Csepel.info

Adózás

Az adókulcsok mérséklése évtizedek óta a republikánus kánon részét képezik – ezúttal sincs ez másképp. John Kasich, Trump és Marco Rubio is több ígéretet tett az adók csökkentésére és egyszerűsítésére, Rubio pedig családi adókedvezményeket is ígért. Így Trump és Rubio egyaránt a mérsékelttől a radikálisig terjedő skála közepén található, míg Kasich jóval mérsékeltebb. A radikális oldalon pedig Ted Cruz van.

A texasi szenátor kampánya szerint a mostani amerikai adózási rendszer jelentős változáson megy keresztül, ha ő lesz az elnök – 10 %-os egykulcsos adóra számíthatnak a magánemberek, míg a vállalatok 16%-ra.

Az adómérséklés témája Ronald Reagan elnöksége alatt került napirendre: első ciklusa alatt számos törvény született a kulcsok csökkentéséről. Második ciklusa alatt azonban a kongresszussal közösen kellett visszavonnia pár korábbi törvényt, miután a kormány költségvetési hiánnyal nézett szembe – így Reagen csak egy fokkal volt „radikálisabb”, mint Kasich. A lista alján pedig az idősebb George Bush áll, akinek kampányának középpontjában pont az állt, hogy elnöksége alatt nem lesznek új adók – aztán mégis lettek, ezt több konzervatív republikánus is árulásnak tekintette.

Nemzetbiztonság

A jelenlegi republikánus mezőnyről elmondható, hogy megoszlanak abban a kérdésben, hogy támogatnák-e a bővülő biztonsági kiadások gondolatát. Cruz korábban a védelmi kiadásokról szóló törvénytervezet ellen szavazott, mert azt túl drágának találta, valamint a Nemzetbiztonsági Ügynökség hatalmát is korlátozná. Kasich pedig már évtizedekkel ezelőtt is költségvetési szigorúságának köszönhetően vált ismertté a kongresszusban.

Trump a kérdésben középutas: növekvő védelmi kiadásokkal számol annak érdekében, hogy „Amerikát újra naggyá tegye” és alapvetően támogatja a szélesebb kormányzati ellenőrzői hatalmat. A jelenlegi mezőny legszélsőségesebb tagja Rubio, aki hatalmas katonai kiadást tervezne az elkövetkezendő tíz évre.

Ezzel Rubio a skála vezető pozícióján osztozik Reagannel, aki a hidegháború idején költött komoly összegeket a katonai programokra. Bush pedig ezúttal is a lista végére csúszott – elnöksége előtt szűnt meg a Szovjetunió, így jelentős pénzt vonhatott ki a katonai szférából.

Bevándorlás

Az egyetlen témakör, ahol a BBC tíz pontos skáláján valaki a maximális pontszámot kapja – és az egyetlen témakör, ahol Trump a legradikálisabb.

Trump szeret azzal dicsekedni, hogy ő tette a republikánus kampányok térképére a bevándorlás kérdését. Ez ugyan erős túlzás, de tény, hogy a milliárdos tervei radikálisabbak  minden korábbi elképzelésnél: falat építene az amerikai-mexikói határra a latin-amerikai migráció miatt (az építkezés költségeit pedig részben Mexikóval fizettetné ki), míg a muszlimok Egyesült Államokba való belépését ideiglenesen megtiltaná.

Bár Trump a legszélsőségesebb ebben a témában, Cruz alig leszakadva követi: kampánya szerint kitelepítenének az államok területéről minden olyan bevándorlót, aki illegálisan él az országban. Rubio ezzel szemben nemrég a bevándorlási reformok embere volt a republikánusok között, aki még a letelepedett, ám illegálisan ott tartózkodó migránsoknak is lehetőséget adott volna. Az utóbbi időben kissé kihátrált korábbi ígéretéből, és azt vallja, az Egyesült Államoknak előbb a határvédelmen kéne javítania – ezt mondja Kasich is, aki a bevándorlási kérdések rendezésébe az egész országot bevonná.

