Csepel.info
Mindent eldöntő pillanat: a kereszt beemelése (galériánkat itt nézhetik meg)
Már a csepeli Béke téri Jézus Szíve katolikus templom kertjében áll az a közadakozásból és magánadományokból testet öltött Trianon emlékmű, melynek avatására szombaton délelőtt tíz órakor kerül sor – értesült a Csepel.info.
Az emlékmű az összefogásról oly sokszor beszélő csepeli MSZP-s vezetés miatt nem állhat közterületen: Wass Albert csepeli szobrát is ugyanilyen okokból lehetett csak a királyerdei Szeplőtelen Szív katolikus templom kertjében felállítani.
Sárossy Tibor, a szobor alkotója (galériánkat itt láthatják)
Szombaton délelőtt 9 órától az Ottokár Püspök Cserkészcsapat fog díszőrséget állni a felavatandó emlékmű előtt. Az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola fúvós együttesének térzenéje után Németh Zsolt, Tőkés László, Tarlós István és Németh Szilárd emlékező beszédét hallhatják az egybegyűltek. A szoboravatást a Csepeli Lelkészi Kör ökomenikus istentisztelete zárja majd.
A képek alapján a csepeli Trianon emlékművet – legalábbis szerkesztőségünk egyöntetű véleménye szerint – biztosan a legszebbek között fogják számon tartani. A már elkészült alkotásról teljes képet ettől függetlenül nem közlünk, legyen az mindenkinek meglepetés! Az emlékművet Sárossy Tibor faszobrásznak köszönhetjük.
Csepel.info
A témához kapcsolódó cikkek:
Június 5-én leplezik le a csepeli Trianon emlékművet
Testet öltött a csepeli Trianon-szobor (galériával)
Keresztre feszített Magyarország
Gratulálok! Szép a kezdeményezés, szép az adakozás, szép az alkotás, és szép az országgyűlési képviselő gesztusa.
(Úgy hallottam Németh Szilárd rengeteget dolgozott azért, hogy legyen és szép összeggel támogatta a megvalósítását).
Mindjárt jönnek az ellendrukkerek (Zed, Ződ, Csepeli stb.), és brekegnek majd mindenféle fülbántó hülyeséget.
Jól néz ki.
Mikor is lesz az átadása? Vagy leleplezése. Mindegy.
Szóval mikor is lesz pontosan? Tudja valaki? Jó lenne ott lenni!
Szombaton 10 órakor lesz a Béke téren.
2010. június 4-én 16:30 órától, a trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából, az Országházban tartott emlékülésen sor került a Nemzeti Összetartozás Napjának első alkalommal történő megünneplésére.
Az emlékülésen a tisztességes baloldal is képviseltette magát, Szili Katalin személyében.
A magát baloldalinak nevező többi MSZP-s saját magát rekesztette ki az emlékülésről.
#
Az MSZP büszkeségei:
Akiknek a tettei erkölcsi mércét jelentenek az MSZP-ben:
Zuschlag János és társai, Hunvald György és társai, Hagyó Miklós és társai, Wieszt János, Kabai Károly, Deme Gábor (Csepel), Gulyás Gábor (Csepel), stb.
Akik a határon túli magyarok magyar állampolgárságának a megadása ellen szavaztak: Gyurcsány Ferenc, Szanyi Tibor, Molnár Csaba.
Akik nem vettek részt a trianoni békediktátum 90. évfordulója alkalmából az Országházban tartott emlékülésen a Nemzeti Összetartozás Napjának első alkalommal történő megünneplésén:
Szili Katalin kivételével a teljes MSZP frakció.
Akinek az alábbi megnyilvánulása hitelesíti az MSZP frakciót és a frakció követőit:
(Idézet Gyurcsánytól, az őszödi böszmétől.)
“Amit az előző hónapokban titokban meglehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk azt megtettük. Úgy őriztük a titkot, mint soha.
Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.
Nem tudtok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl, hogy a szarból visszahoztuk a kormányzást. Semmit. Ha el kell számolni az országnak, hogy mit csináltunk négy év alatt, akkor mit mondunk?
A dolog úgy áll, hogy nincsen választás. Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége, meg trükkök százai segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.
Magyarország le van írva.
És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is.
Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. E helyett hazudtunk reggel éjjel meg este.
Ott tévedtek, ha azt hiszitek, hogy van választásotok. Nincsen. Nekem sincs. Ma legfeljebb az a választás, hogy megpróbáljuk-e mi befolyásolni, hogy mi történik, vagy ránk fog omlani.”
#
A Nemzeti összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény:
Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felelősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországot szétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai,
gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számár a fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel
hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk.
1. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is .
Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik
az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért .
2. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló
törekvések — kudarcot vallottak.
Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet . Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának
előidézésére irányul.
3. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi
önazonosságának meghatározó eleme .
Ebből kiindulva az Országgyűlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
4. §
A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeiből erőt merítve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak.
Ennek érdekében az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja .
5. §
Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba.
Az MSZP frakció ezt a törvényt sem szavazta meg.
Az őszi választásokon végleg kétvállra fektetik a “felébredt” magyar emberek az egész MSZP-s bagázst!
Ideje.
Misi Te drága, legyen igazad!
A holnapi megemlékezésen legyünk minél többen, hogy ezzel a nemzeti összetartozást erősítsük.
Hm, egy kerítés nem ártana, a plébányos sokszor hívja a zsarukat a deszkások miatt…:( Öszre tele lesz firkálva…:(
Baromság Földhözragadva. Nem kell semmilyen kerítés.
Misi! Velük együtt az országot is? Szép jövő!
ződ már megint ződségeket beszélsz.
Miska 72! Erre ősszel majd térjünk vissza!
A fényképről itélve nagyon szépnek látszik. Attól félek, hogy egyes
élőlényeknek nem fog tetszeni, és megalázzák. Azt javasolom, hogy mivel van díszkivilágítása a Templomnak, az egyik fénycsóvát erre a
remekmúre kellene ráirányítani. Talán megvédené!?
Szép lett.Köszönjük.
A Pozitív Visszacsatolás Stratégiáját elsősorban azok figyelmébe ajánlom, akiknek meggyőződése, hogy van valós és számunkra kedvező alternatívája a trianoni/párizsi paktumnak és hogy ez az alternatíva kölcsönösen előnyös lehet nekünk magyarorknak és a környező népeknek is. Továbbá, hogy következetes érveléssel és határozott fellépéssel lehet nyomást gyakorolni a magyar és nemzetközi politikai döntéshozó testületekre.
http://pozitivvisszacsatolas.blogspot.com/
A Stratégia elsődleges célja egy erős Kárpát Régió kialakítása ahol a magyar és a résztvevő népek önrendelkezési jogai végleg tisztázva vannak.
Ehhez tudatosítani kell a környező népekkel, hogy a trianoni/párizsi paktumok nem a valós helyi érdekviszonyokat tükrözték, hanem azokat az érdekeket, amelyek egy erős hatalom kialakulását megakadályozandó, önállóan fejlődésképtelen részekre szabdalták at egész régiót. Világossá kell tenni, hogy az önrendelkezési jogokat nem elsősorban egymással szemben kell érvényesíteni, hanem a kialakult globális rendszerrel szemben. A fennálló globális rendszertől való viszonylagos függetlenedés a kulcsa annak, hogy a szomszédokkal fennálló vitákat érdemben rendezzük. A status quo nem a mi érdekünk, hanem az egész régiót az összes érintett néppel együtt örökre Európa és a Világ perifériájára száműzi.