Forrás: Csepel.info, Szolnok-Jászkun Online, Hírextra, Hír TV
Abban a pillanatban, ahogy megjelentek az első beszámolók a csepeli galvániszap Szolnokra és Dunaújvárosba viteléről, az érintett városok vezetői is tudomást szereztek arról, hogy hozzájuk viszik a veszélyes hulladékot. Úgy tűnik tehát, korántsem ért véget az iszapbirkózás, ugyanis az elszállító cég, és/vagy az illetékesek megfeledkeztek egy ma már fontos dologról, a tájékoztatásról. És ha már a tájékoztatásnál tartunk: megtekinthető a Csepp TV helyszíni felvétele a televízió honlapján. Így felvételről izgulhatjuk végig, ahogy Gergely István képviselő és Tóth Mihály polgármester a képviselő bekiabálásával bekapcsolódik Fodor Gábor, Németh Szilárd és Illés Zoltán sajtótájékoztatójába.
Rettegés Szolnokon: mi lesz a galvániszap sorsa?
Felháborító. Így reagál jónéhány olvasónk a hír hallatán, miszerint Szolnokon kezelik a csepeli galvániszapot. Nem értik, miért hozzák ide, ha végül Dunaújvároban tárolják majd?
— Miért engedik ezt? A szolnoki emberekre nem veszélyes a galvániszap? De igen, csak mi talán nem számítunk annyira — mondta egy hölgy felháborodva, aki pénteken hívta fel telefonon szerkesztőségünket. — Ki ad erre engedélyt? — kérdezte.
Ugyanezzel a problémával keresett meg minket egy idős úr is. Amióta a hír napvilágot látott, olvasóink felháborodásukat és nem kis aggodalmukat osztják meg velünk.
Aggodalomra pedig állítólag nincsen ok. A szállításért felelős Terszol Környezetvédelmi és Építőipari Kft-nél megtudtuk, nem hozzák Szolnokra azt az 1200 tonna galvániszapot, amiről a hírekben korábban szó esett.
— A csepeli helyszínen átcsomagoljuk, biztonságosan szállítható állapotba helyezzük, majd elszállítjuk a mintegy 1200 tonna hulladékot. Ez a mennyiség már egyenesen a legújabb EU előírásoknak megfelelő dunaújvárosi veszélyeshulladék-lerakóba kerül — mondta el érdeklődéünkre Borbás Béláné. A cég környezetvédelmi vezetője kiemelte, Szolnokra kizárólag az a csapadélvíz kerül, ami az iszapon volt. — Ezt a néhány tonnányi folyadékot speciális engedéllyel rendelkező járműveken szállítják a megyeszékhelyre. Kezelést követően az ülepített veszélyes hulladékot szintén Dunaújvárosba viszik — hangsúlyozta Borbás Béláné.
De vajon hogyan kezelik ezt a csapadékvizet? S jelent-e ez bármilyen veszélt a környezetre? A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium munkatársa szerint egyértelműen nem jelent veszélyt.
— A veszélyes hulladékok kezelésére nagyon szigorú szabályok vonatkoznak. A cég, amely a galvániszap kezelését, szállítását végzi, mindenféle szabálynak megfelel — mondta el Pintér Beatrix. A minisztérium munkatársa hangsúlyozta, hogy a céget hatóságok eddig rendszeresen ellenőrizték, s mindig, mindent rendben találtak. — Kiírtunk egy közbeszerzési pályázatot. Persze csak miután lezárult a felszámolási eljárás a cég ellen, amely a szennyezőanyagot a helyszínre szállította (egyébként neki is kellett volna onnan elvinni). Ezt a pályázatot a Terszol Kft. nyerte meg — mondta Pintér Beatrix.
A kft. szakszerűen, előkészítést és átcsomagolást követően szállítja Dunaújvárosba karácsonyig mind az 1200 tonna veszélyes hulladékot.
— Szolnokra csak az a csapadékvíz kerül, amely még a nem megfelelő tárolás miatt hullott az iszapra. Abban újra kioldódhatott néhány nehézfém. A csapadékot leszívatják az iszapról, s megfelelő körülmények között kezelik Szolnokon — mondta a minisztériumi munkatárs. A cég telephelye egyébként Szolnokon, a Panel úton van. A környéken főleg kisebb gyárak, cégek vannak, tehát ipari területnek számít. A környék éppen ezért viszonylag ritkán lakott.
