Csepel.hu
A roma holokauszt 71. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést a Roma Polgári Tömörülés (RPT) a Cigány Történeti-, Kulturális-, Oktatási- és Holokauszt Központban augusztus 2-án. Az egy éve átadott Szent István úti központban beszédet mondott Takács Szabolcs Ferenc, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ilan Mor izraeli nagykövet, Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára, valamint Makai István, a Roma Polgári Tömörülés elnöke. A megemlékezésen részt vett Morovik Attila alpolgármester és Danyi Béla roma holokauszt túlélő.
Az RPT nevében Makai István elnök megköszönte mindazoknak a segítségét, akik pártfogolták egy évvel ezelőtt Áder János köztársasági elnök által megnyitott roma holokauszt központ létrejöttét. Bejelentette: az épület szeptember 1-jétől nyitva tart a nagyközönség előtt.
Beszédében hangsúlyozta: “Kötelességünk emlékezni és emlékeztetni! A központ megnyitása jó példa arra, hogy összefogással lehet építeni és ebből mások is erőt meríthetnek.”
A rendezvényen Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere levelét Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára tolmácsolta. Kiemelte: máig értethetetlen a roma holokauszt tragédiája, melyre nem lehet mentséget keresni.
A miniszter levelében emlékeztetett a több évszázados cigány-magyar együttélésre, majd idézte az RPT mottóját: “múltunk közös lesz a jövőben”.
Ezután Takács Szabolcs Ferenc, a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség elnöke, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára emlékezett az ártatlan áldozatokra. Felidézte, hogy a több milliós európai cigányság 20-30 százalékát, a megszállt európai országok cigányságának csaknem felét gyilkolták meg a 2. világháborúban a holokauszt során. Ahogy beszédében fogalmazott: kötelező az emlékezés, a szembenézés, mert mindig van remény a közösség újjászületésére. A roma embereket segítni kell a felemelkedésben – tette hozzá az államtitkár.
Továbbá szólt arról is, hogy a roma nemzetközi szövetség az egyetlen olyan kormányközi szervezet, amely a roma holokauszt kutatásával, oktatásával és emlékének megőrzésével foglalkozik.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete beszédében a romák és a zsidók sorsának közös hasonlóságára hívta fel a figyelmet, amelyre nap, mint nap emlékezni, emlékeztetni kell. A roma holokauszt központ segít emlékezni az áldozatokra – hangsúlyozta. Hozzátette: az új generációknak is el kell mondani, hogy a holokauszt egy döntés volt, egy nagyon rossz döntés.
Ezután Langerné Victor Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára megemlékezésében felidézte: a XX. század a népirtások százada és máig nem tudjuk, hogy történhetett meg emberek tömeges, szándékos, ipari méretű megsemmisítése.
Az emlékező beszédeket követően a roma holokauszt áldozatainak emléktáblájánál koszorút helyezetett el Takács Szabolcs Ferenc a Miniszterelnökség, Ilan Mor Izrael állam, Langerné Victor Katalin az Emmi, valamint Makai István és Danyi Béla romaholokauszt-túlélő az RPT nevében. A megemlékezők mécsesekkel és virággal
A koszorúzás után az érdeklődők megtekintették a roma holokauszt központban a cigányság múltját, a roma holokausztot, a cigány tárgyi kultúrát és a művészek alkotásait bemutató kiállítást.
Csepel.hu
“A megemlékezésen részt vett Morovik Attila alpolgármester és Danyi Béla roma holokauszt túlélő.”
Továbbá a csepeli LMP is képviseltette magát.
üdv,
Tenk András
Arról meg egy szó nincsen, hogy a lakók miért nem látogathatják a tavaly átadott múzeumot. Ez így bóvli… szégyen. Csak a protokollról és néhány díszemberről szólnak, de hol vannak az érintettek és az érdeklődők?
http://alfahir.hu/a_benes_dekretumok_aldozataira_emlekezik_a_jobbik
Pontosan 70 éve, 1945. augusztus 2-án adták ki a hírhedt Beneš-dekrétumokat, melyek a Csehszlovákia területén élő magyar és német nemzetiségű állampolgárok totális jogfosztását mondták ki – emlékeztetett közleményében a nemzeti párt.
A Jobbik közleményében felidézte: a rendelet hatálya alá tartozók elvesztették állampolgárságukat, állásukat, megvonták a nyugdíjellátásukat. A magyar hallgatókat kizárták az egyetemekről, betiltották az anyanyelv használatát, feloszlatták a magyar kulturális egyesületeket, a bankbetétjeiket pedig egyszerűen zárolták. A népbíróságok futószalagon ítélték el a magyarokat, 75 ezer esetben mondták ki, hogy az illető háborús bűnöket követett el, és kiutasították az országból. Az elűzött magyarok 160 ezer holdnyi földet és 15 700 lakóházat kényszerültek átadni az új lakóknak. Összesen 76 616 magyar embert űztek el szülőföldjéről és kényszerítettek a trianoni határon belülre.
Az elmúlt negyed évszázad magyar diplomáciájának szégyene, hogy a kommunizmus bukása után a gyalázatos Beneš-dekrétumok még mindig hatályban vannak, arra sem a Lisszaboni Szerződés, sem az EU alapjogi chartája nem vonatkozik – figyelmeztettek.
A Jobbik kormányra kerülve minden diplomáciai lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy a jogfosztott magyar emberektől bocsánatot kérjenek, családjaik, leszármazottaik pedig méltó és tisztességes kárpótlásban részesüljenek.