Csepel.info

Bűnösnek mondta ki első fokon a Kecskeméti Törvényszék Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettest, akit két év börtönbüntetésre ítéltek. Az egykori politikusnak azonban egyelőre nem kell börtönbe vonulnia, mert 4 év próbaidőre felfüggesztették az ítélet végrehajtását. Ez a büntetőeljárás tette hírhedtté a nokiás dobozt, és más érdekességekkel is szolgált: visszavont terhelő vallomással és vádpontokkal, vádemelés utáni nyomozással és több szereplő érdekes karrierjével.

Ítélethirdetéssel tett pontot a Kecskeméti Törvényszék a maffiavádak miatt a vádlottak padján ülő Hagyó Miklós volt MSZP-s főpolgármester-helyettes és társai ügyében három és fél éve folyó büntetőper végére – első fokon. Hagyó Miklóst a bíróság hivatali visszaélésben és felbujtóként elkövetett hűtlen kezelésben találta bűnösnek.

A büntetőeljárás fő vádlottjaként bűnszervezetben elkövetett hűtlen kezeléssel és más bűncselekményekkel vádolták Hagyót.A volt főpolgármester-helyettes akár 25 év börtönt is kaphatott volna, de végül 2 évet kapott.Talán azért is, mert a Nokia-dobozos kenőpénzről elhíresült ügyben a bíróság előtt a vádat képviselő ügyész maga ismerte el, hogy a vádirat ezen – legsúlyosabb – állítása nem bizonyítható. Az ezzel kapcsolatos vádpont, vagyis a vesztegetés alól Hagyó Miklóst fel is mentette a bíróság.

Hagyó ugyan 2 év börtönbüntetést kapott, de 4 év próbaidőre felfüggesztve, így ha addig nem követ el más bűncselekményt, akkor nem kell letöltenie a büntetést. Amúgy viszont igen, mert bár beszámítanák a büntetésébe az előzetesben, majd házi őrizetben töltött időt, ám ezek az Origo számításai szerint összesen alig több mint 13 hónapot tesznek ki.Hagyóra pénzbüntetést is kiszabott a bíróság,méghozzá egy vádlott-társával, Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgatóval közösen fizetendő 39,6 millió forint értékben.

Csak felfüggesztettek

A vádlottak jelenléte nem kötelező – ezzel kezdte a tárgyalást a bíróság 8.30-kor. Nem is jelent meg mindenki: a több mint tucatnyi vádlott közül mindössze nyolc jelent meg az ítélethirdetésen.

Több, meg sem jelent vádlottat felmentett a bíróság. Így például Mesterházy Ernőt, Demszky Gábor volt főpolgármester-helyettes tanácsadóját és Hagyó egyik közvetlen, akkori városházi munkatársát.Azok közül, akiket első fokon elítéltek, senkinek nem kell letöltenie a büntetését, mivel mindenki felfüggesztett börtönbüntetést kapott.Így az említett Balogh Zsolt volt BKV-vezér 1 év 2 hónapot 2 évre felfüggesztve: őt hűtlen kezelésben és hamis magánokirat felhasználásában találta bűnösnek a bíróság.

Antal Attilát, a BKV másik egykori első emberét ugyancsak bűnösnek mondta ki a bíróság hűtlen kezelésben és hamis magánokirat felhasználásában. Ő 1 év 6 hónap börtönbüntetést kapott, 3 év próbaidőre felfüggesztve. Antal egyébként szintén töltött bizonyos időt előzetesben, illetve házi őrizetben.

Az idő és az igazság

Korábban, az utolsó szó jogán egyébként ártatlanságát hangsúlyozta Hagyó Miklós a bíróság előtt. Mint arról az Origo beszámolt, a volt szocialista politikus néhány perces beszédében közölte, az elmúlt években minden tőle telhetőt megtett az ügy tisztázása, az igazság kiderítése érdekében. Úgy fogalmazott, az idő és az igazság jó barátok”. Ártatlan, az ellene felhozott bűncselekményeket nem követte el – mondta, és felmentését kérte.

Ártatlanságát hangoztatta a BKV volt vezérigazgatója, Antal Attila is.Cégvezetőként a legjobb tudása szerint járt el, minden döntése a BKV hasznára vált, és válik ma is – közölte, hozzátéve: semmilyen bűnt nem követett el, ezért azt kérte a bíróságtól, hogy mentse fel a vádak alól.

A többi vádlotthoz hasonlóan így nyilatkozott a közlekedési cég egy másik korábbi vezérigazgatója, Balogh Zsolt is. Közölte: ártatlan, a BKV-nál pedig megalapozott, szakmai munkát végzett, legjobb tudása szerint dolgozott, továbbá a vádirattal szemben vagyoni hátrányt sem okozott a cégnek.

