Népszabadság, Csepel.info
“Talán akik eddig kedveltek, de nemigen ismertek minket, cigányokat, most megszeretnek; akik utáltak, ezután egy kicsit kevésbé fognak utálni; és akik továbbra is nagyon utálnak, pontosabban fogják tudni, hogy kiket utálnak” – Romano Rácz Sándor, a Cigány sor című könyv szerzője szemlátomást nem riad vissza attól, hogy provokálja, legalábbis vitára ingerelje olvasóit. A könyvet Sólyom László is kiemelkedőnek nevezte.
A Magyarország felfedezése sorozatban megjelent Cigány sor egyszerre önéletrajz, tudományos ismeretterjesztés, szellemi kalandozás és politikai esszé. Majdnem hetven év tapasztalata, élménye és keserűsége, alig több mint 130 oldalba belesűrítve: “Úgy érzem, minden, ami életem során eddig történt velem, titkon erre a munkára készített fel”.
Romano Rácz Sándor keresztül-kasul bejárta a társadalmi lét legkülönfélébb színtereit. A Nógrád megyei Magyargécen született. Kitűnő eredménnyel végezte az általános iskolát, majd belefogott a kalandozásba: Budapesten, egy katonai középiskolában tanult tovább. A honvédség kevéssé vonzotta, ezért inkább ipari tanulónak állt, hogy később újabb merész kanyarral építőmérnöki diplomát szerezzen. Dolgozott segédmunkásként, kőművesként, műszaki ellenőrként vagy például vendéglátós zenészként. Koncerteket és fellépéseket szervezett, a rendszerváltáskor részt vett az első független roma egyesület, a Phralipe megalakításában. Az SZDSZ-ben és az MSZP-ben is megfordult, de gyorsan elvesztette a pártpolitika iránt táplált illúzióit. Cigány szótárat és nyelvtankönyvet írt, sok éven át vezette az ELTE bölcsészkarán létrehozott – időközben megszüntetett – cigánypedagógiai szakcsoportot.
Kétszer nősült. Első felesége, akitől elvált, cigány volt, a második, akivel most él, nem cigány. Első feleségének gyerekeit köszönheti, a másodiknak a boldog és kiegyensúlyozott házaséletet. Mindehhez egy Monorierdőn vásárolt családi ház – és persze a hozzá tartozó, szépen gondozott kert – biztosítja a hátteret.
A ragadványneveket többnyire a külvilág adja, Rácz Sándor azonban maga választotta a “romano” jelzőt. A kilencvenes évek elején, amikor publikálni kezdett, egy újságíró javasolta, hogy “különböztesse meg magát valahogy”. Megfogadta a tanácsot, és büszkeséggel vegyes dacból úgy döntött, nevében is vállalja cigányságát.
Könyvében feltárul a hajdanvolt magyargéci cigány közösség élete, egy olyan világ, amelynek rejtekeit kívülről képtelenség felfedezni. A csak cigányok által használt gyalogutak, az ősi életvitel reflexeit őrző építészeti megoldások, a kulturális és családi hagyományok a csoporton belüli összetartozás erősítését szolgálták.
– A cigányok jól megfértek a “gádzsókkal”, de nem volt számottevő kapcsolatuk a társadalommal. Csak annyi időt töltöttek a telepen kívül, amennyi feltétlenül szükséges volt. A telep a konfliktuskerülés tudatoson létrehozott szervezeti formájaként funkcionált – meséli Romano Rácz Sándor.
A szocializmus idején a cigánytelepek túlnyomó többségének felszámolása és a teljes foglalkoztatottság bevezetése együtt járt a hagyományos közösségek felbomlásával. Egyfajta beolvadási, kényszerasszimilációs folyamat indult el, amely szükségszerűen csak töredékesen valósulhatott meg. A kívülállás kultúrája okafogyottá vált, az új roma identitás megteremtésének nem voltak meg sem a politikai, sem a társadalmi keretei.
A könyv egyik kemény mondata szerint a “kelet-európai apartheid rendszere nem olyan drasztikus és látványos, mint az amerikai és a dél-afrikai volt, de legalább olyan masszív és sokkal képmutatóbb”. Romano Rácz Sándor egyszerű példával szemlélteti, mire gondol:
– Hosszú évekig dolgoztam műszaki ellenőrként. Általában 15-20-an voltunk egy osztályon. Akárhova kerültem, egy idő után feltűnt, hogy mindig az én fizetésem a legalacsonyabb.
A magát romungrónak valló szerző nemcsak a rasszizmust, hanem a hamis ideákra épülő – és a “farkcsóváló cigány kádereket” kitermelő – cigányromantikát is veszélyesnek tartja. Könyvében ezért bőséggel kitér a magyarországi cigányság három nagy csoportja – a romungrók, az oláh cigányok és a beások – közötti konfliktusokra. A csoporthatárok élesebbek, az ellentétek esetenként még nagyobbak is, mint a cigányok és a nem cigányok között.
Viszont azt az állítását, hogy az “MSZP elsősorban a beásokkal szeret együttműködni, az SZDSZ és a Fidesz pedig az oláh cigányokkal”, nem tudja racionális érvekkel alátámasztani. Lehet, hogy nem is kell. Illusztris személyiségek körében így is nagy tetszést aratott a Cigány sor: Sólyom László köztársasági elnök a Népszabadságnak adott interjújában, Gyurcsány Ferenc volt kormányfő a blogjában lelkendezett a könyvről.
