Csepel.info

Napi Gazdaság

Az összes érintett hitelező intézmény alapos vizsgálatnak veti alá pénteken és szombaton azt a javaslatcsomagot, amelyet csütörtök éjjel terjesztett elő a görög kormány az államadósság-válság kezelésére. Az Eurócsoport szombati ülésén dönthet a javaslatok életképességéről és a hiteltárgyalások esetleges megindításáról. Komolynak és hitelesnek nevezte pénteken Francois Hollande francia államfő a görög kormánynak a nemzetközi hitelezőkhöz eljuttatott legújabb javaslatcsomagját.

Ugyanakkor hozzátette, hogy “még semmi nem dőlt el” és a “következő órák fontosak” lesznek az esetleges megállapodás szempontjából. A szakértő szerint a görög előterjesztés megbízható alapja lehet a megállapodásnak annál is inkább, mert annak elkészítése során a görög kormányzat folyamatosan kapcsolatban állt Brüsszellel, Pierre Moscovici pénzügyi biztos hivatalával. A francia elnöki hivatal szigorú felügyelete mellett a francia költségvetési tárca tisztviselői és a brüsszeli francia delegáció segítette a görög tárgyalókat az újabb reformcsomag kidolgozásában – írta honlapján a Le Monde.  Az amerikai pénzügyminiszter óvatos optimizmussal értékelte a görög adósságválság legújabb fejleményeit. Jack Lew szerint Athén legutóbbi javaslatával közelebb került a megállapodás, egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy a reformok mellett adósság-átütemezésre is szüksége lesz a bajba jutott országnak. Időközben több ezer baloldali görög szavazó kezdett tüntetést péntek este Athénban a parlamentnél, amely várhatóan még az éjjel szavaz a kormány új válságkezelő csomagtervéről.

A 300 tagú törvényhozás 251 igen szavazattal, 32 nem ellenében fogadta el a javaslatcsomagot, nyolc képviselő pedig tartózkodott a voksolásnál.

Az AFP francia hírügynökség értesülései szerint a kormányon lévő baloldali Sziriza párt tíz tagja, köztük Panajótisz Lafazanisz környezetvédelmi és energiaügyi miniszter, valamint a parlament elnöke is a javasolt reformintézkedések ellen szavazott vagy tartózkodott, heten pedig távol maradtak a voksolástól, például Jánisz Varufakisz volt pénzügyminiszter. Mivel a Független Görögök nevű jobboldali párttal közösen kormányzó Sziriza 149 parlamenti hellyel rendelkezik, a koalíció kisebbik tagja pedig 13-mal, az ellenzéki csoportosulások támogatása elengedhetetlen volt a csomag elfogadásához.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a szavazást követően kijelentette, hogy a kormány “erős felhatalmazást kapott a tárgyalások befejezéséhez, amelyek egy, gazdaságilag életképes és társadalmilag igazságos megállapodás megkötésére irányulnak”. Ciprasz felszólalásában nem tért ki a javaslatcsomag ellen szavazó kormánypárti képviselőkre, mindössze annyit mondott, hogy a nemzetközi hitelezőkkel folytatott egyeztetésekre kell koncentrálni. “Most az a legfontosabb, hogy pozitív kimenetele legyen a tárgyalásoknak. Minden mást majd a maga idejében” – fogalmazott.

A kormányfő a szavazás előtt elismerte, hogy az egyebek mellett nyugdíjcsökkentést és adóemelést tartalmazó javaslatcsomag távol áll pártja korábbi ígéreteitől, azonban – mint mondta – ez az egyetlen esély Görögország számára ahhoz, hogy újabb mentőhitelhez juthasson. A görög kormány az európai partnereknek ígért, hároméves időtartamra szóló intézkedésekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél.

Pénteken már tüntetés is nehezítette a helyzetet. A megmozdulás a hírügynökségek szerint kisebb arányú, mint a múlt vasárnapi népszavazás előtt tartott nagy tüntetések, de arra utal, hogy továbbra is komoly ellenállást váltanak ki a csütörtökön a hitelezőknek bemutatott, megszorításokat tartalmazó gazdasági reformjavaslatok.A tüntetők jelszavakat kiabálnak, s plakátokat mutatnak fel, amelyek szerint “Görögország nem gyarmat”.

Alekszisz Ciprasz miniszterelnök a parlament péntek esti szavazásával politikai támogatást kér az európai partnereknek ígért intézkedésekhez, amelyekért cserébe egy újabb, 53,5 milliárd eurós kölcsönt remél. A Görögország által javasolt reformintézkedések hároméves időtartamra szólnak, és egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését és adóemelést irányoznak elő.

