Csepel.info

Csepel újság, Csepel.info

Tragédia és hatalomvágy címmel jelent meg a közelmúltban Tóth Mihály polgármester, az MSZP csepeli elnökének vádirata. Az MSZP-s politikus annak ellenére vádolta kegyeletsértéssel a Fidesz-KDNP frakcióját, hogy a kegyetlen csepeli kettős gyilkosság után az ellenzéki részvétközleményeket saját emberei cenzúrázták.

A Csepel.infón most egymás alatt olvashatják Tóth Mihály polgármester, MSZP-elnök és Németh Szilárd, a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének Csepel újságban megjelent véleményét.

TRAGÉDIA ÉS HATALOMVÁGY

Brutálisan meggyilkoltak két embert Csepelen január 7-én. Két embert, akiket családjuk, barátaik, ismerőseik gyászolnak azóta is. Két embert, akiknek a munkájuk volt a mindenük: évek, évtizedek óta mindig másokért dolgoztak. Két embert, akik szerettek, gyerekeket, unokákat neveltek, zenéltek, verseket írtak, barátságot ápoltak – éltek. Két embert, akiket ezrek ismertek, tiszteltek, szerettek Csepelen. A két ember közül az egyik párton kívüliként volt frakcióvezető-helyettes az MSZP Csepeli Szervezetének önkormányzati frakciójában. A gyilkosság után letartóztatottak egyike szocialista párttag volt.

A felzaklató, korrekt híradással egy időben megkezdődött a két ember tragikus sorsával, családjaik gyászával, és a rendőrségi nyomozás tényeivel mit sem törődő „tényfeltárás”. Hazugságok, csúsztatások, sejtetések, vádaskodások, féligazságok láttak napvilágot.

A tragédia után néhány órával az egyik internetes hírportál „politikai indíttatású leszámolásról” írt. Másnap az egyik weblapon a frakcióvezető-helyettes már „szocialista iskolaigazgatóként” lett „kivégezve”. És a papír, a képernyő mindent elbírt. Néhány idézet a politikai haszonlesőktől: „..a szocialisták már Csepelen is ölik egymást”; „..ha a szocialista vezetésű önkormányzat nem privatizálta volna az iskolát, akkor ez a tragédia nem következhetett volna be”; „.. az alapítvány körül bűzlő pénzügyek maffiára utalnak”; „..szocialista érdekszövetség hálózza be Csepelt”; „az említett szereplők…alapítványokon keresztül mozgatják vagyonukat.”; az elhunytak „több piszkos pénz mozgására is ráláthattak.” Hosszasan lehetne még sorolni a hazugságokat, de minek, hiszen a hetek óta tartó sulykolás miatt a csepeliek jól ismerik valamennyit, és megvan a véleményük róla. A politikai kufároknak azonban a két iskolavezető tragédiája nem volt elég, társították egy köztiszteletben álló csepeli sportvezető január 13-i tragikus halálával. „A hivatalos megállapítás szerint öngyilkos lett,” „..nem hiszem, hogy öngyilkos lett….” írták sokat sejtetően újabb sebekben vájkálva.

A tragédiát követő jogos felháborodás során az összes csepeli párt felelős vezetője ‑ az áldozatok iránti együttérzés és a családok gyászának tiszteletben tartása miatt ‑ tartózkodott a politikai megnyilvánulásoktól. A mérce az emberség és a tisztesség volt. Ezért nem célunk megnevezni azokat a napilapokat, hírportálokat, TV csatornákat sem, amelyek teret adtak a hazugságoknak, rágalmaknak. Nem célunk megnevezni a Fidesz-MPP XXI. kerületi frakcióvezetőjét sem, aki ‑ egyetlen csepeli kivételként ‑ a tényfeltárásnak álcázott rágalmaival házalt. Volt, ahol fogadták, de Csepelen csak nagyon kevés követőre talált. Nem célunk rágalmakra rágalmakkal válaszolni.

