Csepel.info
Fotó: HVG
Dukán András Ferenc, a Momentum alelnöke lesz a párt csepeli-soroksári országgyűlési képviselőjelöltje – jelentette be kedden a Momentum Mozgalom.
A Momentum korábbi nyilatkozatai szerint a csepeli szervezetük az egyik legerősebb az országban. Ugyanakkor Csepelen és Soroksáron aktivitásuk jóformán nem volt, így semmit sem lehet tudni róluk. Csak a HVG készített a politikussal egy interjút, amit az alábbiakban elolvashatnak.
Információink szerint Dukán András Ferenc valóban erősen kötődik Csepelhez – ellentétben az eddigi ellenzéki jelöltekkel. Mint ismert, Szabó Szabolcs, az Együtt – és korábban az MSZP, a DK és a PM – jelöltje hivatalosan jelenleg is Gyulán lakik, Bereczki Miklós, a Jobbik jelöltje pedig a választások kedvéért költözött néhány hete hivatalosan a fővárosba egy békéscsabai tanyáról.
A Momentum készített már egy választási programot – ebben vett részt a csepeli alelnökük -, amit itt olvashatnak el. Elemzői kritikák szerint ugyanakkor ötször annyi pénz is kevés lenne a program végrehajtásához, mint amennyivel az ország rendelkezik. A csepeli alapszervezetnek nincs semmilyen honlapja, így nem tudni miről mit gondolnak Csepelen vagy Soroksáron. Még a helyi szervezet vezetője, Dukán András Ferenc Facebook oldalának sincs látható politikai jellegű tartalma. Egy e-mail címet találtunk hozzájuk, melyen aktivisták jelentkezését várják, ez a következő: bp21@momentum.hu.
Tovább homályosítja az állítólag kiváló csepeli szervezet képét, hogy a mozgalom egyetlen helyi lakossági fórumán megjelent kéttucatnyi érdeklődő felét más balliberális pártok küldték informátorként vagy más kerületekből érkeztek, a másik fele pedig azért nem kapott választ a Momentum Mozgalom Csepelt érintő elképzeléseiről, mert ilyenek – bevallásuk szerint – nem voltak.
Csepel.info
Momentum: Hogy egyedül mi növekedünk, az már önmagában győzelem
hvg.hu: Két új, kevésbé ismert tagja van a Momentum Mozgalom elnökségének; egy szülész-nőgyógyász és egy matematikatanár. Hogyan kerültek kapcsolatba a párttal?
Cseh Katalin: Fekete-Győrt Andrást a gimnáziumból ismerem, de utána megszakadt a kapcsolat, mígnem 2015 januárjában felhívott, hogy szeretne csinálni egy új politikai közösséget, és nincs-e kedvem ebben segíteni. Én is a kilenc alapító közé tartozom, vezettem az egészségügyi munkacsoportot, részt vettem a NOlimpia-kampány koordinálásban, és most jött el az a pont, hogy még jobban bevonódjak a párt működésébe. Elnökségi tagként azt szeretném elérni, hogy beleálljunk az igazán fontos társadalmi kérdésekbe, mint például az egészségügy. Olyan ügyeket akarunk felkarolni, amelyekről a választók azt érzik, hogy segít nekik az életük megoldásában.
Dukán András Ferenc: Mindig is szerettem volna tenni a közösségért, 15-16 évesen úgy gondoltam, hogy ezt a tanári pályán tudom kiteljesíteni. Hasonlóan Katkához, én is egy olyan területen dolgozom, ahol nem mennek jól a dolgok, nem olyan lett ez a szakma, mint amilyennek elképzeltem. Épp akkor kerestek meg a momentumos ismerőseim, amikor magam is azon gondolkodtam, hogy mit lehetne tenni. Gondoltam arra is, hogy belépjek valamelyik pártba, csak nem találtam megfelelőt. Elképzelhető, hogy az elnökségi tagságom és a tanítás összeegyeztethetetlen lesz, de ezt a döntést meg kellett hoznom.
Azt szoktam mondani, hogy szeretnék tanítani, de nem akarok 40 évet lehúzni ebben az oktatási rendszerben.
Ezért akarok részt venni egy olyan rendszer megteremtésében, hogy később tanárként mehessek nyugdíjba.
hvg.hu: Volt-e részük eddig bármiféle retorzióban politikai szerepvállalásuk miatt?
D. A. F.: Azt tippelem, hogy iskolaigazgatói kinevezést nem kaphatnék, de eddig nem ért semmilyen retorzió. Az iskolát el lehet, és el is kell választani a pártpolitikától.
CS. K.: Nyilván megosztó téma mindenhol, de abban maradtunk a munkahelyemmel, hogy ezt diszkréten külön kezeljük. A betegek és a kollégák részéről sem volt még ebből probléma.
hvg.hu: Mindketten azután kerültek be az elnökségbe, hogy rövid időn belül ketten is lemondtak a testületből. Kádár Barnabásnak vitái voltak a párt működése miatt, Pottyondy Edina személyes okokkal magyarázta távozását. Nem volt kényelmetlen a szituáció, hogy ilyen körülmények között vették át a helyüket?
