Csepel.hu
Szégyenteljes és embertelen volt, hogy a kollektív bűnösség jegyében 1945 után több százezer német ajkú honfitársunkat telepítették ki Magyarországról – mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a magyarországi németek elhurcolásának emléknapján, január 19-én a soroksári vasútállomáson.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő azt emelte ki, hogy Szent István királyunk intelme az idegenek befogadásáról máig érvényes követelmény. (A teljes emlékező beszéd cikkünk második felében olvasható.) Csepelen és Soroksáron koszorút helyzetek el kerületünk elöljárói, valamint a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői. Az elhurcolásokért felelős kommunista párt jogutódja, az MSZP csepeli szervezete sem Csepelen, sem Soroksáron nem koszorúzott.
Fotó: Vezér Endre
Kaltenecker Gábor, a Csepeli Német Nemzetiségi Önkormányzat elnökhelyettese a csepeli polgármesteri hivatal épületénél megtartott megemlékezésen azt mondta, hogy az országban módszeresen gyűjtötték össze és deportálták Németországba a német ajkú polgárokat csak azért, mert német nemzetiségűek voltak. Másokat – nem csak német nemzetiségűeket – pedig málenkij robotra hurcoltak el a Szovjetunióba a kollektív bűnösség jegyében.
A polgármesteri hivatal Petz Ferenc utcai falán lévő emléktáblát megkoszorúzta Németh Szilárd országgyűlési képviselő, polgármester, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester, Ábel Attila és Morovik Attila alpolgármesterek. A pártok részéről a Fidesz, a Jobbik és az Együtt-PM képviselői helyezték el koszorúikat. Szintén koszorúztak a Csepeli és a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselői, valamint magánszemélyek. A csepeli MSZP részéről sem hivatalosan, sem magánemberként nem kívántak megemlékezni az elűzött németekről és a szovjet munkatáborokba kényszerített ártatlan civilekről.
A megemlékezés ezt követően Soroksáron folytatódott, ahol a Hősök terei katolikus templomban tartottak misét.
A Hősök terétől mintegy 200 méterre található az a vasútállomás, ahonnan 1945 után több szerelvényen szállították el Németországba a soroksári svábokat.
Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke azt mondta: mindent el kell követni azért, hogy soha többé ne történhessen olyan szörnyűség, mint a magyarországi németek kitelepítése. A magyarok tudják, hogy mit jelent a kollektív bűnösség, hiszen sok helyen jutott nekik is osztályrészül ez a bélyeg. Ez is szerepet játszott abban, hogy az Országgyűlés január 19-ét az elhurcolt, hazájuktól, vagyonuktól megfosztott magyarországi németség emléknapjává nyilvánította. Noha a magyarországi németeket nagyhatalmi döntés nyomán, a Szövetséges Ellenőrző Bizottság döntése alapján űzték el szülőföldjükről, ám később a kommunista hatalom is kihasználta a döntést. A Rákosi-korszakban hazaárulóknak, osztályidegeneknek bélyegezték a németség azon tagjait, akik itthon maradtak; internálták, kényszermunkára hurcolták őket, a német iskolákat bezárták, sokszor még a német nyelvet is fasiszta nyelvnek bélyegezték.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő Szent István királyunk intelmét idézte, hogy a hazánk tagjaiként élő idegenek befogadása helyes és hasznos cselekedet. Érdemes ma is hallgatnunk az intelemre. A képviselő emlékeztetett rá, hogy 1945-ben 55-60 ezer magyarországi németet hurcoltak el málenkij robotra a Szovjetunióba, majd 1946-ban 200-220 ezer német ajkú magyart telepítettek ki Németország amerikai megszállási övezetébe. Soroksárról 5-6 ezer embert szállítottak marhavagonokban Németországba, ahol mintegy 230 településen leltek új hazára.
Németh Szilárd bejelentette, hogy kezdeményezi egy olyan munkacsoport felállítását, amely hitelesen feltárja a csepeli és a soroksári németség kitelepítését. Egyben közölte: „fejet hajtok és bocsánatot kérek a kitelepített sváboktól”.
Weinmann Antal, a Soroksári Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke azt hangsúlyozta: a helyi németség nem értette, hogy miért veti ki magukból őket az a haza, amelyet építettek, amelyért dolgoztak, és amelyért, ha kellett, harcoltak is.
A megemlékezés végén a résztvevők megkoszorúzták a vasútállomás falán azt a márványtáblát, amely a soroksári németség tragédiájára emlékeztet. Az MSZP csepeli szervezete a soroksári eseményen sem vett részt.
Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármesterének emlékező beszéde – változtatás nélkül
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Emlékezők!