Célunk viszont azoknak a nemtelen támadásoknak a visszautasítása, amelyek ‑ a két ember tragikus halálát követően ‑ meggyilkolt társainkat, barátainkat, pártunkat érték. Célunk, hogy felhívjuk a politikai haszonlesők figyelmét: – eddig és ne tovább! Elég volt! Emberi tragédiákon átgázolni, besározni mindenkit, aki az áhított hatalom megszerzésének útjában áll, vagy csak másként gondolkodik, közhangulatot rombolni, mindenáron lejáratni minden szintű szocialista vezetést, bár visszataszító, de lehetséges. A néhány csepeli politikai haszonlesőhöz hasonlóan, miként naponta látjuk, országszerte sokan vállalkoznak is rá. Mi azonban azt mondjuk: ez az út, a rajta menetelők politikai hitvallása, emberi, erkölcsi felfogása számunkra elfogadhatatlan. Meggyőződésünk: emberi tragédiák politikai felhasználásán keresztül nem vezet és nem is vezethet út a jövőbe. Tudjuk, hogy a csepeli emberek döntő többsége elutasítja az ilyen „politizálást”. Elutasítja azokat a politikusokat, akik szerint „ez a politika”. Elutasítja azokat a pártvezetőket, akik szerint a hatalomért folytatott harcban minden megengedett.

Az MSZP Csepeli Szervezete a jövőben is a csepeliek boldogulását, biztonságát, a kerület fejlődéséhez való hozzájárulást tartja legfontosabb feladatának. A csepeli szocialisták a nehezebb politikai, társadalmi és gazdasági körülmények között is mindent megtesznek a munkahelyek megőrzéséért, a közbiztonság erősítéséért, Csepel fejlődéséért. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az önkormányzat lehetőségeihez mérten segítse a kettős gyilkosság miatt nehéz helyzetbe került Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskolát, az ott tanuló több mint 600 diákot tanulmányaik folytatásában. Az MSZP Csepeli Szervezetének Elnöksége megköszöni azt a rengeteg részvétnyilvánítást, amelyet Csepelről, Budapestről és az ország sok-sok településéről kapott a tragédia után Takács József, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetője, az önkormányzat szocialista frakcióvezető-helyettese, valamint Papp László, az iskola igazgatóhelyettese tragikus halála miatt.

A részvét számtalan megnyilvánulása, az együttérzésnek ez a hatalmas ereje arra kötelez bennünket, hogy Takács József és Papp László emlékét megőrizzük és megvédjük.

Tóth Mihály
elnök
MSZP csepeli szervezete

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Polgármester úr!

Ön az MSZP csepeli szervezetének nevében „Tragédia és hatalomvágy” címmel fizetett politikai hirdetést jelentetett meg a Csepel újságban. Kérem, engedje meg, hogy válaszolhassak Önnek, mint pártelnöknek és Csepel első emberének, kerületünk polgármesterének.

„Megdöbbenve értesültünk arról, hogy Takács Józsefet, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjét, MSZP-s képviselőtársunkat és Papp Lászlót, az iskola igazgató-helyettesét 2009. január 7-én munkahelyükön meggyilkolták. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség valamint a Fidesz-KDNP csepeli frakciója nevében őszinte együttérzésünket és mély részvétünket fejezzük ki az áldozatok családtagjainak, munkatársainak és az MSZP frakciónak.”

Ez állt abban a közleményünkben, amit a brutális kettős gyilkosság után adtunk ki. Részvétnyilvánításunk a kerület hivatalos honlapján úgy jelent meg, hogy Polgár György, az Ön politikai főtanácsadója kihúzta a közleményt aláírók közül Ábel Attilát, a Fidesz elnökét. Személyes sérelemből törölte a nevét, mert nem tetszik neki, hogy bírálta a helyi sajtó cenzúráját. Részvétközleményünk vesszőfutása ezek után is folytatódott: a Csepel újságban csak két héttel később jelenhetett meg, miután többen szóvá tették: miért csak az MSZP szólalhatott meg a lapban? Ezek után Ön, Polgármester úr milyen erkölcsi alapon kérdőjelezi meg részvétünk őszinteségét, megrendültségünket? Milyen erkölcsi alapon vádol bennünket, engem kegyeletsértéssel?

Január 7-én, a gyilkosság napján Borbély Lénárd képviselőtársammal szinte egy időben érkeztünk Önnel a tetthelyre. Öntől tudtam meg, hogy Takács József képviselőtársunk az egyik áldozat, és nevelőapja mondta el, hogy fia, Papp László a másik. Olyan volt ez számomra, mintha ólmos bottal vertek volna fejbe, hiszen mindkettőjüket ismertem, mindkettőjük pedagógus kolléga volt. „Mi a fészkes fene van itt, már tanárokat ölnek saját iskolájukban?”- kérdeztem hirtelen felindulásomban. „Döbbenetes!”- felelte Ön, majd elköszönt tőlünk, és hazament.

