Inforadio.hu
A turistaforgalom révén Magyarországon is bármikor megjelenhet az Egyesült Államok nagyvárosaiban terjedő gennykeltő baktérium, ami kezeletlenül akár halálos is lehet – hívta fel a figyelmet az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai főosztályvezetője. Füzi Miklós főorvos hozzátette: a baktériumtörzs az antibiotikumoknak ellenáll, és nemcsak szexuális úton, hanem bőrérintkezéssel is terjed, ezért nehéz ellene küzdeni.
A Staphylococcus aureus az egyik leggyakoribb gennykeltő kórokozó, amely súlyos fertőzéseket, bőrinfekciót, sebfertőzést, tüdőgyulladást okozhat, valamint húgyúti, illetve szexuális szerveket is megtámadhat – mondta az InfoRádiónak az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai főosztályvezetője
Ennek a baktériumnak egy antibiotikumoknak ellenálló törzse egyre többször bukkant fel kórházakon kívül is több amerikai nagyvárosban. Füzi Miklós főorvos közölte: a meticillinnek ellenálló Staphylococcus törzs (MRSA) világszerte terjed az utóbbi időben.
Az MRSA ellenálló az antibiotikumokkal szemben, valamint egy veszélyes szövetkárosító toxint termel.
A terjedés bőrkontaktus útján történik, de a bőrfertőzés sokszor mély és veszélyes lehet – emelte ki a főorvos.
A homoszexuális közöségekbe került be
Füzi Miklós szerint valószínűleg a homoszexuális közösségbe került be a baktérium, ezért terjed ott gyorsabban, de továbbterjedhet a heteroszexuálisokra is.
Komoly problémát fog jelenteni a baktérium ellen való védelem – hangsúlyozta az Országos Epidemiológiai Központ Bakteriológiai főosztályvezetője. A bőrkontaktus útján történő egyéb terjedés is fontos lehet, elképzelhető, hogy a test különböző helyein előforduló fertőzések ellen kell védekezni – közölte Füzi Miklós.
A főorvos szerint a baktérium akkor követelhet áldozatot, ha a beteg későn fordul orvoshoz. A nehezen gyógyuló bőrelváltozás esetén azonnal fel kell keresni az orvost – tette hozzá.
Nem tudnak róla, hogy Magyarországon is jelen lenne a baktériumtörzs, de a turistaforgalom mellett bármikor bekerülhet – emelte ki Füzi Miklós.
A fertőzés következtében 2005-ben csaknem 19 ezren haltak meg, főként kórházakban az Egyesült Államokban a Journal of the American Medical Association orvosi szakfolyóirat adatai szerint.
Forrás: Inforadio.hu
Ma már olyan sokan laknak a városokban, hogy beláthatatlan következményei lehetnek egy gyorsan terjedő betegségnek. Nem véletlen, hogy a tudósok teljesen be vannak tojva a madárinfluenzától. Az I. Világháborúban a spanyolnátha (ami tudtommal szintén madárinfluenza volt) több embert vitt a sírba, mint maga a világháború.
Az akkori helyzethez képest az urbanizáció rendkívüli mértékben növekedett, az emberek többsége már városokban lakik. Ráadásul százszor vagy ezerszer több ember utazik országról országra, így sokkal gyorsabban is terjednek a fertőző betegségek. Ami késik nem múlik, és nálunk éppen azoknál a szervezeteknél van a legnagyobb probléma, amelyek egy ilyen helyzetben lépni tudnának. Az ÁNTSZ-t vagy harmadára csökkentették, a sorozott katonaság megszűnt – ilyen esetben lenne egy normális országban ott a Nemzeti Gárda -, a Katasztrófavédelem meg tud segíteni egy kisebb árvíznél az ország egy szegletében, de ezzel ki is merül sz összes erőforrása.
Undorító ez a kép a kezdőlapon! Nem lehetne eltüntetni?
Egyébként véleményem szerint az elmúlt 5-8 évben talán inkább a dezurbanizáció volt a jellemzőbb. A saját ismeretségi körömből is egyre többen költöznek el Budapestről valamelyik agglomerációs településre.
Ez a gusztustalan járvány pedig remélem, hogy nem fog nálunk megjelenni, illetve, hogy nagyon hamar megállítják.
