Csepel.info

Origo

Nemes Jeles László Saul fia című filmje kapta a zsűri nagydíját a cannes-i filmfesztivál záró ceremóniáján vasárnap este. Ez az első magyar film, amely elnyerte a világ legrangosabb filmfesztiváljának második legfontosabb díját, és ez a legjelentősebb elismerés, amit magyar film bezsebelt az elmúlt három évtizedben. Az Arany Pálma-díjat Jacques Audiard Dheepan című filmje kapta, a legjobb színész Vincent Lindon lett, a színésznők mezőnyében Rooney Mara és Emmanuelle Bercot alakítását megosztott díjjal ismerték el.

“Inkább azt szeretném, ha nem nyernék semmit” – mondta Nemes Jeles László egy héttel ezelőtt az Origónak adott interjújában. A Coen testvérek vezette zsűri azonban figyelmen kívül hagyta a 38 éves magyar rendező óhaját, és a cannes-i filmfesztivál vasárnap esti ünnepélyes záróceremóniáján a Saul fiá-nak adta a zsűri nagydíját.

Ezzel a Saul fia lett az első magyar film, amelyik megkapta a cannes-i filmfesztivál második legfontosabb díját – 1984-ben Mészáros Márta a Napló gyermekeimnek című alkotásáért a Grand Prix Spécial du Jury-t (A zsűri speciális nagydíja) nyerte el, ami kevésbé rangos elismerés volt, mint az 1995-ben alapított zsűri nagydíja.A Saul fia díja óriási eredmény, a legjelentősebb elismerés, amit magyar film bezsebelt az elmúlt három évtizedben.

Noha Nemes Jeles László az interjúnkban azt is mondta, hogy a legfélelmetesebb gondolat számára, hogy ki kell mennie a színpadra, a fiatal rendező meglepően összeszedett volt a ceremónián. Miután átvette Mads Mikkelsen dán színésztől (Ádám almái, Casino Royale) az elismerést, először röviden angolul köszönte meg a zsűrinek a díjat, majd hosszan franciául a stábtagok munkáját.

Megrázó érzés a semmiből a filmes világ közepébe belekerülni,de az volt a legfontosabb, hogy beszéljenek erről a filmről. Teljesítettük ezt a feladatot” – mondta Nemes Jeles az MTI riporterének a díjkiosztó után Cannes-ban. “Nagyon komoly dolog, hogy a zsűrinek is ennyire tetszett a film azok után, hogy a fesztiválon sokat volt róla szó, és hogy el tudtuk adni mindenhol a világban. Ráadásul a Sonynak (az amerikai forgalmazónak) nagyon nagy tervei vannak vele.”

A ceremónia után a zsűri tagjai sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a díjak odaítélésével kapcsolatban faggathatták őket az újságírók. A Saul fiá-ról egyszer eset szó, amikor egy riporter azt kérdezte meg, hogy érezték-e úgy a zsűritagok bizonyos filmeknél, hogy nem volt elég egyszer látni őket. A 26 éves briliáns kanadai filmrendező, Xavier Dolan (Mommy,Képzelt szerelmek) válaszában így fogalmazott:Amikor kijöttünk a Saul fia vetítéséről, magunkba szálltunk, és nagyon sokáig meg sem tudtunk szólalni.Még a fesztivál elején láttuk a filmet, de sosem felejtettük el, rengeteget töprengtünk rajta és beszélgettünk róla. Az a típusú film, aminek a hatása lassan ülepszik le az emberben.”

Megreszkírozták, bejött

Nem volt törvényszerű, hogy ilyen szerencsésen alakuljon aSaul fia sorsa. A filmet az év elején beválogatták a berlini filmfesztivál Panorama szekciójába, ami több mint tisztességes platform egy magyar film bemutatkozására, ott volt a világpremierje például Tarr Béla Werckmeister harmóniák és Hajdu Szabolcs Bibliothèque Pascal című alkotásának is. A Saul fia producerei azonban úgy érezték, még ennél is több van a filmben, és hosszas vacillálás után visszamondták a berlini meghívást.Hatalmasat kockáztattak, és maximálisan bejött nekik.

A kritikusok magasztalták

A nemzetközi sajtót megdöbbentette Nemes Jeles alkotásának újszerűsége, formai tökéletessége és kíméletlen intenzitása: “ASaul fiá-t rettenetes élmény nézni, de ahhoz minden pillanatában túl izgalmas, hogy levegyük róla a tekintetünket” – írta az Indiewire.

A Guardian vezető kritikusa, Peter Bradshaw a legmagasabb osztályzatot adta Nemes Jeles László alkotásának, “kiemelkedő film”-nek nevezte, amely “első filmként még inkább figyelemre méltó”. A Variety szerint ennyire “zord és makacsul végigvitt” ábrázolásmódra még nem volt példa a holokauszttal foglalkozó filmek történetében.

A Saul fiá-ban alkalmazott, a The Playlist és mások szerint Az ember gyermeké-hez hasonlító ábrázolásmódot elemeire bontva is dicsérték. Méltatták Erdély Mátyás képeit, a hangeffekteket és Röhrig Géza játékát. A Hollywood Reporter a film egyik fő erősségének tartja a fényképezést, a Sight&Sound főszerkesztője a Saul fia hangsávját az egyik “legrémisztőbb rádiójáték”-nak nevezi, amit valaha hallott, a Screen Daily pedig Röhrig Gézáról írta, hogy “hipnotikus erejű” az alakítása.

Az angolszász kritika egyöntetűen nagy lelkesedéssel dicsérte a filmet, a francia sajtóban találtunk eltérő véleményt. Például a Liberation újságírója szerint a meglepetés elmúltával a film “kínos giccsnek” tűnik majd.

Sok nagyon jó film, kevés remekmű

Az idei cannes-i hivatalos program egyértelműen gyengébb volt, mint a tavalyi vagy a tavalyelőtti. Nem láttunk olyan megkerülhetetlen remekműveket, mint az Adèle élete, aLeviatán, a Lavina vagy A nagy szépség, viszontvolt sok erős film, amivel kapcsolatban egész évben ki fog tartani a lelkesedés.A leggyakrabban azt a panaszt lehetett hallani, hogy “az előző filmje jobb volt”, és ez tényleg igaz volt Audiardra, Sorrentinóra, Joachim Trierre vagy Kore-edára, de ettől még érdemes annak is örülni, hogy egyes rendezők zsinórban képesek szállítani a minőséget a Riviérára.

Sokan rámutattak arra is, hogy a versenyen kívül bemutatott Mad Max – A harag útja és az Agymanók jobb film volt, mint szinte bármi a versenyprogramban, ami jelzi, hogy áll jelenleg a Hollywood–nemzetközi filmvilág, illetve a kommerszfilm–művészfilm közti meccs, de messzemenő következtetéseket azért sem érdemes levonni, mert egy rakás hollywoodi tömegterméknek semmi keresnivalója sem lenne Cannes-ban, míg ez a két leendő blockbuster alapvetően szerzői filmnek is felfogható. Bejött viszont a versenyprogram fiatalítása; a negyven körüli első, második, harmadik filmjüknél tartó alkotók simán leiskolázták például a korábbi Arany Pálma-nyertes Gus Van Santot vagy Nanni Morettit.

A 68. cannes-i filmfesztivál összes díjazottja

Forrás és további részletek a bemutatott filmekről: Origo

This entry was posted on 2015. május 25. hétfő at 10:20 and is filed under Külföld, Kultúra. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.