Csepel.info
A Jégvarázsból ismert képsorok a csepeli Kis-Dunán, 1940-ből: igen, így vágták itt is a jeget, hogy aztán a környék jégvermeibe vigyék a táblákat. Ha pedig tél volt, volt jég is, nem úgy, mint manapság.
Már az ókorban használták a jégvermeket a termény és élelmiszer tárolására. Ezeket a téli hónapokban a környező folyókról, tavakról vágott jégtömbökkel töltötték meg. Volt elég jég, az akkori telek ugyanis még “igaziak” voltak. Csepelen és környékén is. Ami viszont előny volt: a Ráckevei-Soroksári Duna akkor is lassan folyt, így vastagabban is fagyott be.
Folyton-folyvást klímavészhelyzet
A klímaváltozás egyidős a bolygónkkal: a különböző földtörténeti korokban voltak hosszabb-rövidebb meleg valamint hosszabb-rövidebb hideg időszakok. 716 millió évvel ezelőtt, a Sturtiai-jégkorszak idején például az összes kontinenst, valamint az ősóceán legnagyobb részét is egybefüggő jégpáncél borította. Bizony, még az egyenlítőnél is. A földtörténeti korok éghajlatáról itt olvashatnak bővebben.
Ezek után talán nem meglepő, hogy nem most van a földtörténet legmelegebb időszaka sem. De tény, hogy a mostani melegedés az emberi befolyás miatt gyorsabb, mint a korábbiak. Az is tény, hogy a tudósok több nagy kihalási periódust földtörténeti felmelegedésekkel hoznak összefüggésbe.
Kedvcsinálónak egy kis Jégvarázs
Az utolsó “kis jégkorszak” a középkorban kezdődött, és vannak tudósok, akik szintén emberi következménynek tartják (a pestisjárványok miatti népességcsökkenésnek). A “kis-jégkorszak” körülbelül 1850-ig tartott. Érdekesség, hogy Londonban – ahol ilyen jégvermek is épültek – 1814-ig vásárokat rendeztek a befagyott Temze jegén. De elég csak Mátyás király koronázására gondolni, amiből annyi bizonyosan igaz, hogy akkoriban a Duna is rendre befagyott Pest és Buda között.
A világháborúk idején szintén hidegebb telek jöttek – ezt a lőporgázok összetételének és hatásának tulajdonítják -, a vulkáni működés pedig éppen úgy befolyásolja az időjárást, ahogy a mindennapi emberi tevékenység.
Aki pedig szeretne magánnak egy saját jégvermet, az nem csak maszekban építhet ilyet, de akár rendelhet is, alig több mint 2 millióért.
Csepel.info
A cikk igaz. A Föld az elmúlt 100 év alatt 0,8 C fokot melegedett.
A jég tárolása általános volt, pl. Soroksáron a házak alatt nagy pincék létesítettek, vermelés céljából.
A dunai jég felhasználásával hűtötték az Országházat, a két fedett “kút”-on keresztül.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
1987 óta a tél, érdeklődés hiányában elmarad…
Jön a félsivatag.
Pincék létesitettek?
Csupán csak abban téved Nagyapó,hogy sohasem!! a házak alá építették,hanem külön kis
csapott tetejű házikókat építettek az udvarok közepébe,ezek voltak a jégvermek.Aki Soroksáron jár,még most is láthat nagyon sok ilyen építményt,a jellegzetes külsejéről azonnal fel lehet ismerni,hogy ezek voltak anno…. a jégvermek.
Ibolya! A jeget többféle helyen tárolták. Tárolták a Duna partján, melléképületben, pincében. Kérdés hol volt a legtovább tárolható. A pincében még nyáron sem ment a hőmérséklet 12 fok fölé.
Ha kéri házszámokat tudok sorolni, ahol jeges-pince volt, valamint olvasható a 23.kerulet.ittlakunk.hu/utcak-terek/160113/tudjatok-melyik-volt-soroksar-legregebbi-vendegfogadoja.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Az elmúlt 100 évben a Föld hőmérséklete 0,8 C fokkal emelkedett!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Az öreg genya megint csúsztat… 😉
ÁTLAG, te barom…
most ez arról szól, hogy akkor inkább a migráncsokkal foglalkozzunk, mert klíma fronton nincs semmi látnivaló? férgek
amúgy avideo rohadt jó