– Örülök, hogy jól fogadták – állapítja meg Romano Rácz Sándor. – Talán az tetszett nekik, hogy olyan összefüggéseket ismertek meg, amelyekre korábban nem is gondoltak.
A csendes beszédű, mosolygós, finom arcvonású idős cigány férfi magatartása megtévesztő. Bármennyire kedélyesen viselkedik is, belül csupa kiábrándultság: “alkalmatlanok voltunk a lázadásra, s éppúgy a demokratikus intézmények működtetésére is”.
Szerinte “nagy melléfogás” volt nemzetiségként elismertetni a cigányságot, ha rajta múlna, megszüntetné a roma kisebbségi önkormányzatokat. De meglehetősen lesújtó véleménye van a gyakran “családi vállalkozásként” működő cigány civil szervezetekről is. A pártoktól sem remél semmi jót: “a cigányügyek intézése farizeusok kezébe került”. Az úgynevezett vajdarendszer feltámasztására szót vesztegetni is kár. Akkor mi marad?
– Az oktatás. Csakhogy a magyar iskolarendszerben ma is az asszimilációra való készség az elsődleges feltétele a cigány gyerekek sikerességének. Amíg nem változik a pedagógusok szemlélete, addig fölösleges programokat gyártani. Ráadásul ezeket olyan kutatók tudására alapozzák, akik nincsenek tisztában a romák belső viszonyrendszerével – szúr oda egyet az életük nagy részét a romáknak szentelő, megszállott szociológusoknak. – Tisztelem őket – folytatja -, de a szociológia eszközrendszere eleve alkalmatlan egy népcsoport alapos megismerésére.
Más kérdés, hogy önmaga megismerése, saját identitásának megtalálása se ment könnyen.
– Alkalmazkodnom sikerült, asszimilálódnom szerencsére nem – érzékelteti, milyen küzdelmeket vívott származásával a Kádár-korszakban. Akkoriban még csak alkalomszerűen és főként a külvilág hatására tudatosodott benne a cigánysága. A rendszerváltás után átlendült az inga:
– Ma már úgy érzem, hogy szünet nélkül cigány vagyok. A nap minden órájában és minden percében.
Érdekes. Amivel egyetértek, hogy a cigányügyeket és egyáltalán a magyar politikát farizeusok vezetik (milyen érdekes, hogy egy cigány nyíltan kimondhatja, mi meg rögvest antiszemiták vagyunk, ha utalunk rá).
Azonban ennek a szerzőnek is megvan a tipikus liberális fajvédő dumája, hogy ha a pedagógusok másképp állnának hozzá. Hogyan állnának hozzá ilyen fizetésért, pláne, ha taknyos purdék még le is köpik, bántalmazzák is őket? Ha valaki a cigányok között él, legalább tisztában lehetne vele, hogy milyen neveltetésben részesülnek manapság a cigány gyerekek,s mi az, amit példaként a szüleiktől kapnak. Azon már meg sem lepődök, hogy azt írja asszimilálódnia szerencsére nem. Mivel nem is akarnak asszimilálódni, és pontosan ez az egyik jelentős különbség köztük, valamint a korábban asszimilálódott tucatnyi népcsoport között (lásd szász, kun, jász stb.) Bár az igazat megvallva nem is tudom, hogy előnyünkre válna-e, ha ez az igencsak korlátozottan civilizált, zömében agresszív népcsoport megpróbálna beépülni.
A következő mondaton jót nevettem: “Kitűnő eredménnyel végezte az általános iskolát, majd belefogott a kalandozásba” KALANDOZÁSBA! Mit is nevezünk mi kalandozásnak? :D:D:D:D Már ők is így hívják? Eddig gyerekcsíny volt mindössze.
Na, de viccet félretéve, az pedig semmit nem jelent, hogyha a bukott Gyurcsány és a bábállam feje, Sólyom elismerően nyilatkozik egy olyan dologról, amely egyértelműen az “elnyomott, perifériás kisebbségiekről” szól.
*szerencsére nem sikerült.
“Az SZDSZ-ben és az MSZP-ben is megfordult,”
Hmm..ehhez nem kell mit hozzáfűzni.
“A ragadványneveket többnyire a külvilág adja, Rácz Sándor azonban maga választotta a “romano” jelzőt. A kilencvenes évek elején, amikor publikálni kezdett, egy újságíró javasolta, hogy “különböztesse meg magát valahogy”.
Na, akkor meglehet valakit különböztetni származása miatt, vagy sem. El kellene végre dönteni.
“Talán akik eddig kedveltek, de nemigen ismertek minket, cigányokat, most megszeretnek; akik utáltak, ezután egy kicsit kevésbé fognak utálni; és akik továbbra is nagyon utálnak, pontosabban fogják tudni, hogy kiket utálnak”
Nekem nem kell könyvet olvasnom, hogy megismerjem őket.
Akkor pláne nem olvasom el, ha gyurcsány ír róla a blogjában. Ha azt írta, hogy nagyon jó, akkor az nagyon nem jót jelent. Mert ugye hazudik.
“A szocializmus idején a cigánytelepek túlnyomó többségének felszámolása és a teljes foglalkoztatottság bevezetése együtt járt a hagyományos közösségek felbomlásával.”
