internetező; plusz még a telecom sem fizeti a hely használatának díját, mert a mi vízfejű szakembereink tettek keresztbe az ésszerű megvalósulásnak!
6. Ez a történet azonban nem csak a dombról szól: ami itt folyik, az a demokrácia legyalázása. Csak néhány tény a korrektségről: A szeptemberi rendkívüli testületi ülés előtt 2 azaz kettő nappal került a csepeli honlapra az előterjesztés, ami az egyeztetési kötelezettségek semmilyen törvényi kötelezettségét nem teljesítette. Minek is kellett volna egyeztetni, amikor a csepeli önkormányzat már a fővárosi döntés előtt, annak biztos tudatában döntött a Tamariska-dombot illető közterület használat rendjéről, amihez SEMMILYEN JOGA NEM VOLT! (Előbb volt az ítélet, csak utána a tárgyalás)
7. A fővárosi önkormányzat látszat-demokráciája sem jobb, hiszen a már elfogadott előterjesztésük SZAKMAI egyeztetése csak november 3.-án lesz, több mint egy héttel a döntés után! Komolyan, ez csak vicc lehet, mert ilyet értelmes ember nem csinál. Vajon miért nem kapták meg a képviselők ennél az előterjesztésnél azt az okiratot, melyet a Csepeli Zöld Kör Egyesület vitt be személyesen a főjegyzőnek és a főpolgármesternek, a Tamariska-domb védettségének megőrzéséért?
8. A védettség levételének indoklásai között csupa olyan körülmény szerepel, amit a Csepeli Zöld Kör Egyesület Tamariska-Park projektjében már részletesen leírtunk, és arra első és legfontosabb lépésként javasoltuk a domb bekerítését és védelmét. Az előző önkormányzat 2009. végén Képviselő Testületi Határozatban átutalt a Csevak számlájára 15 millió forint célzott forrást, amit csak és kizárólag a bekerítésre lehet felhasználni! Mi lett ezzel a pénzzel? Valaki elsikkasztotta, vagy hűtlen kezelés lehet a háttérben? T. Ellenzéki pártok! Kérjétek fel az ügyészséget, hogy vizsgálják meg: kinek a zsebében landolt a csepeliek 15 millió forintja, hiszen a határozatot nem vonták azóta sem vissza; a csevak a pénzt nem utalta vissza az önkormányzat számlájára, de a bekerítés érdekében még semmi nem történt! Szilárd! Derítsd már ki mihamarabb, hogy lop-e valaki közületek, mert a pénznek se híre se hamva!
9. Végül egy utolsó tény: a Csepeli Zöld Kör Egyesület Tamariska javaslataiban ajánlatot tett a polgármesternek a domb európai szintű, védett, őrzött és gondozott park kialakítására, melynek anyagi fedezete több évre biztosított lett volna a Környezetvédelmi Keretből, amit csak ilyen célra lehet használni. Miért nem jutott el ez a projekt olyan szintre, hogy legalább tárgyaljanak róla az érintettek?? Lehetséges lenne, hogy a domb sorsa a kis Duna-Öböléhez hasonlít, amit a nagy tudású csepeli főkertész vezetésével „rehabilitáció” címén tettek tönkre, hiszen csak a védendő növény és állatfajokat pusztították ki!
Üdv menyus
Öreg halász!
Kisstílű az az ember, aki mindenkiről személyesen rendelkezik Csepelen, aki elvonta mások jogát, hogy csepeli kitüntetésre javasolhassanak arra érdemes embereket. Aki minimum három állásban pöffeszkedik egyszerre, s ezzel havi 1.7Millióval gazdagítja saját magát. Aki elvonta mások jogát, hogy a döntéseket bizottságokban megbeszélhessék. Hát legyen boldog az általa jelölt és megjutalmazott 15 Csepel (posztumusz) Díszpolgárával és 14 Csepel Örökség díjasával egyetemben. Ezzel az egyszemélyi döntésével értéktelenné tette ezeket a kitüntetéseket. További jó garázdálkodást kívánok ennek a kisstílű embernek! A csepeliek meg élvezzék ennek a döntésüknek a következményeit! Csókoltatom a Birkózót!
Tisztelt menyus!
A te leveled is egy mocskolódásokkal teli levél, akár az lmp-s közlemény.
Tisztelt Menyus! Szerintem meg neked van igazad! Csepelen nem is fideszes diktatúra van, hanem németh szilárd diktatúra!
Aki Menyus hisztijét nem érti, érdeklődjön egy kicsit, készen állt-e már a kerítésépítő brigádja, megvolt-e rá a pénz? A válasz az lesz, hogy igen, csak Szenteczkyék végül mégsem adták oda nekik.
Most viszont nem ő szállítja a kerítésépítőket, így ellenzi a Tamariska domb megmentését is, és részt vesz az LMP villahisztijében, amiről pontosan tudja, hogy baromság. Két hiú ember összetalált: Menyus és Vátesz. Szép pár.
Vajon hány emberből áll a Csepeli Zöld Kör?
Manitu
Mennyit fizet a Fidesz a papagájkommenteidért?
Majd ha egy nagy rakás 0 lesz a domb helyén, akkor szeretnélek hallani, hogy mivel fogod narancsmundért védeni….
Ditte
Ha ti ganéskodtok és a jogokat tiporjátok az szent, de ha titeket kérnek számon az mindjárt mocskolódás.
