Csepel.hu
Harminc évvel ezelőtt, elkötelezett kertvárosi csepeli polgárokból alakult egy baráti társaság, amely akkoriban a rendszerváltás aktualitásait volt hivatott átbeszélni. Nemrég ismét összeültek, hogy Csepel elmúlt tíz évéről, a kerületben rejlő fejlődési potenciálról beszélgessenek. Fontosnak tartják, hogy megismerjék Borbély Lénárd polgármester elképzeléseit a városrész jövőjét illetően. A feladatokról, kérdésekről listát állítottak össze és arra kérték a polgármestert, töltse meg tartalommal – mondta lapunknak a kerületben élő Klinghammer István akadémikus, egyetemi tanár, Csepel díszpolgára.
A társaság köztiszteletben álló csepeli polgárokból áll. Tagjai Csurgay Árpád és Sára Ernő akadémikusok, dr. Siklósy Ferenc, Mészáros László tanár, dr. Filip Tamás közjegyző, Versic Judit– a kinek a családja Csepel alapítói közé tartozik – valamint Klinghammer István professzor.
A csoport most azért ült össze, mert úgy gondolják, meg kell őrizni mindazt a fejlődés irányt, ami 9-10 éve jellemzi Csepelt. „Azért lényeges, hogy megkérdezzük a polgármestert, mert úgy érezzük – mivel régóta itt éltünk –, van összehasonlítási alapunk. Mi ezt pártpolitikától függetlenül képzeljük el, mert egy polgármester munkája a kerületet kell, hogy szolgálja. Ha valaki rátermett a feladatra és már bizonyított, mi mellé állunk” – mondja Klinghammer István.
És hogy miért van erre szükség? Csepel a maga nemében különleges, a kerület ugyanis három városrészből áll. Az egykori gyártelepen, a lakótelepeken, valamint a kertvárosban is mindenkinek más az érdeklődése. Más az, ami fontos. Ezek az emberek a saját szemüvegükön keresztül nézik a környezetüket. „Ezért is nehéz a dolga egy polgármesternek. Mi viszont közös gondolkodásra szeretnénk késztetni az itt élőket.”
Fontos téma például a Kis-Duna-part, ami nagy érték –akár egy kis Riviéra lehetne–, a Rákóczi tér, ami a családoknak jelentős. Beszélni kell az út- és a járdafelújításokról, a parkolásról, a közrendről, a közbiztonságról, ami például sokat fejlődött az elmúlt időszakban. Elengedhetetlen a diskurzus ugyanakkor a hajléktalankérdésről, az iskolákról, a bölcsőde- és óvodafelújításokról, valamint a családtámogatásokról. „Azt látom, hogy a kerület fejlődését tekintve óriási előrelépés történt az elmúlt 10 évben” – teszi hozzá. Az egyik legjelentősebb terület az egészségügy, ami ugyan kormányzati kérdés, de a kerültet pénzzel be tud segíteni. „Öröm látni, hogy a mostani városvezetés ezen a területen is sokat tesz, például rendelőket újít fel, egészségügyi berendezéseket, műszereket vásárol. Ezek mind a csepeliek érdekeit szolgálják.”
Szükség is van ezekre az intézkedésekre, hiszen 2010 előtti kormányok egészen másként gondolkodtak a kerületről, állítja a professzor, a helyi szocialista városvezetés pedig kizárólag a privatizáció szemüvegén keresztül szemlélte az eseményeket és hozta meg a döntéseit. Például, ha a szocialistákon múlik lakópark épült volna például zöldterületen, tönkretéve ezzel a Kis-Duna-part környezetét. De Klinghammer István szerint a mai napig számos megoldandó ügy van, amelyekkel kapcsolatban fontos lenne a városvezetés véleménye. Itt van a Csepel SC, vagy a Munkásotthon ügye. „Egyik sem a csepelieké. Előbbi egy cég, utóbbi alapítványi kezekben van”. Ezek pedig jelenleg nem a kerületiek, hanem a tulajdonosok érdekeit szolgálják.