Csepelen és más kerületekben is magasak a lakás árak, persze, hogy nem itt vásárolnak az emberek!
Mielőtt ilyen nagy szavakkal dobálózunk, mint “dezurbanizáció” inkább kicsit gondoljuk végig mi történik.
Pártunk és kormányunk tönkre teszi a falvakat, és most nem kell pártvédő jelszavakat hangoztatni. Csak szét kell nézni, rengeteg ismerősöm lakik falunk, apátfalva, Mórahalma, Zombor, Nagylak…. mind mind megy tönkre.Az ott lakó ismerőseim is költöznek a városba, és nem csak szeretett nagy büdös fővárosunk Butapest létezik…nem arról van szó, hogy pesten drágák a lakások, persze, hogy nem ott vesz lakást, de könyörgöm, számít az valamit, hogy én most 5, vagy 100 kilóméterre lakok a város szívétől, ha minden nap kénytelen vagyok a tömegnyomorba kínlódni… szóval ennyit a dezurbanizációról, meg hasonlókról…
Annak örülök hogy a langyik között terjed, hulljon a férgesse, de bízzunk abba, hogy egyik ferdehajlamú, amelyik beteg, nem játszik 2 kapura…
Ezek a járványok, betegségek, kreált infulenzák, nagyon jól működnek a túlnépesedési problémák ellen—> nem kell háborúzni… illetve hatalmas profit a gyógyszer gyáraknak…
Jól mondja a szotyi5! Az embereket behajtják a városokba, pedig nem sokára ha nem lesz villany, gáz, élelem, akkor mihez kezd a kedves városlakó?! Kapát már csak a mesekönyvben látnak a mai gyerekek!Mindenki függ a technikától, és erősen bízik, hogy a tudósok majd segítenek ha baj lesz… jobb ha mindenki tisztában van azzal, hogy ez csak mese, a tudósok nem tudnak csodát teremteni!
A Gaia hipotézis szerint a Föld megszabadul a rajta élősködőktől (jelen esetben az emberiségtől), ha valamely faj túlszaporodik, akkor olyan folyamatok indulnak be (járványok, élelem hiány), hogy annak a fajnak az egyedszáma csökkenni fog!
Ma még hallgatnak az orvosok, de már tanult körökben köztudott, hogy rengeteg baktérium vált rezisztenssé az antibiotikumjainkra. Lassan kifogyunk a penicilinek variációiból és akkor jön a fekete leves…
Talán pont ez a faj kezd világ méretű járványba, talán nem, de ami késik nem múlik!
Az említett hipotézis megdönthető, mivel pár száz évvel ezelőtt a mostaninál jóval kevesebb embert élt a Földön, mégis jóval nagyobb járványok voltak. Épp a tudományos fejlődés teremtette meg a lehetőségét arra, hogy jóval kevesebb ember haljon meg már fiatalon betegségekben. Az emberek átlagéletkora is nőtt, csökkent a csecsemőhalandóság, és szintén a mezőgazdaság modernizálása tette lehetővé, hogy adott területen ma jóval több élelmet tudunk előállítani. Valamint az egy főre jutó termelékenység is nőtt. Mindez népességnövekedéshez vezetett.
A tudomány ad lehetőséget arra, hogy a minket körülvevő világot minél inkább megismerjünk. Ráadásul a tudományos fejlődés egyre inkább gyorsul. Mindez optimizmusra ad okot.
Egy valamit nem veszel figylembe: az egész rendszerünk a kőolajra épül. ha nincs kőolaj, nincs közlekedés, nincs tv, nincs számítógép, nincs termelés, nincs vegyipar, nincs gyógyszer, nincs műtrágya gyártás, nincs többlet élelmiszer termelés. semmi sincs. a másik vészesen fogyó anyagunk a tiszta víz! a populációnk mai növekedése exponenciális, aminek egyetlen jövője van csak, gyorsan az egekbe szökik az egyedszám, majd a összeomlik, amikor elfogy a fennmaradásához szükséges forrás.