— Egy szétválasztási technológiával oldjuk meg a csapadékvíz kezelését — hangsúlyozta Borbás Béláné. A Terszol kft. környezetvédelmi vezetője hozzátette, a szétválasztás során a víz, amelyben már egyáltalán nincs veszélyes anyag, egyszerűen elpárolog. A szárazanyag visszamarad, amely zárt rendszerből kettős csomagolással kerül ki. — Emberi kézzel tehát biztos nem érintkezik az anyag. Végül csomagolva ez az anyag is a megfelelő műszaki védelemmel ellátott dunaújvárosi lerakóba kerül. Nem kell attól tartani, hogy az eljárás bármilyen veszélyt jelentene az emberekre — tette hozzá Borbás Béláné.
Miért nem tudott erről az önkormányzat?
A sajtóból értesültek a szolnoki önkormányzatnál arról, hogy valamilyen összefüggés van a csepeli galvániszap kezelése és a megyeszékhelyünk között.
– Felháborodtunk, hogy miért nem tud erről Szolnok lakossága, s a város vezetősége – mondta el
– A sajtótájékoztató kezdetéig nem kaptunk reagálást és semmilyen értesítést a minisztériumtól – tette hozzá Szabó István.
Forrás: Szolnok-Jászkun Online
Ha kell élőlánccal zárják el az utat a dunaújvárosiak
Tiltakoznak a lakosok a Csepelen illegálisan tárolt 1200 tonna galvániszap Dunaújvárosba szállítása ellen. Ha kell élőlánccal zárják el a telepbe vezető utat – mondta a Független Hírügynökségnek Gombos István, a Dunaújvárosi Civil Szövetség önkormányzati képviselője.
Hatvan napja van a Terszol Környezetvédelmi és Építőipari Kft.-nek, hogy elszállítsa Csepelről a 700 teherautónyi ártalmas anyagot és szennyezett földet, a dunaújvárosi telephelyére. A lakosok azonban tartanak a rákkeltő anyagtól.
Gombos István, képviselő a Független Hírügynökségnek elmondta: az eredeti megegyezés szerint csupán 40-50 tonna galvániszapról volt szó, nem 1200 tonnáról. Tájékoztatást a változásról a közgyűlés, és a lakosság csak az utolsó pillanatban kapott. A telep 200 méterre van a Dunától. Attól tartanak, hogy a löszös talaj megcsúszik, és a rákkeltő anyag a folyóba kerülhet.
Több képviselő kezdeményezte, hogy a közgyűlés népszavazást írjon ki az ügyben. Kálmán Andrástól, Dunaújváros polgármesterétől megtudtuk: a keddi szavazáson egy szavazat hiányzott a szükséges minősített többséghez, de a közgyűlés kezdeményezi, hogy két képviselő ellenőrizhesse, szabályosan helyezik-e el a galvániszapot. Továbbá megbízta a polgármestert a helyi rendezési terv felülvizsgálatával, amely alapján törvényes a veszélyes anyag elhelyezése a városban. Kálmán András szerint a két lerakóra szükség van, mert Dunaújvárosban is keletkezik veszélyes hulladék, pl. a Dunaferrben, és a rendezési tervben nem tehetnek korlátozásokat a kívülről jött anyagokra.
Gombos István, képviselő azt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek: a jövő héten újra napirendre tűzetik a népszavazást, mert azt szeretnék, ha a lakosság kinyilváníthatná az akaratát. Ha másként nem megy, élő lánccal zárják el a lerakó bejáratát, hogy megakadályozzák a galvániszap bejutását a telepre.
Forrás: Hír TV
Kapcsolódó cikkeink a témában:
Viszik a galvániszapot!
A Teraszol viheti az iszapot
Újabb mutyi-botrány – ezúttal Csepelen
Zöldhatósági engedéllyel rakták le a csepeli galvániszapot?
Gyerekmese volt a galvániszap-sztori?