Észérv és információ persze egyikőtöknél sincs.
Hol voltatok ti 2004-2005-ben, amikor egyesek már a dombon szorgoskodtak, hogy nektek is maradjon valami természeti érték! Tessék má’ utánanézni kedves fideszesek a hozzáférhető dokumentumokban a tényeknek és utána szemétkedni!
Nem vagyok “fideszes”, de “ganéskodni és jogokat tiporni” sem szoktam. Bocs, talán az a baj, hogy felismertem a bálványfát?
Öreg halász! “A dühöd se érthető, mert akármit is tanácsoltál faxon a Fidesznek 2002-ben, nem kértél érte semmit, és nem is ígértek érte neked semmit. Kisstílű ember, aki 9 év után is pénzt követel, és cserébe pocskondiázással zsarol.”
Nem igaz, amit írsz! Én már itt is leírtam, hogy de igenis kértem. Szépen sorjában leírtam, hogy levelet írtam Orbán Viktornak, Kövér Lászlónak, Németh Szilárdnak. Verebet nem lehet dobbal fogni, én ezt szigorúan diszkréten tettem, mégis nekik kényelmetlen lehetett, hogy a gázár-kampány egy miépes agyából pattant ki. Később aztán Áder titkárságán, a 2006-os Rogán-féle kampányirodánál próbálkoztam. Az egészet az tetőzte be, hogy a 2008-as vizitdíj-népszavazás csepeli kampányzáróján nem adtak lehetőséget találkoznom Orbán Viktorral. Na utánna jelentem meg a csepelinfón. 2009. szeptember 5-én járt a lakásomon Németh Szilárd, akkor kértem tőle valamit, megígérte, hogy visszahív a válasszal. Na azóta is egyfolytában hív.
Ha harc, akkor legyen harc. Én minden ütésnél csak még keményebb leszek!
“Kisstílű ember, aki 9 év után is pénzt követel, és cserébe pocskondiázással zsarol.”
Zsarol? Na akkor jelentsenek fel! Kezükben az ügyészség, a rendőrség, az alkotmányvédelmi hivatal. Ugyan mi tartotta eddig is vissza őket! Az ellenzéki pártok ugrásra készen várják, mikor vonat eljárás alá egy ismeretlen közembert a nagyságos Orbán Viktor miniszterelnök úr!!!
Vátesz, te csak egy sértődött ember vagy. Szánalmas.
Bugi, “beszéded fülemnek annyi mint a légyzümmögés”! (Szinuhe)
Ditte
akinek nem inge, ne vegye magára….by Hofi
Bálványfa? És mégis mennyiről tudsz a területen? Valóban van, de mégis, kb. mennyi? És eddig miért nem volt fontos neked?
Sok. A bálványfa “osztódással” szaporodik. Eddig is fontos volt nekem, más területeken üldözöm, mert igen messze lakom a dombtól.
Értsd meg, állati gáz ez a csipakos közlemény. Bár nyilván ez csak nekem fontos, nincsenek illúzióim.
Ha csak simán elmondjátok, hogy szívügyetek a terület, amiért csakugyan sokat dolgoztatok, máris szimpatikusabb a dolog.
Islander, te kis LMP-s szivárvány-papagály: nem láttad még hogy néz ki a Tamariska domb? Érdemes lenne nem távolról dumálni. Parlagfű, bálványfa, odafent szemét, csikkek, sörösdobozok, injekcióstűk, kipusztuló őshonos növényzet, stb.
A Tamariska dombot meg kell védeni. És ezt úgy látszik, hogy pont az LMP nem érti. Nem lett más a politika, az LMP lett SZDSZ!
“sursum corda”
feladtam…
🙂
No kíváncsi vagyok hogy oldják ezt meg, mert ez amolyan fideszes szokás, hogy törvényt hozunk, hogy bűnt kövessünk el.
A fasz rollereknek üzenem, hogy nem azon kellene izmozniuk, hogy ki vette észre, hanem, hogy ugyan az megy mint eddig..
Sukorónál is így kezdődött, de ott felfigyeltek rá.
Tájékoztatásul:
Tisztelt polgármester úr, T. képviselő testület! 2011.09.14.
A mi napon áttanulmányoztuk a Csepel honlapon megjelent, a Samu-Óvári Judit irodavezető, és Kiricsiné Kertész Erika főkertész, által készített, „JAVASLAT a budapest xxi. kerület csepel tamariska-domb védett természeti terület védettségének feloldására” című, 202.számú előterjesztést, és az alábbi álláspontot alakítottuk ki ez ügyben:
Az előterjesztést természetvédelmi, jogi szempontból, valamint Csepel közvagyonának védelme szempontjából hibásnak, a döntésre alkalmatlannak találtuk, ezért kérjük az előterjesztő Polgármester Urat, hogy az előterjesztést visszavonni szíveskedjen.
Az előterjesztés szakmailag tévedés: készítője bizonyíthatóan nincsen sem az elvárható elméleti, sem a terepen szerzett gyakorlati ismeretek birtokában, mivel az előterjesztés hemzseg a valótlan, elavult állításoktól.
Láthatóan nem ismeri a készítő a hatályos jogszabályi környezetet sem, ezért téves következtetéseket von le saját helytelen megállapításaiból.
