Amikor totón lehetett nyerni robogót meg mopedet
Népszabadság
Panni
Sokaknak sokáig nem tellett autóra, így Európa-szerte dúlt a robogóláz, melynek csillapításához magyar gyógyszert is kotyvasztottak. Így született Panni és Berva.
Feleslegessé vált hadiipari kapacitások, magántulajdonú gépkocsikat tiltó rendelet, és gazdag motoros múlt: minden amellett szól, hogy rohamosan fejlődjön a magyar robogógyártás, még sem így történt. Pedig a gazdasági világválságból való kilábalás egyik eszközeként a csepeli Weiss Manfréd Műveknél már az 1930-as évek elején sorozatban gyártottak segédmotoros kerékpárokat. A 100 köbcentiméteresnél kisebb hengerűrtartalmú, és pedálozással indítható kétkerekűekhez nem kellett jogosítvány, ezért hamar népszerűek lettek.
A később Berva mopedeket gyártó egri Finomszerelvénygyárban, 1939-ben készült a zseniális Urbach László által tervezett Mátra segédmotorkerékpár, melyet azért is kedveltek, mert mentesült a hadigazdálkodás nyersanyag gumi- és üzemanyag-korlátozásaitól is. Az ötvenes években párthatározat született a hadiüzemek polgári célú hasznosításáról: “A lakosság köréből érkezett sok javaslatra forgalomba kell hoznunk segédmotoros kerékpárokat, valamint 350 köbcentiméteres motorkerékpár-motorral hajtott, fedett fülkés járműveket is.” Direktíva és ötlet volt, szakemberekből sem volt hiány, mégis nehezen születtek meg az első robogók, mert a csepeli és egri gyár nemcsak a hivatalokkal küzdött, hanem egymással is vetélkedett a robogógyártásért.
A kerékpárokra utólag felszerelhető, és a hátsó kereket dörzskerékkel hajtó kétütemű, 38 köbcentiméteres Dongók sorozatgyártása 1955-ben indult, ezekből két év alatt hatvanezret adtak el. 1957-ben Székesfehérváron elkészült a REX moped, majd 1957-ben a Berva prototípusa, egy évvel később már 12 ezernél többet gyártottak Egerben. Akkoriban még sorba kellett állni az újdonságokért, melyeket totón is sorsoltak.
1957. augusztusában bemutatták az ötven köbcentiméteres Csepel Pannit. A magyar kismotorokról írt könyvet dr. Kováts Miklós és Maróti József. Az ötven köbcentiméteresnél kisebb motorú Pannik és Bervák átlagkora jóval ötvenesztendős, de szép formájuknak köszönhetően ma is fiatalosak. A Székesfehérvári Vadásztölténygyár, a felnémeti, majd egri Finomszerelvénygyár és a Csepeli Kerékpárgyár története mellett a szigorú tervgazdaság korszakát, az ipar politikai és állami irányítását is megismerhetjük a Maróti kiadó könyvében. Az eredeti gyári rajzok, levéltárakban őrzött iratok ismertetése mellett felújítási és szerelési útmutatókkal is segítik a szerzők a kis járművek gyűjtőinek és restaurálóinak munkáját. Megszólalnak a könyvben a magyar kismotorok fejlesztésben részt vevő szakemberek.
Június 21-ig látogatható a budapesti Közlekedési Múzeum kiállítása, ahol megismerkedhetünk a konstruktőr Urbach László és Jurek Aurél munkásságával. Nyolc évtized robogói és mopedjei láthatóak eredetiben: a DKW, Wanderer, Solex, Miele, Komar, Rigas és Simson mellett állnak az első hazai kismotorkerékpárok, a Mátra és Csepel, valamint a Berva, Panni, és Dongó.
Múzeummegszállók, itáliai motorokkal
Két tematikus kiállítás látható egyszerre a budapesti Közlekedési Múzeumban, ahol a magyar kismotorokkal egy fedél alatt nyílt meg, és június 28-ig látogatható az Expo Motor Italia, mely tizenkét olasz márkát mutat be: az Aprillia, Beta, Bimota, Ducati, Gilera, Malaguti, Moto Guzzi, Moto Morini, Piaggio, és Vespa kollekciójában különleges sportmotorok is megtalálhatóak.
http://www.kommentalok.comze.com/news.php?readmore=160 Csak ma, csak itt!
