Csepel.hu
A Daru-dombon ünnepelték a csepeliek a magyar államalapító Szent István napját augusztus 20-án. Kertész Péter plébános délben megszentelte az új kenyeret, majd Borbély Lénárd polgármesterrel együtt megszegték azt, és több száz cipót osztottak ki a jelenlévőknek.
Az eseményen megjelent Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek. Kertész Péter emlékeztetett rá, hogy a magyar kormány harminc évvel ezelőtt, 1988-ban járult hozzá, hogy ötven esztendő elteltével újra körbevihessék a Szent Jobbot Budapesten. A Daru-dombra látogatókat egész napos programsorozat várta, amelyet a Csepeli Városkép Kft. rendezett a csepeli önkormányzat támogatásával.
Az ünnepi programok és szórakoztató műsorok délelőtt tíz órakor kezdődtek és késő estig tartottak. Az érdeklődőket színvonalas családi programok, honfoglaló táborozók, íjászok, kardforgatók, középkori mesterek, meseelőadások, népi játékok és mesterségek bemutatói, néptáncosok, koncertek és este tűzijátékkal várták. Gyerekek hada nyüzsgött a meseszínpad előtt, a játszóháznál és a kézműves foglalkozásnál. Először a Görbetükör Színi Társulat meseelőadását láthatták a nézők, amelynek a címe Mátyás király a csillagok között. Ezt követte az őseink vadászmadarait bemutató ismeretterjesztő program, amelynek keretében madárreptetéssel egészítették ki a műsort. A déli harangszó idején már jókora tömeg gyűlt össze a helyszínen, ahol megáldották és megszegték a kenyeret. Akárcsak a korábbi években, ezúttal is sokan voltak kíváncsiak a középkori harcosok lovagi tornájára és harcászati bemutatójára. A Vértes Egyesület hagyományőrző csapatának tagjai különféle fegyverekkel vívtak egymással. Őseink legismertebb fegyvere a szablya volt, amelyet egészen az I. világháborúig használtak. A lovas íjász harcmodor szintén elterjedt volt. A harci jelenetekben a hadapródoktól kezdve az idősebb katonákig hősiesen küzdöttek egymással, miközben a nézők izgatottan figyelték a párviadalok kimenetelét.
A szórakoztató műsorok, játékok, bemutatók kínálata olyan bőséges volt, hogy mindet kipróbálni sem lehetett. A Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény korábbi korokba engedett betekintést élethűen. Odébb a gyerekek nagy érdeklődéssel figyelték, hogyan készítenek játékokat textilből és miféle fazekas mesterségek léteznek. A mesterségek utcájában a kovácsműhelyt keresték fel legtöbben, ahol szerencsepatkót, különféle dísztárgyakat vagy más apróságokat kovácsoltak megrendelésre. Egy másik sátorban a kézműves mesterség titkait ismerhették meg az érdeklődők.
Csak felsorolásképpen érdemes megemlíteni, miféle programok várták még a látogatókat. Íme: gyermekjátszótér és körhinta, íjászati ismeretek, a Csepeli Galambtenyésztő Egyesület bemutatója, állatok simogatása, ahol volt kecske, birka, nyúl. A motorok kiállításán a Pannóniák széles választékát tették közszemlére. Aki akarta, megkóstolhatta a vasalós lepényt és ehetett az ország tortájából. Népszerű volt a cigányjóslás cigánykártyából, amelyet nem kell túl komolyan venni, de néhányan állították, hogy van benne valami, amiket a jósnő elbeszélt.
Fóka Noémi éppen a sorára várt, amikor ezt mondta: „A barátnőm mesélte, hogy tavaly jósoltatott, és neki bejött, amit a jósnő állított. Kíváncsi vagyok, nekem miket fog mondani. Vannak változások az életemben… Kérdéseim is lennének a jósnőhöz. Majd meglátjuk, mi fog történni; legkésőbb jövőre szembesítem azzal, hogy igazak voltak-e a jövendölései vagy sem.”
Koncz Balázs családjával együtt először ünnepelte augusztus 20-át a Daru-dombon. Vele volt felesége, Annamária, valamint a kétéves Zoé és a húszéves Vivien lánya. „Nem akartunk a Belvárosba menni, mert itt helyben is nagyszerű programokat állítottak össze. Nagyon jól érezzük magunkat. Mindent megnézünk, és minden tetszik. Különösen a kis Zoénak akartunk a kedvébe járni, mert neki minden újdonság. Különösen az állatok simogatása szerzett neki örömet.”
A színpadon közben egymást követték a fellépők. A Csurgó Zenekar gyermekkoncertet tartott. Az Operett Musical Voices Társulat műsorában történelmi rockoperákat adtak elő. Az egyik legnépszerűbb program a finnországi Juniori Ottoset és a kazahsztáni Shasha táncegyüttes műsora volt. A gyerek táncosok nemcsak Csepelen, hanem a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban és Pesterzsébeten is felléptek állami ünnepünk alkalmából. A Csibe és Társai Zenekar előadásában magyar slágereket hallgathattak az érdeklődők. Odébb, a füves területen közben a mogyoródi Sándor-huszárok és Történelmi Lovas Hagyományőrzők Egyesülete rendezett bemutatót, majd a csikósok parádéztak.
Lassan beesteledett, amikor a szép számú közönség a TNT koncertjét hallgatta. Végül nem maradhatott el az esti tűzijáték, amely az ünnepi program záróeseménye volt.
Cs. A.
Fotó: Tóth Beáta és Gubis Mariann
Teljes galériánkat megtekinthetik IDE kattintva.
A programok jók voltak de az esti tűzijátékról ne is szóljunk milyen kritikán aluli volt a szervezése. 21.15re meg hirdetett eseményt 21orakor kezdtek el. És kemény 5 perces volt. Még gyermekkoromba is 10 percnél hosszabbatt láttam.
A tervezettnél hamarabb fejezte be a koncertet a zenekar. Negyed óráig kellett volna a sötétben várakozni, amit még felháborítóbbnak tartottak volna a már ott lévők. Nehéz így jó megoldást találni, így is – úgy is lenne csalódott.
Egy jótanács jövőre: az irdatlan autómennyiség nem fér el mindkét irányban a Vásárhelyi Szki előtt leszűkülő Dunadűlő úton, ezért célszerű lenne majd a jelzőőrök által biztosított, váltakozó irányú forgalom.