Az előterjesztés megvalósulása esetén Csepel Önkormányzatát több milliós költségvetési kiadásra kényszerítené, miközben a választott módszer (a védettség megszüntetése) az irományban megfogalmazott helyes célok elérésére alkalmatlan.
Tisztelt Polgármester Úr! Mint a Csepeli Zöld Kör Egyesület képviselője, s mint a Tamariska-dombot tettekkel is ápoló, megóvó csepeli környezetvédelmi szervezet projektfelelőse, arra kérem Önt: vonja vissza ezt a fércművet, mert ez szakmai körökben nevetségessé teszi az önkormányzatunkat.
A védettség megszüntetése esetén egyesületünk nevében kénytelen lennék minden lehetséges szakmai és politikai hatóságnál feljelenteni Önt, valamint az előterjesztést támogató valamennyi képviselőt. Megengedhetetlen, hogy a domb védelméért több mint két évtizede harcoló csepeli akadémikusok, jelentős tudományos szakemberek, és a dombért dolgozó önkéntes társadalmi aktivisták munkája egy ilyen dilettáns előterjesztés miatt semmivé váljék!.
Kérem a Polgármester Urat, hogy ne hazudtolja meg saját magát sem, hiszen politikusként mindig kiállt a domb védelmében!
Megértését és támogatását előre is köszönöm.
A részletes indoklást külön mellékletek formájában, levelemmel egységes szerkezetben közlöm.
Tisztelettel:
Menyhért Péter Csepeli Zöld Kör Egyesület titkára;
a Tamariska-Park projektfelelőse.
1.sz. Melléklet
Indoklás:
Egyesületünk, a Csepeli Zöld Kör Egyesület a 2003. évi megalakulása óta foglalkozik elméletben és gyakorlatban is a Tamariska-domb természetvédelmi terület megóvásával, ápolásával és helyreállításával.
Kezdettől fogva sérelmeztük, hogy a természetvédelmi kezelő fővárosi ügyosztály törvénysértő módon, nem végzi el a reá háruló kötelezettségeket.
Egyesületünk volt az egyedüli szakmai közösség, amely lehetőségeihez mérten, gyakorlatban is megpróbálta felmérni és bemutatni Csepel egyetlen természeti értékét.
Őszintén sajnáltuk, hogy a csepeli önkormányzat megszüntette a Kis-Duna Öböl helyi védettségét, és Kiricsiné Kertész Erika főkertész szakmai vezetésével „rehabilitációnak álcázva” elpusztította a területen található védett növény és állatvilágot. Több tízmilliós beruházásként ma Csepelnek van egy posványos, halott öble szép fahíddal, és rendezett, de természetellenes közparkkal.
A Főkertész kifejtette „áldásos” tevékenységét akkor is, amikor Polinszky főépítész neve alatt olyan milliós pénzbe kerülő „szakértői tanulmányt” készítettek 2009 elején, amit Orosz alpolgármester úr egyesületünk szakmai érvei miatt kénytelen volt visszavonni!
A főkertész munkája ezen előterjesztésnek is díszére válik, hiszen olyan megállapításokat közöl tényként, melyek a valóságnak nem felelnek meg.
A növényzetről Bajor Zoltán „mániája” a fás szárúak elburjánzásának csökkentése derül csak ki, de egyetlen szót sem pazarol annak a védett növény-TÖMEGNEK, melyek az elmúlt 6 év alatt sokszorosára nőtt, és a védettség értelmét bizonyítja! A Bajor szisztéma szakmailag elfogadható lenne, ha az rendszeres napi kezeléssel, ápolással járna egy bekerített, fizikailag is védett területen!
A köztisztasági problémák kizárólag VÉDETT, bekerített, és szakmailag fenntartott területen oldhatók meg.
A közbiztonsági problémát kizárólag a bekerített, fizikailag is védett, és fenntartott-őrzött területen lehet megoldani.
Mindezen problémáknak semmi közük a védettséghez, így annak levétele ezek alapján nem oldható meg.
Az előterjesztés szerint a természetvédelmi kezelő (el nem végzett, és ezért törvénysértő) munkája miatt „ a domb fenntartása és kezelése lassú és bonyolult folyamattá vált” – ez egy vicclapba illő következtetés.
Vajon mit ért az előterjesztést készítő, „a védelemből eredő megszorítások” alatt? Azt, hogy nem lehet géppel kaszálni? De éppen ezek a megszorítások azok, ami miatt az értékes védett vegetáció még létezik!
Vajon, miért nem írta bele a készítő azt a törvényszerű következményt, hogy amennyiben a védettséget leveszik a dombról, akkor a Csevaknak rendszeresen ÍRTANIA KELL a rengeteg gyomnövényt(ma még védettek)!
Vajon, miért nem írta bele a készítő azt, hogy a Csevak költségvetését a védettség levétele esetén már 2012-ben meg kell növelni 32.000 m2 többlet zöldfelület kezelési költségével (évente legalább 3-5 millió Ft)? Nem az a baj, hogy nincs elegendő forrás a költségvetésben?
Vajon, miért nem írta bele a készítő azt a törvényszerű következményt, hogy amennyiben a védettséget leveszik a dombról, akkor nem lesz költségvetési fedezete a látszólagos CÉLOK megvalósításának?
