Csepel.info
2020. december 28-án – tíz éves huzavona után – rendeződött a Csepeli Munkásotthon sorsa. Hétfőn két kuratóriumi tag lemondásával lehetővé vált, hogy visszaálljon a 2010-ig működő rendszer, és az intézmény ismét az önkormányzat kulturális életének részeként, annak támogatásával működjön tovább – jelentette be Borbély Lénárd polgármester.
A kerület legfontosabb kulturális központját irányító alapítvány kuratórium tagjait eredetileg a csepeli önkormányzat testülete nevezte ki. Most helyreállt a rend. Borbély Lénárd, Csepel polgármestere ezt a Munkásotthon vezetésével folytatott hosszas tárgyalások után, békésen, botrányok nélkül érte el – értesült a Csepel.info.
Csepeli Munkásotthon és Csepel SC – a kerület két ikonikus intézménye
Németh Szilárd polgármesterként és csepeli országgyűlési képviselőként számtalanszor hangsúlyozta, hogy az egykor a kerület kulturális központjaként működő Csepeli Munkásotthont és a sportéletet meghatározó Csepel SC-t önkormányzati tulajdonba kell visszaszerezni és működtetni.
A Csepeli Munkásotthon alapítói jogai nyolc év küzdelem után, 2015-ben a “lex Munkásotthon”-nak is nevezett törvénnyel kerültek újra a csepeli önkormányzathoz. Ez megfelelt a kulturális központot alapítók akaratának, de az önkormányzat továbbra sem tudott a kuratóriumba tagokat delegálni.
“2021. január 1-től a Csepeli Munkásotthon Alapítvány 5 tagú kuratóriumából 4 tagot a Csepeli Önkormányzat delegál, kizárólag szakmai alapon. A Felügyelő bizottságot pedig teljes létszámában önkormányzatunk delegálja. Az Alapítvány alapító joga még korábban átkerült a Csepeli Városkép Kft.-hez, amely önkormányzatunk 100%-os tulajdonában álló cége, azonban az alapító kuratóriumi delegálására csak most nyílt lehetőség.
A jövőben a csepeli kulturális élet alapjait szeretnénk a Munkásotthonra helyezni, amelyhez erőforrásainkhoz mérten anyagi támogatást is nyújtunk.”
– fogalmazott erről Borbély Lénárd polgármester.
A Csepel SC-t pár héttel ezelőtt Németh Szilárd alapítványa, a Kozma István Birkózó Akadémia Alapítvány (KIMBA) vette meg a kormány segítségével. Bár ezzel még nem került Németh korábbi követelésének megfelelően önkormányzati tulajdonba a nagy múltú sportlétesítmény, esély van arra, hogy a kormány segítségével megújuljon a csepeli sportélet.
A kormány támogatását kéri a polgármester
Borbély Lénárd polgármester a Munkásotthonnal kapcsolatban Németh Szilárdhoz írt levelében arra kérte a csepeli képviselőt, hogy támogassa a Csepeli Munkásotthon Alapítvány működését és felújítását, és ennek érdekében járjon el a kormánynál.
“A Munkásotthon a csepeliek közös ügye, amelyet Ön is külön kiemelt a Weiss Manfréd tervben az alábbiak szerint:
„ÚJJÁÉLESZTJÜK A NAGY MÚLTÚ CSEPELI MUNKÁSOTTHONT
Közös örökségünk, az egykor pompás és közkedvelt Csepeli Munkásotthon az elmúlt évtizedekben rendkívül leromlott, rossz állapotba került. Az épületet környező tér is fejlesztésre szorul. A felújítás nem várhat tovább! A Weiss Manfréd Terv lehetőséget teremt, hogy a Munkásotthon épületét és környezetét is rendbe tegyük, sőt a Csepeli Csillagvizsgáló is újjászülethet.
A külső-belső megújulást követően a Csepeli Munkásotthon újra színvonalas programokkal, kibővített kulturális kínálattal színesítheti tovább a csepeliek életét.”
Kérem, hogy a fentiek nyomán támogassuk közösen Csepel és a csepeliek kulturális örökségét.”
