Csepel.hu
Ünnepélyes keretek között átadták a Királyerdei Művelődési Ház felújított parkját. A Kulturális Örökség Napjához kapcsolódó rendezvényen az intézmény egykori névadójáról, Rideg Sándor íróról is megemlékeztek, akinek éppen 75 éve jelent meg Indul a bakterház című műve. Ebből az alkalomból az épület előtt egy új, a regény szereplőit megidéző szoborcsoportot is avattak.
Az est zárásaként pedig a népszerű regény színpadi változatát nézhette meg a közönség. Az eseményen részt vett Németh Szilárd a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára, Borbély Lénárd polgármester, valamint Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármester is.
Németh Szilárd államtitkár ünnepi beszédében kiemelte: Királyerdőnek ez a szeglete hosszú évtizedek óta a kerület kulturális központja, egyre méltóbb helyet foglal el a többszázéves városi kultúrában. A Királyerdei Művelődési Ház évtizedekig viselte Rideg Sándor nevét, akinek első és egyben legnépszerűbb regénye, az Indul a bakterház pontosan 75 évvel ezelőtt jelent meg könyv formájában. A politikus Rideg Sándor kalandos életét felelevenítve kiemelte: „Csodálatra méltó, ahogy az író elszántságával, saját maga művelésével, hiányosságainak kiküszöbölésével kiemelkedett közegéből, és vált a magyar irodalom egyik említésre méltó alakjává. Egy igazi őstehetség volt, akit nem az iskolázottsága repített az írástudók soraiba, hanem veleszületett kivételes elbeszélő készsége, és kimeríthetetlen fantáziavilága, határtalan humora. Aki kész volt keményen dolgozni önmagán, kezdeti hátrányát felhajtóerőként használta, és akinek elszántsága végül meghozta eredményét. Titka, hogy írásában fanyar, de mégis derűs humorral tükröt tart szinte valamennyi társadalmi réteg elé. Az Indul a bakterházban a valós világnak állít görbe tükröt, melyben mindenki magára ismerhet egy kicsit.”
Beszéde végén Németh Szilárd köszönetet mondott Sárosi Tibor szobrászművésznek és Csepel Önkormányzatának, hogy a Királyerdei Művelődési Ház előtt felállított szobor mindig emlékezteti majd az ide látogatókat Bendegúzra és Rideg Sándor klasszikusára, „legderűsebb regényére”.
Borbély Lénárd polgármester az előadást megelőző ünnepi köszöntőjében kiemelte; fontos nap ez a kerület életében, hiszen nagy öröm, amikor egy intézmény megújul. Így van ez a Királyerdei Művelődési Ház esetében is, melynek színházterme és parkja is az önkormányzat beruházásának köszönhetően szépült meg. A korszerűsítések nyomán pedig egyre élhetőbbé válik a kerület – fűzte hozzá a polgármester. A Kulturális Örökség Napi rendezvény zárásaként a Turay Ida Színház művészei léptek színpadra és adták elő a népszerű vígjátékot.
A híres regény és a kultikus film
Rideg Sándor első és egyben legismertebb regényét, az Indul a Bakterházat 1939-ben folytatásokban adta közre a Népszava. A mű 1943-ban, a II. világháború közepén jelent meg először könyv formájában. A ma már klasszikusnak számító, nagysikerű regény az elmúlt évtizedekben sokak kedvelt olvasmánya lett. A szereplők egyszerűsége, természetessége, a helyzetkomikumra épülő konfliktusok minden korosztály számára nagyszerű szórakozást kínálnak. A regényből készült legendás tévéjátékot 1980-ban mutatta be a Magyar Televízió. A Mihályfy Sándor rendezésében készült vígjáték Swajda György nagyszerű forgatókönyvének és a kiváló szereposztásnak köszönhetően óriási sikert aratott, sokat idézett kultuszfilmmé vált.
Naná, hogy a Sárosi (Sárossy, mikor hogy van kedve írni a nevét) kapta a megrendelést, aki ugyan faszobrász, de ha megfizetik (16 misi), akkor bronzszobrot is tud készíteni. És hát Csepelen megfizetik! Pláne ugye, ha Bendegúz-szobrot kell csinálni (egész véletlenül Németh Szilárd fiát is Bendegúznak hívják, így neki különösen kedves ez a név).
Én már hiányoltam egy újabb szobrot…de tényleg…mondjuk kár, miszerint ez nem fából készült…
Wikipedia – Rideg Sándor
“Öt elemit végzett, csikós volt. 1919-ben vöröskatonának állt. A Tanácsköztársaság bukása után Budapesten gyári munkás, később MÁV-altiszt volt, majd pékmesterséget tanult. 1925-ben az akkor alakult Magyarországi Szocialista Munkáspárt vezetőségi tagja. A munkásmozgalomban való részvétele során több ízben letartóztatták, 1927 júliusában a lakásán titkos nyomdát foglaltak le. 1944-ig állandó rendőri felügyelet alatt állt, majd koncentrációs táborba hurcolták. 1945-1947 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke, azután több évig a néphadsereg írói csoportjának tagja volt.”
Kitüntetései:
Magyar Népköztársasági Érdemrend 1951, 1953
Munka Érdemrend 1963
Csupán csak egyet nem értek
Ha N.Sz. államtitkár úr annyi mindenfélével tud foglalkozni,mint /csak kiragadott példák,a legelső és legfontosabb ,a parlamenti üléseken való megjelenések,a bizottsági ülések,a migránsok!!,a csepeli önkormányzati ügyek,az emlékművek-és szobrok avatása-átadása,a birkózócsarnok körüli gondok,az építkezés felügyelete,és sorolhatnám…..,sorolhatnám…
Vajon mikor jut ideje a HONVÉDELEMRE ????