Érti valaki? Most a teljes foglalkoztatottság bevezetése volt a baj? Ja, hogy dolgozni kellett volna 😀
Attila! Elhamarkodott radikalizmusod azt íratja veled:
“Nekem nem kell könyvet olvasnom, hogy megismerjem őket.
Akkor pláne nem olvasom el, ha gyurcsány ír róla a blogjában.”
Igy van, nem kell olvasnod.. mert az csak összezavarja a világképedet… Örülök, hogy ennyire biztos vagy a tudásodban. Én a magam részéről még a Gyurcsány-féle könyveket is részben elolvastam (bár nem volt időm befejezni) – mert érdekelt. Mert belőlem nem a türelmetlen és kapkodó radikalizmus bugyborékol ki, hanem a türelemes és érdeklődő hagyománytisztelő, de nyitott konzervativizmus.
A könyvet meg fogom venni, biztos sok új info lesz benne, bár nem mindennel fogok egyetérteni (nem is szükséges).
Csepel-sziget!
Maradjunk annyiban, hogy az erdélyi szászok soha nem asszimilálódtak, sőt mindig is féltékenyen őrizték kultúrájukat, szokásaikat, és kiváltságaikat. Főleg ez utóbbi érdekében sokszor még a magyarok épp aktuális ellenfeleivel, ellenségeivel is képesek voltak összefogni.
Jobban szeretem a tapasztalatot személyesen megszerezni, mint azt egy könyvből meríteni.
Ismerek cigányokat, volt köztük barát is , szemlélhettem már a belülről az életüket.
Ennek ellenére háromszor is megesett, hogy minden ok nélkül megtámadtak, persze csak akkor, amikor ketten vagy hárman voltunk.
Hidd el nem felemelő, amikor 20-an neked esnek, úgy hogy nem egynél van kés is, közben egyet hallasz: “mi van buzi magyar?”.
Mitől lett ez a könyv ilyen hirtelen aktuális? Mert hát már tavaly ősszel megjelent. Sólyom valamikor tél végén ajánlgatta, de a kutyát nem érdekelte.
Most attól lett országos hír, mert Fletó elolvasta?
Mondjuk érdemes átfutni, bár nem segít semmit a mostani problémákon az, hogy milyen a cigányok maguk közti viszonya, mert főleg arról szól. Az tetszik, hogy szépen kiosztja a rózsadombi jogvédőket. 🙂
Szal el lehet olvasni, különösen ajánlott azoknak, akik nem akarják felfogni, hogy a cigányság a saját kultúráját jórészt elvesztette és a hiányt egy bűnözői szubkultúra egyre nagyobb kiterjesztésésével próbálja kitölteni.
Persze nem erről szól a könyv, de a premisszákat megadja a levezetéshez.
Rokonszenves az író, kifejezetten örülnék neki, ha inkább ő lenne a hazai főcigány, nem az ilyen sikkasztó Kolompárok, meg Horváth Aladárok.
De épp a mondott okokból ez pillanatnyilag lehetetlen.
Még egy elméleti közbevetésem lenne. Legyetek szívesek különbséget tenni az asszimilálódás és az integrálódás között. Sokan összevissza használják.
Az asszimiláció teljes beolvadást jelent, a különbözőségek elvesztésével.
Az integráció beilleszkedést jelent, a különbözőségek változó mértékű fenntartása mellett.
Egy-két részlet aktuális cikkekből:
“- Költözzön ide, csak fél évre, de a gyerekeivel együtt, és akkor megtudja, miért szavaztunk a Jobbikra – mondja a férfi, és azt kérdi: láttak-e már olyat, hogy a bűnöző kiröhögi és leköpi a rendőrt, a habos csula pedig végigfolyik az egyenruháján?”
“Mivel Eszter mutatott nekik egy sms-t, amit Tiszapüspökiből az anyjától kapott – fegyver lehet Lukácsnál -, a rendőrök átvizsgálták a két férfi ruházatát: Csabánál egy konyhakést, a 31 éves Károlynál egy kisbicskát találtak. A férfiak azt mondták, nem akarnak senkit bántani, mivel azonban mostanában a romákat támadások érik, a biztonság kedvéért hordják a vágóeszközöket.”
“Brutálisan meggyilkoltak egy erdészt. Az erdész fejét szétverték, majd fültől-fülig elvágták a torkát. Az erdésznek 20,000 forintért és egy mobiltelefonért kellett meghalnia!”
“Elfogták a rendőrök azokat a fiatal – két mezőszemerei és egy füzesabonyi – gyanúsítottakat, akik másodszor is kiraboltak egy 15 éves egri diákot”
“Nem tett még vallomást a múlt szombati, nagybörzsönyi gyilkosság elkövetője, F. Richárd, akit csütörtökön letartóztatott a bíróság. A 33 éves cigány férfi ügyében emberölés miatt folytat nyomozást a rendőrség. A súlyosan terhelt, alkoholista gyanúsított eddig csupán egy magyarázattal szolgált tettére: az áldozat, K. Attila nem adott neki cigarettát. A helyieket megrázta az esemény, de a falu életében az utóbbi években bekövetkezett változások miatt nem csodálkoznak rajta. A beköltözött cigányok életvitele következtében ugyanis jelentősen romlott a közbiztonság. A falusiak szerint a helybeli romákat Budapestről, illetve Nagymarosról érkezett módosabb társaik biztatják betörések, lopások elkövetésére.”