– emelte ki Borbély Lénárd polgármester a Németh Szilárdhoz írt levelében.
Csepel.info
A témához kapcsolódó cikk:
Közlemény: A Munkásotthon a csepelieké!
Végre megoldódik ez a fura helyzet, ami leginkább a 2010 előtti kerületvezetés és a Csepeli MSZP miatt alakult ki. A művelődés lehetőségének biztosítása természetesen lényeges szempont, ugyanakkor fontos, hogy a Munkásotthon állami támogatása ne a csepeli sportélet rovására valósuljon meg. Úgy gondolom, hogy a csepeli polgároknak kell eldönteniük, hogy fejlődési pályára kívánnak e állni. Nem szabad olyan gyűlöletet szító pártmunkásokra hallgatni, akiknek az ellenzék a lojalitását méltányossági alapú lakhatással vagy egyéb módon vásárolta meg. A Kabán élő Bangónénak csak addig számított a Munkásotthon ügye, amíg az egyéni érdekei és a pártjának az érdekei megkívánták. A gyulai illetőségű Szabó Szabolcs minden érdemi ügyben látványosan Karácsonyék pártjára áll, de olyan még nem fordult elő, hogy a főváros ellen szólalt volna meg, hogy például ugyan méltóztasson már elszállítani a szemetet onnan, ahol az ő dolga lenne begyűjteni. A választóknak kell mérlegelniük ezeket a dolgokat.
Tíz évig tartott, hogy a Csepeli Munkásotthonban is elfogadják az önkormányzati választások eredményét. Lehet vitatkozni azon, hogy a csepeli szocialistáknak ez megérte-e és mennyire, de most ez lényegtelen. Remélem, hogy lesz még lehetőség és mód arra, hogy az intézmény műszakilag és minden más tekintetben is megújuljon. Remélem, hogy igen, hiszen Németh Szilárd elég egyértelmű segítséget ígért ehhez.
Gratulálok Borbély Lénárd polgármesternek és a Munkásotthon vezetésének, hogy sikerült egyezségre jutni, és ezzel reményt adni arra, hogy a Csepeli Munkásotthonnak ne csak múltja, de jövője is legyen.
Tisztelt Kormánypárti !
Sok igazság van abban , amit leírtál .
De , ugye nem azt állítod , sugallod, hogy a sport mindenek előtt ?
Szerintem mind a kettőre szükség van , hiszen ” ép testben , ép lélek !”
Szóval nem kellene versenyeztetni a testmozgást a kultúrával . . .
Megférnek azok egymás mellett ” békében ” a csepeliek javára ,boldogulására.
Állami támogatás nélkül egyik sem lenne/lesz versenyképes.
Nem kell itt ” rovására ” gondolni , a helyes egyensúly a fontos , mint az élet minden
területén .
Németh Szilárd nem csepeli országgyűlési képviselő, hanem Csepelen lakó, a Fidesz listáján mandátumot szerző képviselő! Csepel-Soroksár képviselője dr. Szabó Szabolcs, akit a csepeli és a soroksári lakosság már kétszer megválasztott!
Csepel kétszer megválasztott polgármestere, miért lelkendezik egy csepeli lakosnak, s miért kéri annak segítségét? Borbélyban megbízik Csepel lakossága (jelenleg), a csepeli lakost meg már kétszer elhajtotta a csepeli választópolgár.
“A Csepeli Munkásotthon alapítói jogai nyolc év küzdelem után, 2015-ben a “lex Munkásotthon”-nak is nevezett törvénnyel kerültek újra a csepeli önkormányzathoz.”
A Csepeli Munkásotthon az alapításától kezdve szövetkezeti formában működött, kis részben Weiss Manfréd, nagy részben a csepeli munkások részjegyeiből épült, 1920. március 14-én adták át. A második világháború követően a rendszerváltásig a Csepel Művek részeként működött. A rendszerváltás után a Csepel Művekből alakult vállalatok a közös tulajdonukat képező Munkásotthont alapítványi formában önállósították. Az alapítói jogok náluk maradtak. A Munkásotthon SOHASEM működött az önkormányzat égisze alatt, s az alapítói jogok sem tartoztak hozzá! Még a 16 évnyi szocialista városvezetés alatt sem!
