Csepel.info

Napi Gazdaság

A csepeli önkormányzat, az iskolás gyerekek és a közéleti személyiségek adománya a cikkben érintett településekre érkezett

Kevesebb mint másfél év alatt az összeomlás szélére sodródott Kárpátalja magyar kisebbsége, a tavaly óta tartó orosz–ukrán háború miatt elképesztő nehézségekkel kell megküzdenie a körülbelül 150 ezres közösségnek. Ukrajnában az árak átlagosan 300 százalékkal emelkedtek, míg a hrivnya gyengülése miatt a fizetések forintban számolva a harmadukra estek. Az önkormányzatok a csőd felé haladnak, a családok nélkülöznek, a férfiak pedig jellemzően Magyarországra menekülnek a besorozások elől. Ami nem csoda, embertelen háború folyik Kelet-Ukrajnában. Közben többen attól félnek, hogy az elszegényedés miatt télen jön az újabb forradalom, amit az éhező emberek robbantanak majd ki.

Ahogy Barabásnál átlépjük a magyar határt, mintha rögtön az orosz–ukrán háború közvetlen közelébe jutottunk volna. Fegyverropogást ugyan nem hallani, és katonai alakulatok sincsenek az utakon, ám a látvány azt sugallja, a közelmúltban erre is elhaladt a front. Az utak katasztrofális állapotban vannak, a felszínüket hatalmas kátyúk tarkítják, az az ember érzése, hogy korábban páncélos alakulatok vonultak el és tették tönkre az aszfaltot – már ahol van, mert az sem ritka, hogy több kilométeren keresztül macskaköves úton lehet csak haladni, így a gyorshajtás fogalma errefelé értelmezhetetlen. Az utak mentén leégett házakat, elhagyott benzinkutat látni, és nagyon sok ingatlan van romos állapotban. A települések kihaltak, az utcákon alig lehet látni fia­tal és középkorú férfit.

A jelenségre a határ közelében fekvő, alig 870 lelkes Csonkapapin kapunk magyarázatot, itt sem csak az óriási hőség miatt üresek az utcák. – A férfiak elmenekültek a háború elől, nem akarták átvenni a behívókat, így inkább külföldre, leginkább Magyarországra mentek dolgozni. Tőlünk eddig egy embert vittek el kiképzésre, de ő is megszökött, mielőtt kikerült volna a kelet-ukrajnai háborúba. Azóta is keresik, ha elkapnák, akkor hazaárulás miatt börtönbe zárnák – jelzi a beregszászi járáshoz tartozó község polgármestere. Kis Pál úgy tudja, más településekről többeket be tudtak hívni, a halottak száma pedig lényegesen magasabb lehet a hivatalosan bevallottnál.

Hétszáz százalékos gázáremelkedés

Csonkapapi polgármestere beszél arról is, hogy az önkormányzatok és az emberek nagyon nehéz anyagi helyzetben vannak. – Most a költségvetésünk 80 százalékát állami támogatásból finanszírozzuk, a maradék 20 százalékot viszont nekünk kell előteremtenünk, ami nagyon nehéz. A jövő évtől azonban ez is megváltozik, mert valahogy meg kellene állnunk a saját lábunkon. Ezt új adók kivetésével kellene megoldanunk. Emellett az állam azt szeretné, ha az önkormányzatok társulnának, és ötezer fős kistérségeket hoznánk létre. Így könnyebben tudnánk működni és pályázni is – jegyzi meg Kis Pál. Mindezt önkéntes alapon kellene megtenniük, de szerinte ha nem teszik meg, akkor kényszeríteni fogják őket. Korábban abban gondolkodtak, hogy létrehoznak egy nagyobb, 16 ezer fős, határ menti magyar térséget, de ez nem tetszett az ukrán vezetésnek. – Mindenáron megpróbálnak felszabdalni minket – teszi hozzá szomorúan.

