Origo.hu
A szovjet időkben senki nem kérdezte meg a Tököl környékén élőket, hogy akarnak-e katonai repülőteret a szomszédba. Most a Csepel-sziget lakói azt akarják, ne legyen polgári reptér a hajdani bázisból. A tököli reptér jelenleg nem is reptér, de évi 14 ezer gép így is felszállhat itt. A környékbeliek a zajtól és a szennyezéstől tartanak, míg az üzemeltető szerint Budapestnek szüksége van egy második reptérre.
“A kisgyerekek idegbajt kapnak, nekünk meg a szívverésünk is eláll, mikor elrepül felettünk egy gép” – panaszkodott tököli repülőtér leszálló gépeire Szigethalom egyik kocsmárosa. A hajdani szovjet légibázis helyén működő reptér gépei közvetlenül a kisváros házai fölött kezdenek ereszkedni a leszálláshoz, ami a helyiek szerint elviselhetetlen zajt okoz. A Csepel-szigeten élők ráadásul attól tartanak, a mostani kisgépes forgalom csak a kezdet, hamarosan 150 tonnás utasszállítók is megjelennek.
Az aggodalmat az erősítette fel, hogy a Nemzeti Közlekedési Hatóság Légiközlekedési Igazgatósága (LKI) jóváhagyta – majd nem sokkal később egy eljárási hiba miatt visszavonta – a tököli légikikötő zajgátló védőövezetének kijelölését. Az LKI határozatát a helyiek úgy értelmezték, hogy a hatóság évi 54 ezer le- és felszállást engedélyezett, köztük 800 esetben nagy, 150 tonnás gépekét is. A környékbeli önkormányzatok azonban még a mai, ennél kisebb forgalmat is soknak találják.
A védőövezet ráadásul rálóg Szigethalom belterületére is, ahol a leszállást segítő fényeket tartó oszlopok a házak közt állnak. Fáki László polgármester szerint az övezet besorolását az érintett 300 ingatlan tulajdoni lapjára is fel kell vezetni, így azok eladhatatlanná válnak. Az ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzést az [origo] érdeklődésére megerősítette Vágó József, az LKI igazgatója is, de azt mondta, az övezet épp a lakókat védi, mert meghatározza, melyik területet milyen zajhatás érheti. Szigethalom érintett részén például éves átlagban 60 decibel lenne a zaj – ha megvalósulna az évi 54 ezer művelet, amivel számoltak.
Joghézagra épült
2007-ben 14 ezer felszállást hajtottak végre Tökölön – mondta Talabos Gábor, a repteret üzemeltető Master Sky Kft. vezetője, aki szerint a tulajdonosok (a Tököl Airport Zrt., ami egy ciprusi bejegyzésű cég, a Starcliff Ltd tulajdona) gondolkoznak ugyan a terület fejlesztésén, de még nem dőlt el, hogy pontosan mit akarnak megvalósítani. Ahhoz ráadásul, hogy hivatalosan is repülőtérré nyilvánítsák a tököli bázist, nagyon sok fejlesztést kellene végrehajtani.
A tököli repülőtér ugyanis valójában nem repülőtér: hivatalos megnevezése “nem nyilvános fel- és leszállóhely”. A repülőtereknek egy sor műszaki, biztonsági és környezetvédelmi feltételnek kell megfelelniük, aminek a tököli létesítmény nem tud. Kajner Péter, a bázis ellen szintén tiltakozó Élőlánc Magyarországért elnökségi tagja szerint be is kellene zárni, ha hivatalosan reptérré nyilvánítanák, hiszen például lehetetlen védőzónát kijelölni, mert a települések teljesen ránőttek a reptér területére.
A hatályos jogszabály ugyanakkor nem határozza meg, hogy pontosan milyen és mennyi repülési tevékenységet lehet végezni egy nem nyilvános felszállóhelyen. A kritikusok szerint az évi 14 ezer fel- és leszállást hajtanak végre Tökölön, ami azt jelenti, hogy repülőtérként működnek anélkül, hogy megfelelnének a törvényi feltételeknek. Krajner egyenesen azt mondja, a bázis egy joghézagon működik.