A “Lex Munkásotthon” Németh Szilárd és a Fidesz 2/3 könyörtelenségének az eredménye, amelyet a tízévnyi KIÉHEZTETÉSSEL párosítottak! Legyen boldog Németh Szilárd csepeli lakos! A Munkásotthon vezetésének bölcsességét dícséri, hogy meghajolt az erőszak előtt! A csepeli lakosság dolga meg az, hogy bölcsen szavazzon 2022-ben, és 2024-ben!
Mivel Borbély Lénárd a felelősséget jelen levéllel áthárítja Németh Szilárdra, lássuk, egy egyszerű csepeli lakos mire megy a Csepel SC-vel és a Csepeli Munkásotthonnal!
A csepeli lakosság lábhoz tett szavazójoggal várja, mire megy magában! Öné a pálya!
Németh Szilárd legalább Csepelen lakik, ellentétben Szabó Szilviával, aki Gyulán. Amúgy Karácsony Gergely is szépen kiállt a Munkásotthon mellett. Simán megmaradhatott volna szocialista pártház, ha lecserélik az igazgatót Erdősi Évára. De nem. Hát így meg nem mentették meg. 😅😅😅
És Szabó mi tett Csepelért?Egy senkiházi hazaáruló.
Mi hozta létre azt a társadalmi összefogást, ami a Munkásotthon megépüléséhez vezetett? Elképzelhető lenne ma, hogy bárki ingyen dolgozzon egy közösségi ház építésén? Akkoriban egy más világ, más történelmi kor volt. A magyar társadalom a forradalom leverése után a kiegyezésig passzív ellenállást folytatott, például az emberek halogatták az adófizetést vagy egységesen nem vették igénybe a császári posta szolgáltatásait. A kiegyezés tulajdonképpen egy kompromisszum volt, de a nemzetiségi törekvések továbbra is megmaradtak. A WM művek hadiipari termékeket állított elő, fő megrendelője a monarchia hadserege volt. Weissék abszolút lojálisak voltak a császári hatalomhoz, mondhatni kerekre nyalták az uralkodó fenekét, cserében mindenféle címeket, kinevezéseket is kaptak az udvartól (pl. Manfréd bárói rangot). Tulajdonképpen korlátlanul kiszolgálták az osztrák érdekeket, különösen a háború évei alatt. A munkások tisztességesen meg voltak fizetve, lakásokat kaptak, óvoda, kaszinó, stb. épült, szépen felfejlődött a község. Mégis független kulturális intézmény érthető okokból nem létezett, ahol elő lehetett volna adni mondjuk a Bánk bánt. Abban az időben a munkás-színház jelentette a nemzeti érzelmek megjelenítését, egyfajta ellenállást, ami a szakszervezeti csoportokon keresztül összekovácsolta a kisembereket.
Nagyon örülök 🙂
Nagyon örülök, hogy a Munkásotthon az Önkormányzathoz került!
Néhány tévedést azonban korrigálnom kell:
– a Munkásotthon építésében a WM nem vett részt. Weiss Manfréd úgy szerette a Munkásotthont, mint eb a szaharát!
– a Munkásotthont a munkások (szakszervezetek, szocdemek) hozták létre. Itt voltak a szakszervezetek irodái, mert a WM területén nem tűrte azokat. (L.A Csepeli Munkásotthon története (Drucker Tibor))
Hol kaptak a munkások lakásokat a WM-től? Sehol. A munkások az állam által kisajátított Kertvárosban, majd a Királyerdőben építkeztek.
A csepeli polgárok a Kultúrházat építették.
Miután a komcsik 30 évig nem tettek semmit, (az SC-vel együtt) megszabadultak a lerobbant épülettől.