S csak Erdélyben vannak szászok? Egyébként ez olyan, mint Csonkahonban a svábok esete. Ők sem asszimilálódtak (lásd zene, építészet) csak, ahogy Predick írta, integrálódtak. Talán ennyi a cigányságtól is elvárható lenne….
Egy tavalyi esemény:
“Karácsonyi békekoncert – Cigány művészek a békéért
A Romano Kher december 19-én nagyszabású gálaestet rendez a béke, a szeretet és a szolidaritás jegyében a cigányság jeles művészeivel, akik a humanizmust, a szeretetet, tehetségüket és művészetüket állítják szembe a gyűlöletkeltő, kitaszító eszmékkel.
Program:
Köszöntőt mond: Zsigó Jenő (igazgató)
Vajda Norbert – hegedű, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Csajkovszkij: Hegedűverseny (részlet)
Szőke Nikoletta Trió
Martin Rojas – Pablo Milanés: En La Orilla Del Mundo
G. Gershwin – I. Gershwin: ‘S Wonderful)
Csányi Dávid – színművész
Karinthy monológja
Rostás Mónika – autentikus cigány folklór (ének, kanna)
Te vagy a mi erősségünk, O Raj si, Kannás ritmusok tánccal kísérve
Közreműködik: Rostás Csaba – gitár, ének, derbuka, tánc
Lakatos Nándor – cimbalom
Ruva Farkas Pál – költő, író
zen zúg című verseskötetéből olvas fel
Czene Rudolf – zongora, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Rachmaninov: Esz-dúr etűd opus 33.
Schumann: Esz-dúr kvintett 1. tétel
Közreműködik: Zsigmond Róbert – I hegedű,
Makó Brigitta – II. hegedű , Berki László – brácsa , Duka Elemér – cselló
Szakcsi Lakatos Béla – zongora
B-A-C-H – variációk 4 hangra
Jónás Tamás – költő, író
Nagy szerelmes vers, kisírt szemek atlantisza, sárga szív
Ónodi Rajmund – hegedű, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
Rachmaninov: Romance
Zongorán kísér: Tóth Mariann
Rostás Paula – balett, Magyar Táncművészeti Főiskola
Ludwig Minkus: Paquita – Raymunda variációk
Molnár Ferenc Caramel
Műsorvezetők: Sánta Andrea és Ponczók Béla
Az estre a belépés ingyenes.
Időpont: 2008. december 19. péntek 18 óra
Helyszín: Duna Palota Kulturális Kht. Színházterme (Budapest V. Zrínyi u. 5.)
Szervező: Fővárosi Önkormányzat Cigány Ház – Romano Kher
1151 Énekes u. 10/b., Tel./fax: 306-6812
http://www.romanokher.hu, ciganyhaz@t-online.hu“
Sziget!
“Egyébként ez olyan, mint Csonkahonban a svábok esete. Ők sem asszimilálódtak (lásd zene, építészet) csak, ahogy Predick írta, integrálódtak.” – írod nekem válaszodban.
Már ne is haragudj, de te beszéltél asszimilációról. Ezt írtad:
“Azon már meg sem lepődök, hogy azt írja asszimilálódnia szerencsére nem. Mivel nem is akarnak asszimilálódni, és pontosan ez az egyik jelentős különbség köztük, valamint a korábban asszimilálódott tucatnyi népcsoport között (lásd szász, kun, jász stb.)”
Most meg ugye azt írod, hogy (bocs az ismétlésért, de így jobban átjön hogy össze-vissza beszélsz):
“Ők sem asszimilálódtak (lásd zene, építészet) csak, ahogy Predick írta, integrálódtak. Talán ennyi a cigányságtól is elvárható lenne….”
Akkor most melyik az elvárható? Mert fentebb az első hsz-ben még nem integrációról, hanem asszimilációról beszéltél.
Egyébként már korábban is írtam, hogy nekem egy hazám (“honom”) van, és az a “nemcsonka”.
Gordon, neked az átlagnál is gyengébb a felfogásod.
Csepel-sziget korrigálta a pontatlanul használt kifejezést a közbevetésem alapján.
Így már korrekt lett. Nem így kell?
/Nehéz úgy veled értekezni, hogy a szádba kell rágni a nyilvánvaló dolgokat is. 🙁 /
Gordon! Talán nem voltam egyértelmű. Az erdélyi szászokhoz hasonlítottam a csonkahoni svábokat. Remélem így érthető.
A cigány asszimilációról meg: nem akarnak, mi sem szeretnénk, akkor a minimum az, hogy megpróbálnak cigányként tisztességesen boldogulni a társadalomban és munkával hozzájárulni az állam épüléséhez.
“Egyébként már korábban is írtam, hogy nekem egy hazám (”honom”) van, és az a “nemcsonka”.”
Köszönöm, hogy ezt beismerted. Már elég sok dolgot elfecsegtél magadról ahhoz, hogy lehessen tudni, ki is vagy. Ez egy újabb érdekesség, bár nem meglepő. 🙂
Hát… ha egy hazáról beszélünk, akkor az igenis csonka, 1920 óta. Ha másra gondoltál, akkor ne haragudj, hogy megsértettelek nemzettudatodban, kedves Gordon.