Ami a pénzügyi nehézségeket illeti, a polgármesteri hivatalban már két hónapja nem tudnak fizetni a dolgozóknak. Pedig a juttatások egyébként is rendkívül alacsonyak, a hivatal munkatársai magyar fizetőeszközben számolva mindössze körülbelül 20 ezer forintot keresnek. Egy nyugdíjas pedig csupán 15 ezer forintnyi vagy még annál is kevesebb hrivnyát kap havonta. – Ez elképesztően kevés, ha azt vesszük, hogy a gáz ára például 700 százalékkal emelkedett. Az idős rászorulóknak holland segítséggel napi egyszeri étkezést biztosítunk, de ez csak csepp a tengerben – mondja a csonkapapi polgármester.

Fejlesztés, felújítás csak külföldi segítséggel

A szomszédos Beregsom hasonló problémákkal küzd, ez a település is kihalt, sok épület katasztrofális állapotban van. A polgármesteri hivatal, ami az egykori Lónyay-kastélyban kapott helyet, szintén siralmas képet fest. A vakolat sok helyen levált a falról, a téglák nagy felületen kilátszanak, a lépcsőt is megette az idő. Az épületben alakították ki a ma már szintén felújításra szoruló óvodát, a postát és az időközben holland segítséggel rendbe tett orvosi rendelőt. Ezt az ingatlanrészt a településre ellátogató és a szegénységen megütköző németalföldi vendégek hozták helyre. A régi iskola épületét addig használták, amíg össze nem roskadt, az új intézményt pedig svájci, ausztrál és kanadai támogatással építették meg. Az óvodában igyekeznek olcsó és leleményes megoldásokkal a gyermekek kedvé­ben járni, akiknek gumiabroncsokból, CD-kből készítettek pálmafát, hattyút, gombát vagy éppen nyuszit.

Az enyészeté a labdarúgópálya is, focicsapat sincs a településen. A gárda tagjai külföldön vannak, és pénz sincs a csapat fenntartására. A helyi önkormányzat költségvetése ugyanis mindössze hatmillió forintnak megfelelő hrivnya, ebből kell működtetni a polgármesteri hivatalt, az óvodát és a könyvtárat. A faluban féltucatnyi kisebb üzlet és két kocsma működik, komolyabb működő üzem nincs a környéken.

Egyre több tolvaj és rabló érkezik a falvakba

Beregsom polgármestere meg is említi, hogy a helyi vállalkozásoktól nagyon kevés adó folyik be. – Itt alig van munka, az emberek nagyobb városokba mennek el dolgozni. Kevés a fizetés, polgármesterként én is csak havi 30 ezer forintnyi hrivnyát kapok, és emellett ha hivatali ügyben utaznom kell, akkor saját költségre tankolok. Nem is a pénzért vállaltam el Beregsom vezetését, hanem mert sajnáltam a falut – hangsúlyozza Hegedüs Attila. A polgármester elmondja, hogy a hrivnya árfolyama a harmadára zuhant a forinthoz képest, míg az árak átlagosan 2-300 százalékkal emelkedtek. A lakosság télen nem fogja tudni kifizetni a számlákat. – Az emberek korábban nem is akarták annyira a magyar állampolgárságot, de amióta kitört a háború, mindenkinek jól jön az uniós útlevél. A férfiak eldobálták az ukrán papírjaikat, hogy ne tudják megfogni őket – veti közbe a jegyző, akinek férje Dániában dolgozik.

A polgármester megemlíti, hogy a nehézségek miatt egyre többen jönnek lopni, rabolni a faluba. Legutóbb 28 tyúkot és egy sarokcsiszolót vittek el. – Leginkább azok a cigányok járnak át, akik a gyerekeik után a Janukovics-érában komoly támogatásokat kaptak. Ezeket azonban megvonták, a szociális háló megszűnt. Félő, hogy télen, a magas gázszámlák miatt éhezni vagy fázni fognak az emberek, és ismét az utcára vonulnak – mutat rá Hegedüs Attila, aki szerint néhány hónap múlva újra lángba borulhat a Majdan.