Németh Szilárd ugyanolyan képviselő, mint pl. Bangóné, Gyurcsány, Vadai Ágnes! Viszont ő tesz Csepelért, ellentétben a Csepelen megválasztott Szabóval!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Botrányos zaj jön az M0 felől.
Ameddig a különféle pártok nevében számosan vitatkoznak,hogy kié is a Munkásotthon,addig nem ártana valamiféle terv is,vajon ki hozatja majd rendbe????
Mert szégyene lett a kerületnek.Ugye ezt senki sem cáfolja ….?
Stadionna kene alakitani.
Vahy ledozerolni es stadiont epiteni a helyere.
A sport nagyon fontos dolog, főleg az élsport, legfőképp a foci. Mert annál nincs jobb érzés, mint hogy az ország az éremtáblázat elején van.
Ez sokkal fontosabb, mint bármi más.
Az alábbi műben azt írják, hogy Weiss hozzájárult a Munkásotthon megépítéséhez. Dehát éppen ezért része a Weiss Manfréd tervnek a Munkásotthon megújítása is.
http://www.bpht.hu/historiak/23.pdf
“Kiváló szakembereket alkalmazott Weiss Manfréd. A vezetõket, a munkásokat az ipari átlagnál jobban fizette, ezért azonban nagy teljesítményt, fegyelmezett munkát követelt. Munkabírásáról, memóriájáról legendákat meséltek. Gyári kaszinót alapított a vezetõgárda továbbképzésére, szórakoztatására, melyben könyvtárat, dalárdát létesített, és ezek fõvédnökségét is vállalta. Megalakította a Csepeli Atlétikai Klubot. Annak ellenére, hogy a fejlõdõ csepeli munkásmozgalom sok gondot okozott számára, támogatta a Munkásotthon építését. Segítette a budapesti kórházépítést. Csepelen üzemorvosi rendelõt, központi fürdõt, tanmûhelyt hozott létre.
(…)
Olyan jövedelmezõ volt a lakások bérbeadása, hogy még az istállókat is szerény proletárlakásokká alakították át. A faluban nem alakult ki erõs polgári, kereskedõ és iparos réteg, lassú volt az urbanizációs folyamat. A településen alig akadt emeletes ház a gyáron kívül, nem volt ivóvíz- és csatornahálózat; a villanyt is csak 1912-ben vezették be. Nem tudta követni a lakásszám a népesség gyors növekedését. Csepel fejlõdése messze elmaradt a Budapest környéki, városiasodó településektõl.”
Nézzenek rá a Munkásotthon fotójára a cikkben. Egyetlen racionális döntés az elbontása és egy új kulturális létesítmény építése lehetne. Abba talán a gyerekeink is bemennének.
A házi czornak nem tetszik a veszteséges stadionokról készített írás, nem engedte fel.
Kiderülne, hogy az önkormányzatok nyakán maradtak a drágán üzemeltethető létesítmények?
Jók lesznek majd parkolónak, a lelátóra napelemet kell telpíteni. Az élsportot meg lerohasztanám a frnacba, főleg a focit.
Tömegsport az más.
Weiss Manfréd saját kezével valóban nem építette a Munkásotthont, viszont pénzben jelentős összeggel járult hozzá! Fél disznót sem adott a munkásainak, viszont tisztességes fizetést igen! Rang volt az ő gyárában dolgozni! Amikor fazék kellett, azt gyártatott. Amikor fegyver és lőszer, akkor azt! Sajnos, a mai gyárban levő vállalkozások hírnévben a nyomába se érnek!
Ez a betonförmedvény tetején azzal a nagyszerű felirattal, az elmúlt évtizedek tragikomikus mementója. Ott kellett volna hagyni a kerületi komcsiknak, a diktatórikus múlton nosztalgiázóknak, horváthjánosoknak. Egy turistacsalogató plusz felirattal megdobni, bőven elég lett volna: Világ proletárjai egyesüljetek!
Már hiányoltalak, de úgy látszik, te még a covidnak sem kellesz!