CS. K.: Természetes folyamat, hogy vannak változások, senki sem vezetett még ekkora szervezetet. Szerintem mindenki megértette Barnabás és Edina döntését. Másrészről demokratikus és legitim döntés volt, hogy minket választottak be az elnökségbe; többkörös meghallgatás volt, saját programot kellett bemutatnunk, vitáznunk is kellett róla.
D. A. F.: A szervezetben van egyfajta mozgás, de egy új, dinamikus közegben ez normális; az emberek mindig oda mennek, ahol a leghasznosabbak. Fontos hangsúlyozni, nem az történt, hogy valaki lemondott és kilépett a pártból.
hvg.hu: Ezzel még nem volt vége a mozgalmas időszaknak, a lemondások után jött az LMP-s Ungár Péter ügye, akit kiküldtek a Momentum-fesztiválról. Voltak, akik azt sugallták, hogy a Momentum szivárogtatta ki a történetet, ezzel vágva el a Momentum–LMP-összefogás lehetőségét.
CS. K.: Egy újságíró ott volt a Nyitás fesztiválon, hallott a történtekről, beszélt az érintettekkel és megkeresett minket, szivárogtatásról tehát szó sem volt. Az ügy jellegénél fogva nagy vitát váltott ki, ugyanakkor számunkra az volt a legfontosabb, hogy akik érintettek voltak, ne sérüljenek.
hvg.hu: Fél éve még 150 tagot számlált a Momentum, most 1300 főt. Hogyan éli meg a tagság ezt a bővülést? Vannak feszültségek?
D. A. F.: Igaz ugyan, hogy egy baráti társaságból nőtte ki magát a Momentum, de amikor beléptem, én is csak 2-3 embert ismertem. Az olimpiai népszavazási kampányt végigvivő társaság elsősorban egy közösség volt, amely emellett politizált is. Szerintem ezt lehet folytatni 1300 fő esetében is. Az a legnagyobb kérdés, hogy képesek vagyunk-e a helyi szervezeteket erősíteni, fejleszteni, én úgy látom, ez működik.
CS. K.: Kevés cég bővül gyakorlatilag tízszeresére egyik napról a másikra, de sokat dolgozunk azon, hogy mindenki megtalálja a helyét a pártban. Nagyon sokan mondták, hogy már régóta vágytak egy olyan közegre, amelyben meg lehet beszélni problémákat. A Momentum egy olyan tér, ahol hasonló gondolkodású emberek tudnak találkozni és cselekedni.
D. A. F.: Szeretik azt mondani a Momentumra, hogy a belvárosi értelmiség pártja, de úgy gondolom, ugyanúgy képes válaszokat adni a magamfajta külvárosi embereknek, vagy mondjuk a veszprémieknek. Az 1300 tagunk mellett még 600-an várnak felvételre, ezt kell tovább erősíteni: egész Magyarországot le kell fednie a Momentumnak.
hvg.hu: Mit jelent pontosan ez az azonos gondolkodás? Hiszen már a kezdetektől azt hangoztatják, hogy végre meghaladják a bal-jobb megosztottságot, a párton belül megfér egymás mellett a liberális és a konzervatív beállítottság.
CS. K.: Az, hogy nincs az iskolában kréta, a kórházban kézfertőtlenítő, nem jobb- vagy baloldali probléma. Mindenki egyetért, hogy ezek olyan alapvető problémák, amelyeket sürgősen meg kell oldani. Mi azt gondoljuk, hogy ezekre a legjobb, legmodernebb megoldásokat kell kínálnunk, és nem “bal- vagy jobboldali megoldásokat”. A jelenlegi kormány pont nem ezen dolgozik, hanem ideológia mentén hoz döntéseket.
D. A. F.: A közös gondolkodás alapja a három alapérték: teljesítmény, szolidaritás, nemzet. Úgy gondolom, ezek sem jobb- vagy baloldali értékek, vagy ha igen, akkor mindkét oldalhoz lehet őket sorolni.
hvg.hu: Fekete-Győr András pártelnök augusztus 20-ai beszédében azt mondta, hogy a győzelmek mellett becsúszott egy-két döntetlen és vereség is. Mire gondolhatott?
CS. K.: Amikor egy szervezet fejlődik, vannak olyan projektek, amelyek lassabban mennek, de önmagában az, hogy mi vagyunk az egyetlen párt, amelyik növekedni tud, már győzelem.
hvg.hu: Nekem azért vannak tippjeim. Az origós akció miatt például rengeteg kritikát kapott a párt, még a sajtó kormánykritikus részéről is.
CS. K.: Szerintem nem volt vereség, mert a Momentum hozta be a közbeszédbe a propagandamédiát. Elismerem, hogy megosztó és radikális akció volt, viszont elértük a célunkat, mert ma a propaganda kapcsán mindenki a Fidesz médiájára és a Momentum akciójára gondol.