A tudomány? Tényleg sok mindent kifejlesztett, de nehéz megoldani azt az energiahiányt, aminek elébe nézünk. Az atomenergia időlegesen megoldja, de azok a készletek is végesek. 5-10 éven belül kimerülnek azok a ritkaföldfém készletek a bolygón, amire alapoznánk a tudomány fejlesztését (pl.: napelem gyártás stb).
gondold át, és azt javaslom ne hidd el amit a média szajkóz! óóó majd a tudomány megoldja! hát erre én nem mernék fogadni! 🙂
ez egy környezetkutató véleménye…
Nagyrész csak a tudományban hiszek. A fejlődés az ipari forradalom előtt nagyrészt a szenet jelölte ki fő energiaforrásnak, aztán valamivel több mint száz évvel ezelőtt a kőolaj lépett az első helyre. A foszilis korszak azonban véget fog érni. Megjegyzem a mai átlagosnál jóval mélyebb rétegekben még sok energiaforrás létezhet. Szerintem aprobléma jelenleg a gazdaságos kitermelés (pl.: makói gázmező). Még a jelentősebb konszerneknek is problémát okozhat ha az energiforrás egy bizonyos szintnél mélyebben van, vagy ha a kéregviszonyok nem megfelelőek.
A jövő a megújuló forrásoké és az atomenergiáé. Én mindkettőnek barátja vagyok.
Örülnék ha megneveznéd a forrásaidat arra vonatkozólag, hogy az atomenergia felhasználás növeléséhez nincsenek erőforrásaink. A Fizikai Szemle és az Európai Fizikai Társaság legalábbis mást mond:
“Nagymértékű elektromosenergia-termeléshez 500 MW-nál nagyobb teljesítményű atomerőművekben az energiát a 235U és a 239Pu hasadásából nyerik. A szükséges természeti források bőségesek, körülbelül százszorosan múlják felül az egyéb készeteket. Csak most kezdték ezeket kiaknázni, hosszú távon ez lesz a jövő primer energiaforrása, és ennek segítségével fogják kitermelni a másodlagos, folyékony és gáz halmazállapotú fűtőanyagkészleteket is.”
A következő ötven év kilátásait vizsgálva minden jel arra mutat, hogy az atomenergiát nem lehet az alternatívák közül kizárni. Az is igaz, hogy a jelenlegi technikával, azaz az 235U-re alapozott reaktorokkal nagyon sok veszélyes hulladékot termelnek, egyes típusoknál a katasztrófa veszélye is fennáll. Érthető, hogy nagy a társadalmi ellenállás a nukleáris ágazattal szemben, ezért ki kell kísérletezni a hasadásos reaktorok biztonságosabb és kevésbé környezetszennyező fajtáit. Született néhány új elgondolás, például az urán helyettesítése tóriummal, vagy a hibrid reaktorok. Hosszú távon nagyon fontos a magfúzió felhasználása.
Az 235U, amely az egyetlen természetben előforduló hasadó uránizotóp, a természetes uránban csak 0,7%-ban van jelen, és mivel az 235U tartalékai lassan elfogynak, számításba vettek két másik alapanyagot: az 238U-at és a 232Th-t. Egyik sem hasad, de neutronbefogással átalakíthatók hasadó változatokká. A jelenlegi reaktorokban a 238-as izotópból, a természetes urán fő alkotórészéből termelik a 239Pu-et, erre a kettőre alapozzák az úgynevezett urán plutónium-ciklust. Tóriumból a természetben négyszer több található, mint uránból; a reaktorokban ebből először 233U-at tenyésztenek; így alakul ki a tóriumurán-ciklus. Mindkét anyagból (238U és 232Th) több évszázadra elegendő mennyiség áll rendelkezésünkre.”
http://www.kfki.hu/fszemle/archivum/fsz0103/wolfen.html
Nem egyébként ezek az U izék kínaiul vannak, de a lényeget értem. Ha van közöttünk olyan, aki ért ezekhez a dolgokhoz, akkor nyugodtan hozászólhat. Neked is érdemes lenne utánaolvasnod a dolgoknak mielőtt okos akarsz lenni a Föld lehetséges jövőjével kapcsolatban.
Csak a tudományban látom a kiutat. Soha olyan messze nem láttunk még térben és időben, mint jelenleg. A határok pedig egyre gyorsabban fognak tágulni. Ha az emberi élet megőrzését és fenntartását, valamint terjesztését tekintjük az egyik elsődleges feladatnak, a tudományra van szükségünk.