Csak a betegek és Jehova tanúi kapnak felmentést

Miközben Kárpátalján óriási a szegénység, egymást érik a mozgósítások. Jelenleg a hatodik van érvényben, de Beregsom vezetése úgy értesült, hogy lesz hetedik is. A férfiak korábban a munkahelyükön kapták meg a behívót, ezt ma már a polgármesterek kézbesítik az érintetteknek. – Az ötödik mozgósításnál a falu 78 hadköteles férfija közül 72-t hívtak volna be, de csupán egy ment el katonának – jegyzi meg a beregszászi járáshoz tartozó kis falu polgármestere. – Általában az megy orvosi vizsgálatra, aki tudja, hogy úgyis megbukik rajta. Megjelennek még a Jehova tanúi is, mert ha három éve igazoltan a gyülekezethez tartoznak, akkor az ukrán törvények szerint nem kell fegyvert fogniuk. Így Kárpátalján az ötödik mobilizációnál csak a behívottak 48 százalékát sikerült hadra fogni, a magyarok körében pedig még ennél is sokkal rosszabb lehet az arány – közli Hegedüs Attila.

A faluból eddig három embert vittek el a háborúba, és egy tartalékos szolgált a beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon. Egyikük sem sérült meg, egyelőre. – Kárpátalja kormányzója a múlt héten azt mondta, hogy a régióból eddig 68 katona halt meg Kelet-Ukrajnában, míg a sokkal nagyobb, orosz határhoz közeli Zaporizzsjai területről 72-en haltak hősi halált. Sok függ attól, hogy melyik egység hol szolgál a háborúban. Kárpátalja azért is szenvedhetett arányaiban nagyobb veszteségeket, mert a 128-as munkácsi gépesített hegyivadász dandárnak például februárban a debalcevei katlanból kellett kitörnie. Az egység akkor hivatalosan hét embert veszített, köztük magyar nemzetiségűe­ket is, a sebesültek száma pedig harminc volt.

A kelet-ukrajnai háború maga a pokol

Bár a háborúban nem vett részt, több mint egy évet a beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon szolgált tartalékosként a beregsomi Farkas Ernő is. A férfi, aki civilben a Beregsomért Jótékonysági Alapítvány elnöke, sofőrként dolgozott a közeli városban. Először tíz napra hívták be, majd a kilencedik napon közölték vele, hogy még tíz nap. A 18. napon már azt mondták neki, hogy minimum 45 nap, és ez így ment több mint egy évig. – Behívókat kézbesítettünk, illetve hazavittük azokat az embereket, akik átmentek az orvosi vizsgálaton. Majd amikor visszatértek a családjaiktól, akkor mi vittük el őket a megyei gyűjtőhelyre, és átadtuk őket a megyei hadkiegészítő parancsnokság embereinek. Emellett a hősi halottak temetését is mi intéztük – mutat rá a férfi.

Farkas Ernő beszámol arról is, hogy a beregszászi parancsnok ragaszkodott ahhoz, hogy célirányosan hívják be az embereket a szerint, hogy mi van beírva a katonakönyvükbe. Máshol csak a létszámra figyeltek, így előfordult az is, hogy valakit jogosítvány nélkül vittek el sofőrnek. – Az egyik munkácsi zászlóaljat, amelyet azért hoztak létre, hogy fontos pontokat ellenőrizzen Kárpátalján, viszont kiválóan kiképezte a parancsnoka. Ennek az alakulatnak megígérték, hogy nem vetik be őket Kelet-Ukrajnában, ezért ide sok önkéntes is jelentkezett. Később azonban többször is be akarták vetni az egységet, de a parancsnok ellenállt. Azzal védekezett, hogy nincs elég felszerelésük, az előírt tizenkét mesterlövész puska helyett például csak három van. Végül a parancsnokot elmozdították, a zászlóaljat pedig beolvasztották a 128-as munkácsi dandárba, és bevetették Kelet-Ukrajnában – hangsúlyozza Farkas Ernő.