2005 óta végezzük a Csevak Zrt-vel együttműködésben a tulajdonosi kötelezettségek közül a parlagfű mentesítést, mint jogszabály által kötelezően előírt környezet-egészségügyi feladatot. Az idei évben az egyesület szakmai irányítása mellett a parlagfű mentesítést a Csevak Zrt végzi. Munkánk eredményeként a dombon a kiinduló állapothoz képest mintegy 80-90 %-os javulást tapasztaltunk az idei évben.
A Főpolgármesteri Hivatal illetékes Ügyosztályával folytatott szerződéses együttműködésben, 2007-től 2010-ig mi végeztünk el egyes természetvédelmi kezelői feladatkörbe tartozó munkákat. Októbertől márciusig heti 2-3 alkalommal bejártuk a területet; felügyeltük, és elvégeztük a szükséges munkákat. Mivel e tevékenységünk alatt rendszeresen kérdőre vontuk a fővárosi ügyosztály illetékeseit, (többek között Bajor Zoltánt is rendszeresen, hogy miért nem végzi el a szükséges feladatokat) 2010 őszén már nem kötött velünk szerződést ez az ügyosztály. A Magyar Madártani Egyesület Bajor Zoltán által vezetett budapesti csoportja kapta meg a feladatot. Ők kiváló módon egyetlen nap alatt „elvégezték azt a munkát”, amiért mi 6 hónapon át dolgoztunk.
Egyesületünk az elmúlt 7 évben hetente legalább négy alkalommal végzett munkát a domb területén. Tapasztalataink alapján állíthatjuk, hogy minden érdekelt közül egyesületünknek van a legpontosabb rálátása a domb állapotváltozásának.
A Határozati Javaslatban indoklásként szereplő első két mondat állítása valótlan, téves, vagy szándékosan hazug!
A domb természeti értéke ma a 2005-ös állapotnak legalább 4 szerese, és megfelelő gondozás mellett további értéknövekedés várható.
Tisztelettel:
Menyhért Péter projektfelelős
A 2.sz melléklet Német Szilárd Polgármester úrnak privát levélben írt alternatív javaslatom -2010. 11.08.
Kedves Szilárd!
Csepelen két olyan speciális vagyonelem található, melynek önkormányzati alapítású nonprofit gazdasági társaság általi kezelése jelentős költségvetési megtakarítás mellett jelentős nonprofit hozzáadott érték felhasználását is lehetővé teszi.
Mindkét vagyonelem tekintetében az elmúlt önkormányzat képtelen volt egyértelmű, tiszta és átlátható helyzetet teremteni, melyek a vagyon értékcsökkenését, társadalmi hasznosságának romlását eredményezték.
Mindkét vagyonelem veszélyeztetett: a Rákóczi Kertre a felújítás-pénzhiánya, és a funkció vesztettség, a Tamariska-dombra a fővárosi érdektelenség, illetve bizonyos külső szervezeti presztízs-érdek jelenti a fő veszélyt.
Mindkét terület státusza zavaros, és a több kézben levés miatt kezelhetetlen.
Csepelen eddig nemlétezett környezet és természetvédelem, és a nonprofit szektorral sem volt valós együttműködés. Ez a két hiány eddig több tízmilliónyi értékben károsította meg a csepeli közvagyont.
2010-ben olyan egyedi előny áll rendelkezésre, melynek felhasználása révén Csepel önkormányzata országosan is kiemelkedő, illetve európai szinten is egyedülálló dolgot alkothat meglévő forrásból, aktív társadalmi együttműködéssel.
A Képviselő Testület létrehozza a „ZÖLD CSEPEL – POLGÁROK HÁZA” – Környezetvédelmi, vagyonkezelő és foglalkoztató, nonprofit Korlátolt felelősségű társaságot.
Zöld Csepel-Polgárok Háza nonprofit Kft
A társaság 51%-ban önkormányzati és 49%-ban civil konzorciumi tulajdonrészesedéssel rendelkezne azért, hogy Csepel érdekében hasznosítani tudja nonprofit szektor előnyeit is. A Csepeli Zöld kör Egyesület több mint másfél millió Ft értékű olyan műszaki berendezésekkel, gépekkel rendelkezik, amelyeket kimondottan a Tamariska-dombon végzett munkákra vásárolt, és apportként beadnánk a közös Kft-be.
Nagyon fontos a nonprofit tulajdoni rész, mert csak az adhatja a jogi alapot az olyan külső forrásbevonásra, melyek csak nonprofitok számára érhetők el, és nélkülözhetetlen az önkéntes munkások alkalmazása érdekében is.
A 3 szektort egyesítő-megtestesítő polgári összefogás (önkormányzat-gazdasági társaság-társadalmi szervezet) – kiemelkedő társadalmi támogatottságot, és óriási pályázati előnyt eredményez például az Európai Uniós környezetvédelmi projektek esetében.
Fontos a külső forrásbevonás mellett a meglévő források felhasználásának minőségi és mennyiségi növelése, a társadalmi – gazdasági hatékonyság növelése révén.
A Projekt jellegénél fogva az LMP – mint ÖKO párt – támogatása garantálható.
Feladatok:
– Speciális kezelést igénylő önkormányzati vagyon (Rákóczi Kert; Tamariska-domb) megóvása és társadalmi hasznosságának költséghatékony módon történő növelése.
– Környezet és természetvédelem egy tulajdonos-szakmai kézben.