A hét végén dől el Görögország sorsa

Ezzel koránt sincs vége a folyamatnak. Pénteken az Európai Központi Bank (EKB), a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az Európai Bizottság (EB) és az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő Eurócsoport vezetői egyeztettek az egyebek között privatizációt, adóemeléseket és kiadáscsökkentéseket tartalmazó javaslatokról.

Az intézmények vezetőinek egyfelől arról kell véleményt alkotniuk, hogy Görögország szerdán benyújtott hitelkérelme megfelel-e az euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) feltételrendszerének.

A kérelemben – amely nem tartalmazott pontos összeget az igényelt hitelre – Athén három évre szóló finanszírozási megállapodást javasolt az euróövezeti mentőalapnak, cserébe a csütörtökön benyújtott csomagban részletezett mélyreható reformokat hajtana végre.

A tanácskozás másik témája a csütörtök éjjel benyújtott javaslatcsomag kiértékelése, azaz annak eldöntése, hogy az Athén által vállalt “előzetes intézkedések” és hosszabb távú gazdaságszerkezeti reformok elegendőek-e ahhoz, hogy Görögország vissza tudja fizetni tartozását hitelezőinek.

Szombaton az Eurócsoport délután 3 órára összehívott ülése előtt, délelőtt 10 órakor ül össze a pénzügyminiszter-helyetteseket tömörítő munkacsoport, amely megvitatja az EKB, az IMF és az EB pénteki egyeztetésének eredményeit és előkészíti a döntést az Eurócsoport ülésére. Még ezen a délelőtti ülésen egyeztetnek Görögország hétvégét követő átmeneti finanszírozásáról, amely 3,4 milliárd eurót jelent különböző forrásokból.

Az euróövezeti pénzügyminiszterek is áttekintik az EKB, az IMF és az EB ajánlásait, valamint megvitatják a munkacsoport konklúzióit. Az információk és értékelések fényében feltételesen felajánlhatják a hiteltárgyalások megindítását Athénnak, ha az rövid határidőn belül teljesít bizonyos “előzetes intézkedéseket”. Ha az Eurócsoport a tárgyalások elindítása mellett dönt, nem kötelező megtartani az euróövezet, valamint a teljes Európai Unió vasárnapra összehívott csúcsértekezleteit.

A pénzügyminiszterek dönthetnek úgy is, hogy nincsenek meg a feltételei a tárgyalások megkezdésének. Ebben az esetben a görög kormánynak még a hét végén át kellene vinnie a parlamenten a legfontosabb reformígéreteit és adóemelésre tett javaslatait, hogy az euróövezeti tagállamok állam-, illetve kormányfőinek vasárnapra összehívott találkozóján mégis a hiteltárgyalások megindítása mellett döntsenek.

A vasárnap délután 4 órára összehívott euróövezeti csúcs politikai támogatást nyújthat a görög kormányfőnek arra, hogy “eladja” Görögországban a fájdalmas reformintézkedéseket, valamint Angela Merkel német kancellárnak arra, hogy rendkívüli parlamenti ülést hívjon össze a hiteltárgyalások jóváhagyására – uniós források tájékoztatása szerint.

Abban az esetben, ha az euróövezeti vezetők tanácskozásán sem lesz megállapodás, európai uniós csúcsot tartanak az összes tagállam vezetőjének részvételével délután 6 órakor. A találkozón az uniós költségvetést, valamint környező, nem euróövezeti szomszédos országokat – Bulgáriát, Romániát és Horvátországot – érintő döntéseket hozhatnak meg. Ekkor vehetik napirendre a Görögországnak nyújtandó humanitárius segítség kérdését, valamint a görög tőkekorlátozásokkal összefüggő, illetve a lehetséges migrációs és határbiztonsági intézkedéseket.

Hétfőn telekonferenciát tart az EKB kormányzótanácsa, hogy döntsön a görög bankok vészhelyzeti likviditási támogatásának (ELA) folytatásáról. Ha a hét végén döntés születik a tárgyalások újraindításáról, az EKB vélhetően kisebb mértékben megemeli az ELA plafonját, hogy a bankok ne fussanak ki a készpénzből. Az EKB azonban feltehetően azt akarja majd, hogy az athéni kormány tartsa fenn a jelenleg is életben lévő tőkekorlátozásokat, megelőzendő a bankok fizetésképtelenné válását, újranyitásukat pedig feltőkésítésükhöz köti.