Jancsi, most látom, hogy te még Karácsonykor is itt gyűlölködtél egynémely cikk alatt. Mindezek fényében megértem, hogy hiányoltál, hiányoltad az állandó törődést, szerető családtagok híján egy fórumtárs remélt szavait. Legyen hát, bepótlom az elmaradást! Jó egészséget és egy boldogabb új esztendőt kívánok neked!
Tudod van egy mondás, “Óvakodj a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is!”, s ahogy
elnézem 7:46-kor te már gyűlölködve ébredtél.
Hozzászóló! Nem betonförmedvény az egész Munkásotthon, az hozzáépítés a bővítéskor! Jártál már a színházteremben? Bármelyik színház megirigyelhetné!
Ha a hozzáépítést összehasonlítjuk a Birkózó Akadémia épületével, hát az is egy betonförmedvény, amit beleszartak a Kis-Dunapart zöldjébe! Ráadásul olyan, mintha egy komódból kihúznák a felső fiókot!
A Daru-dombnál fellépett híres együttesek közül többen koncerteztek a Munkásotthonban pályájuk elején!
Remek “zsák krumpli” esztétikai megjegyzése. Érdemes figyelni rá, mert ő még elakadt a szocreálnál, így kitűnő műnek tartja pl. a székrekedés szobrot is!😀
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
zsák krumpli! Idézem, „Weiss Manfréd …….a Munkásotthont, viszont pénzben jelentős összeggel járult hozzá!” Kíváncsian várom, írja meg, mennyivel??
Tisztességes fizetés adott. Igen, mihez képest? Csak a mihez tartás végett,1917-ben egy munkás 100-130, egy idősebb tanító 200 korona körül keresett , viszont a munkásoknak nem volt nyugdíjuk és társadalombiztosításuk.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó! Ne fikázza Weiss Manfrédot, se a családját, amely tovább vitte az örökségét! Csepel majdnem mindent nekik köszönhet! Nem a Németh Szilárd által istenített Koncz János főjegyzőnek! Azoknak meg főleg nem akiknek szobrot állíttatott Csepelen, olyanoknak akik nem tettek Csepelért, de még csak nem is jártak itt!
Amit ő most megszerzett az alapítványainak, azt a Weiss családnak köszönhetjük, s nem Csepel község/város?/kerület bármikori vezetőinek!
Részletek BOLLA DEZSÕ, A Weiss család szerepe Csepel történetében című művéből
(megtalálható a weben, linket nem írok, mert a Csepelinfóban nem szeretik)
“Kiváló szakembereket alkalmazott Weiss Manfréd. A vezetõket, a munkásokat az ipari átlagnál jobban fizette, ezért azonban nagy teljesítményt,
fegyelmezett munkát követelt. Munkabírásáról, memóriájáról legendákat
meséltek. Gyári kaszinót alapított a vezetõgárda továbbképzésére, szórakoztatására, melyben könyvtárat, dalárdát létesített, és ezek fõvédnökségét is vállalta.
Megalakította a Csepeli Atlétikai Klubot. Annak ellenére, hogy a fejlõdõ csepeli munkásmozgalom sok gondot okozott számára, támogatta a
Munkásotthon építését. Segítette a budapesti kórházépítést. Csepelen
üzemorvosi rendelõt, központi fürdõt, tanmûhelyt hozott létre.”
” Élete utolsó évében, látva
munkásainak és családtagjaiknak rossz egészségi állapotát, nehéz anyagi helyzetét, a korábban létesített ambulancia és kismûtõ helyett emeletes kórházat építtetett és csecsemõotthont létesített. Weiss Manfréd az
amerikai gyermeksegélyezõkkel és a községgel közösen 1920-ban ingyenes konyhát teremtett, ahol naponta 2000 éhezõ gyermek ebédelhetett.
Karácsonykor 2500 gyermeknek adott cipõt és ruhát, ajándékokat.”
“A tulajdonostársak több figyelmet, pénzt fordítottak dolgozóik életfeltételeinek javítására és a kedvelt ipartelepüknek helyet adó Csepel
községre.