Javaslom, hogy egy frissebb bejegyzésnél folytassuk a beszélgetést, mert nem akarok visszakeresgélni. Ha gondolod akkor nyugodtan válaszolj ott, elolvasom majd.
Csak egy kérdésem lenne: mi a végzettséged? “civil” vagy fizikus? :)aszerint állok a dolgokhoz! 🙂 szerintem is folytassuk!
Ezt már megírtam. “Nem egyébként ezek az U izék kínaiul vannak, de a lényeget értem.”
Természetesen “civil”. Ami ez esetben a nem fizikust jelenti. Forrásokat azonban használok. A fenti forrás is egyértelműen fogalmaz. A te forrásaidat még nem láttam.
Kedves Gordon!
Az én forrásaim az egyetemi tanáraim (Pannon Egyetem, Mérnöki kar). Környezettudományi szakon, környezetkémia szakirányon végzek idén júniusban. Hallgattam ökológiát, radiokémiát, radiökológiát, szerves-, szervetlen kémiát még egy tucat kémiás tárgyat. Számomra ezek az “U ízék” nem kínaiak. Jártam a paksi atomerőmű leendő kis- és közepesen aktivítású hulladéklerakójának (Bátaapáti) építésén is. Azt hiszem a tudományos élet terén is van tapasztalatom, mivel kutatói szakon vagyok.
“Csak a tudományban látom a kiutat. Soha olyan messze nem láttunk még térben és időben, mint jelenleg. A határok pedig egyre gyorsabban fognak tágulni. Ha az emberi élet megőrzését és fenntartását, valamint terjesztését tekintjük az egyik elsődleges feladatnak, a tudományra van szükségünk.”
Ezek a prózai mondatok is szépen hangzanak, de újra megismétlem: az átlag ember csak a színpadot látja, a színfalak mögé nem igen lát be. Egy igazság van benne! Messze látunk! De nem azt ami tetszene az átlag embernek!
Javaslom annak is nézz utána, hogy mennyi energiát emészt fel az urán és más hasadó anyagok dúsítása (Urán 235-ös izótopot dúsítják kb. 2-3 %-ra). Ezek a műveletek – a tenyészreaktoron kivül – nagyon sok energiát igényelnek, amiket ma még jórészt fosszilis energiából fedezünk.
A mélyben rejlő energiahordozók felszínre hozatala vagy nem megoldott, vagy nem éri meg az iszonyú magas kitermelési költségek miatt, ami főképpen a befektetendő energiát takarja.
Megjegyzem az U238 és Th232 is hasad! Radioaktív izotóp mind a kettő, csupán nagyobb felezési idővel!
Én részemről lezártnak tekintem a vitát! Valamelyikünket igazol majd az idő! Egyébként irigylem az optimizmusodat! Jézus is ezt mondta: “Boldogok a lelki sz6egények, mert övék a mennyek országa!” A lelki szegénység alatt azt értem, hogy nem látsz bele igazán a dolgokba, így elhiszed amit mondanak. Minden jót! Üdv: Ádám
Némi indulatot érzek a hangodban, pedig én csupán annyit kértem, hogy forrásokkal támaszd alá a véleményedet. Sajnálom, hogy nem tetted. Nem célom, hogy civilként (de olvasott emberként, aki forrásokkal is alá kívánja támasztani az állításait) a szakmai tekintélyedet leromboljam, vagy megtépázzam.
Úgy érzem hiteles forrásokat használtam.
Sajnálom, hogy a vitát idő előtt berekesztetted a részedről, mert kiváncsi lettem volna a helyzetértékelésedet (mely szerintem téves) követő iránymutatási kísérleteidre is (javaslatok a jövőre nézve).
Többféle javaslattal is élhettél volna. Sajnálom, hogy kutatóként, szakemberként nem hiszel a tudományban, és nem becsülöd a civilizációnk által már eddig is elért eredményeket. Emiatt némi, a foglalkozási körödet érintő identitásproblémát is érzek.
Lehet, hogy nem a tudományban nem hiszel, hanem megadban? Ezt a kérdést neked kell majd megválaszolnod.
Azt írod:
“A mélyben rejlő energiahordozók felszínre hozatala vagy nem megoldott, vagy nem éri meg az iszonyú magas kitermelési költségek miatt, ami főképpen a befektetendő energiát takarja.”
