MNO
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel kezdtek egyeztetéseket az ukrajnai konfliktusról és az ország helyzetéről az európai uniós állam- és kormányfők csütörtöki brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójuk előtt.
Az uniós vezetők ezt követően körülbelül egyórásra tervezett munkaebéden folytatják le a politikai vitát az ukrajnai helyzetre adandó uniós válaszról és az Oroszországgal szembeni esetleges büntető intézkedésekről.
Világos üzenet kell
David Cameron brit kormányfő a csúcstalálkozóra érkezve úgy nyilatkozott, hogy azt a világos üzenetet kell megfogalmazni Oroszország számára, hogy az általa tett lépések elfogadhatatlanok, és lesznek következményeik. Emellett annak fontosságát is hangsúlyozta, hogy be kell indulnia a párbeszédnek az új kijevi kormány és Moszkva között.
Bonyolódik a helyzet
Az EBESZ katonai megfigyelő csoportja Odeszában kezdi meg misszióját. Közben Ukrajna lépéseket tett a NATO irányába. Egy érdekes telefonbeszélgetés is nyilvánosságra került. A magyar kormány számára továbbra is a kárpátaljai magyarok biztonsága az elsődleges kérdés – közölte Martonyi János külügyminiszter. A korábbi ukrajnai eseményekről ide kattintva olvashat.
Nem kell a feszültséget növelni
Francois Hollande a megbeszélések kezdete előtt úgy nyilatkozott, hogy a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolni Moszkvára, az esetleges szankciók kilátásba helyezése a közvetlen párbeszéd és a konfliktus enyhítésének beindítását hivatott szolgálni. „Nem a feszültséget akarjuk tovább növelni, hanem meg szeretnénk nyitni az utat a párbeszéd felé” – hangoztatta a francia államfő.
Sikerül-e fejlődést mutatni?
Angela Merkel közölte, hogy Németország erőteljesen támogatja az Ukrajnának nyújtandó segélycsomagot. A német kancellár szintén a párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, ám kiemelte, hogy emellett valóban szó lesz a csúcstalálkozón büntető intézkedésekről, amelyek bevezetése attól függ, hogy sikerül-e fejlődést felmutatni az Oroszország és az új ukrán kormány közötti párbeszédben.
Kikből állhat a kontaktcsoport?
Egy neve elhallgatását kérő uniós diplomata a csúcsértekezlet előtt úgy nyilatkozott, hogy alapvetően az a kérdés vár megválaszolásra, hogy eleget tett-e Oroszország az EU hétfői felszólításának, és megtette-e az elvárt lépéseket az ukrán konfliktus enyhítése érdekében. Ennek elmaradása esetére helyezett ugyanis kilátásba szankciókat az unió.
A diplomáciai forrás úgy vélekedett, hogy azóta nem éleződött tovább a helyzet, és párbeszéd folyik Oroszországgal. Rámutatott, hogy a német kancellár kontaktcsoport felállítását szorgalmazza, ám kérdés, hogy az kikből állna és mire kapna felhatalmazást. A tisztviselő ismertette, hogy Moszkva egyértelműen a február 21-én Janukovics elnök és az ellenzék által aláírt megállapodáshoz szeretné „visszatekerni az órát”, és „inkluzív”, mindenkit magába foglaló vezetést szeretne látni Ukrajna élén.
11 milliárd euró
Az uniós forrás szerint a csúcs résztvevői támogatásukról biztosítják majd az Európai Bizottság által szerdán ismertetett mentőcsomagot Ukrajna számára, amellyel az EU szándékozik kivenni a részét az ország stabilizálására irányuló nemzetközi erőfeszítésekből. A diplomata emlékeztetett, hogy a teljes, összességében 11 milliárd eurós csomag előfeltétele, hogy Ukrajna megállapodjon az IMF-fel. Az intézkedések célja Ukrajna felszínen tartása, vagyis megmentése a csődtől. Az illető arról is beszélt, hogy bár a csúcs résztvevői egyeztetnek a miniszterelnökkel, a társulási és szabad kereskedelmi egyezmény azonnali aláírásáról nincs szó.