A család tagjai az 1920-as években folytatták a korábban megkezdett
szociális segélyakcióikat. Községi népkonyhájuk évente 70–80 ezer ebédet
osztott ki az éhezõknek. A WM kórházat 60 ággyal bõvítették, gyógyítóként kiváló szakorvosokat alkalmaztak. Tovább mûködött a Weiss Daisy
bárónõ által alapított Csecsemõotthon és gyári óvoda. Edith bárónõ a kórház munkájának támogatása mellett 1931-ben Napköziotthont is létesített.
A községi egyházak támogatásáról sem feledkeztek meg. A fõtéri római katolikus templomnak harangot adományoztak, a második katolikus
plébánia létesítésére (a mai Béke téren) telket adtak. Az evangélikus
templom építését pénzadománnyal támogatták, acél harangjait a gyárban öntötték.
Tovább fejlõdött a munkásoknak sport és kulturális elfoglaltságot nyújtó szabadidõ mozgalom. A sportélet irányítását a Weiss Manfréd gyári
Sport Osztály látta el. 1937-ben megalakult a Weiss Manfréd Vállalatok
Testedzõ Köre (WMTK). A versenysportok támogatása mellett a tömegsport fejlesztésére is törekedtek. 1939-tõl a sportolók folyamatosan birtokba vehették az elõzõ évben megkezdett építkezés eredményeként létesült WMTK sporttelepet.
A Szent István út és Völgy utca között, 15 holdas területen kialakított
sportligetet éveken keresztül Közép–Európa legmodernebb sporttelepeként emlegették. A Soroksári–Duna partján megkezdõdött a strand és
csónakház, a Weiss Manfréd vízitelep építése.
A Hollandi úton nádfedeles horgásztanya, a Pilis-hegységi Kõhegyen
turistaház, a Weiss Manfréd gyári kolóniában mûjégpálya épült. Az egy”
“25
re erõsödõ szakosztályok mellett újak alakultak. Az eredmények nem
maradtak el: a birkózók, tekézõk, evezõsök, kerékpárosok, atléták, asztaliteniszezõk országos bajnokságokat nyertek. A labdarugó szakosztály
1941-ben feljutott a Nemzeti Bajnokság I. osztályába, a következõ években egymás után kétszer, az 1941–42. és az 1942–43. évadban bajnokságot nyert. Néhány év alatt a WMTK felzárkózott a nagy múltú sportkörökhöz és az ország egyik legeredményesebb egyesületévé vált.
A Weiss Manfréd Gyár gondozásában gazdag kulturális élet bontakozott ki. Kedvezményes színházlátogatásokat szerveztek. A Sportcsarnokban a Nemzeti Színház együttese rendszeresen vendégszerepelt.
A felnõtt lakosságnak magánvizsgára elõkészítõ elõadássorozatokat indítottak, amelyek az elemi és a polgári iskola elvégzését, a gimnáziumi
tanulmányok megkezdését segítették. Weiss Edith javaslatára nõi munkásiskolát létesítettek, ahol háztartási és szakmai ismereteket oktattak.
Az örökösök azonban a község lakóinak a legtöbbet azzal segítették,
hogy a gyártelep révén sok ezer munkahelyet teremtettek, a helyi családok nagy részének megélhetést nyújtva.”
A munkásotthon története
részletek: “A Munkásotthon vezetősége 1915-ben a Weiss Manfréd gyár (munkások béréből levont 2 százaléknyi összegből) által létrehozott segélyalapból kért és kapott 35 ezer Koronát. Így meg tudták vásárolni a volt Saufner féle vendéglőt Munkásotthonnak. Az énekkar és a vigalmi gárda is oda költözött, s a billiárd terem is igen látogatott volt. Össztáncokat szerveztek, élénk könyvtári élet folyt. Ám az épületet hamar kinőtték. A Csepeli Munkásotthon Szövetkezet 1916 őszén ismét pénzt kért a WM segélyezési alapból: a kapott 50 ezer koronából megvették a szomszédos telket. Majd bankkölcsönt vettek fel és részvény-téglajegyeket bocsátottak ki (így a munkások fillérjeit is igénybe vehették).”
