Index
Európában elsőként Magyarországon dobtak piacra fagyasztott élelmiszert. A Mirelite hamarosan a szocialista háziasszony legjobb barátja lett. Idén 75 éves a Mirelite, ez alkalomból nyílt kiállítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban.
Európában elsőként Magyarországon dobtak piacra fagyasztott élelmiszert, 1943-ban. A második világháború közepén ugyanis a magyar iparban még volt annyi lendület, hogy a Pozsony melletti Diószegen, a Georgia Mezőgazdasági Ipari Rt-ben létrehoztak egy gyorsfagyasztó üzemet. A termékeket Frigelite márkanévvel hozták forgalomba, rögtön hatalmas sikerrel. Mivel Diószeg a háború után elkerült Magyarországról, az üzemet Csepelen létesítették újra, immár a mindenki által ismert Mirelite névvel. Az új márkanév első három betűje a Mezőgazdasági Ipar Rt. rövidítését jelentette, az elite kifejezés pedig a termék jó minőségére utalt. A márkanév aztán a köznyelvbe is átvándorolt és ma már mindent fagyasztott terméket mirelitnek hívunk.
Az ötvenes évekre, amikor már szinte minden háztatásba eljutott a hűtő és a fagyasztó, a Mirelite-termékeknek akkora sikere lett, hogy nem győzték kielégíteni az igényeket. A Mirelite védjegyét, az eszkimógyereket (korrektebben fogalmazva inuit), minden magyar megismerte, a márkára teljes marketing épült fel, – ennek a történetéből nyílt most kiállítás a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipar Múzeumban, „Hideget meleg szívvel! – 70 éves a MIRELITE” címmel.
A Mirelite annyira szerves része lett a szocialista étkezési kultúrának, hogy folyamatosan nyitni kellett az új gyárakat. 1950-es években a Csepeli hűtőház mellett Szegeden, Kecskeméten, Debrecenben, Győrben és Kaposváron működtek hűtőházak. A miskolci gyárat pedig 1960-ban nyitották meg, a várostól 5 km-re, vasúti összeköttetéssel. Minden gyárnak megvolt a saját specialitása, a fagyasztott földieper és a gyorsfagyasztott gombóc üzemi gyártását például Békéscsabán fejlesztették ki. A legtöbb fagyasztott magyar gyümölcs és zöldség nem az az itthoniaknak készült, hanem már a szocialista időkben is nyugati exportra, – a ma is virágzó Mirelite cég termékei nagy részét ma is Európán kívülre exportálja.
Mirelite kávé
A Mirelite cég nem csak a ételek fagyasztásán kísérletezett, de ők dobták itthon piacra az első instant kávéport is, a Liót. A Lio kávépor hatalmas szenzációt keltett a szocialista piacon, nevét a gyártási eljárásról, vagyis a liofilizálásról kapta. A kávé csersavtartalmát mélyfagyasztással kicsapták, majd megőrölték.
A tárlat
A kiállítás három részből áll, a mai is működő cég története és elért sikerei mellett természetesen a látogatók számára legérdekesebb a Mirelite cég marketingje, amit rettentő tudatosan építettek fel. Mirelites szalvétától kezdve, falinaptáron át, kötényig minden volt, de még pálinkás pohár is. Ezekből a tárgyakból nagyon sok megmaradt, amikor a múzeum gyűjtést szervezett, a weboldalon sokan küldtek be tárgyakat. Az ez alapján kibontakozó kép szerint a Mirelites tárgyaknak egész rajongótábora van Magyarországon. Olyannyira, hogy sokan az eredeti csomagolásokat is őrizgetik, így látható a kiállításon például gyermekkorunk bélszínrolója, mélyfagyasztott palacsintatésztája, amikből a szocialista a háziasszony gyors vacsorát tudott alkotni. A cég minden fronton biztatta a kor asszonyát, hogy fagyasztott termékből főzzön, ma is fellelhető még a Vendégvárás Mireliteből című plakát.
A kiállítás persze jó reklám a ma is működő cégnek, de nem csalódik a látogatók azon fele sem, amelyik fogékony a szocialista retróra. Ettől függetlenül ki lehetett volna ebből többet is hozni, a cégtörténet és a cég ajnározása meglehetősen fölösleges és sok, valószínűleg nem sok mindenkit érdekelnek a Mirelite kupái és oklevelei, amiket szintén kiállítottak. És úgyszintén csak kevesek fogékonyak a hűtőipari fejlesztésekre.
A kiállítás szerves kísérője a folyosón látható, Visszapillantás a hetvenes évek reklámvilágára című tárlat, mely az eszkimó figurát kitaláló, a szocialista mesekönyveket stílusával erősen meghatározó Solymosi Xénia grafikáit mutatja be. Solymosinak szinte minden gyerekújságban, vagy éppen társasjátékon ott voltak a rajzai, de hozzá köthetők például az IBUSZ-plakátok is. Sőt, ma, 87 évesen is rajzol még a Dörmögő Dömötörbe. A negyvenes évek mirelites eszkimója még egy gonosz szőrmók volt, hőmérővel a kezében. A hetvenes években kérte fel a cég Solymosi Xéniát, hogy dolgozza át a figurát, ekkor jött létre a ma is használt eszkimógyerek, aki tálcán tartja a napot. A grafikus életművének jelentős darabjait idén a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak ajándékozta, így ez a tárlat valóban egyedülálló.
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Korona tér 1. A kiállítás megtekinthető május 10-ig
Tovább is van
Három év után nyílt új állandó kiállítása a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumnak, Vendéget látni, vendégnek lenni címmel, így ha felkeressük a Mirelite kiállítást, ezt is érdemes megnézni. A kiállítás remekül végigvezet a magyar vendéglátás elmúlt évszázadain, külön területekre lebontva. A kiállításban főleg a korabeli bútorokkal és berendezési tárgyakkal felszerelt enteriőrök az érdekesek, de az alaposabb szemlélő bőven ráakad olyan tárgyakra, amit soha nem látott még előtte. Mint például a tekerős fagylaltkészítőgép, meg a szaloncukorpapír rojtozó, az önkiszolgáló tojásfőző és a sörmelegítő. Régen ugyanis nem tudták megfelelő hőmérsékletűre hűteni a sört, ezért a vendég kapott a söre mellé egy kis melegítőkészüléket, hogy saját ízlése szerint melegítse a sörét. Ugyanez volt az asztalra kitett tojásfőzővel is, nyilván nem a pincér fog bajlódni a lágy tojással, mindenki mérje magának az időt. A legcsodálatosabb dolog amire az ember ebben a múzeumban rájön, hogy mindenre létezett külön eszköz. És mindenhez találunk egy érdekes történetet is.
Fotó: Index
Forrás: Index
Csak halkan jegyezném meg: Kis hazánkban az ötvenes évtized végén nem hogy a fagyasztó de még az elektromos hűtő szekrény is ritkaság volt a háztartásokban! Amúgy a megvásárolt Mirelit terméket a háztartások azonnali felhasználás céljából vásárolták. Ezt tapasztalatból tudom és ezért mertem leírni.