Megállapodás hiányában az EKB kormányzótanácsa megtárgyalja az euróövezet stabilitásának megvédését szolgáló vészhelyzeti intézkedéseket. Ezek közé tartozik az például, hogy növelik az euróövezeti országok államkötvényeinek vásárlását a mennyiségi enyhítési program keretében.

Megállapodás esetén a jövő héten összeül a német törvényhozás, hogy megadja a kormánynak a felhatalmazást a hiteltárgyalások megindítására Görögországgal. De több más országban, köztük Észtországban, Ausztriában, Szlovákiában, Finnországban és Hollandiában is parlamenti felhatalmazást kell ehhez kérniük a nemzeti kormányoknak.

Várhatóan Franciaországban is összeül a parlament, bár törvényileg nem lenne köteles politikai jóváhagyást adni.

Washington óvatos optimizmusnak adott hangot a legutóbbi görög javaslat kapcsán

“Ha megnézzük azt a javaslatot, amely csütörtök este az asztalra került, mindenképpen úgy tűnik, hogy ma reggel közelebb vannak a megállapodáshoz a görög kormány és európai hitelezői” – mondta Jack Lew egy pénteki rendezvényen.

Ugyanakkor megjegyezte: a felek már korábban is közel jártak a megállapodáshoz, mégsem tudtak pontot tenni a tárgyalások végére. Azt is hangsúlyozta azonban, hogy mind gazdasági, mind geopolitikai szempontból minden érintett érdeke az, hogy Görörgország az eurózóna tagja maradjon, ami optimizmusra ad okot Washington számára.

Jack Lew a Politico hírportál New York-i rendezvényén nyilatkozva arról is beszélt, hogy ha Athénnak mégis el kell hagynia a valutaövezetet, az szerinte nem lesz jelentős hatással az Egyesült Államok gazdaságára.

Az amerikai pénzügyminiszter aláhúzta, hogy míg Görögországnak “nehéz fiskális intézkedéseket és strukturális reformokat” kell hoznia, addig az európai hitelezőknek be kell látniuk, hogy a görög adósság “jelenlegi formájában fenntarthatatlan”, ezért azt át kell ütemezni.

Hozzátette azonban, hogy szerinte – a Nemzetközi Valutaalap értékelésével szemben, de Németország álláspontjához hasonlóan – nincs szükség az adósság egy újabb részének elengedésére.

Párizsból segítették a reformcsomag összeállítását

“Nem diktálni akartunk a görögöknek, hanem tanácsokat adni ahhoz, hogy olyan reformjavaslatokat tegyenek, amelyek elfogadhatóak a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság számára”

A Le Monde szerint a segítség abból állt, hogy egyes áfa- vagy nyugdíjjavaslatok kapcsán a franciák jelezték, hogy ez nem fog átmenni, másra pedig rábólintottak. A cél az volt, hogy az Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök által benyújtott programot ne utasítsák el ismét a hitelezők.

“Az elnök hozott egy stratégiai döntést: mindenáron megegyezést akar” – emlékeztetettek az elnöki források. A közvetítői szerepen túl, amelynek köszönhetően a megegyezés lehetősége ismét elképzelhetővé vált, Franciaország a színfalak mögött is lép, hogy hiteles és elfogadható javaslatokkal álljanak elő a görögök.

A Le Monde szerint Párizs olyan technikai segítséget nyújt a görög tárgyalóknak, amellyel biztosan tudnak előrelépni Berlinnel és az IMF-fel szemben. Ez pedig nyílt titoknak számít Brüsszelben is, ahol a júniusi tárgyalások kezdete óta az Európai Bizottság megfigyelői többször is azt vették észre, hogy az Athén által a munkaértekezleteken bemutatott dokumentumok több pontban ugyanazok, mint amelyek a párizsi iratokban szerepelnek.

Maga Brüsszel is segítette egy ideig a görög kormányt, de a népszavazás bejelentése és a nem győzelme óta az Európai Bizottság inkább háttérbe vonult, s azóta kizárólag Franciaország hajlandó a görögöknek segíteni. Olyannyira, hogy az európai partnerek már többször is azért viccelődnek Franciaország túlzott szerepvállalásáról, hogy azt mondhassák, hogy a görögök képtelenek egyedül dolgozni – hangsúlyozta a lap.