Nem korrigál semmit, ilyen kifejezés nincs a 16:46-kor írt hozzászólásában. Azt írja:
“S csak Erdélyben vannak szászok? Egyébként ez olyan, mint Csonkahonban a svábok esete. Ők sem asszimilálódtak (lásd zene, építészet) csak, ahogy Predick írta, integrálódtak. Talán ennyi a cigányságtól is elvárható lenne….”
Tehát még vissza is kérdez az irányomban a szászok kapcsán (róluk írtam fent, hogy soha nem asszimilálódtak), miután kiderült, hogy butaságokat írt. Nem azt írja, hogy “bocs, ezt elnéztem”, hanem neki áll feljebb. Nem akartam kioktatni, de most tényleg össze-vissza beszél… hol asszimilálódásról, hol meg integrációról. Tisztáznia kellene a helyzetet.
Az én hazám nemcsonka, mert a teljes Kárpát-medence a hazám, és mint azt korábban már írtam ezen a fórumon (lehet, hogy elkerülte a figyelmedet) a magam részéről igyekszem ügyet sem vetni a politikai határokra. Ezért szeretem inkább a Kárpát-medence domborzati térképét nézegetni.
Tehát ha nem veszek tudomást a jelenlegi határokról (nem léteznek számomra), akkor a hazám sem lehet csonka.
De mi a helyzet az asszimiláció / integráció kérdéssel. Nem értem miért esik ilyen nehezedre a tévedésed elismerése. Én fordított esetben vállalnám.
Gordon, nagyon egyszerű a megfejtés. Elkezded előlről elolvasni, közben visszafogod azt a szokásos kényszered, hogy el nem hangzott mondatokat adsz a szájába és érteni fogod.
Ha még mindig nem, akkor addig ismételd, amíg összejön.
Várunk. 😉
Gordon, S csak Erdélyben vannak szászok? Egyébként EZ (mutató névmás, az előző mondatra utalok vele) olyan, mint…
Én is vállalnám, ha érezném, hogy nem helyes (tartalmilag, nyelvtanilag), amit írtam.
“Tehát ha nem veszek tudomást a jelenlegi határokról”
Egyéb tényekkel is ilyen viszonyban vagy? Mert akkor sok mindent megértettem, ami eddig furcsa volt benned. 🙂
/Ne adj ilyen magas labdákat, szinte szégyenlem lecsapni őket. 😉 /
Egyébként, ha Magyarországon híradót, vagy bármilyen tudósítást hallgattok, olvastok a cigánykérdésről, mindig csak integrációról hallhattok. “A romák integrációja.” Elsősorban az oktatás és békés együttélés kérdéseben szokott előkerülni a téma, asszimilációról senki nem is beszél, sem egyik, sem másik oldalról. Talán sokan fajgyalázásnak is tartanák… 🙂
“Tehát ha nem veszek tudomást a jelenlegi határokról”
Tehát, ha nem vesz tudomást az utcán késekkel és baseball ütőkkel flangáló cigányokról, akkor nincsen cigánybűnözés, ha nem vesz tudomást a Fidesz-Likud barátkozásról és az ország minden oldalról történő kiárusításáról, akkor a Fidesz egy tökéletesen nemzeti kormány… Így már érthetőek a dolgok.
Sziget!
De ha te jól érzed magad a kis 93ezer négyzetkilométereden, akkor tedd azt. Én szabad ember vagyok, és ha akarom (a fentiekből, és korábbi hsz-eimből kiderül, hogy akarom), akkor a teljes Kárpát-medencét a hazámnak tekinthetem, érezhetem.
Sziget!
Szerintem ne szaporítsd a szót. Az első hsz-edben szászokról írtál, és nem a nem erdélyben élő magyarországi szászokról. Egyszerűbb lenne ha elismernéd, hogy tévedtél.
Tekintheted, ahogy jó esetben az is, csakhogy több másik állam része. Sajnos.
A Fidesz (nem kormány, az előbb elírtam) pedig akár nemzeti párt is lehet a szemedben, ha úgy esik jól.
Gordon, az a jó benned, hogy jobban tudod, hogy mit gondoltam, mint én magam. :))))
Csepel-sziget, a sajtó az integráció szót használja töketlenül. Az integráció azt jelenti valójában, hogy a cigányok feladják az életmódjuk azon részeit, amik nem illenek a többségi társadalom normái közé. Cserébe segítséget kapnak a kultúrájuk megtartásához és az életmódváltás problémáihoz.
Ezzel szemben a sajtó az “integráció” szót a deszegregáció szinonímájaként használja, ami azt jelenti, hogy a cigányokat, minden változás nélkül, a szegregált közösségeikből, szét kell ültetni a többségi társadalom közé, anélkül, hogy nekik bármilyen kötelezettségük lenne ezügyben. A többség kötelessége, hogy alkalmazkodjon és még fizessen is.
Ez a legnagyobb probléma.
Jelenlegi határok: nem hiszem, hogy tényként tudnám kezelni őket, hiszen részben már eljenetéktelenedtek, gyakorlatilag megyehatárokkal egyenértékűek a schengeni övezeten belül. Remélem hamarosan Románia is a schengeni övezet tagja lesz.
Támogatom a soknemzetiségű Európát, a békében élő nemzetek hazáját. A kárpát-medence azok hazája, akik annak tekintik. Ha ti nem tekintitek az egész Kárpát-medencét a hazátoknak, akkor nektek csak a csonkaország a hazátok. Sajnálom ezt a gondolkodást, felesleges szellemi szögesdrótok közé tuszkolnotok magatokat. Jobb szabad embernek lenni. Tapasztalatból mondom.