Az a nagy baj, hogy jelenleg egyetlen megcáfolhatatlan, több oldalról alátámasztott írásos emlék sincs a magyar törzsek pontos származásáról. Mondáink tiszteletre méltóak számomra, konzervatív ember számára, de csak mondák. Szájról szájra terjedtek évszázadokon át. Mondákra és közvetett bizonyítékokra nem lehet történelmet építeni. Ezt mindenki tudja.
Nincs bizonyíték rá, hogy finnugorok vagyunk és nincs bizonyíték arra sem, hogy máshonnan származunk. Talán egyszer majd előkerül a mindent eldöntő bizonyíték, de addig csak találgatásokba bocsátkozhatunk, aminek nincs sok értelme.
T. Kovács Ernő!
A cikk nagyon érdekes volt, komolyan mondom de nekem a Panni segédmotor kerékpárról a fiatalságom jutt eszembe. Jó volt újra látni a kismotort!!!!
Gordon!
Nem értek veled egyet már ne haragudj a finnugor szármzást Mária Terézia idejében találták ki és azóta ehhez ragaszkodnak pedig semm genetikai semm nyelvi rokonság nincs velük. (A finnek már több mint Tízezer éve éltek azokon a területeken). Ezt ők állítják! Ha nem haragszól akkor figyelmedbe ajánlanék egy Csillagösvény című 3 részes DVD sorozatott. Az első kétrész pont a magyarok eredetével és történelmével foglalkozik. Ezen kívül ajánlom figyelmedbe a Gesta Hungarika valamint Anonimus műveit. Ha érdekel még ajánlhatok írásokat ezzel a témával kapcsolatban!
Papi! Teljesen mindegy, hogy a finnugor származást mikor találták ki, mert egyik származáselmélet helyességére sincs egyértelmű, meggyőző bizonyíték. Nemzetünk történelme a múlt ködé vész.
Én nem érveltem egyik álláspont mellett, de ellene sem, csupán rögzítettem az objektív tényeket, miszerint nemzetünk eredete a korabeli írásbeliség hiánya miatt nincs dokumentálva. A történészek a régészet és a nyelvészet segítségével próbálnak összerakni valamit, mely egyébként ezer sebből vérzik.
folyt. köv
Amiről te írtál (Gesták, Anonimus, Kézai Simon stb.) több száz évvel később élt személyek, több száz évvel később keletkezett művek. Egy pillanatra próbáld beleképzelni magadat a helyükbe, abba hogy hogyan is éltek a 13. század elején – közepén ezek a személyek. Szinte fogalmuk sem volt az őket körülvevő világról, fizikai törvényekről. Még több száz év telik el, míg valakinek eszébe jut azon gondolkodni, hogy az alma miért lefelé esik.
A 13. században a fent nevezett embereket műveltségük csak azért emelte ki a korabeli társadalomból, mert az akkori emberek 99%-a írni olvasni sem tudott, nemhogy a magyar törzsek történelmét ismerhette volna több száz, esetenként több ezer évre visszamenőleg. Anonimusék azt hitték, hogy a világ lapos, és ha elég sokáig hajózik valaki nyugat felé, akkor egyszer csak le fog pottyanni, vagy szörnyek falják fel (hogy létező szakadék esetén a vizet mi tartja vissza a lezúdulástól, azon talán el sem gondolkodtak). Teljesen más világban éltek, teljesen más gondolkodású emberek voltak.
Anonimusék a szájjról szájra terjedő meséket és írásfoszlányokat írták le újra, csak nem gondolod hogy bármilyen objektív és mai értelemben véve tudományosnak tekinthető forrásuk lehetett arról, amiket állítottak. Ezzel nem megbántani akarlak téged, vagy a fent nevezett személyek emlékét sározni, csupán az objektív gondolkodás híve vagyok, ha tudományról van szó. A 13. század adta elhetőségek nem igazán kedveztek (és akkor még finoman fogalmaztam) a mai értelemben vett tudományos munkának.
folyt.köv.