– Önkormányzati hatáskörű környezetvédelmi őrszolgálat kialakítása és hatékony üzemeltetése.
– Valódi POLGÁROK Háza koncepció; kiemelkedő kapcsolat a valódi civilekkel.
– Új együttműködési forma kialakítása a kerületi nonprofit szektorral.
– Foglalkoztatás és esélyegyenlőség – induláskor 18 munkahely létrehozása!
Induláskor:
Kft vezetősége: 3 fős ügyvezetői testülettel; egy fő tulajdonosi-felügyeleti ügyvezető, és két fő szakmai ügyvezető.
1 fő pénzügyi-számviteli igazgató, egyben a cég szóvivője; polgármesteri hivatali koordinátor; az önkormányzat (fidesz) vezetése delegálja 7-9 évre;
1 fő környezetvédelem-természetvédelem szakmai igazgató; őrszolgálat vezetője; a Csepeli Zöld Kör delegálja 7-9 évre;
1 fő nonprofit szakirányú szervezet üzemeltetési és operatív műveleti igazgató; a Csepeli Zöld Kör delegálja 7-9 évre;
Önkormányzat (fidesz) delegálja a könyvelőt, a munkaügyi és TB adminisztrátort, valamint a Felügyelő Bizottság elnökét. A civil (CsZK) tulajdonos delegálja a Polgárok háza és a Rákóczi Kert szakmai vezetőjét (1-1 fő) és a Felügyelő Bizottság 2 tagját.
E megoldás révén a Kft teljes gazdálkodása átlátható és folyamatában ellenőrizhető közpénz felhasználást garantál az alapító – tulajdonos önkormányzat számára.
Főállású munkaerő szükséglet: 5 fő dolgozó a Tamariska-dombon (és a járőrszolgálatban)
2 fő középvezető státuszú dolgozó a Civil Házban; 3 fő dolgozó a Rákóczi Kertben (és a járőrszolgálatban)
Összesen 3 vezetői, 10 fizikai és 2 adminisztratív főállású és 3 tiszteletdíjas státusz
A projekt ütemezése és gazdasági háttere:
2010. év végén a Csevak számláján meglévő, kerítésépítés célú 15 millió forint felhasználásával a Kft működését be lehet indítani.
Idei hatályos képviselő testületi döntése alapján a 2010.-es költségvetésben, 25 millió Ft célirányos pénzeszköz is biztosított.
Ezen források felhasználásáról, azaz a Kft-nek való átutalásukról kell döntést hozni, akár a Kft Alapító okiratának elfogadásával egy időben.
Az alapítás után a Kft még ebben az évben kidolgozza a cég részletes szakmai és pénzügyi tervét. A Kft finanszírozása a 2011. évtől kezdődően FELADAT-FINANSZÍROZÁSKÉNT az éves költségvetésben lefektetve a következő módon történik:
A Tamariska-domb vagyonkezelési és a környezetvédelmi őrszolgálati feladat az önkormányzat Környezetvédelmi Keretének törvényben előírt, célirányos felhasználása biztosítaná, elvonva a felhasználást a Tóh Mihály által átengedett főépítészi hatáskörből.
A Csevak költségvetéséből átadásra kerül a Tamariska-domb kezelésére, és a Rákóczi-Kert zöldfelület fenntartására 2009.-ben fordított összeg. Ez cca 1-2 millió Ft évente.
Az OSZI költségvetéséből átadásra kerül Rákóczi-Kert és Civil Ház üzemeltetésére, fenntartására és őrzésére 2009.-ben fordított összeg. Ez a nagyságrend mindenképpen megtakarítást jelent az önkormányzatnak! A Főpolgármesteri Hivatal ügyosztályától (a Tarlóssal letárgyalható lenne) szerződéses formában átadásra kerül Tamariska-domb fenntartására 2009.-ben fordított összeg.
Ezek az összegek nyilvánvalóan alacsonyabbak, mint amibe a felsorolt szervezeteknek 2011.-ben beállításra kerülnének, mert a Kft koncentráltabban és magasabb hatásfokkal látná el a jelenleg több részre leosztott feladatot/költségigényt. A Kft 2011.-ben 55-60 millió forintos költségvetésből gazdálkodhatna a saját bevételeinek nagyságrendjétől függően.
A környezetvédelem és a nonprofit szektor két olyan szakmai terület, mely ugyan önkormányzati alapfeladat – kötelezettség, de speciális szakmai ismereteik miatt az önkormányzat, mint közigazgatási rendszer – hagyományos tevékenységi körén kívül esik. Ha e két szakterület szakmai-társadalmi kézbe kerül, az igen jelentősen növeli a helyi közélet elégedettségét, nyugalmát.
Környezetvédelem: funkciói: a Tamariska védelme, fejlesztése és a csepeli önkormányzati környezetvédelmi járőrszolgálat létrehozása, üzemeltetése.
A Kft kisebbségi tulajdonos társadalmi szervezetének az önkormányzat kizárólag azt a szakmai tevékenységet engedi át, mely a közigazgatástól idegen, attól alapvetően eltérő ismereteket és kompetenciákat igényel!
Üdv menyus
Tájékoztatásul:
Tarlós István Főpolgármester úrnak 2011. szeptember 20.