Ne haragudj, de ezt én már korábbi hsz-emben említettem, bár lehet hogy nem fogalmaztam meg ilyen körültekintően. Örülök, hogy egy kutató is megerősítette véleményemet.
Engem inkább a politikatudományok, a társadalomtudományok, a történelem, és a filozófia érdekel, de tudományos tekintetben véve “civil”-ként is szurkolok a tudomány leendő sikereinek. Érjetek el minél több sikert.
szia.
ne haragudj, nem akartalak megbántani! én teljesen elkötelezett vagyok a szakmám iránt, de azt látom, hogy az emberiség jó része nem érdemli meg ezt a bolygót! pazarlunk, amit el lehet adni, azt eladjuk, pénzé tesszük, feléljük, tönkretesszük.
én egy szóval nem mondtam, hogy nem hiszek a tudományban, csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmed, hogy ne ringassuk magunkat álomvilágba. az atomenergetikusok persze, hogy ezt mondják, hogy megoldott az energia ellátás, de meddig? mit csinálsz utána a nagy aktivitású hulladékkal? iszonyú nagy macera a lerakása.
amit nem értek igazán, azt még az előző leveledben írtad. mi az hogy terjeszteni szeretnéd az emberi életet? Hova tovább? Már majdnem teljesen tönkretettük ezt a bolygót. Űrhajózás? korábban már írtam, hogy 5 évre elegendő ritkaföldfém ásványkinccsel rendelkezünk, utána elfogyott. ezzel nem jut messze az emberiség! de talán jobb is! sok kutató vallja ugyanezt: az emberiség úgy élősködik ezen a bolygón, mint egy betegség (írtam, hogy a populáció gyarapodása exponenciális ütemű, ez is a baktériális betegségekre jellemző). de amikor a baktériumok felélték környezetük forrásait, akkor az adott populáció hirtelen összeomlik. mi ezt játszuk el nagyban. kiírtottuk azokat a kultúrákat (indián civilizációk), akik tisztelték és harmoniában együtt próbáltak élni a környezetükkel, majd mikor jön a baj, vakarjuk a fejünket, hogy most mit kéne tenni. ez van!
mondok egy alternmatívát, ha érdekel! a Föld jelenlegi lakossága, akkora nagy ökológiai lábnyommal él, hogy ahhoz, hogy fenntarthatóan éljünk 3 Föld mérteű bolygó kéne. ez tény! tehát, ha túl akarjuk élni, akkor nem élhetünk ennyien. a Föld lakosságának cirka 2/3-a éhen kéne, hogy haljon, vagy egy virulens korsággal elpusztuljon. szörnyen hangzik, tudom, de más kiút nincs! vagy nagyon gyorsan más bolygókat kolonizálni, de ez nem valószínű.
ha az energia kérdést megoldjuk, akkor ott van még a környezetszennyezés. jó erre azt lehet mondani, hogy zárt rendszerű gyártástechnológiát bevezetni, de már azzal is, hogy mezőgazdálkodunk, már szennyezzük a környezetet (pl.: műtrágya használat- talajban felszabadul a N2O, ami üvegházgáz, vagy szarvasmarha tenyésztés: metán, szintén ühgáz). ha egyet moccanunk már hatással vagyunk környezetünkre! és ha ennyi ember megmoccan, akkor mi lesz?!
lehet, hogy humán gondolkodás azt sugallja, hogy az élet szép, de ez nem mindig müködik. mi is a természet részei vagyunk, bár ezt hajlamosak vagyunk elfelejteni, így ránk is úgy hatnak az az ökológiai folyamatok, mint bármely más fajra. ha túlszaporodunk, jön a kontroll! állj, eddig és nem tovább!
ha szeretnél hasznos infókat, akkor, ha kéred megadom az email címem és küldök annyit, hogy győzd elolvasni, meghallgatni! de nem mindegyik lesz derülátó! még egyszer bocs a modoromért! üdv: Ádám
Jól vetted ki a szavaimból. Nyílván a hosszútávú cél a saját civilizációnk terjesztése, akár egy teljes költözéssel (mindig egy meghatározott célpont felé), akár egy részbeni sörételvű szétszóratással (kisebb pár tucat, vagy pár száz fős megfelelően összevállogatott csoportok elindulnak akát több száz, vagy több ezer cél felé).