Szép látvány, ahogy megzavarják a sajtótájékoztatót és mosakodnak Tóth és Gergely urak. Pl. “az önkormányzat képviselőtestülete nem adott engedélyt a galvániszap lerakására” – ami igaz. Ugyanis nem a képviselőtestület, hanem az önkormányzat adott rá engedélyt. Meg a nagy levélírás invázió, ami nagyjából 6 havonta volt, az után ráadásul, hogy katasztrófaveszélyre hívta fel a figyelmet a szakértői jelentés. No meg Tóth beszél arról, hogy ők már 2003-ban tudtak az iszapról. Azzal nem büszkélkedik, hogy 2004 decemberéig miért titkolták el összeszorított fogakkal. Ha 2004 decemberében nem szólnak Szilárdnak, és ő nem kezd sajtózni az ügyben, az iszap ott rohadna vidáman, a trutymó folyna a Dunába, mi meg szipogatnánk a szél által felkapott nehézfémes port.
Nem kell félni a Dunaújvárosiaknak! Biztosan akad majd ott is olyan vállalkozó kedvű szdszes képviselő, mint nálunk a lófarkas Kál Károly képviselő úr! Majd az ottani “Kál” megvédi őket mindentől, persze csak ha szép summát fizetnek ki érte. Könnyű pénz…
Honnan tudod, hogy dunaújvárosi SZDSZ-es képviselő fogja őrizni? Jó lesz erre a mi Kálunk is. Kál a III/2-3-as ügyosztályon, az MSZP-ben, az SZDSZ-ben, a piacon, a közterületi wc-nél, a tereken, játszótereken, a gerincút védelmében, civil szervezeteknél stb. (bocs, ha nem voltam pontos és teljes körű az összefoglalásnál, dehát…) bizonyította, hogy ő és a cége univerzális. Őt is exportálni kell! Akkor talán a csepeli önkori is találna egy olcsóbb céget. Talán.
[…] cikkeink: Félelem és reszketés a galvániszap nyomában A Teraszol viheti az iszapot Újabb mutyi-botrány – ezúttal Csepelen Zöldhatósági engedéllyel […]
Nem csak Kált kéne exportálni, hanem még jópár társát… De úgy ám, hogy vissza ne találjanak!
KEDVES CSEPELIEK!
OLVASSÁK EL, HOGY A CSEPEL ÚJSÁG TALPNYALÓ SZERKESZKTŐJE MILYEN CIKKET HOZOTT LE A SZENNYLAPJÁBAN A GALVÁNISZAP ELVITELÉRŐL.
GUSZTUSTALAN, AHOGY HAZUDIK. A LAP SZERKESZTŐJE bárány tibor, AKINEK A NYELVE MINDIG SZAROS…
Olyan siralmas kinyitni a Csepel újságot, hogy már régen ki se nyitom. Jó viszont a maminak gyújtósnak, mert drága a szén, a fa meg a gáz is. Szokta is kérdezni a drága: megint csak kommenisták vannak benne?
“A sajtóból értesültek a szolnoki önkormányzatnál arról, hogy valamilyen összefüggés van a csepeli galvániszap kezelése és a megyeszékhelyünk között.”
Elég szomorú, hogy a Tisztelt Vezetés azzal sincs tisztában, milyen cégek működnek a területén. Kiváncsi leszek, mikor fog felháborodni, hogy nekik senki nem szólt arról, hogy a városukba lisztet hoznak és hogy működik pékség.
Amúgy bírom, ha népszavazást írnak ki olyan témában, amihez a népnek semmi köze. Hogy tudna dönteni a nép a galvániszap ügyében, pl: hova szabad letenni.
Egy egyszerű kérdés: ha dönteni kéne róla, tudja valki mi az a galvániszap, milyen az összetétele, ez összetevők közül melyik rákkeltő és miért, milyen koncentrációban veszélyes az adott komponens. Kérdés lenne bőven, de a nép csak néhányra tud esetleg válaszolni és abból szép féligazságok születnek, meg élőláncok. Szerintem a népnek semmi köze szakmai dolgokhoz, erre való az az ember aki ezzel foglalkozik, hagyjuk meg neki. A szakértőt kell ellenőrizni időnként, hogy jól végzi-e a munkáját.