Sárádi Kálmánné dr Főjegyző asszonynak
Tárgy: Javaslat a csepeli Tamariska-domb
természetvédelmi terület
kezelésével kapcsolatban
Tisztelt Főjegyző Asszony – Tisztelt Főpolgármester Úr!
Egyesületünk tiltakozni kíván a Budapest-Csepel önkormányzata által elfogadott 202./2011 számú (lásd melléklet), a fővárosi közgyűléshez eljuttatásra kerülő rendeletben foglaltak ellen, és egyben megoldási javaslattal él az ügyben illetékes Fővárosi Önkormányzat felé.
Egyesületünk minden lehetséges jogorvoslati fórumot meg kíván keresni annak érdekében, hogy a Tamariska-domb természetvédelmi terület fővárosi védettsége fennmaradjon, amely védettséget az említett rendelet meg kíván szüntetni. A védettség megszüntetését a csepeli önkormányzat jó szándéka nem igényli, mert a gondoskodó helyi kezelésbe vétel más módon is, hatékonyabban és biztonságosabban megoldható, a védettségi státusz fenntartásával.
Egyesületünk, mint a dombot 2003 óta tevékenyen, a főváros illetékes ügyosztályával és a Csepeli Vagyonkezelő ZRt-vel szerződéses kapcsolatban kezelő helyi környezetvédelmi társadalmi szervezet, a védettség megszüntetését veszélyesnek és a rendeletben hivatkozott feladatok ellátására alkalmatlannak tartja.
Egyesületünk ugyanakkor a helyben, egy kézben történő kezelést a fenntarthatóság és a társadalmi hasznosság érdekében elkerülhetetlennek látja.
Szükségesnek, továbbá igen fontos jogi garanciának tartjuk a megfelelő szakmai felügyelet és a hatósági jogkör Főjegyzői hatáskörének megtartását is.
Egyesületünk a fenti célok költséghatékony megvalósítása érdekében azt ajánlja a Fővárosi Önkormányzatnak, valamint a hatósági jogkört gyakorló (a természetvédelmi kezelési feladat tényleges elvégését átruházó) Főjegyzőnek, hogy a Tamariska-domb természetvédelmi kezelésének ellátását „Feladatátruházási Szerződésben” adja át a csepeli önkormányzattal együttműködve a Csepeli Zöld Kör Egyesületnek.
Ezzel a nem önkormányzati alapfeladatot megfelelő szakmai tapasztalatú nonprofit szervezet vehetné át az illetékes (a csepeli és a fővárosi) önkormányzatok szoros felügyelete mellett, akár a területileg illetékes nemzeti park bevonása mellett.
Egyesületünk szerződéses együttműködés keretében vállalja a Tamariska-domb természetvédelmi kezelésének valamennyi alap és járulékos feladatát, a tudományos-szakmai feladatok megszervezésétől a gyakorlati-fizikai kezelési munkák elvégzéséig.
Egyesületünk vállalja, hogy a fenti munkák elvégzését térítésmentesen, önkéntes munkavégzés keretében oldja meg. Az esetlegesen felmerülő anyagi-dologi természetű fenntartási igényeket a Fővárosi Környezetvédelmi Alap keretéből és/vagy más eseti pályázatok útján tervezzük megoldani.
Egyesületünk a Tamariska-domb természetvédelmi kezeléséhez minden eszközzel, sok éves gyakorlati tapasztalattal és megfelelő önkéntes szakembergárdával rendelkezik.
Szakmai kompetenciánk megállapításához akár előszerződéses időszakot is vállalunk, mely alatt egyesületünk kidolgozza, lektoráltatja, szakmai, valamint társadalmi egyeztetését lefolytatja, és mindezek után beterjeszti a Fővárosi Közgyűlés elé a Tamariska-domb Természetvédelmi Kezelési Tervét..
Egyesületünk célszerűnek és előremutatónak tartja, hogy a napi gondoskodást igénylő feladatokat – a szubszidiaritás elvének figyelembevételével – helyi nonprofit szervezetnek adják. Ezzel összefüggésben fontosnak véljük, hogy a helyi ügyeket mindenképpen a helyi polgári aktivitást megtestesítő szervezet lássa el.
Egyesületünk elkészített egy olyan komplex kezelési projekt-tervet, amely a természeti értékek megóvásán túl figyelembe a veszi a helyi társadalmi, közösségi igényeket is.
Ebben az általunk elkészített projekt-tervben a tulajdonosi kötelezettségeket és a természetvédelmi feladatokat egy önálló rendszerbe integráltuk, mely rendszer garantálja a természeti értékek megóvását a vonatkozó jogszabályi kötelezettségek – természetvédelmi, környezetvédelmi és környezet-egészségügyi – betartásával. A projekt kidolgozása során figyelembe vettük a fenntartható üzemeltetés finanszírozási feltételeit is, melynek értelmében a projektünk elsősorban a nonprofit szervezet jelentősen alacsonyabb forrásigényére, és az önkéntes munka rendszerszerű felhasználására támaszkodik.
Tisztelettel:
Menyhért Péter titkár, projektfelelős
1. Igaz-e, hogy Menyhért úr maga is a Tamariska bekerítését sürgette, sőt, már meg is volt neki a kerítésépítő-brigád?
2. Igaz-e, hogy dudvázás ide vagy oda, még újságcikkek is voltak arról, hogy parlagfű van védett növények helyett a Tamariska dombon?