Korunk egyes tudományos elméleteit, állításait hétszáz év múlva hasonlóképpen meg fogják majd mosolyogni az akkor élő emberek. Az utóbbi évezredekben óriási szerencsénk volt, mert viszonylag kis visszaesések voltak az emberiség tudományos és technikai fejlődése terén. A fejlődés ráadásul gyorsuló ütemű. Csak az elmúlt egy évszázadban többet fejlődtünk, mint az azt megelőző egy évezredben. És az utóbbi egy évezredben többet fejlődtünk, mint az azt megelőző sok-sok évezred során. Remélem ez a pozitív fejlődési folyamat fennmarad, mert így nagy dolgokra lehetünk képesek, bár ez sem 100 százalék, jöhet még nem várt fordulat e téren. De ennek az elméletemnek a kifejtésébe bele sem kezdek…
Gordon!
Érdekes okfejtés amit írsz nem biztos, hogy igaz de az sem biztos, hogy nem igaz. Én csak kiragadtam egy-kétt ismertebb leírást. De azért még a figyelmedbe ajánlom: Badinyit, Bereki,Csöke, Fay Elek, Jaky, Némethi stb. könyveit. Nagyon érdekesek és nem biztos, hogy igaz amit rolunk magyarokról tanítottak és tanítanak ma is, hogy egy fejletlen barbár nép voltunk.
Gordon!
Minden más elméletre több és nyomósabb bizonyíték van, mint a finnugor elméletre.
Mi a helyzet a génkutatás terén?
Tudja valaki?
Azt állítják:
– “A magyar Európa egyetlen nem indoeurópai népe, népszerűen úgy is mondhatjuk, hogy ezt a jó értelemben vett “másságot” kell visszakeresnünk.
– “Karin Mark (1977) észt antropológusnő írja: “Az embertan sohasem keresné a magyarok eredetét a vogul-osztjákok között, mert áthághatatlanok a különbségek”.
– “A montreáli McGill Egyetem kiváló professzora Wilder Penfield néhány évvel ezelõtt megbízatást kapott a Rockefeller Alapítványtól, hogy kutassa ki és bizonyítsa be van-e és melyik az a gén/fajta, amely Földünkön alapvetõ gén…………………”
Más:
“Ha engem, ki szerencsémre – jelenleg ugyan szerencsétlenségemre – magyar vagyok, megkérdeznek
mitől aggódik leginkább a magyar, akkor hajlandó vagyok az egész nemzet nevében kikiáltani:
semmitől sem oly rettenetes mértékben, mint egy elfajult, hűtlenné lett magyartól!
(Széchenyi István)
Ha elfogadom azt az elméletet, mely szerint az emberiség böcsője Afrika, akkor azt is elfogadom, hogy valahol minden ember rokona a másiknak, és mi is Afrikából származunk.
A biológus tudósok állítják:
A biológia kizárja a magyaroknak a finnekkel és az ugorokkal való közös ősiségét (bármiféle ősi kapcsolatát), ugyanakkor bizonyosságot nyer az a tény, hogy a magyarság átvonult azon a területen, ahol a mai finnugor népek élnek fordulnak elő.
A magyarság származásánál fogva más, mint Európa minden indoeurópai népe, ezért – bár erről az elmúlt fél évszázadban nem “illett” beszélni – tulajdonságai és viselkedési formái is mások.
A lovas nép szélesebb látókörű, világotlátottabb, más népekkel szemben megértőbb, nagyvonalúbb és türelmesebb, mint a megtelepült népek.
A magyarság genetikai elemzésével is foglalkozó tudós kérdésünkre azt
mondta, a magyarok genetikai állományának csupán 13 százaléka árulkodk ugor
eredetről, keleti gén egyáltalán nincs bennünk, a döntő elem perzsa eredetet mutat.
hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_őstörténet
olvassátok el végig, lehet szemezgetni a jegyzetekből is!
luzqumq