Az sem baj, hogy van erről egy vita, elfogadjuk az ellenvéleményeket. Mi egy vitázó párt vagyunk.
hvg.hu: És a népszavazási kezdeményezések (CEU, miniszterelnökök újraválaszthatóságának korlátozása) elbukása nem volt vereség?
D. A. F.: Nyilván azt szerettük volna, ha összejön a népszavazás ezekben a kérdésekben. Viszont rávilágítottak, hogy problémák vannak a magyarországi jogállamisággal, finoman szólva sem függetlenek azok a testületek, amelyek döntöttek a kezdeményezésekről. Mind a CEU, mind pedig a miniszterelnöki ciklusok korlátozása olyan téma volt, amelyről kell beszélni. A Momentum viszont kész arra, hogy a beépítse programjába ezeket a kérdéseket. Legyen ez egy döntetlen!
hvg.hu: Ha már akciózás: Putyin látogatásának napján azzal idézték meg a szocializmust, hogy utcatáblákat ragasztottak át, Népszabadságot osztogattak. Utóbbi miatt sok kritikát kaptak, a Népszabadság beszántása után alig egy évvel jó ötlet volt ez?
CS. K.: Az egész napos akciónak volt egy tematikája: nem szeretnénk, hogy visszajöjjön az az időszak, amikor az állami lapok az aktuális szovjet vezető dicsőségét hirdették. A régi Népszabadság ennek a korszaknak volt egy fontos szimbóluma, teljesen külön kell választani az elmúlt években megjelent fontos oknyomozó cikkektől. Azért is kritizáltak minket, mert Marx nevét is felírtuk. Ez egy időutazás volt, mi egy olyan korszakot akartunk megidézni, amit már magunk mögött hagytunk, és most ugyanoda akarnak minket visszavezetni. Külön kell kezelni, mi volt negyven éve, és mi van most.
D. A. F.: Nekem személyesen nagyon fájt a Népszabadság megszüntetése. De ettől még kimondhatjuk, hogy a Népszabadság pártállami múltja sokat ártott a magyar társadalomnak, ezzel szemben 2016-ra a magyar sajtószabadság egyik utolsó védőbástyája lett a lap.
hvg.hu: Hogyan született döntés arról, legyen-e közös tüntetés Juhász Péterékkel?
CS. K.: Az elejétől kezdve egyértelmű volt, hogy szeretnénk önállóan fellépni Putyin látogatása miatt. Ugyanakkor jó dolognak tartom, hogy napokig arról szóltak a hírek: a pártok saját stílusukban hogyan léptek fel.
Azt gondolom, a folyamatos együttműködési nyomásgyakorlás elveszi annak lehetőségét, hogy a pártok megmutassák saját arcukat.
hvg.hu: A választók felé mégis lehet egy olyan üzenete, hogy az ellenzéki pártok még egy olyan kérdésben sem tudnak közös nevezőre jutni, mint Putyin látogatása.
D. A. F.: Az orosz befolyás más aspektusaira hívták fel a figyelmet a pártok. A Momentum rendezvénye az Európa melletti kiállásról szólt, az Együtt akciójának más volt az üzenete. Ezt nem látom megosztottságnak, akkor lenne jogos a kritika, ha egy időben szerveztük volna, és még kampányoltunk is volna, hogy ne menjenek az emberek másik tüntetésre.
hvg.hu: Igaz, hogy először a fütyülés volt a probléma, utána pedig az, hogy túl későn szólt a Momentumnak? Juhász a hvg.hu-nak ezt állította.
CS. K.: Nem. Két hónapja kezdtük el előkészíteni az augusztus 28-ai akciókat, régóta megvolt a konkrét elképzelés, például, hogy fáklyás menet legyen.
D. A. F.: Őszintén szólva nekem tényleg nem tetszik a fütyülés. Szerintem fontos, hogy pozitív üzenetekkel jöjjünk elő, és ne csak azt mondjuk, hogy Putyin ne. A fütyülés ezzel szemben egy negatív közösségi élményt ad.
Dukán András Ferenc: 1988-ban született, Veszprém megyében. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika, illetve matematika-történelem tanári szakán szerzett diplomát, ugyanitt folytatja PhD-tanulmányait. Jelenleg középiskolai tanárként dolgozik egy fővárosi iskolában, ahol matematikát, etikát, és etikus vállalkozói ismereteket oktat. Cseh Katalinhoz hasonlóan ő is 2017 augusztusában került be a Momentum Mozgalom elnökségébe, illetve részt vett a NOlimpia-kampány szervezésében.
Cseh Katalin: szülész-nőgyógyász 1988-ban született Budapesten, orvosi tanulmányait a Semmelweis Egyetemen, illetve a hollandiai Erasmus University of Rotterdam MSc Health Economics, Policy and Law-n végezte. Alapító tagja a Momentum Mozgalomnak, 2017 augusztusában választották be a párt elnökségébe, korábban a párt egészségügyi munkacsoportját vezette, részt vett a NOlimpia-kampány koordinálásban.
Forrás: HVG
