Hirado.hu
A legendás, szigetszentmiklósi Csepel Autógyár területén létrehozott muzeális intézményben gépjárműveket, alkatrészeket, fényképeket és dokumentumokat láthat a közönség. A hirado.hu stábja a helyszínen járt.
A Csepel Autó Gyártmánymúzeumot, a terület mai tulajdonosa és üzemeltetője az ÁTI-Sziget Kft. hozta létre. A cég vezetője, Fejős Mihály 2009-ben határozta el, hogy egy rendhagyó múzeummal kíván tisztelegni a letűnt gyáróriás előtt.
Szigetszentmiklós és Szigethalom határában már az 1920-as évek végétől működött üzem, de akkor még repülőgépeket és alkatrészeket gyártottak, majd a második világháború alatt elsődlegesen katonai repülőket.
1944 áprilisában öt hullámban bombázták a gyár területét, szinte földig rombolták és teljesen leállt a termelés. Az üzem sorsa egy ideig bizonytalan volt, végül 1950-ben indult újra, akkor már gépjárműgyártással, és a nevét is ekkor kapta.
A Csepel Autógyár, amely semmilyen kapcsolatban nem állt a Csepel Vas- és Fémművekkel, közel 30 éven át készített teherautókat, s egészen az 1990-es évekig fennmaradt, mint alkatrész-beszállító.
A napokban megnyitott Gyártmánymúzeumhoz egy 700 négyzetméteres hangárt újítottak fel, ahol megtekinthető az a hat teherautó is, amely az itt készült járművek teljes spektrumáról áttekintést ad az 1950-es évektől az 1980-as évek végéig.
Az üzem fénykorában, a 70-es évek elején csaknem 10 ezer embernek adott munkát, a hirado.hu stábjának Békés Gyuri bácsi tartott rögtönzött tárlatvezetést, aki több mint negyven évig volt a Csepel Autó munkatársa.
A videó megtekinthető ide kattintva!
Forrás: Hirado.hu
A ’20-as években még tikkadt kecskenyájak legelésztek a szigethalmi halmokon és repülőgépgyártásról szó sem esett!
Marhaságok írása helyett el kellene olvasni legalább a Csepel Autógyár történetét és nem keverni a csepeli Weiss Manfréd gyárával!
Esetleg harminc-negyven évet lerántani benne! 😛 😀
.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Csepel_Aut%C3%B3gy%C3%A1r
A PG is bele van ebbe keverve, nameg az az alkatrészbeszállítás nem volt több az Ikarus alvázgyártásnál.
fghfjhgkjhk!
“az alkatrészbeszállítás nem volt több az Ikarus alvázgyártásnál.”
Valamit félreértettél!
Azok az alvázak annyira járóképesek voltak, hogy saját lábon vitték őket Fehérvárra vagy Mátyásföldre, ahol a bodegát tették rájuk!
És átlag 12-13 ezer darabot évente! 😀
Én a honvédségnél 1970-ben a 344-es csepellel közlekedtem és egy nagyon jó konstrukció
volt. Még ma is lehet itt-ott látni egy-egy darabot közlekedni. Nagyon kár , hogy megszünt
a gyártása. De a benzinfaló Zilekett kellett használnunk.
A magyar gépjármű gyártásának tönkre tevésének a kezdete volt. ( 1970 )
Tönkretették az 1938M Botondot is, amiből a Királyi Honvédség részére több ezer darabot gyártottak és 1948-ig a Magyar Néphadsereg is használta. A Botond gyártását leállították, helyére lépett a Steyer – Csepel. Ez sem kellet az et-aknak, mert volt Zil. Ugyanez volt a vasúti szerelvények sorsa is.
Tessék gondolkodni ! A magyar ipar kivéreztetése folyamatos volt.