A republikánus párt múltjára visszatekintve az látható, hogy fokról fokra fordultak szembe a bevándorlással. Reagan például egy olyan törvényjavaslatot írt alá 1986-ban, amely amnesztiát biztosít azoknak az illegális migránsoknak, akik több, mint négy évet tartózkodtak már az országban – egy ilyen tervezet ma már elképzelhetetlen lenne a párton belül.

Külpolitika

A jelenlegi jelöltek a külpolitika terén is megosztottak: Trump és Kasich inkább mérsékelt, míg Cruz és Rubio szélsőséges elveket vall.

Trump külpolitikai téren alapvetően nacionalista, és egyre inkább tartózkodó. Elégedett Vlagyimir Putyinnal és teljes mértékben Oroszországra hagyná a szíriai konfliktus rendezését. Kasich szerint a globális helyzet nem olyan szörnyű, mint amilyennek a politikusok a sajtóban beállítják. Alapvetően Obama iráni megállapodásával is egyetértenek, bár Trump állítása szerint tovább tárgyalt volna, míg Kasich körültekintőbb lett volna.

Cruz már sokkal agresszívabban viszonyul Iránhoz: elnöksége első napján felbontaná a megállapodást. Emellett szőnyegbombázással venne részt a szíriai háborúban az Iszlám Állam ellen. Rubio még tovább menne: a konfliktusban való nagyobb részvételre szólít fel, valamint mélyítené az amerikaiak és az Oroszország közti szakadékot, és megújítaná a szankciókat Kubával szemben – ahonnan a szülei származnak.

Az elődök közül Reagan bár támogatta a hidegháborúban való katonai részvételt, a közvetlen beavatkozásoktól tartózkodott, csak korlátozott mennyiségben és szűk feladatkörrel küldött katonákat. George W. Bush tekinthető az ellentétének: a 9/11 terrortámadás után komoly támadásokat indított Afganisztán és Irak ellen, és a globális demokrácia kialakítását támogatta katonai úton.

Abortusz

A női egészségügyet támogató Planned Parenthood szervezet tavaly júliusban vált a konzervatív támadások célpontjává, miután egy aktivista csoport közzétett egy hangfelvételt: ezen a szervezet tisztviselői arról beszéltek, hogy fizetnének a magzati szövetadományokért.

Az abortuszellenes listát is Cruz vezeti: a texasi szenátor ígérete szerint elnökként vizsgálatot indítana a szervezet ellen, mert szerinte bűncselekményeket hajtanak végre. Emellett a vérfertőzés és a nemi erőszak kivételével minden esetben megtiltaná az abortuszt.

Rubio a középutas stratégiát választotta: ő is csak ezekben az esetekben támogatná az abortuszt, és szintén élesen támadja a Planned Parenthoodot, de messze nem annyira, mint Cruz. Kasich is ugyanezeket a mintákat követi, annyi mérsékeltséggel, hogy ő abban az esetben is lehetővé tenné az abortuszt, ha az orvosok szerint a terhesség veszélyezteti az anya életét.

Trump ellenben komoly ellentétben áll riválisai kampányával: már többször megvédte a Planned Parenthoodot, mivel szerinte a szervezet fontos orvosi szolgáltatásokat nyújt – bár azzal egyetért, hogy működéséhez ne kapjon állami támogatást. Jelenleg abortuszellenesnek vallja magát, bár korábban pont a megengedő szabályokat támogatta.

Trump így Reagannel került egy vonalba: az egykori elnök elítélte az abortuszt, és megvonta az állami támogatást azoktól az intézményektől az Egyesült Államokban és külföldön is, amelyek abortuszt hajtottak végre – kritikusai szerint azonban nem lépett fel agresszívan a kérdésben.

A legmérsékeltebb azonban Richard Nixon volt, akinek az elnöksége alatt a Legfelsőbb Bíróság legalizálta az abortuszt. Nixon nem kommentálta a döntést, de később kiszivárogtak olyan felvételek, melyeken arról beszélt, hogy az abortusz néhány esetben szükséges – például az etnikailag vegyes gyerekek esetén.

Forrás: Faktor