Bocskai, Csepel, Nagyszalonta.
Magyar Hírlap
Találós kérdés: mi köze van egymáshoz Magyarország és Erdély koronás fejedelmének, „a magyarok Mózesének” is nevezett református államférfinak, a magyar főváros egyik kerületének és a trianoni országhatártól néhány kilométerre fekvő partiumi kisvárosnak?
Arra a legkönnyebb válaszolni, hogy mi köti össze Bocskai Istvánt és Nagyszalontát, hiszen azt elvileg minden érettségizett magyarnak illene tudnia, hogy a Bocskai fejedelem által letelepített háromszáz hajdú alapította meg Szalonta városát, amely hosszú időn keresztül hősiesen védte a török hódítóktól Erdély kapuját, Váradot. Ezt Szalonta legnagyobb szülötte, Arany János így örökítette meg Az ó torony című versében: „Nagy-Szalonta nevezetes város, / Mégsem olyan nevezetes már most, / Mint mikor volt szabad hajdufészek, / Benne lakván háromszáz vitézek.”
Azt talán kevesebben tudják, hogy hat esztendővel ezelőtt a városalapító tiszteletére Nagyszalonta magyar többségű városvezetése létrehozta a Bocskai-díjat, melyet olyan személyek és intézmények vehetnek át, akik/amelyek vállalták és munkájukkal segítették a szalontai magyarság ügyét. Ez azért is fontos, mert Arany városa magányos szigetként áll és tartja magát a dél-bihari régió román nyelvtengerében.
De hogy kerül a képbe a Csepel-sziget? Úgy, hogy a 2015-ös esztendőben Borbély Lénárd csepeli polgármesternek ítélték a Bocskai-díjat a testvérvárosi kapcsolatok és a nemzet újraegyesítése érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként, s a rangos elismerést a hét végén, a magyar kultúra napja alkalmából vette át Nagyszalontán a kitüntetett. Aki nem véletlenül ápolja a testvérvárosi kapcsolatokat a fővárosi kerület és a partiumi kisváros között, ugyanis Borbély Lénárd a Partiumban született, nagyszülei a Nagyszalonta közelében található Mezőbaj településen élnek, így tulajdonképpen, ahogy maga is fogalmazott, hazaérkezik Nagyszalontára, családja körébe.
Borbély Lénárd a nagy magyar alföld két szélén álló két végvárat egyesíti munkájában és életútjában, jelképesen és a mindennapok küzdelme során is vállalva a bölcsőhely és a felnevelő közösség gondjait. Az elmúlt időszakban hathatósan támogatta a nagyszalontai magyar iskola, valamint a honosítás ügyét, jóindulatát, segítőkészségét évek óta érezheti a szülőföld. Akárcsak csepeli polgármester elődjéét, Németh Szilárd országgyűlési képviselőét, aki korábban szintén megkapta a Bocskai-díjat, s ez indokolta, hogy Török László szalontai polgármesterrel együtt nyújtotta át utódjának a kitüntetést. Aki nem csak szavakban vallja, hogy mind a szülőföld, mind a díj kötelez – hűségre, szolgálatra, segítésre. Nagyszalonta pedig megint „nevezetes város” lesz: az előttünk álló év folyamán kivételes lehetőséget kap ahhoz, hogy a világ minden táján élő magyarság figyelme rá irányuljon, mert jövő márciusban ünnepeljük „a legmagyarabb költő”, Arany János születésének kétszázadik évfordulóját.
Forrás: Magyar Hírlap
“Két órán keresztül tartó büszkeség”, “a film, amit mindenkinek látnia kell”
https://www.youtube.com/embed/DOp_NZ_in44
Ki adta Bocskainak a koronát és ki koronázta meg?
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja száját, hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.