A tököli reptér működése ellen tiltakozó önkormányzatok és civil szervezetek levélben fordultak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumhoz (KvVM), ahonnan azt a választ kapták, hogy a tárca kezdeményezni fogja a vonatkozó kormányrendelet módosítását, hogy a nem nyilvános felszállóhelyeken ne lehessen légi személyszállítást, légi fuvarozás végezni vagy kiképzést végezni, és tilos lenne a motoros géppel végzett sporttevékenység. Ez utóbbi azt jelenti, hogy például Besenyei Péter műrepülő világbajnok sem gyakorolhatna tovább Tökölön.
Háborúból békébe
A tököli repülőteret a németek építették a II. világháború alatt, majd a Vörös Hadsereg vette birtokba. A reptér már eredetileg is lakott területek közé ékelődött, de ez ellen akkoriban fölösleges is lett volna tiltakozni. A rendszerváltás után a szovjet csapatok hazamentek, a Csepel-sziget lakói pedig fellélegeztek, mert azt remélték, végre csend lesz környéken. Csakhogy hivatalosan soha nem szűnt meg a repülés Tökölön: a bázis 2001-ig katonai repülőtér maradt, itt repülték be a Dunai Repülőgépgyárban javított gépeket.
A kormány 2002-ben döntött a privatizáció mellett, és az erről szóló kormányhatározatban kikötötték azt is, hogy a vevőnek is meg kell tartania a reptér funkcióját. Ugyanakkor a határozat úgy fogalmazott, hogy a kormány “előzetesen hozzájárul” egy polgári repülőtér létesítéséhez, vagyis hivatalosan nem adták meg a repülőtér besorolást. Ahhoz, hogy ezt megszerezzék, a tököli bázis tulajdonosainak több mint egy tucat szakhatóság, és az önkormányzatok hozzájárulását is be kellene szerezniük.
A 2004-es uniós csatlakozás – és a légiközlekedés liberalizálása – után szinte azonnal felmerült, hogy a tököli reptér lehetne a fapados társaságok bázisa. A környékbeli önkormányzatok, különösen Szigethalom számára azonban ez elfogadhatatlan lenne: “Legyen logisztikai bázis, legyen akármi, de ne legyen repülőtér” – mondta Fáki László. Talabos Gábor ellenben azt mondta, Budapestnek biztosan szüksége van még egy repülőtérre, hiszen ha Ferihegy valamiért nem tud fogadni, a gépeknek valahol le kell szállniuk.
Talabos ugyanakkor úgy véli, a számukra megengedett évi 800 nagygépes művelet kevés ahhoz, hogy menetrend szerint közlekedő fapados légitársaságokat csábítsanak Tökölre, hiszen egy komoly cégnek csak akkor érné meg ide települni, ha legalább napi 6 járatpárt üzemeltethetne, amit évi legkevesebb 3600 le- és felszállást jelentene. Ennyi utast ráadásul be sem tudnának szállítani Budapestre, mert hiányzik a szükséges infrastruktúra.
A helyiek azonban így is félnek a környezetszennyezéstől és egy esetleges balesettől. Egy férfi, akinek a háza közvetlenül a leszálló gépek útvonala alatt fekszik, azt mesélte, hogy egyszer egy nagyobb gép által keltett légörvény az összes cserepet lekapta a szomszéd ház tetejéről és beborította vele a környékbeli telkeket. A Duna túlpartján azt beszélik, a szovjet időkben két gép is Érdre zuhant. Az egyik csak a vasúti töltésbe csapódott, de a másik elvitt egy fél utcát.