Letöltendőt kért az ügyész

MInt arról az Origo beszámolt, vádbeszédében Homonnai János, a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze indítványozta, hogy Hagyó Miklóst hűtlen kezelés bűntettében mint felbujtót, kétrendbeli hivatali visszaélés bűntettében, valamint vezető beosztású, hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntettében mondja ki bűnösnek a bíróság.

Érdekes részlet, hogy bizonyítottság hiányában ugyanakkor a BKV volt humánpolitikai igazgatójának felmentését indítványozta a BKV-perben az ügyész. A volt igazgató korábban több hónapot volt előzetesben, majd egy vitatott 86 milliós, nagyrészt végkielégítésből származó összeg felvétele miatt emeltek ellene vádat. Ez volt az a végkielégítési eset, amely 2009-ben a BKV-botrányt elindította.

Egy Nokia-doboz maradt

A vádbeszéd előtt nem sokkal egyébként – hatodik alkalommal – az ügyészség még módosította a vádiratot. Mint arról az Origo beszámolt, szeptemberben a vádhatóság kivette a vádak közül azt, amelyik egy ízben egy nokiás dobozban elhelyezett 15 millió forint kenőpénz elfogadását írta Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes számlájára.

Ez volt a legsúlyosabb vádpont a korábban a BKV-ért felelős politikus ellen. A korábbi két eset helyett így már csak egy Nokia-dobozos kenőpénz átvételével vádolják Hagyó Miklóst, pedig mindkét vádpont ugyanazon az azóta visszavont vallomáson alapult. Szeptemberben egyébként így nemcsak enyhítettek a Hagyó elleni vádon, hanem csökkentették a vádirat szerint okozott kár értékének összegét is.

Megszüntették a nyomozást

A két vesztegetési vádpont közül az egyiknek a meghagyása azért érdekes, mert mindkettő az említett Balogh Zsolt volt BKV-vezérigazgató ellentmondásos nyomozati vallomásán alapult. Azt Balogh már a per egy korábbi szakaszában, 2012-ben sem vállalta, 2015 elején pedig bocsánatot is kért Hagyótól, sőt kijelentette: nem adott át pénzt neki – sem nokiás dobozban, sem máshogy.

Mint arról az Origo beszámolt, a Nokia-dobozos vádponttal összefüggésben a Központi Nyomozó Főügyészség tavaly júniusban megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást, mivel az indoklás szerint “a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény”.

Nyomozás a vádemelés után

Az állítólagos nokiás dobozos vesztegetési pénzek körüli további érdekesség, hogy a vádirat ezen, legsúlyosabb állításának ügyében csak azután kezdett nyomozni az ügyészség, hogy már vádat emeltek a volt MSZP-s politikus ellen. 

A 2015. június 23-i keltezésű, nyomozást megszüntető határozatból kiderül ugyanis, hogy az ügyben 2012. november 9-én rendeltek el nyomozást, tíz hónappal azután, hogy 2012 elején az ügyészség vádat emelt Hagyó ellen – más mellett ebben a vádpontban is.

Egyszer újrakezdték a pert

Eközben már bőven száz fölött van a tárgyalási napok száma a BKV-perben, amit időközben egyszer az elejétől újrakezdtek. A legelső tárgyalást 2012. június 13-án tartották, és a 2013. december 12-én jött az a fordulat, hogy az egész büntetőeljárást újra kell kezdeni. Az újrakezdés ráadásul többhónapnyi illetékességi vita következménye volt.

Ennek előzménye az volt, hogy a büntetőpert az illetékes Fővárosi Törvényszékről vidékre helyezték 2012 elején. Majd ezt az Alkotmánybíróság 2013. decemberi döntése felülírta, hiszen megsemmisítették az ügyáthelyezés intézményét, vagyis azt a jogszabályt, amely alapján a 2012 januárjábanaz Országos Bírósági Hivatal élén hivatalba lépett Handó Tünde az ügyet Kecskemétre helyezte. 

A vidéki bíróságok ezután a BKV-pert visszaadták a Fővárosi Törvényszéknek, ám az nem tartotta magát illetékesnek, ezért a Kúria döntött, és visszahelyezte az ügyeket vidékre. Ezzel hónapok teltek el, és az ilyen kiemelt ügyekben a három hónapnál hosszabb szünet esetén a tárgyalást újra kell kezdeni. A per 2014. július elsején indult újra első fokon.

Forrás: Origo