„Az emberek nem mernek az életre szavazni”

A férfi említést tett egy furcsa esetről is. Egy alkalommal a beregszászi hadkiegészítő parancsnokságon megjelent egy középkorú férfi azzal, hogy be akar állni katonának. – Amikor az illető megtudta, hogy a kelet-ukrajnai szolgálatért 90 ezer forintnyi fizetést adnak, akkor oda kérte magát. Csak a végén vallotta be, hogy a beteg gyermeke miatt kell a pénz.

Farkas Ernő munkatársunk kérésére felhív egy olyan katonát, aki a háborúban szerzett lábsérülést, de a bakosi férfi nem akar beszélni átélt megpróbáltatásairól. Ez nem is csoda, mert Kelet-Ukrajnából elképesztő borzalmakról érkeznek hírek. Volt olyan veterán, aki arról számolt be, hogy traktorral miként „temették” tömegsírba az embereket. Érkezett hír arról is, hogy egyes erdők mellett maszkban arattak a gazdák. A fák közül érkező bűz így is orrfacsaró volt. A munkálatokra szakadárok kísérték el az embereket, hogy azok a kombájnnal elkerüljék az aknákat. Az oroszbarát erők ezért a termény húsz százalékát kérték.

Nemcsak az önkormányzatoknak és a lakosságnak, hanem Isten szolgáinak sem könnyű manapság Kárpátalján. Jakab Attila beregsomi református lelkész szerint akkor lehet jobb az élet arrafelé, ha az emberek visszatalálnak az Úrhoz. – Néhány éve még hét-nyolc gyermeket kereszteltünk egy évben, tavaly már csak négyet, idén pedig egyet. Az emberek nem mernek az életre szavazni, nem látnak perspektívát – mondja a lelkész. Szerinte csak akkor lehet előrelépés, ha az emberek lelki ébredése új erőre kap. – Isten igéje mindig támasz – köszön el bizakodva.

Forrás: Napi Gazdaság

Tízmilliós segítség

Több mint tízmillió forint támogatást adtak csepeliek a kárpátaljai Beregsomnak, Csonkapapinak és a Beregszászi 6. számú Általános Iskolának. Az önkormányzat 4 millió forint támogatásban részesítette Beregsom és Csonkapapi települést, és 2 millió forintot adott az oktatási intézménynek. Utóbbi kapott további 1,2 millió forintot is, amit csepeli általános iskolások és közéleti személyiségek adtak össze.

A támogatási szerződéseket Kárpátalján írták alá kedden. A csepeli küldöttség tagja volt mások mellett Németh Szilárd országgyűlési képviselő és Ábel Attila csepeli alpolgármester is. A fideszes honatya köszöntőbeszédében idézte Szabó Dezső szavait, miszerint minden magyar felelős minden magyarért. – A felajánlott adomány széles körű csepeli összefogás eredménye – tette hozzá. A beregszászi ünnepi támogatási szerződéskötésen részt vett Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Fráter Olivér elnökhelyettes is. Szász Jenő itt bejelentette, hogy a Nemzetstratégiai Kutatóintézet további 2 millió forint támogatást nyújtott a beregszászi iskolának. – Két nyomós okunk is volt rá, hogy a csepeli önkormányzat figyelmébe ajánljuk az iskolát. Az egyik, hogy az intézmény csaknem 150 éves, és régen volt felújítva. A másik, hogy Csepel élen jár a határon túli magyarok megsegítésében, és az oktatás fejlesztésére, a gyerekek támogatására szívesen áldoztak pénzt – mondta Szász Jenő.

Forrás: Napi Gazdaság

This entry was posted on 2015. július 11. szombat at 09:52 and is filed under Csepel, Jótékonyság, Külföld, Nemzetpolitika. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.