Csepel.hu
A magyarországi németek elhurcolásának emléknapja alkalmából megkoszorúzták a polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán elhelyezett emléktáblát január 19-én. Ezen a napon emlékeznek azokra, akiket a II. világháború után a német nemzetiséghez való tartozásuk miatt Németországba deportáltak, de azokra is, akiket a Szovjetunióba hurcoltak el kényszermunkára. Az ünnepségen a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium diákjai adtak műsort.
Az Országgyűlés 2013. december 17-én nyilvánította a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapjává január 19-ét, arra emlékezve, hogy 1946-ban ezen a napon hagyta el Magyarországot az elüldözött német lakosokat szállító első vonatszerelvény. Az Országgyűlés határozatában hangsúlyozta, tisztelettel adózik mindazok emléke előtt, akiket a második világháború után a kollektív bűnösség igaztalan vádja és elve alapján üldöztek és hurcoltak el.
Lászlóné Balázsovits Magdolna, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat képviseletében felidézte az 1944-1945 tájékán zajlott magyarországi németek szovjet munkatáborokba való elhurcolását, akik közül sokan soha nem térhettek haza. Utalt arra, hogy többeket a harmadik szakaszban Csepelről, Pesthidegkútról, Pestszenterzsébetről, Pestszentlőrincről, Rákoscsabáról, Sashalomról, Újpestről, valamint Érdről és Gyömrőről vitték el. Beszédében kitért a Magyar Minisztertanács 1945. december 22-én hozott kormányrendeletére, mely szabályozta, hogy a három-négyszázezer fős magyarországi németségnek el kell hagynia Magyarországot, vagyonuk pedig a magyar államra száll. Az első vonat 1946. január 19-én indult Budaörsről.
Az emléktáblánál a csepeli önkormányzat nevében koszorút helyezett el Borbély Lénárd polgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek, valamint dr. Szeles Gábor jegyző. Németh Szilárd a Magyar Országgyűlés képviseletében koszorúzott. A Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat részéről Lászlóné Balázsovits Magdolna, Kaltenecker Gábor és Hajdú-Nonn Nikolett hajtott fejet. A Csepeli Svábok Szabad Kulturális Egyesülete részéről Kaltenecker Antalné és Nonn Györgyné emlékezett. A Fidesz-KDNP részéről Bercsik Károly és Czibulyáné Szonday Szilvia, a Jobbiktól Máthé László és Klocskó Katalin, az LMP-től Tenk András, az MSZP részéről Dobák István és Takács Krisztián, a PM képviseletében Hudák János koszorúzott. A Demokratikus Koalíció képviselői — a korábbi évekhez hasonlóan – ezúttal sem vettek részt a megemlékezésen.
Az emléktáblánál koszorút helyezett el Strein Oszkár, Csepel díszpolgára, aki a Szovjetunióban elhunyt rabtársaira emlékezett. Strein Oszkárt német nemzetisége miatt hurcoltak el Csepelről a Szovjetunióba, ahol 1945 és 1948 között raboskodott. Megemlítette, hogy a szovjet kényszermunkások jártak a legrosszabbul, mert a harmaduk a táborokban odaveszett. Egyetlen még élő csepeli túlélőként maradt meg a szörnyűségek hiteles krónikásaként.
Felelősségrevonás volt az ügyben?Persze hogy nem.Csak a “náci” bűn számít bűnnek,a kommunista nem.Demokráciában nincs kettős mérce,Magyarországon van.A Péter Gáborhoz és Marosán Györgyhöz hasonló embersintérek mind kiemelt nyugdíjjal,háborítatlanul élték le életüket,ezalatt a holo-ügyekben már csak a táborokat őrző németjuhászokat nem állították bíróság elé.1989-ben egy Recsket megjárt bácsi megemlítette egy dokumentumfilmben Péter Gábor és Marosán György büntetlenségét (a cenzúra akkor kivágatta azt a részt),újra bevitték a rendőrök és feljelentést tettek ellene rágalmazás miatt.