Csepel.info

Népszabadság

Bezzeg galvániszapot tárolni jó volt a CSM

Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően húsz év után remény van arra, hogy teljesen megújuljon a rendszerváltáskor bezárt Csepel Vas- és Fémművek rendkívül lerobbant, mintegy kétmillió négyzetméternyi rozsdaövezete. Ha sikerül modern ipari parkká formálni, elképzelhető, hogy mellé önkormányzati intézmények települhetnek és lakóövezet is válhat az egykori iparvidékből – írja a Népszabadság.

Bár a CSM-et nem zárták be (sokkal jobban kifejezné a történteket a “lezüllesztették majd szétlopták” kifejezés), és a kerületi MSZP-s vezetésnek idestova 15 éve volt már a “barna Csepel kizöldítésére”, de hát választások jönnek. És mint tudjuk, a Csepeli Gerincút megint nem épül meg, ezért kell valami másik ígéret a Népnek. Az alábbiakban a Népszabadság cikkét idézzük.

Az egykor mintegy harmincötezer embert foglalkoztató Csepel Vas- és Fémművek bezárása után csaknem húsz évvel először nyílik valódi lehetőség arra, hogy a hatalmas méretű, 200 hektáros egykori gyárterület teljesen megújuljon. Igaz, ez nem a közeljövőben várható, de egy európai uniós pályázat révén a konkrét terveknek és ajánlásoknak három éven belül el kell készülniük. A közvetlenül Brüsszel által kiírt, tehát nem a Nemzeti Fejleszti Ügynökségen keresztül „futó” 3,2 millió eurós projekt a főként város- és városközpont-közeli egykori ipari, katonai vagy hasonló tevékenység után visszamaradt rozsdaövezetek, másképpen barnamezős területek felszámolására és az azzal párhuzamos fejlesztésére irányul.

Ennek részeként olyan módszereket fejlesztenek ki, amelyek összhangba hozzák a barnamezők jövőjéről alkotott építészeti és tervezői elképzeléseket a civil társadalom speciális igényeivel, szükségleteivel. Az Európai Területi Együttműködés Programjának részeként megvalósuló, az angol rövidítésből RETINA-ra keresztelt (Hagyományos ipari körzetek revitalizációja Dél-Kelet-Európában) projektben hazánkkal együtt a régió hét országának tíz városa vesz részt.

A pályázatot Csepel nyújtotta be, Brüsszel megbízásából a program fő koordinátora is a XXI. kerület, de mellette a hasonló problémákkal küszködő két-két olasz, görög és román, valamint egy-egy szlovén, szlovák és bolgár tagja van a szerveződésnek. A 2,8 millió eurós brüsszeli támogatással, s a résztvevők további négyszázezer eurós önrészével megvalósuló RETINA első hivatalos konferenciáját kedden, Budapesten tartották neves nemzetközi szakemberek részvételével.

A csepeli önkormányzat beruházási tanácsadója, Szlávik Zoltán a Népszabadságnak elmondta, a XXI. kerület Magyarországon elsőként élt az újszerű brüsszeli lehetőséggel, hiszen a városrésznek régi álma az egykori gyárterület megújítása. Ám ez idáig – hasonlóan a partnerországokhoz – több tényező is gátolta ebben. A most induló nemzetközi tervezéssel viszont megvalósulhatják céljaikat.

A városok három tematikus munkacsoportban fogalmazzák meg a teendőket. Az egyik a tulajdonviszonyokkal, a jogi környezettel és a pénzügyi háttérrel foglalkozik, a másik az urbanisztikai, benne a környezetvédelmi és a városképi feladatokkal, a harmadik pedig a területek lehetséges újrapozícionálását térképezi fel. A hároméves munka során a jelenlegi tulajdonosok, potenciális befektetők, pénzügyi intézmények, szakpolitikusok és nemzetközi szakértők bevonásával „mesterterveket” dolgoznak ki, melyeket nemzetközi befektetési konferenciákon mutatnak be a projektben közreműködő városok. A munkát Csepel fogja össze. Ha Brüsszel elfogadja a programot, azt Európa-szerte használható ajánlásként adja majd közre. Ez később Magyarországon és másutt is hasznos „tanácsadó”, egyfajta iránytű lehet a hasonló beruházásokhoz.

Csepel tehát óriási lehetőséget lát az uniós programban, amely egyben garancia is lehet a megvalósulásra. Szükség is van rá, hiszen a volt vasmű mintegy kétmillió négyezetméteren elterülő óriási, egybefüggő telke ma az ország egyik legelhanyagoltabb iparterülete, olyan rozsdaövezet, amelynek környezet- és talajmenetesítése, megfiatalítása, s újjáélesztése nem csak a XXI. kerület ügye. Nagysága és Duna-menti fekvése miatt Budapest, sőt a fővárostól délre eső vidékeké is.

A legnagyobb gondot a teljesen szétaprózódott tulajdonviszonyok jelentik, a gyáróriás „romjain” ma 270 – hozzávetőleg 8-10 ezer embert foglalkoztató – vállalkozás működik, az önkormányzatnak szinte alig van ott területe. Ráadásul az infrastruktúra is igen elhanyagolt, melynek fejlesztése önmagában is milliárdos nagyságrendű összeget igényel. A gyárterület rendbetétele csak összefogással valósulhat meg, és az állami, önkormányzati, valamint a magántőke bevonásával. Csepel megalapozott reményei szerint a konkrét fejlesztéseknek már 5-6 év múlva látható jelei lesznek.

Ám a pénzügyi háttér megteremtésének elengedhetetlen feltétele, hogy az ipari parkokról szóló jogszabályt úgy módosítsa a kormány, illetve a parlament, hogy abban a szóban forgó barnamezős területeket is nevesítsék. Jelenleg ugyanis ennek hiányában például a csepeli fejlesztéshez sem lehet központi, állami forrásokra pályázni.

Ettől függetlenül egyébként a területrendezés első lépéseként a XXI. kerület már hozzálátott a „gyárkapun” belüli, de javarészt magántulajdonban lévő utak átvételéhez, melyeket folyamatosan közforgalmi utakká alakít. A közeljövő másik fontos feladata, hogy megalapítsanak egy olyan szervezetet, amelyik összefogja a teljes tulajdonosi kört, leginkább tehát az említett 270 vállalkozást, s az önkormányzatot.

A tervezésbe be kell vonni a lehetséges befektetőket, a hatóságokat, a civil és más tömörüléseket, együtt kell ugyanis kitalálni és feltérképezni a jövőbeni funkciókat. A kérdés, hogy a gyárterület csak egy fejlett ipari parknak adjon-e otthont, vagy esetleg intézményi területté is válhat, például több önkormányzati funkció odatelepítésével. Emellett arra is választ kell keresni, a Duna-parti sávban kialakítható-e egyebek mellett lakóövezet. Mindehhez persze időben módosítani kell majd a vonatkozó rendezési tervet, illetve a csepeli városépítési szabályzatot.

Forrás: Népszabadság

This entry was posted on 2009. október 6. kedd at 18:29 and is filed under Építészet, Önkormányzat, Csepel, Környezetvédelem, Közpénzek, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.