Csepel-sziget, Gordon mindig önmagával beszélget. Megfogalmazza magában, amit szerinte gondoltál és arra válaszol.
Néha nagyon szórakoztató, néha rém fárasztó. 😉
A cigányok szegregálása egyébként nem feltétlenül hiba, vagy rossz megoldás… Azon az úton is meg lehetne próbálni megoldani a problémát. Úgy értem, szegregálni őket például az oktatás terén.
Sziget! Onnan tudom mire gondolsz, hogy leírtad. Olvasd vissza, és te is megtudod. 😀
Gordon, akkor hogy tudott megtörténni, hogy adott zenekarokat, csoportosulásokat, személyeket elfogjanak és/vagy visszafordítsanak a szlovák határon? Ez volna a szabadság?
Amit te támogatsz, azt ez az EU nem képes biztosítani. Egyébként félig-meddig Pax Hungarica-s a Kárpát-medencét érintő gondolkodásod.
Gordon, Prendick leírása alapján nem ez az első eset, hogy valaki gondolatait “kitalálod”.
“Jelenlegi határok: nem hiszem, hogy tényként tudnám kezelni őket, hiszen részben már eljenetéktelenedtek, gyakorlatilag megyehatárokkal egyenértékűek a schengeni övezeten belül.”
Jézusom! Gordon, ne fokozd! Éppen most tiltottak be egy pártot Szlovákiában, mert annyit mert mondani, hogy autonómiát szeretne a felvidéki magyaroknak. Ennyit a “megyehatárokról”.
És akkor nem is szólok a Vajdaságról, vagy az ukrajnai magyarellenességről. Ezek a nem létező határokon túl vannak. Nekik nagyon is léteznek.
Szomorú és elítélendő mindaz ami esetenként magyarellenességként megjelelnik a szomszédos államok egyes politikai/közéleti szereplőinél.
De attól még hogy a Felvidéken a szlovák politikai erők meg akarják tiltani még az autonómia kifejezés kiejtését is én még hazámnak tekinthetem a térkép által Szlovákiaként jelölt teületet. Sőt, még azt a csücsköt is, amit Lengyelország megkapott. Prendick! Az általad vázolt probléma politikai ügy, az enyém meg egy személyes vállalás kérdése.
Szerintem Szlovákia az összes magyar és az össezs szlovák (+ valamennyi ott élő és azt annak tekintő) ember hazája. Én nem ott élek, de a hazámnak tekinthetem, mert ez személyes vállalás kérdése, belső érzelmi ügy. Ha nektek ez vállahatatlan, akkor azt én elfogadom, bár nem örülök neki. A szabad ember szabadon eldöntheti, hogy mely területet tekint hazájának. Ezt már Lexonnak is leírtam anno.
Mint azt írtam: nem kitaláltam, hanem te magad írtad le. Az, hogy te nem vagy hajlandó tisztázni magadat az egy másik dolog.
“Amit te támogatsz, azt ez az EU nem képes biztosítani.”
Lehet, hogy nem tudja teljes mértékben biztosítani, ezt elismerem. Ennek az az oka, hogy a helyi (az általad említett esetben szlovák) közéleti/politikai gondolkodás még nem érett meg rá. Engem nem állítottak meg a határon, de tudom, hogy ha akarják, akkor megtehetik, és igazándiból senki sem fog megvédeni. De még ez esetben sem változna a hazámról alkotott, fent leírt képem.
Mindenféleképpen előrelépésnek tekinthetjük (a szokásso fanyalgásotok ellenére is) azt amit az EU működését leíró megállapodások, nemzetközi szerződések kapcsán a gyakorlatban elértünk, hiszen a korábbiakhoz képest jóval szabadabban lehet utazni (főleg a schengeni övezeten belül). A szögesdrótok korszaka véget ért, bár azt elismerem, hogy még van hová fejlődnie az új Európának. De a korábbiakhoz képest előrelépést tapasztalok, és ezt az előrelépést nem a radikális, nagydumás nagyarcú gyújtogatók és fosztogatók éreték el, hanem Európa konszolidált, szalonképes politikai elitje.
Köszönet neki, és tovább kell haladni a megkezdett úton.
“kik a humanizmust, a szeretetet, tehetségüket és művészetüket állítják szembe a gyűlöletkeltő, kitaszító eszmékkel. ”
Erre tudok egy viccet:
Egy cigány kisfiú kérdezi az apját:
– Mondd apám, hát mi az a demokrácia?
– Hát a demokráciánk kisfiam az, amikor már feléltük pár nap után a
segélyt és jogosan elvesszük a gádzsók pénzét.
Kisfiú elgondolkodva kérdi:
– És a gádzsók nem haragszanak ezért?
– Dehogynem, de ezt nevezzük rasszizmusnak.
Attila! Önmagadhoz és a magyarországi radikalizmushoz (másnéven kollektív idiotizmushoz) méltó választ adtál. Ennyit tudtok.
Az örökösen polkorrekt, a radikálisokkal kapcsolatot, közösséget nyíltan nem vállaló konzervatív jobboldalra (?) jobban ráillik a jelző, amit használtál, Gordon. Vagy úgy is fogalmazhatnék, hogy birkák.