Lesz aki sikerrel jár, és lesz aki nem. A technika beláthatatlan lehetőségeket teremthet. Gondolj csak bele, hogy 100 évvel ezelőtt bizonytalan lélekvesztőkön a felszíntől nem túl messze röpködtek (mai szemmel nézve repülésnek is nehezen nevezhetnénk) és sok esetben haltak meg emberek. Azóta a műszaki vívmányaink már a Naprendszerünket is elhagyták (Voyager és Pioneer szondák sikerei).
20 éve még egyetlen exobolygó létezését sem tudtuk kimutatni (jelenleg 413-at ismerünk). Az elöttünk álló évtizedben már a “Föld típusú” planétákat is ki tudjuk majd mutatni az eszközeink segítségével. A technikai fejlődés hihetetlen mértékű, és ez kedvező esetben gyorsulni fog.
Sok minden elképzelhető. Voltak már kisebb visszaesések a civilizációnk fejlődésében (kis jégkorszakok, kedvezőtlen társadalmi fordulatok). Az egyik ilyen visszesés a kora középkor volt, de végül ismét átlendültünk a nehézségeken.
Az általad említett indián civilizációkat nem tudom sajnálni. Az erősebb kutya b…-ik. Ez a világ rendje. Ha találkoznánk egy másik civilizációval akkor is nagy valószínűséggel így lenne. Vagy alulmaradnánk, vagy győzedelmeskednénk. Aki gyorsabban fejlődik, alkalmazkodik azé lesz a lehetőség a létezésre. Persze szép kultúra volt, de érdemes megnézni, hogy az egyes nagyobb az amerikai kontinensen élő őslakó csoportok egymással mit műveltek esetenként. A kép rögtön nem lesz olyan rózsás.
Az élet alkotóelemei valószínűleg a világűrből került a Földre. A “nagy rendező” létezést nem tagadom. Bár ez nem vallás, hanem filozófiai kérdés nálam. A bálványokban (különböző tárgyak, kövek, falak, kelyhek és egyebek), valamint szimbólumok csókolgatásában és imádásban nem hiszek, de adott esetben a vallás segíthet a társadalomnak a fejlődésben. Európa történelme sem alakult volna olyan sikeresen, ha nincs a kereszténység a keresztény egyház szervező ereje. Ha nem sikerült volna az oktondi tömegeket hatékonyan megfenyegetni a pokollal, akkor nyílván kevésbé lettek volna lojálisak uraikhoz, mely egy összedőlt birodalom (Római bir.) romjain fejetlenséghez vezetett volna, és a társadalmi rend mindenféle csírájáról is lemondhattunk volna. Az egyház fontos szerepet töltött be, mikor gyakorlatilag átmentette az antik tudományokat, művészeteket, írásbeliséget (igaz évszázadokra ki is sajátította).
De ez messzire vezet. Az embernek is vannak életciklusai. Születik, él, meghal. Ez valószínűleg az egyes kultúrák, nemzetek, és civilizációk esetében is így van. Mégse arra tanítják az emberek a gyermekeiket, hogy ugyis mindegy.
Egyébként nem írnám le az űrhajozást. A kémiai hajtóműveknek talán befellegzett, de a kutatók új megoldásokon törik a fejüket, melyek segítségével sokkal gyorsabban sokkal nagyobb távolságokra juttathatjuk el eszközeinket. Erről itt olvashatsz:
http://hu.wikipedia.org/wiki/Ionhajtómű
Még a mi életünkben olyan technikai megoldások fognak születni, melyről álmodni sem mertünk volna. Szerintem a történetünk még nem ért véget, sőt igazándiból csak most kezdődik.
Sziasztok!
Nem foglalva állást, de nem túl pozitívan a következő kisfilmet ajánlom, elsősorban Gordon figyelmébe, aztán beszélgethetünk még tovább.
http://www.szolnoktv.hu/musorok/merleg/?article_hid=4302
A kisfilm anyaga elektronikusan, elemzéssel itt találod, további hivatkozásokkal:
http://astro.elte.hu/~hetesizs/FFEK/jelentes.pdf
A kutatócsoport oldala, bár benne van az anyagban:
http://ffek.hu/
olvasnivaló ott is akad bőven.
(sosem gondoltam volna, hogy valaha ELTE-re fogok “hivatkozni 🙂 ezt is megéltük…