“Párizs egyszerre résztvevő és bíráló fél” – mondta a lapnak egy brüsszeli forrás, aki beavatkozásnak nevezte a francia fellépést. Párizs szerint viszont természetes, hogy a francia kormány segíti Görögországot, miután nem akarja, hogy kilépjen az euróövezetből – mondta egy francia forrás, aki szerint a görögöknek ez a plusz szakértelem miatt előnyös, a franciáknak pedig azért, mert a központban lehetnek.

Hollande: komolyak és hitelesek az új javaslatok

“A görögök most határozottan megmutatták, hogy az euróövezetben akarnak maradni, mert a program, amit benyújtottak komoly és hiteles. A parlament elé terjesztik, ami erőt, elkötelezettséget és bátorságot mutat” – fogalmazott a francia elnök Párizsban francia újságíróknak.

Hozzátette: “mindent meg kell tenni, hogy megszülessen a megállapodás, egy jó megállapodás, az európai szabályokat és a görögöket is tiszteletben tartó megállapodás. A következő órák fontosak. Még semmi nem dőlt el, de mindent meg kell tenni”.

“A tárgyalásoknak most újra kell kezdődniük, de azzal a szándékkal, hogy megállapodásra jutunk” – hangsúlyozta Hollande.

A madridi látogatáson tartózkodó francia gazdasági miniszter azt mondta, hogy az európaiaknak meg kell fontolniuk a görög adósság átütemezésének kérdését az Athén által vállalt pénzügyi erőfeszítésekre tekintettel.

“A reformok színvonala és jellege megfelel a várakozásoknak. Ebben a kontextusban egyértelmű, hogy a felmerülnek az adósság átütemezésének kérdései” – fogalmazott Emmanuel Macron.

Jóllehet Angela Merkel német kancellár csütörtökön ismét megerősítette, hogy szó sem lehet Görögország euróövezeti adósságának csökkentéséről, Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint az IMF-nek igaza van abban, hogy a görög adósságállomány nem fenntartható leírások nélkül. Ugyanakkor az európai szabályok nem teszik lehetővé az adósság leírását, és kicsi a mozgástér az átütemezést illetően is – figyelmeztetett a miniszter.

Az Athén által csütörtök este nyilvánosságra hozott 13 oldalas dokumentum szerint Görögország az államadósság mérséklése mellett 53,5 milliárd euró új hitelt kérne, hogy 2018 júniusáig törleszteni tudja az adósságait. Ezek fejében többek közt a nyugdíjak csökkentését és bizonyos adók emelésétajánlotta fel az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök vezette kormány.

Az Eurócsoport szombat délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken szavaz az athéni törvényhozás.

A görög kormány előzetesen egyeztetett az Európai Bizottsággal

A görög kormány folyamatosan egyeztetett az Európai Bizottsággal annak a javaslatcsomagnak az összeállításakor, amelyet csütörtök este nyújtott be a hitelezőknek – mondta el Fokasz Nikosz, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Társadalomtudományi karának oktatója pénteken az MTI-nek Görögországból.

A szakértő azt mondta, a görög előterjesztés megbízható alapja lehet a megállapodásnak annál is inkább, mert annak elkészítése során a görög kormányzat folyamatosan kapcsolatban állt Brüsszellel, Pierre Moscovici pénzügyi biztos hivatalával.

Fokasz Nikosz hozzátette, két kisebb bizonytalansági tényező van: az egyik, hogy a hitelezők, különösen Németország hogyan vélekedik a görög javaslatról. A másik, hogy Alekszisz Ciprasz görög kormányfőnek sikerül-e a saját táborával elfogadtatni a görög javaslatot és a majdani megállapodást.

A szakértő rámutatott: a vasárnapi népszavazással – amelyen a résztvevők 61 százaléka elutasította a hitelezők által Görögországtól elvárt intézkedéseket -Ciprasz nagyon megerősítette belpolitikai pozícióját. Olyannyira, hogy ha esetleg nem sikerülne meggyőznie saját pártjának, a Szirizának a keményvonalasait és a koalíciós partner Független Görögök pártot, akkor akár az ellenzéki padsorokból is képes lehet összeszedni a parlamenti többséghez hiányzó szavazatokat.