Majd ha a levágott lábú, kinyomott szemű, megerőszakolt öreg néni, vagy a szétvert fejű, elvágott torkú erdész emlékére hegedülnek és olvasnak fel verseket, hogy ezzel hívják fel a figyelmet a cigánybűnőzés elharapódzására, akkor tárgyalhatunk róla, tisztelt hagyomány tisztelő konzervatív úr.
Attila!!!Teljesen egyet értek veled, te ezen a földön élsz, MA magyarországon!!!!
Attila! Szerintem ne játszd meg magad, mert nem kell fokoznod a feszültséged, van belőle ebben az országban éppen elég. 19:53-as vicced talán még el is menne, ha nem épp arra a hozzászólásomra írtad volna válaszképpen, mely a humanizmusról, a tehetségről, a szeretetről, és a művészetről szólt. Mely tulajdonságnak birtokában vannak a cigányok és a nem cigányok is. Olyan vagy, mint a túlfőtött fazék: hiába rakja rá újra és újra a fedelet az ember, mert az újra és újra kibugyborékol, mígnem teljseen összerondítja saját magát, és környezetét.
Rendben, Gordon! Akkor szaladj ki a mezőre, szedj virágokat és szökdelve kiabáld, hogy világbéke. Úgy is minden rózsaszín. Nincs itt baj, majd egy év múlva minden megváltozik, addig is marad duma és az “amiről nem beszélünk az nem is létezik” politika.
Addig is utazgass, moralizálj, néha védd a parlamentet és amihez csak kedved támad. Ilyen konzervatívokra lesz szüksége az szdsz-nek…bocsánat az lmp-nek.
Csak nem gondolod, hogy te vagy a fedő??
“Az általad vázolt probléma politikai ügy, az enyém meg egy személyes vállalás kérdése.”
Gordon, ha a te személyes vállalásodat úgy helyezed a politikai kérdés fölé, hogy azzal helyben hagyod a status quot, akkor a nézeteid de facto megegyeznek a liberálisok és a szocik nézeteivel.
Ugyanis ők is azt mondják húsz éve, hogy az EU lebontja a határokat a népek között és más teendő nincs is az elszakított területek ügyében.
De mint kiderült, ez nem igaz. Éppen hogy konzerválják azokat a határokat. Bár ez neked lehet, hogy tetszik, mert te “konzervatív” vagy /gyk. ez egy szóvicc volt/. 😉
Nem tudom, hogy komolyan gondoltad-e, amit mondtál, de ha igen, akkor az elég elkeserítő. Bízom benne, hogy csak a szimpla ellenkezési kényszer mondat veled ilyen kommunista butaságot.
Azért szólok, mert a vázolt “személyes vállalásod” kisértetiesen emlékeztet az Internacionálé közismert refrénjére:
“…nemzetközivé lesz holnapra a világ!”
Tényleg remélem, hogy csak azért vetted fel ezt a pózt, hogy a segítségével jól elhatárolódhass az általad utált nemzeti radikálisok nézeteitől.
Persze az is lehet, hogy komolyan gondolod, sőt a nézeted valójában a Fidesz központi gondolatával azonos, mint leggyakrabban. Ebben az esetben bizonyítékkel szolgáltál arra a sokszor hangoztatott nézetemre, miszerint a Fidesz egy nemzeti liberális párt, te meg nem konzervatív vagy, hanem tőrőlmetszett nemzeti liberális.
Ez sokat megmagyaráz a korábbi kijelentéseidről is.
Prendick! Azt a nemzeti liberalizmust nem kéne a Fidesszell társítani. Sokkal helytállóbb az, ami új baloldali tömörüléshez írtál a Fideszről.
Egyébként a liberalizmus mára szitokszóvá vált, de eredeti jelentésében, értelmében nem egy rossz gondolat.
Bizonyos értelemben én is nemzeti liberálisnak vallom magam, bár lehet, hogy sokak szemében bűn, hogy nem mennék vissza Árpád apánkig…
Fidesszel
Csepel-sziget, ez egy furcsa kérdés a Fidesz esetében. Ahogy az MSZP szocialista párt teljesen neokon vezetéssel, a Fidesz egy furcsább tömörülés. Liberális vezérkarral, nemzeti felhangokkal, rózsadombi bázissal és szocialista kampányokkal bír. Mindent bele típusú fradikolbász.
A nemzeti liberális kifejezés meg csak az általam sokat ostorozott fogalomkeveredés miatt tűnik negatív jelzőnek. Inkább az a baj, amire te is utalsz. Ugyanis nem lehet a mai kategóriákba behelyettesíteni a régi oldalakat.
Ma az a konzervatív, aki a százéves liberalizmus mentén gondolkodik. Aki akkor konzervatív volt, az már csak emlékmű, vagy utcanév. A mostani liberálisok a mostani konzervatívizmust bontják, ami ugye a régi liberalizmus. Rémséges 😉
Szal vannak a konzervatívok, akik a nemzeti önrendelkezést, az egyenjogúságot, az állam atyáskodó szerepét preferálják, mint a XIX-XX. században a szabadelvűek.