“A kerület legfontosabb kulturális központját irányító alapítvány kuratórium tagjait eredetileg a csepeli önkormányzat testülete nevezte ki. Most helyreállt a rend.”
A poszt fejrésze utáni első mondat már hazugság! A kuratórium tagjait soha nem az önkormányzat nevezte ki! Alapítvány alapítása után az alapító vállalatok vezetői választották a tagokat, azóta pedig az alapítvány kuratóriuma maga választott tagokat az esetlegesen kieső vagy lemondó tagok helyett! Ettől volt független a Munkásotthon!
A jelenlegi magyar kormány is így függetleníti az államtól az alapítványi formába kimentett egyetemeket! Önjáróvá téve őket egy esetleges kormányváltás esetére!
Lehet hogy egy új kormánynak egy új Németh Szilárd javaslatára a Lex Munkásotthon mintájára kell törvényeket létrehozni, az elsíbolt állami vagyon visszaszerzésére!
zsák krumpli! Érdekes libsi hozzáállás,hogy ha valakinek más a véleménye az fikázás. Közlöm, hogy dr.Bolla úr könyvét ismerem (nekem is megvan). A Munkásotthon támogatása csak mondaton belül, odavetve van. Más forrás, Drucker Tibor: A Csepeli Munkásotthon története című cikkében írja: “1917-ben bankkölcsön igénylésével és nem utolsó sorban részvény-téglajegyek kibocsátásával, tehát a munkások fillérjeiből megindult az építkezés… Hosszabb huzavona után sikerült az építkezést befejezni, és 1920. március 14-én megtörtént az új munkásotthon felavatása….” teccik érteni?
Érdemes olvasni Varga László A csepeli csoda c.-ű könyvét is, amiben olvasható, hogy 1915-ben a Vasas szakszervezet a honvédelmi miniszterhez fordult a csepeli munkások panaszával a drágaság miatt. A minisztérium elrendelte drágasági pótlék fizetését, az akkordok rögzítését.
A segélyalapból a Munkásotthonra kapott 35 000 korona kölcsön és nem adomány volt (különben a segélyalap vagyonának elherdálása lett volna). Az igért 50 000 koronás KÖLCSÖNT a WM az1915-ös sztrájkok miatt megtagadta!
Eközben Weiss Manfréd vagyona a következőképpen nőtt:
Vagyon: 1914-ben 39 787 141, 1915-ben 76 147 603, 1916-ban 128 446 178 koronára növekedett
Ingatlan: 1914-ben609 662, 1915-ben 2 498 301, 1916-ban 8 601 805 koronára nőtt.
Eközben Magyarország 2/3-a elveszett!
Érdekes sem Emil Škodáról Plzeňben (a Škoda a monarchia legnagyobb cége), sem Friedrich Kruppról (Friedrich Krupp AG ) Essenben nem neveztek el utcát.😀
Weiss Manfréd legnagyobb adománya a W.M. kórház (Szabolcs u.) volt, amit a zsidó hitközségnek adományozott.
Apropó, hol volt a WM vezetőség, Weiss Manfréd irodája?
Eddig (1922) tartott a Munkásotthon és a Weiss Manfréd kapcsolata.
Kiegészítés:A “Csepel Sport Club 75 éve 1912-1987” kiadványból: “Egy 1937-ben hozott kormányrendelet, amely kötelezően írta elő gyári és üzemi sportegyesületek megalakítását, a Weiss Manfréd Művek érdeklődését is a CSTK felé fordította. (Szerkesztette: L. Kelemen Gábor Tőzsér László
Kiadta: Csepel SC – 1987)”
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
“Nagyapó! Ne fikázza Weiss Manfrédot, se a családját, amely tovább vitte az örökségét! Csepel majdnem mindent nekik köszönhet! Nem a Németh Szilárd által istenített Koncz János főjegyzőnek! Azoknak meg főleg nem akiknek szobrot állíttatott Csepelen, olyanoknak akik nem tettek Csepelért, de még csak nem is jártak itt!”
És mi van a többivel?
[…] Rendeződött a Csepeli Munkásotthon sorsa […]