Az MTI-nek arra a felvetésére, hogy ha Németország ilyen mereven elzárkózik a görög államadósság egy részének elengedésétől, akkor legfeljebb átütemezésről lehet szó, ezzel pedig tovább halasztódik a görög helyzet megoldása, Fokasz Nikosz azt felelte: a görög kormánynak az a fontos, hogy legyen egy erős nyilatkozat a hitelezők részéről, olyan, amilyet 2012 novemberében tettek. Ebben kijelentették, hogy hajlandók megvizsgálni a görög államadósság fenntarthatóságát, ha többlettel zár a görög költségvetés. A szakértő emlékeztetett, 2021-ig moratórium van a külföldi intézményektől kapott mentőhitel visszafizetésére, amikor ez lejár, Görögországnak nagy tételekben kellene majd törlesztenie. Az egyetemi oktató rámutatott: amíg nincs ilyen nyilatkozat a hitelezők részéről, addig a görög állam nem tud visszatérni kötvénykibocsátással a piacokra, hogy megújítsa adósságát, mert nem fogják lejegyezni a hosszabb futamidejű állampapírjait, amelyek belenyúlnak a 2021 utáni időszakba, amikor hirtelen megnő a törlesztési kötelezettség.

Londoni elemzők: csökkent a Grexit esélye

Londoni pénzügyi elemzők szerint a görög kormány új reformjavaslatai nyomán jelentősen csökkent annak az esélye, hogy Görögországnak távoznia kell az euróövezetből.

Az Eurasia Group globális gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni szakértői pénteki helyzetértékelésükben “rendkívül kedvezőnek” nevezték a görög adósságválság legutóbbi fejleményeit, elsősorban azt, hogy a görög kormány határidőre eljuttatta reformjavaslatait Brüsszelbe.

A ház szerint mindig is egy hitelesnek elfogadott javaslatcsomag összeállítása és benyújtása volt a görög kormány előtt álló legnagyobb kihívás.

Az Eurasia szakértői közölték: a legutóbbi egy nap fejleményei nyomán az eddigi 55 százalék helyett most már 70 százalékos esélyt adnak arra, hogy elkerülhető lesz a Grexit, vagyis Görögország kényszerű távozása az euróövezetből.

Berlin egyelőre nem értékeli az új görög javaslatokat

Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.

Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról – mondta Seibert.

A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti – tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél “messze túlmutató” reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése – a tartozás valamekkora részének elengedése – pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, “minőségi” változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.

Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság “névértékének számottevő csökkentése” nem kerülhet napirendre.

A szóvivő jelezte, hogy a német kormány szakértői is tanulmányozzák az új görög javaslatokat. Megjegyezte, hogy a június végén napirenden volt görög javaslatok “újracsomagolása” nem megfelelő, azok helyett “átfogó és mélyreható” átalakításokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a görög gazdaságban meginduljon a kilábalás a válságból. Martin Jäger az athéni parlament péntek estére tervezett ülésére utalva hozzátette, hogy “jó lenne, ha megtörténnének az első lépések a törvényalkotás felé”.

A német kormánypártok eltérően ítélték meg az görög kormány új terveit, amelyek szerint az államadósság mérséklése és további 53,5 milliárd euró hitel révén lehet kezelni a válságot, és Athén a támogatásért cserébe egyebek között adóemeléseket és nyugdíjcsökkentést hajt végre.

Az Angela Merkel vezette konzervatívok bizalmatlanságuknak adtak hangot. Az új javaslatok éppen olyan intézkedéseket irányoznak elő, amelyeket a görögök népszavazáson elutasítottak, vagyis a radikális baloldali Sziriza kormánya “megtéveszti a görög népet, vagy már megint megtéveszt minket”, euróövezeti partnereket- mondta Hans-Peter Freidrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője, hozzátéve, hogy Görögországnak a kudarcos válságkezelés folytatása helyett “új kezdetre van szüksége egy saját valutával és valamennyi uniós szomszéd és partner jóindulatú támogatásával”.

A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről viszont üdvözölték az új athéni terveket. Ezek azt mutatják, hogy “Görögország készen áll komoly erőfeszítésekre” – mondta Carsten Schneider, az SPD-frakció államháztartási ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. Az euróövezeti tagország válsága azonban az utóbbi hónapokban tovább mélyült, felvetve az államcsőd és euróövezeti tagság elvesztésének veszélyét.

Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kitettsége Görögország felé 87 milliárd eurót tesz ki a mentőcsomagokhoz kapcsolódó hitelek, garanciák és egyéb kötelezettségvállalások – például az EKB által felvásárolt görög állampapírok révén Németországra jutó kötelezettségek – következtében, vagyis a német adófizetők a legrosszabb esetben csaknem 90 milliárd eurót veszítenének, ha bekövetkezik a görög államcsőd.

Forrás: Napi Gazdaság

This entry was posted on 2015. július 11. szombat at 10:16 and is filed under Európai Unió, Gazdaság, Külföld. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.