Vannak a liberálisok, akik a laissez fair szabadversenyes gazdaságát hirdetik, mint évszázada az akkori konzervatívok. Közben a klasszikus társadalmi-etnikai-vallási rendszerek szétbontásán dolgoznak. Hívják őket neoliberálisnak és a gazdasági elképzelések miatt neokonzervatívnak /neokonnak – a kuruc szóhasználatában neokohnnak 😉 /.
Vannak a baloldaliak, akik lehetnek anakronisztikus kommunisták, munkásosztály nélkül, vagy klasszikus szecdemek, mára inkább “szocialista” néven.
Vannak a nemzeti radikálisok, akik emellett lehetnek, régi értelemben vett nemzeti liberálisok, de akár szocialisták is /csak akkor nem írhatják le a “nemzeti” szót, mert tíltott/. Ez a nézet a nemzeti élettér /már megint egy tiltott szó/ kereteit tartja főmotívumnak, ezen belül tartja alkalmazhatónak a többi ideológia elemeit.
És végül vannak a nemzeti liberálisok, aki annyiban különböznek a /mostani/ konzervatívoktól, hogy a nemzetüket globálisabb egységekben szeretnék látni. Vagyis egyfajta internacionalista nézetben gondolkodnak és nem annyira a saját határaikban. Nekik fontosabb a szövetségi rendszer, mint pl. valamely történelmi állapot visszaállítása. Ilyen Gordon és ilyen a Fidesz.
Van átjárás a nézetek között, sőt még egy rakás “alnézet” is lehetséges, de nagyjából a fő sodrások itt vannak, ahol leírtam.
Ha ellentmondást lát valaki, az részint a már említett fogalomkeveredés és az átjárások miatt adódik.
Úgy kell elképzelni ezeket a leírásaimat /a másic topicba a baloldaliságról szólóü is ide tartozik/, mint egy több kiemelkedéssel bíró, statisztikai eloszlási görbét. Én a csúcspontokat definiálom, de a hegyek-völgyek azért szépen egymásbaérnek.
Ejjha! Nincsenek szövegértési problémáim, de voltak mondatok, amiket többször el kellett olvasnom. Tudsz valamit ember, legalábbis fogalmazni mindenképpen. 😉
Pedig hogy igyekeztem egyszerűen fogalmazni. 🙂
Sajnos ez a filozófiai képzés eredménye. Ott a pályatársak lenézik azt, aki húszsorosnál rövidebb mondatokat ír. Egyszer majd dobok egy olyan igazi, ihletett szöveget, impesszionista összetett szavakkal, oldalas mondatokkal, amiknek mindig nagy sikere volt és egy kis idő elteltével tán magam sem értettem pontosan, miről szólt ez a szóművészeti tájkép.
Vannak, akik bélyeget gyűjtenek, sokan kertészkednek én meg fogalmazni szoktam. Ez is csak hobbi.
Közben egyre inkább úgy látszik, hogy Joe papa módszerével kéne rendberakni a cigányokat. Dunaföldváron és Érden is ugyanolyan tömeges leszámolást rendeztek minap, mint amit múltkor akartak Csepelen.
És egyik helyen sem látott senki sün alakzatot, meg vízágyúkat.
Gyorsított eljárásban elítélt tetteseket sem.
Csak szamurájkardos meg baltás gyilkosjelölteket az utcán rohangálni.
Nem lesz ez így jó.
Magyarország a cigánybűnözők Kánaánja
A cikk olvasható a
http://kommentalok.hu/
oldalon, mely a csepel.info ajánlott linkjei között van!!!
Még egy kis mazsolázás:
A szektás hitesek zsidó rendezvényén hajbókol a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója, izraeli
Cigánybűnözők által tönkretett család mindennapjai – egy példa a százezernyiből
Kerepesen járt a Magyar Gárda – megvédik a cigányok által megvert lányt
“magyar”, moderáltunk.
Kedves Vermes! Nem értünk egyet a “cigánybűnözés” szajkózásával, de még a fogalommal magával sem. A moderálási elveink azonban nem arról szólnak, hogy csak a mi véleményünk maradhat a fórumon, mivel akkor mindenki mást ki kellene moderálnunk.
http://kommentalok.hu/ azért került a linkek közé, mert egy csepeli blogjáról van szó. Utánanézünk, ha a tartalom túllép a vállalhatóság szintjén, majd töröljük.
Köszönöm, ezt kérem. Ha elolvassák azokat a cikkeket, láthatják, hogy a kurucinfóból vannak átmásolva, és pár kemény hozzászólás is található.
Na, megint várható egy szép nagy blöff cigányügyben. Draskovics széke nagyon mozog, úgyhogy be kellett dobnia valamit. Most a kiskunlacházi gyilkossághoz találtak egy gyanusítottat, akit lehet mutogatni. Gondolom tuti nem lesz cigány.
Aztán egy év múlva felmentik, mint a szerencsétlen, meggyilkolt képviselőnő szerencsétlen fiát, akit szintén a habokra hurcoltak meg.
De akkor nem lesz nagy hír.
A tettesek meg röhögnek együtt Draskoviccsal, meg a talpnyaló sünökkel.
Nagy baj lesz itt.
Érik ez. Megtalálták a falu bolondját és majd kipofozzák belőle a beismerést. Cseppet sem átlátszó. Pont amikor Draskovicsról kipattant a tévés botrány.
Igaz, hogy a legelejétől kezdve több tettest kerestek, de ez majd valahogy elsikkad.
http://www.hirtv.hu/belfold/?article_hid=276558