Magyar Hírlap
Az Országgyűlés idei első ülésnapján, február 11-én a Fidesz-frakció határozati javaslatot nyújt be, amelyben törvényt megerősítő népszavazást kezdeményez az egészségbiztosítási törvényről – jelentette be tegnap Navracsics Tibor.
A Fidesz elnöksége az egészségbiztosítási törvény értékelése alapján döntött a további lépésekről – mondta Navracsics Tibor frakcióvezető a Fidesz-elnökség háromnapos siófoki ülésének zárónapján. Áttekintették azt a folyamatot, amely az elmúlt év legsúlyosabb belpolitikai konfliktusát okozta. Az egészségbiztosítás átalakítása megosztotta az országot: az egyik oldalon a kormány, a másikon az egész magyar társadalom áll. A frakcióvezető emlékeztetett rá, hogy a tervezetet erőszakkal kellett áttuszkolni a törvényhozáson. Navracsics Tibor hangsúlyozta, hogy az új rendszerben az állampolgárok nem fognak tisztességes ellátást kapni, mivel a törvényben nincsenek garanciák. A tervezet folyamatosan változott, maguk a kormánypárti képviselők sem tudták, hogy mit szavaznak meg. Ezért tagadta meg Sólyom László köztársasági elnök az aláírást, és küldte vissza átgondolásra a törvényt a parlamentnek. Az akkor ígért széles körű társadalmi egyeztetésből azonban nem lett semmi, s nem változott sem a törvény koncepciója, sem alapjai – mondta a frakcióvezető. A Fidesz álláspontja továbbra is az, hogy vissza kell vonni a törvényt, ugyanakkor nincs kétsége a felől, hogy a lényegében változatlan törvényt a koalíciós többség újra át fogja erőltetni.
Az Fidesz-elnökség úgy döntött: vissza kell adni a népnek a döntés jogát. A vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról szóló népszavazáson a törvényről szóló lehetne a negyedik kérdés, amelyről az állampolgárok véleményt mondhatnak. “Ebben az esetben a köztársasági elnök a törvényt addig nem hirdetheti ki, amíg a népszavazás le nem zajlik” – mondta Navracsics Tibor.
Eredményes lenne most a szociális népszavazás
A Fidesz három kérdéséről szóló népszavazásra a jogosultak 44 százaléka menne el, ha a referendumot most vasárnap tartanák, és a jogosultak több mint harminc százaléka minden kérdésre igennel szavazna, így a népszavazás eredményes lenne – állapította meg januári felmérése alapján a Marketing Centrum. A közvélemény-kutató cég szerint nagyon kevés “nem” szavazat fog az urnákba kerülni. A kezdeményezés ellenzői, illetve a szkeptikusok inkább otthon maradnak.
Forrás: Magyar Hírlap
Hazárdjáték a nemzettel?
A nemzeti akcióprogram keretében a Civil Jogászbizottság is csatlakozik az egészségbiztosítási törvény életbe lépésének megakadályozása érdekében indított népszavazási kezdeményezéshez, és az aláírásgyűjtésbe is bekapcsolódik – jelentették be az érdekvédők. Völgyesi Miklós, a bizottság társelnöke szerint a 2006. évi őszi zavargások kapcsán eljárás alá vont egyenruhások pereiből kiderül: egyes rendőrök szavahihetőségével baj van.
A Civil Jogászbizottság álláspontja szerint a társadalmat az egészségbiztosítási törvény foglalkoztatja leginkább, hiszen nagy a veszély, hogy február 11-én az Országgyűlés ismét megszavazza. A bizottság tagjai már megkezdték figyelemfelkeltő országjárásukat. Szakértőket kértek fel, hogy a gazdasági és jogi szempontokat figyelembe véve vizsgálják a veszélyt. A törvény bevezetésének várható következményeit a már megbukott nyugdíjreform következményeivel vetik össze. Vizsgálják azt is, hogyan érinti a törvény a romákat, a fogyatékkal és a mélyszegénységben élőket. Szükség esetén beadványukkal az Alkotmánybírósághoz fordulnak, vagy próbapert kezdeményeznek a kormány ellen. A jogvédők felhívták a figyelmet, hogy a törvény hatástanulmány nélkül nem más, mint hazárdjáték a nemzettel.
Völgyesi Miklós nyugalmazott bíró, az érdekvédők társelnöke szerint a hétfői bírósági döntés – amelyben a 2006. őszi rendőrségi túlkapásokkal foglalkozó eljárásban csupán egyetlen rendőrt találtak felelősnek – alátámasztja a tényt, hogy a rendőrök jelentős hányadánál nagy baj van a szavahihetőséggel. Völgyesi azt mondta, hogy a rendőri intézkedésekkel kapcsolatban nem egy esetben köztörvényes, sőt katonai bűncselekmények elkövetése is felvetődik, ahogy a gyülekezési jog börtönnel büntetendő megsértése is. Az Astoriánál rendezett Fidesz-nagygyűlés utáni események során ugyanis a résztvevők távozásához sem időt, sem lehetőséget nem adtak a rendőrök, mielőtt rohamot indítottak volna, tehát megzavarták a rendezvényt. A bizottság egy másik tagja szerint elfogadhatatlan, hogy máig nem lehet azonosítani az elkövetőket. A rendőri vezetőknek nyilván tudniuk kell, hogy mikor, melyik egység éppen hol tartózkodott. Szerinte, ha a rendőrök összebeszélnek, akkor ki kell őket rekeszteni az eljárásból.
Völgyesi Miklós szerint az ügyészségnek hivatalból kellene megindítania az eljárást a hamisan tanúskodó rendőrök ellen, és nem kell megvárni a jogerős bírósági ítéletet. Ezzel kapcsolatban Varga Gergely, a Fővárosi Főügyészség szóvivője lapunknak elmondta: az eljárás jelenlegi szakaszában a bíróság tehet feljelentést hamis tanúzás miatt, az ügyészség pedig ez alapján indíthat nyomozást, ha megalapozottnak tartja a feljelentést.
Forrás: Magyar Hírlap