3. Igaz-e, hogy az előterjesztésben egyértelműen a Tamariska domb megmentéséről szóló javaslat van, és nincs benne semmiféle villaépítés?
Menyhért úr, elég legyen a mellébeszélésből!
Tájékoztatásul:
Szenteczky János Vezérigazgató úrnak
Csevak Zrt
Ajánlat a Tamariska–domb fizikai védelmére és zöldfelület fenntartására
A Tamariska-domb bekerítése a látszattal ellentétben nem csupán építésügyi, hanem az építés-szerelési feladat mellett a természetvédelmi, és a vagyonvédelmi komplex feladat.
A kerítéssel kapcsolatban két fő elvárás fogalmazható meg:
Vagyonvédelmi elhatárolás.
A feladat a terület fizikai megóvása, a lehetőségek szerint minimális fajlagos költségfelhasználás, és elfogadható esztétikai szempontok figyelembevételével. E céloknak leginkább egy megfelelő magasságú (1,9-2m) átlátható, természetközeli küllemű (szélezetlen natúr) deszkakerítés felel meg. A kivitelezés minimum 3 hónap alatt valósítható meg. A kerítés jellege egyértelműen jelzi a kapukon kívül a behatolás, az illegális hulladéklerakás, és az elrejtőzés tilalmát. A deszkakerítés 3-5 éven belül semmilyen karbantartást, vagy egyéb ráfordítást nem igényel (szemben a drót vagy acélháló jellegű kerítésekkel.) A bekerítés a lakosság közbiztonság érzetének javítását is biztosítja.
Védőövezeti határolás.
Puffer zóna biztosítására a terület civilizációs ártalmak elleni védelme céljából van szükség. A természetvédelmi terület puffer zónáját leginkább az élőlények átjárását nem veszélyeztető, természetes „növényfal” biztosíthatja. Ennek érdekében az üzemeltető közvetlenül a deszkakerítés elé, a természetvédelmi hatóság javaslata alapján, és felügyelete mellett, őshonos oszlopos boróka sövényt telepít, melynek kivitelezési időszükséglete legfeljebb 2 hónap. Az élő növénykerítés 3-5 éven belül a teljes zárás szintjéig fejlődhet ki. Az általunk tervezett élő növényfal kizárólag a deszkakerítés „merevítő hatásával” biztonságos, és hosszú távon külön költség nélkül fenntartható (nyírni kell, nem festeni). Ez mind esztétikai mind védelmi szempontból színvonalas megoldás, mely a környező ingatlanok értékének érzékelhető emelkedését vonja maga után.
A bekerítés végrehajtását 4 különböző feladatra célszerű bontani (költség-hatékonysági és átláthatósági szempontok miatt). A 4 projekt elem egymástól jól elhatárolható; megfelelően ütemezhető, és folyamatos ellenőrzése külön befektetés nélkül biztosítható.
A projekt elemek önálló kivitelezői szerződések alapján a következők: 2 felhalmozási/beruházási projekt; 1 zöldfelület fenntartási projekt, és 1 vagyonvédelmi projekt megvalósítása szükséges a cél elérése érdekében.
Meggyőződésünk szerint a bekerítést mihamarabb meg kell valósítani, mert bármikor bekövetkezhet az életveszélyes helyzetek miatt káresemény. Javaslatunk, hogy amennyiben közbeszerzési eljárás végrehajtását írja elő a döntéshozó, úgy meghívásos pályázat útján kontrollálják árajánlatunkat.
A Csepeli Zöld Kör Egyesület a 2009. október 8.-án történt helyszíni felmérés, és a pontosított adatok alapján végzett beszállítói egyeztetés szerint a következő árajánlatot teszi:
A bekerítést a képhez hasonló jelleggel, 1 méter mélyen a talajba fúrt faoszlopokkal, és 2 méteres nagyságú természetközeli hatású szélezetlen deszkából készült kerítéselemekből javasoljuk kiépíteni. A kerítés a funkciónak megfelelő szükséges felületkezelést kap csupán (rusztikus marad).
A 2 méter x 2 méteres kerítéselem igény: Damjanich utca-90db; Gesztenyés utca-85db; Fenyves utca-105db; Kies utca-40db; Hársas utca-115db.
A fénykép egy családi ház kerítése; jellegében a tervezetthez hasonló.
A Főkapu egy látványos, díszített székelykapu, melynek egyben jelentős – lakossági tájékoztatás – funkciót ellátó jellege is van. A kapu anyaga gyalult gerenda és deszka, a szükséges felületvédelemmel, és fenyő színű pácolással.
A fénykép a tervezett kapunak csak a jellegét, stílusát szemlélteti. A tervezett kapunk tájékoztató felületű oldalelemei 45 fokos szögben csatlakoznak a középső, bejárati kapuelemhez. (3-3-3 m)
A 8 db 4 méteres és 2 db 3 méteres gyalogos valamint teherforgalmi kapu a kerítés rusztikusan egyszerű stílusával, és a kerítés anyagával azonos, természetközeli faszerkezetek lesznek. A szerkezetek függesztett csúszókapuk.
A fénykép egy családi ház tolókapuja; jellegében a tervezetthez hasonló.