Frakciótársammal még ott maradtunk, és megdöbbenve tapasztaltuk, hogy az egyik áldozat családtagjai milyen pontos képet festettek a vélt gyilkosokról és az indítékokról. A felbujtással vádolt D. Gáborról is, aki annak ellenére volt az Ön által is támogatott egyik ifjú csepeli „reménység”, hogy sokan felhívták az Ön figyelmét kiválasztottjuk személyes hibáira. Például éppen a hatalomvágyra, amely sokak szerint a gyilkosság egyik pszichés kiváltó oka lehetett, és amelyet Ön, azóta is csak a politikai ellenfeleiben vél felfedezni. Polgármester úr, azon az estén miért nem maradt tovább, miért sietett el?

Én mindkét áldozatot ismertem és tiszteltem. Takács József képviselőtársamban az fogott meg, hogy nem ellenségnek, hanem különböző nézetű és véleményű politikai ellenfélnek tekintettük egymást. Jól emlékszem, hogy a galvániszap ügyről például – négyszemközt – ugyanazt gondoltuk. Érdekes, hogy Ő, mint a Csepel Művek Ipari Park Kht. vezetője, már 2003. december 8-án kérte az önkormányzattól a szabálytalanul tárolt veszélyes hulladékok ellenőrzését. Ön Polgármester úr ezt mégis elhallgatta a nyilvánosság előtt, sőt büntető feljelentést sem tett az ügyben. Vajon miért?
Papp Lászlót 1990-ben ismertem meg. Akkor még kamasz volt, két szomszédos lépcsőházban laktunk a Nyírfa utcai lakótelepen. Ő látott engem egy televíziós kvízműsorban, s egy alakalommal megkérdezte tőlem, hogy kitaláltam volna-e, ki az a Ritchie Blackmore? Mondtam Neki, hogy a Deep Purple és Rainbow gitárosa. Ezek után elbeszélgettünk arról, hogy melyikünk milyen rockzenét hallgat. Ha egyedül volt otthon, akkor mi, szomszédok is ízelítőt kaphattunk az általa kedvelt muzsikákból. Nagyon jó zenei ízlése volt!

Isten vegye maga mellé mindkettőjüket, s hozzon megkönnyebbülést a gyászoló családoknak! Sokunk meggyőződése, hogy mindketten e Földön élhetnének még ma is, ha időben kiderülhetett volna a gyilkosság vélhető indítéka, az iskolai csalássorozat. Sokan várjuk a választ arra, hogyha Ön és alpolgármestere, Orosz Ferenc már korábban értesültek az iskolában elkövetett csalás, sikkasztás bűntettéről, akkor azt miért nem hozták nyilvánosságra? Miért nem tettek büntetőfeljelentést?

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Polgármester úr!

Ön internetes fórum-hozzászólásokat idézett, mint kegyeletsértő megnyilvánulásokat, és mintha azok a csepeli Fidesz álláspontját tükröznék. Kérem, kérdezze meg egy fiatalabb politikustársától, mi is az internetes fórum, és valóban csak a pártok véleményét tartalmazza-e?

De ha már netezik, igazán idézhette volna a csepeli MSZP hivatalos honlapját, amely a Nemzetközi Holokauszt Nap előestéjén Borbély Lénárdot és engem lenácizott. Vagy, a Csevak Zrt.-ben dolgozó egyik párttársát, aki azt írta rólunk: „De ha kijönnek a temetésre, remélem, leköpik őket!”

Kerületünkben még nagyon sok olyan megoldatlan probléma van, ami a csepeli családok egészségét, életkörülményeit, biztonságát negatívan befolyásolja. Sokan úgy véljük, hogy a polgármesteri hivatás nem internetezgető pártpolitikust, hanem az emberek hétköznapi gondjai iránt fogékony, együttműködésre képes, cselekvő embert kíván.

Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Polgármester úr!

Sajnálom, hogy Ön a jelenlegi helyzetben is csak azt nézi, milyen pártpolitikai választ adhat egy emberi tragédiára. Nem tudom, hogy a csepeli MSZP vezetősége egyet ért-e az Ön által leírtakkal, a hatalmi arrogancia ilyen megnyilvánulásával. Ez a pártja belső ügye, ezzel nem foglalkozom. De alaptalan rágalmait, csúsztatásait a demokratikus közélet védelme érdekében a leghatározottabban visszautasítom!

Az Ön demokratikusan megválasztott funkciói iránti tisztelettel:

Németh Szilárd
a Fidesz-KDNP csepeli frakcióvezetője

This entry was posted on 2009. február 23. hétfő at 07:25 and is filed under Csepel, Krimi, Pártok. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.