Forrás, több kép és videó: Origo.hu
Itt senki nem szeretne repteret!Mi itt élünk nyugalomba most az életünk azért menjen tönkre,hogy mások tömöködjék a zsebeiket a sok pénzzel!Hát ez elég furcsa lenne.Az ingatlanjaink eladhatatlanok annyi pénzünk nincs ,hogy vegyünk máshol.Amúgy meg szeretünk is itt élni.És nem szerenénk mégkorábban meghalni a környezetszennyezés miatt.Gondolom a kerzoint a gépek itt fogják kiprüszkölni és mindig ugyanott,hát köszi.Lenne egy ötletem,hogy hova kéne vezetni a kerozint…kinek a háza fölé
A szállítmányozás sem túl jó ötlet,mert akkor földön -vízen-levegőben ?Teszenk veszenk zörögnek -és szennyeznek. Úgy gondolták? Na ez vicc!!!!!!!!! Akkor már nemcsak a kerozint nyomatják fentről,hanem az utakról a jó sok gázolajat is,mindenki tudja,hogy a tehetautók 3/4-ed része fű alatt intézi el a zöldkártyáját.Meg akkor majd még a hajók is Dunán? Ők is jönnek? Az egész Csepel-sziget tiszta fertő lesz.Meg lehet majd fulladni!Úgy gondolom,hogy talán le kéne már szállni arról az ötletről,hogy itt reptér legyen hagyják békében élni az itt élő embereket és vegyék tudomásul,hogy több település benőtt a reptér alá,és azt is vegyék tudomásul,hogy az sem megoldás,hogy egy két utca ingatlantulajdonosainak leveleket küldözgetnek,hogy válasszanak Szigethalmon egy másik ingatlant és majd azt megveszik nekik,a kis trükkösek.Nincs joguk ahhoz,hogy emberek életét zúzzák szét és emberek egészségét károsítsák éppen elég az,hogy úgyis korán hal a magyar.Keressenek maguknak egy olyan részt,ahonnan messze van a lakott terület és akkor ott garázdálkodnatnak.Vannak ilyen helyek még Magyarországon.Nem is tudom mit gondolnak erről a Csepel -Szigetről érdekes a 12.kerület fölött lévő légifolyosókat is átették Csepel fölé a szép újonnan épült lakóparkok fölé, miért is? Éjjel nappal röpködnek a gépek.Az ott élőkkel ki foglalkozik persze a gazdasági érdekek azt kívánják,hogy a gépek röpköjenek.
Nekem ugyanez a véleményem többszáz emberrel egyetemben. Mindenkinek alkotmányos joga van az egészséges és nyugodt életkörülményekhez és ezt egy forgalmas reptér minden pontjában meghiúsítaná!
18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. * 70/D. § (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez.
A logisztikai központ gondolata alapjában véve nem rossz ötlet, hiszen a környéken többszáz munkahelyet teremthetne és aki eddig beingázott a fővárosba, most helyben is találhatna munkát. De repülőtér a szomszédunkba nem hiányzik.
Véleményem szerint reptér létesítését olyan helyen kellene megoldani, ami viszonylag közel van Budapesthez, de lakott területtől távol. Ha a repülésben ekkora pénz van, akkor biztosan érdemes beruházni egy új, modern, de a lakosság érdekeit nem sértő repülőtér létesítésébe.
Ha ennek ellenére Tököl beindul, javaslom a lakosságnak, hogy fogjunk össze együttes erővel (aláírásokat már úgyis gyűjtöttünk), és forduljunk az Emberi Jogok Bíróságához egy ügyvéden keresztül, mert a Magyar Állam úgy tűnik, hogy a saját malmára hajtja a vizet, ugyanis abból a pénzből, amit ez hozna adóként nekik, bőven részesülnének a miniszterek a mi kárunkra. Legalább most az egyszer ne hagyjuk magunkat teljesen hülyének nézni!
Érdemes elolvasni a következő cikket:
http://hungary.indymedia.org/node/12087
Fontos információk az adott témáról:
http://hungary.indymedia.org:80/node/12170
Közel lakunk a reprérhez, de ez a 14 ezer le- és felszállás nem igazán zavar. (De megértem, hogy aki a leszállópálya vonalában lakik, annak nagyon sok.)
Viszont amit a műrepülők művelnek, az tarthatatlan. Nem szabadna megengedni, hogy néhány ember tönkretegye sok ezer itt élő életét. Takarodjanak innen! Ha még sokáig itt röpködnek, meg kellene szervezni néhány bulit Besenyei lakásának ablakánál. Amikor pihenni szeretne a nyavajás. Én csak két fedőt viszek. A leghangosabb eszközt hozónak kitalálok valami különdíjat. Akit érdekel, jelentkezzen a sdkprx@vipmai.hu címen.
Módosítás: az alábbi címen várom azokat, akik szerint már nem elég panaszkodni:
csendestokol@indamail.hu
http://www.szigethalom.net
a műrepülést meg kell tiltani, repülőgépgyárat visszaállítani (pl beszállni a közös európai Airbus bizniszbe, esetleg amerikai-orosz gyártókkal megállapodni) és csak szállítás, vagy javítás céljából lehessen igénybe venni.
bezárni nem szabad.