Zöldfelület fenntartás – fejlesztés
A bekerítés második fázisában kell elvégezni az őshonos jellegű, természetes, vágatlan sövény telepítését, mely a telepítés 3.-5. éve után mintegy 2-2,5 méter magas, örökzöld élő növényfalat fog képezni közvetlenül a fakerítés előtt, azt teljesen elrejtve. A fizikai védelem így válik hosszú távon megfelelő, a kettős funkció biztosítását ellátó komplex rendszerré.
A közönséges /oszlopos boróka Csepel őshonos növényfaja. Sajnos természetes helyén már alig található belőle .
A bekerítés 4 önálló szerződés-eleme a következő:
1. Vállalkozási Szerződés a 435 db kerítéselem (2 x 2 m) anyag beszerzésére; szállítására; legyártására és ideiglenes tárolására. A feladat tervezett időszükséglete/ütemezése: 2-3 hónap. A kerítéselemek anyagbeszerzése nonprofit szervezetként, nagy tételben 20-25% árelőnyt jelenthet a vállalkozói árakhoz képest. Egyesületünk a kerítéselemek legyártását asztalos szakemberei vezetésével, önkéntes munka felhasználásával anyagár + szállítási költség értéken vállalja. Ajánlati árunk: 3.854.000.- Ft; egy elem költsége 8.860.- Ft
2. Vállalkozási Szerződés a 11 db műtárgy (Főbejárat; kis és nagy csúszókapuk) anyag beszerzésére; szállítására; ideiglenes tárolására és helyszíni szerelésére, valamint a 435 db oszlop szerelési munkáira. A feladat tervezett időszükséglete/ütemezése: 2-3 hónap. A műtárgyak beszerzése nonprofit szervezetként, 25-30% árelőnyt jelenthet a vállalkozói árakhoz képest. Egyesületünk a műtárgyak szerelését, felállítását ács szakembere vezetésével, önkéntes munka felhasználásával anyagár + szállítási költség értéken vállalja. Ajánlati árunk: 3.761.000.- Ft; egy kapuszerkezet beszerzési ára átlagosan 88.273.- Ft; egy oszlop-kerítéselem szerelési költsége 6.414.- Ft
3. Vállalkozási Szerződés az élő sövényfal 870 db növény-egyedének beszerzésére; szállítására; ideiglenes tárolására, ültetésére; és gondozására. A feladat tervezett időszükséglete/ütemezése: 2 hónap. A növények beszerzése nagy tételben, nonprofit szervezetként, 15-20% árelőnyt jelenthet a vállalkozói árakhoz képest. Egyesületünk az egyedek ültetését kertész szakembere vezetésével, önkéntes munka felhasználásával anyagár + szállítási költség értéken vállalja. Ajánlati árunk: 1.336.000.- Ft; egy növény költsége 1.536.- Ft
4. Vállalkozási Szerződés a projekt terület (anyagok és eszközök ideiglenes tárolása) és munkafeltételek biztosítása; felügyelet, vagyonvédelem és természetvédelmi feladatok folyamatos ellátására. A komplex feladat teljes ideje alatt vállaljuk a feladat ellátásához szükséges anyagok biztonságos szállítását, rakodását, őrzését; a Tamariska-domb, mint rehabilitáció alatt álló terület felügyeletét (járőrszolgálat útján), valamint vállaljuk a lakosság folyamatos és pontos tájékoztatását, a biztonságos területhasználat elősegítését. Az életveszély elhárítás érdekében egyesületünk elkészíti, és folyamatosan ellenőrzi azokat az eszközöket (tájékoztató táblák kihelyezése; webkamerák üzemeltetése), melyek a szükséges biztonságot, figyelemfelkeltést biztosítják. Ajánlati árunk: 1.720.000.- Ft védelem havi költsége 286.667.- Ft
A komplex feladat teljes időszükséglete legalább 3 (téli) +1 (tavaszi) hónap; a tervezhető lehetséges legkorábbi átadási határideje 2010. március-április hónap.
A komplex feladatra vonatkozó összesített ajánlati árunk 10.671.000.- Ft
Egyesületünk az elvégzett munkáira 1+2 éves jótállást vállal.
Az egyes feladatokat önálló szerződések alapján, feladatonkénti teljesítés-igazolással és átvétellel javasoljuk. A feladatokat – az igényelt anyagbeszerzés forrásigényének nagyságrendje miatt csak jelentős előleg (2-3 szerződés esetén min. 2-2 millió, a 4 szerződés esetén min. 1 millió Ft), és a beszerzett anyagszámlák alapján történő folyamatos kifizetés esetén tudjuk teljesíteni, mivel egyesületünk nem rendelkezik a befektetett anyagok megelőlegezését biztosító tőkével, s az árelőnyöket csak nagy tétel megrendelésekor adja meg a szállító.
Budapest, 2009. október 9.
Menyhért Péter projektfelelős
Csepeli Zöld Kör Egyesület
Tájékoztatásul:
Mint a fentiekből látható, én a Tamariska-domb védelmével foglalkozom, így nem érdekel az lmp sületlensége.
Minden egyes állításomat dokumentumokkal igazolni tudom.
Az újságok és németh szilárd állításait a valóság tényei nem támasztják alá, tehát mindezek számomra a mondák és mesék világába sorolhatók csupán.
Üdv menyus
Félkegyelmű LMP-seknek, meg feledékenyeknek:
http://csepel.info/?p=9517