Az akadémikus szerint ugyanakkor az elmúlt 10 évben óriásit ugrott előre a kerület. „Csepel egy évtizede úszott az adósságban, nem jutott pénz semmire sem. Kilenc évvel ezelőtt ez szerencsére megváltozott. Meg lehet nézni, hol áll most a kerület anyagilag, látszik, hogy felszálló ágban van.”
Ez a fejlődés pedig nem szabad, hogy megtorpanjon. A neves tagokból álló társaság nem pártpolitikai közleményeket szeretne eljuttatni az itt élőkhöz, hanem közös gondolkodásra hív. „Meg kell beszélni, hogy jó irányba halad-e Csepel, érdemes-e ezt a mostani vonalat megtartani, vagy térjünk vissza oda, hogy mindent eladunk.” A csoport célja tehát, hogy ne általánosságokban ismerjék meg a csepeliek a polgármester elképzeléseit a kerület jövőjét illetően, hanem konkrét kérdésekre adott konkrét válaszok formájában. „A válaszokat a csepeliek elé tárjuk, hiszen a kerület fejlődése mindannyiunk érdeke. Dolgozzunk együtt, tegyünk közösen Csepelért!” – hívja fel a figyelmet a neves professzor.
És ezután a cikk után még azt állítjátok, hogy ez egy független társaság?
Aki Csepelt szereti, az biztosan örül a fejlődésnek.
Nem csodálkozom, hogy szívatják az MTA-t.
Klinghammer István is egy hajdani képesítésnélküli napközis nevelő bábja, mint Borbély Lénárd! Egy erkölcsi nulla kontrollálja a csepeli keresztény értelmiség álláspontját! Kérdezem én, miért egy erkölcsi nulla követői, aki úgy került hatalomra Csepelen, hogy csalárd módon leváltotta az előző csepeli Fidesz-elnököt! Szégyen hogy a magyar értelmiség beállt ebbe a politikai vonalba, ahelyett hogy hű lenne a magyar néphez! Számomra a Professzorok Batthyány Köre mára lejáratta magát, egy a magyar tudományt lejárató társaság befolyása alá került! Klinghammer István, legyen bár jó csepeli állampolgár, egy nulla társaság támogatói közé állt!
Sára Ernő és Csurgay Árpád biztosan nem ugyanannak az akadémiának a tagjai, gondolom az előbbi a Széchenyi utóbbi a Magyar Tudományos Akadémiának a tagja! Legfeljebb egyben egyeznek, PILLANATNYILAG az Orbán-rendszer szekértolói, de igényes értelmiségi ember ezt sokáig nem csinálhatja, előbb-utóbb kinyílik a szemük! Uraim, Önök a magyar tudomány tönkretevői mellé álltak, az utókor fog Önök felett ítéletet mondani! Minden estre leszögezem, az Önök tanítványai nem értenek ebben Önökkel, Önök bizony tévednek!
Dagobert bácsi ismét elővezeti a proli vicsorgást. Próbál belemarni a tudásban nála sok emelettel feljebb lévőkbe. Az hagyján, hogy a nála értékesebb embereket,akadémikusokat ócsárol, de cserébe írjon egy, a tudományos életben vezető, baloldali személyt!!!
Talán magyarázza meg, mit jelent a “Önök tanítványai nem értenek ebben Önökkel,”? Leszögezem, ez marhaság!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Hiába írtad meg a saját érdemeid a műegyetemi diplomaosztásod évfordulója alkalmából, ha nem érted mit jelent “Önök tanítványai nem értenek ebben Önökkel,”!
Az, hogy valaki akadémikus, a saját szakterületén elért eredményinek az elismerése. DE
nem jelenti automatikusan azt, hogy más dolgokhoz is ért.
…és bezáratá anno a kertmozit!
Jellemző, hogy a “lejáratás” a válasz a Csepel jövőjét illető törekvésekre. Anno 1994-2010-ig örültünk volna ha fejlődik a kerület, ez nem történt meg, bezárták a kórházat, anyagilag ellehetetlenítették…….stb., stb! 2010 óta végre elindult a fejlődés, miért ne segítenék jószándékú emberek, akik a saját szakterületükön a köz javára hatottak, alkottak és gyarapítottak?
