Csepel.info
1993 szeptember 25-én népszavazás volt Csepelen. A választók 59 százaléka ment el szavazni, akik 91,3 százalékos többséggel döntöttek úgy, hogy Csepel maradjon Budapest része, ne váljon önálló várossá.
Ebben a döntésben nagy szerepet játszott, hogy Demszky Gábor akkori főpolgármester megígérte: ha Csepel marad, 1996-ig megépíti a csepeli gerincutat, megépülnek a belső kerületekbe vezető kerékpárutak, felújítja a csepeli HÉV-et, és azt is megfontolja, hogy Észak-Csepel helyett máshol építi meg a legnagyobb fővárosi szennyvíztisztítót.
Sokan mondják ma is: ha Csepel akkor önálló várossá válik, sokkal jobban járunk. Nem tudjuk. Nincs válasz a „mi lett volna, ha…” kérdésekre. Csak az biztos, hogy Demszky Gábor egyetlen ígéretét sem teljesítette 1996-ig, de 2010- es leköszönéséig sem. Csepelen sokkal kevesebb fővárosi fejlesztés volt, mint más budapesti kerületekben. A gerincút 2010 októberére az előkészítés utolsó, a megvalósítás első fázisáig jutott el. A kisajátítások még nem fejeződtek be, de néhány méter már megépült az útból. A csepeli gerincút első szakasza, a Weiss Manfréd úti és Ady Endre úti kerékpárutak Tarlós István főpolgármestersége idején, 2012-ben készültek el. Tarlósnak köszönhetően 52 kilométeren fektették a földbe a hiányzó csatornarendszert is, amivel megvalósult Csepel belterületének teljes csatornázottsága. Tarlós kilenc éven át próbálta kompenzálni az előző húsz év elhanyagolását. Ő segítette – többek között – a csepeli kis-Duna-parti lámpasor megépítését, a napközis tábor újjáépítését, a Daru-domb és a Rákóczi Kert teljes megújulását, és még számos fejlesztést, útépítést. A Tejút park megépítésében Szentkirályi Alexandra főpolgármester-helyettes vállalt főszerepet. A csepeli HÉV fejlesztésére ugyanakkor már Tarlós István hivatali idején sem került sor: a HÉV-et az állam időközben kiszervezte. A vágányok felújítása azóta kisebb részben, a Kvassay híd felújítása teljes egészében megtörtént. Ám a legfontosabbak, az ötvenéves szerelvények alacsonypadlós, légkondicionált szerelvényekre cserélése és a HÉV-vonal meghosszabbítása ma is várat magára. Arra, hogy meddig, jelenleg nincs válasz. A magyar kormány az orosz–ukrán háború miatt most a haderőfejlesztésre koncentrál – ahogy az Európai Unióban mindenki.
A baloldal már tagadja a gerincút megépítését
Amikor Tarlós István leköszönt a főpolgármesterségről, a Táncsics Mihály út felújítására, a csepeli gerincút második és harmadik ütemének előkészítésére már félre volt téve a pénz. Több száz új P+R parkoló építésére is megvolt a főváros vállalása. Karácsony Gergely a kampányban azt is megígérte, hogy nem fog bosszúpolitikát folytatni. Ám Csepelen is azonnal lehúzta a fővárosi fejlesztéseket, a forrásokat pedig áttette ellenzéki vezetésű kerületekbe. Ezzel kezdődött a főváros és a kormány közötti rossz viszony, aminek a politikai célja Karácsony Gergely 2022-es miniszterelnök-jelöltségének felépítése volt. Nagyságrendileg kis összeget, alig négyszázmillió forintot jelentett volna a gerincút második és harmadik ütemének előkészítése. A fővárosi vezetés még azt is kikötötte, hogy csak a gerincút megépítésekor hajlandó foglalkozni a csepeli Háros belterületbe vonásával. Két évig játszották el, hogy meg akarják építeni az utat, csak a pályázatot rontják el véletlenül. Aztán a harmadik évben lényegében beismerték: eszük ágában sincs ezzel foglalkozni. A DK‒MSZP‒Momentum csepeli politikusai pedig most már azt is tagadják, hogy a fővárosnak köze lenne a gerincúthoz. Így nehéz elképzelni, hogy egy ellenzéki győzelem után esély volna az útépítés folytatására, maximum újabb öt év kormányhibáztatásra.