Tényleg égető szükség volt eme műremekre 😉 , egyébként én nem emlékszem, hogy Shrek szerepelt volna a filmben, pláne öltönyben. 🙂
Bozók Ferenc: Rideg Sándor karizmája
„Hazafelé menet elgondolkoztam a világ során. Tudom én jól, az a baja
a világnak, hogy nem a tehénpásztorok kormányozzák. Ha én valamikor
miniszter leszek, mindent visszájára fordítok. A csősztől elveszem a bun-
kósbotot, a revolvert szintén a saját derekamra kötöm. A pofonokat végleg
eltiltom.
Aki vét a törvény ellen, azt fölpofoztatom a bakterral. Az ország
vászontarisznyájára lakatot tétetek, nehogy kilopják belőle a pénzt.
Konc bácsi minisztertanácsos lesz a tudománya miatt. Ha pedig ő lesz a tanácsos,
jó lett volna megkérdeznem tőle, hogy mikor leszek miniszter, mert egyrészt
az éppen nekem való hivatal, másrészt meg úgy se akarok sokáig itt maradni
ennél a bakternál. Ha én leszek a fő, nem lesz panasza a szegény embernek,
mert még a Bundás kutyának is akkora pampuskát juttatok, mint a két
öklöm. Törvénybe iktatom, hogy palacsintán köll élni a tehénpásztornak.”
(Indul a bakterház)
“A magyar vitakultúráról nem lehet sok jót elmondani: gyakran személyeskedésbe fullad a disputa…”
http://www.delmagyar.hu/vilagvevo/a_kulturalt_vita_nem_szemelyeskedesrol_szol/2312640/
Szerintem ez a szobor a Rideg előtt jó helyen lenne, de a Királyerdei Művelődési Ház előtt……..
Csak valami ,,okosnak” nem tetszett a régi név.
csak úgy… bizony. Szerintem is. Van neki karizma. A sok pampuskától.
De tudja esetleg valaki, hogy mi volt ennek az anti-Nyírő, derék, becsületes, nem is tehetségtelen népi-kommunista vöröskatona MÁV-tiszt íróbácsinak a köze éppen Csepelhez? Szerintem még Tündér Ilonánk se… Én nem vagyok “valami okos”, viszont őszintén érdekelne.
Már tudniilik azon túl, hogy 1945-1947 között a csepeli Szabadkikötő üzemi bizottságának elnöke volt…
Jogos a kerdes?
Mi koze csepelhez?
Amig ezen gondolkodom ird meg legyszi Arany Janos mikor elt es dolgozott csepelen?
Iskola, utca, emlektabla.
Popieluszko melyik csepeli templomban mukodott?
Stb stb……….
Hát, ami azt illeti, Jézus Krisztus sem élt és működött Csepelen… csak valamivel fajsúlyosabb életművet tudhat maga mögött, mint Sanyi bácsi… Megfeszíteni persze itt is rögtön sikerült volna.
Kapott is szobrot a lidl-nel.
Neked is kéne, Strici! A fejét már nem is kellene kifaragni hozzá a fából, mert készen van.
Neked viszont pont a fejed hianyzik pedig csak a nyelved hasznalod.
Rideg egy rendkívül gyenge író. Az Indul a bakterház is szinte olvashatatlan (próbálják meg a könyvet elolvasni!), viszont remek filmet készítettek a téma alapján, különösen Olvasztó kitűnő játékával.
Hasonló műve volt Gárdonyinak a Göre Gábor sorozat (amit Gárdonyi megtagadott), ezek után várom, hogy Durbints sógor szobra hová kerül Csepelen, vagy talán még Guszev kapitányé a hős orosz tiszté?
Azért jó dolog a csepeli ellenzék számára, hogy bár Orbán miniszterelnök Bálványoson a következőt mondta “Valóban egy új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, nagy változások előtt is állunk.”, viszont itt Csepelen a „fékek és ellensúlyok” használatával teret adunk a szoci kultúra terjesztésének is.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Aki még nem tud róla: Daru domb előtt is lesz még 1 szobor,a BMX pálya mellett,ma éppen elkezdték, ássák a földet,hogy a szobrot kivilágítják.
Az hogy ott közepén a sétálón tök sötét este,és egy pad sincs az árnyékban,ez a vezetőinket nem zavarja…
Kell a cirkusz a népnek 🙂
Nagyapó!
Ezúttal teljes az egyetértésem! Erről van szó.
Csak attól tartok, hogy a nagy megújulásnak (és az esztétikai minőségnek) nem ideológiai vagy kulturális “fékek és ellensúlyok” adják a pofont, hanem “egyéb érdekeltségek”.
Strici2! Benned egy szürrealista szobrász veszett el! Méltasd inkább az átadott szoborkompozíciót!
1 olvasó!
Remélem fából lesz. Úgy talán még jó is. Faszobrokat! Ezeret! Egyszer hátha mind kirügyezik!
Nagy kapacitású lesajnálásban, pellengérezésben, poénkodásban kiváló csapat, biztos szomorúan visszasírják azokat a szoci időket, amikor a pórnép számára csak a fű növekedett szerény kerületünkben…se szobrok, se csarnokok, se ingyen koncertek és folyamatos rendezvények, ….etc…. etc….viszont galvániszap szennyezés, kettős gyilkosság, eperföldi terror, etc….etc…igenis volt.
Meltatas helyett inkabb egy pikans otlet.
Egy szenaboglyat kellett volna odatenni es mindenki belegondolja mit csinal csampas rozival a bakter.