Ismét sikerül a kákán csomót keresgetni…. Szánalmas.
Ja, és függetlenek.
Csak nem tőletek. Különben honnan vennék, hogy:
„Csepel egy évtizede úszott az adósságban, nem jutott pénz semmire sem”
Ez a ti dumátok.
Vagy a függetlenek is ott voltak 2010-ben az átvételnél?
A kórházat is a nagy “jólét” miatt zárták be?
A kétezres években még azon a lakótelepen laktam, ahol néhány év alatt a sétányunkon járda épült, felújították a játszóteret, parkolók létesültek.
Továbbá kétszer kapott a társasházunk kéményfelújításokra önkormányzati támogatást, Összesen több, mint másfél millió forintot. Akkor.
Egyetértek avval, hogy az elmúlt években több fejlődést tapasztalatunk, mint korábban.
Az sem baj, ha a jövő fejlődéséhez véleményeikkel mind többen hozzá kívánnak járulni.
Arra a kategorikus – nem valós -megjegyzésre kívántam reagálni, hogy nem jutott pénz semmire sem.
A kórház vitába nem szállok be, kilenc év alatt már meg lehetett volna nyitni.
Szerintem nem szabad, mert egyetértek a központosítással, a legfejlettebb eszközök és szakemberek koncentrálásával.
Szögezzük le, könnyebb bezárni kórháza(ka)t mint megnyitni! Hitelek tömegét felvenni, amire a tartozást másnak kell előteremteni, emberek tömegét adós rabszolgaságba taszítani. Mint az előbb említett problémákra választ találni és megoldani. És közben követelni az előidézett malőrökre a megoldásokat.
keménylegény (szombat – 13:03)! “Vagy a függetlenek is ott voltak 2010-ben az átvételnél?” Kik a függetlenek? Ne írjon marhaságot! Az átvételnél ott voltak Tóth Mihály polgármester és csapata, ők adták át a vezetést 2 miiliárd Ft. hiánnyal!!!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Nagyapó!
Aki az Önök állításait ismételgeti, elárulja, hogy az Önök uszályába került.
Nem gond, joga van hozzá.
De akkor miért áll ki a porondra,hogy ő független? Kit akar becsapni?
A “független” baloldaliak a baloldal “uszályába kerültek”? “Függetlenek” és csak a kormányoldalon és a kerület vezetésénél vél hibát felfedezni. Miért nem vállalják, hogy baloldaliak? Ismét egy nettó projekció:”saját elfogadhatatlan tudattartalmainkat ‘átruházzuk’ valaki másra.”
Az akadémikus urat, az ELTE volt rektorát volt szerencsém látni hogy mackónadrágban és felsőben (!) ment az unokáért (dédunokáért?) az óvodába! Ez Németh Szilárd és köre színvonala!
Dagobert! Miért is nem lehet az unokáért menni melegitőben? Mi az, hogy N.Sz. köre meg szinvonala? Maga miben megy, öltönyben?
Én egyszer a DK-s Horváth Gyulát láttam egy csepeli DK-s rendezvénynél az SZTK-tól tiz méter távolságra úgy tépte le magáról a DK-s dzsekijét, mintha tele lett volna bolhával, de szerintem csak szégyellte.
Klinghammer István nem melegítőben ment az unokáért (dédunokáért?), hanem mackónadrágban és mackófelsőben! Abban a klasszikusban, amiben mi is felnőttünk, amelyet manapság csak a kínaiak gyártanak! A melegítő szó használata azt sugallná, hogy valamely sportszergyártó márkás, dizájnos darabját hordta volna! Hogy én miben megyek, normál utcai ruhában! Különben meg Németh Szilárd és Borbély Lénárd igénytelenségét jelzi a farmernadrág-zakó kettős használata! Németh csak azóta jár rendes öltönyben, amióta honvédelmi államtitkár! Illetve nem is azóta, hanem azóta hogy kiszerkesztették, pólóban koszorúzott egy háborús hősi halottak emlékművet!