A krími parlament elvi döntést hozott
Csütörtök délelőtt a krími parlament elvi döntést hozott arról, hogy a félsziget csatlakozzon Oroszországhoz – közölte Rusztam Tyemirgalijev krími miniszterelnök-helyettes az orosz média beszámolói szerint. A parlament döntött arról is, hogy március 16-án tartanak népszavazást a jelenleg Ukrajnához tartozó autonóm köztársaság státusáról.
A szavazásra jogosultaknak két kérdést tesznek fel. Az első az, hogy támogatják-e a Krím csatlakozását Oroszországhoz a föderáció alanyaként, a második pedig az, hogy támogatják-e a Krím 1992-ben elfogadott alkotmányának visszaállítását. Először az volt a terv, hogy május 25-én, az ukrán elnökválasztással egy időben tartják meg a referendumot, később március 30-ára, most pedig március 16-ára módosították az időpontot.
A NATO-csatlakozásra sohasem kerülhet sor
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges – kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A magas rangú diplomata szerint a csatlakozásra sohasem kerülhet sor. Azt mondta, hogy nemcsak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.
Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője.
Saját hajóikat süllyesztették el az oroszok
Az orosz hadiflotta elsüllyesztette két saját hajóját csütörtökre virradó éjjel a Krím félsziget egyik öblének kijáratában, megakadályozva ezzel az ukrán flotta egy részének kifutását a Fekete-tengerre – írta a Crime.in.ua ukrán hírportál. Az eset az Ukrajnához tartozó félsziget délnyugati partszakaszán történt, Jevpatorijától 28 kilométerre, a Donuzlav tónál.
A tó tengeri kijáratának eltorlaszolása érdekében az oroszok a Fekete-tengeri Flotta állományába tartozó, a hadrendből két éve kivont Ocsakov tengeralattjáró-elhárító hajót és a Sahtyor vontató- és mentőhajót süllyesztették el, robbantással.
Putyin nem akar háború
Moszkva célja az Ukrajnában élő oroszok védelme az ukrán nacionalistáktól – a hadsereg demonstratív felvonultatása ennek eszköze. Putyin többször is jelezte: nem hagyja magára a kisebbségben élő oroszokat, akár tetszik ez a Nyugatnak, akár nem. Moszkva azt akarja elérni, hogy Kijev hagyjon fel az oroszellenes intézkedésekkel, és határolódjon el azoktól a nacionalista szélsőségesektől, akik folyamatos veszélyt jelentenek az ország, így a térség stabilitására.
Forrás: MNO
Az első görög mentőcsomag 110 milliárd Euró volt, a második 130 milliárd, 2014 végére előirányoztak egy harmadik 20 milliárdos csomagot. Mit akar elérni az Unió 11 milliárd Euróval egy Görögországnál ötszor nagyobb országban. Ilyen kevéssel is beérik az ukránok a gyarmatosításért?
” A bocskorosok bezzeg meglépik azt, amit a magyarnak nem mondható, a magyar érdekeket üzletnek tekintő mindenkori “demokratikus” magyar kormány, még csak szóba sem hozott – méltóan a patkánylázadás emlékezetének.
A nemzeti érdek, megáll a szavazatokért való kampányolásnál!
Bukarest szeretne részt venni az Ukrajnáról szóló tárgyalásokon – mondta Brüsszelben Traian Basescu Románia elnöke. Szerinte Románia nemzeti érdeke, hogy részt vegyen ezeken a tárgyalásokon, mivel Basescu szerint Ukrajnában jelentős, 400 ezer fős román kisebbség él. (ITAR-TASZSZ)
Ma-holnap, pedig a Székelyek, autonómiáért kiáltó tüntetése lesz, március 10.-én.
Szimpátia tüntetést, kiállást is szerveznek Budapesten, a Hősök-terére délután 17:00 órai kezdettel.
Elszakadt magyar testvéreinkért, – ha már a “politikai” önmagát elitnek kikiáltó csőcselék, nem foglalkozik veletek, s mindinkább azon van, hogy mi is elfeledkezzünk rólatok – remélhetőleg, nagyarányú megjelenésünkkel legalább támogatni tudunk titeket!”