Világgazdaság, MTI
Magyarosan épül, tehát lassan
A 491 millió euróból megvalósuló csepeli központi szennyvíztisztító 2010. december végi befejezési határideje és a projekt pénzügyi elszámolásának záró időpontja két évvel történő meghosszabbítását szorgalmazta a Főpolgármesteri Kabinet.
A főváros februárban már kezdeményezte az Európai Bizottságnál, hogy az unió által szabálytalan közbeszerzések miatt megvont 40 millió eurót, illetve a közbeszerzések során megtakarított 63 millió eurót új projektelemekre fordíthassák. Az eredeti költségvetésből fennmaradó megtakarításokkal együtt 132 millió euró sorsa függ az EU döntésétől.
Mi készül itt el határidőre, és megfelelő minőségben?
Ezt a Budapest szívében épülő “kártékony beruházást” mely a környezetvédelem álcájában bújva teszi tönkre az Európa legszebb városának központi részét még mindig nem késő visszabontani.
Igen! – máshol a Fővárostól távolabb felépíteni szolgálná legjobban az itt élő emberek érdekeit.
Ilyen beruházást ott érdemes felépíteni, ahol az összes műveletet meg lehet oldani a víz tisztításától a keletkezett mérgező anyagok feldolgozásáig.
Érthetetlen számomra ez a tervezés, mellyel egy egész városrészen történő utaztatásával oldható meg a mérgező anyagok elszállítása a “megsemmisítő” helyre.
Vajon be akarják egyáltalán fejezni? Vagy csak elrakták a “szakértői díjakat”, aztán maradnak a betontorzók 2050-ig?
Kedves Jeniszej!
Szerintem a tervezés, – a szó nemes értelmében – nem hozható közvetlen kapcsolatba egy ilyen bolsevik típusú gigantomán nagyberuházással.
Ezek a “tervek” szerintem egyértelműen egyéni és csoportzsebek (fogalmazzunk diplomatikusabban: csoportérdekek) kiszolgálását voltak hivatva kielégíteni.
Meggyőződésem szerint egy normális ország normális fővárosa nem fogja szinte a teljes város szennyvízét egyetlen helyre koncentrálni!
Gondolj csak bele, amikor egy esetleges havaria következtében Buda úszni fog a mocsokban; vagy egy esetleges rosszindulatú támadás akár az egész várost is eláztathatja!
Olyan apróságokról már nem is beszélek, hogy milyen “terv” az olyan, ahol a kitűzött próbaüzem idején még azt sem találták ki, hogy mi a fenét csinálnak azzal a bitang sok iszappal?
Egy ésszerűen és logikusan gondolkodó nagyváros arra törekedett volna, hogy minél több kicsi, emvberléptékű tisztító, lehetőleg a keletkezés helyéhez minél közelebb lássa el a feladatot!
De ez szóba sem jöhetett, mert azt a sok kicsi ingatlant mind jó áron lehetett privátizélni.
Üdv menyus
Kedves Prendrick!
Nagyjából biztos befejezik!
Nagyjából, ami kishazánkban mindig azt jelentette: funkcionálisan. A gigászok esetében szinte mindenhol elfogyott a pénz, mire a beruházás környezetvédelmi, szociális, vagy csupán esztétikai jellegű elemei kerültek volna sorra.
Itt is csak az biztos, hogy az egész város bűzös szenynye ide fog jönni Csepelre. S hogy utána mi lesz?
Majd beszélhetünk róla, ha megépül a közel 20 éves csepeli gerincút.
Üdv menyus
Szerkezetkész lesz, mi? A cső ideér, csak nem lesz a végén szűrő.
Ez azért lesz szép, mert a csatorna többi részén el fogják zárni a szabad kiömléseket, tehát ha nem készül el a szennyvíztisztító, tényleg a cső végén fogják kiengedni azt, ami eddig azért valamennyire eloszlott.
Rá az ivóvízkutakra.
Szép jövő várható.
Kedves Prendrick!
Szerinted a gigász üzleti egyeztetéseiben felmerült egyáltanán, hogy egy meghatározó ivóvízbázit veszélyeztet bármilyen váratlan esemény?
A szennyvíz üzleti érdekkör valószínűleg nem érdekelt az ivóvíz bizniszben.
Üdv menyus
Menyus, rájöttem valamire. Miután sikerül beborítani a szennyvizet az ivóvízkutak mellé, sürgősen szükség lesz egy szép nagy, víztisztító beruházásra is. Szintén százmilliárdokért.
Valamivel keresni kell a közeljövőben is.
Ne legyen igazam. 😉
Ma a Szabadkikötőnél a tekintetem megakadt a rozsdásodó vágányokon.
Miért is nem vasúton akarják elszállítani a szennyvíziszapot?
Bárhová eljuttatható vasúton a trutyi. És csak tizede lenne a kőtség.
Nagyon hülye vagyok, ugye?