„A telepes és jövevény férfiak haszna oly nagy, hogy a királyi méltóságban méltán bírhatja a hatodik helyet. … A telepesek különböző országokból jönnek, tehát különböző nyelvet és szokásokat, különféle tudományt és fegyvereket hoznak magukkal, melyek mind a királyi udvart díszítik és teszik naggyá… Tehát, parancsolom neked, fiam, hogy jó akarattal lásd el és tisztességesen tartsd őket, hogy szívesebben nálad éljenek, mint másutt lakjanak. …” Szent István királyunk 1027-ben ilyen szavakkal intette a vendégek „befogadására és gyámolítására” trónörökös fiát, Szent Imre herceget.
Ha úgy tetszik, államalapító királyunk törvénybe foglalta a nemzetiségekkel való együttélés fontosságát, alapszabályait és azok hasznosságát.
Még figyelmeztetésül – mintegy látva a tragikus jövőt – azt is hozzáteszi, hogy „…amit én építettem, lerombolni, vagy amit összegyűjtöttem, szétszórni törekednél, királyságod kétségtelenül a legnagyobb kárt szenvedné.”
Bizony nagy árat kellett fizetnünk azért, amiért nem mindig hallgattunk államalapítónk bölcs tanácsára. Elég, ha csak 20. századi történelmünket, a két világháborút, a trianoni tragédiát, vagy éppen azt a rettenetes időszakot nézzük, amelynek ma az emléknapját tartjuk: a magyarországi németek elhurcolására és elűzetésére emlékezve.
Tisztelt Emlékezők!
A II. világháborút követően Magyarország, mint vesztes ország a Szövetséges Ellenőrző Bizottság vagyis a bolsevik Moszkva ellenőrzése alatt alá került. A megszálló szovjet csapatok általi un. „emberi igénybevételt”, hazug megtévesztés és aljas cinizmus kísérte. 1944. karácsonyán ugyanis a megszállók, közvetlen a front mögötti területen végzendő munkára mozgósították a 17 és 45 év közötti magyarországi német férfiakat illetve a 18 és 30 közötti német származású nőket. Az azonban csak véletlenül derült csak ki, hogy a valóságban a magyarországi németek Szovjetunióba hurcolásáról, munkatáborokba zárásáról, a „málenkij robot”-ról van szó. A munkára kötelezetteket gyűjtőtáborokba kényszerítették, ahonnan az első szerelvények 1945. január 5-én indultak el. Az elhurcoltak túlnyomó része kéthetes munkavégzésről tudott, így nem is készült fel a zord éghajlati viszonyok, ellátási gondok elviselésére. Számukról sajnos nincsenek megbízható adatok. Nem egyértelműek a hazahozottakról készült nyilvántartások sem, arról nem is beszélve, hogy az időközben végrehajtott magyarországi kitelepítések miatt sok elhurcoltat már szovjet területről, másokat a magyar fogadó táborokból közvetlenül Németországba szállították családjaikhoz. Becslések szerint a Magyarországról elhurcolt németek száma 55-60 ezer között lehet, a málenkij robotot, a szovjet lágerek szörnyűségeit, pedig kevesebb, mint felük, csak 20-25 ezer ember élhette túl.
Tisztelt Emlékező Közösség!
A Szovjetunióba kényszermunkára való hurcolással azonban nem értek véget a hazai németség szenvedései. Az ún. kitelepítésekkel vált teljessé a magyarországi német kisebbség kollektív felelősségre vonása és elítélése. Azonban mindezt már kendőzetlenül, az akkori jogszabályok alapján, de hivatkozásában, továbbra mélységes, kommunista cinizmussal kísérve követték el. Ezeket egyértelműen igazolja az akkori Népgondozó Hivatal telepítési főosztályvezetőjének kijelentése is: “A sváb kérdés megoldásánál feltétlenül figyelembe kell venni azt, hogy nem csak kifejezett volksbundisták ártottak a magyar földteleneknek, hanem azok is, akik kifejezetten nem mutatták ezt, de titokban annál ártalmasabbak voltak”
Mindezek következményeként – bár pontos és megbízható adataink, az akkori zűrzavaros világnak és a hiányos adatszolgáltatásnak köszönhetően nincsenek – a földjükről, házukból elűzött, a kemény munkával megszerzett vagyonuktól megfosztott, kollektíven megalázott és ártatlan meghurcolt magyarországi németek számát 200 és 220 ezer közé teszik.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Emlékezők!
Most nézzük szűkebb környezetünket, Soroksárt és Csepelt! Sajnos, nagyon hiányos és pontatlan a tudásunk. Csepelen úgy tudjuk nem volt kitelepítés, volt viszont koncentrációs tábor, itt szemben velünk Királymajorban. Jól nyomon követhető rajta 20. századi hányattatásunk. Egy 1929-es Csepel térképen Királymajor egy kis, kezdetleges beépítésű terület. Valószínűleg kezdetben nem erre a célra alakították ki. De a koncentrációs tábor első őrizetesei a Tanácsköztársaság kommunista bűnözői voltak. Ezt követően lakó-funkciót töltött be, a trianoni döntés következtében elszakított területekről érkezőket helyezték ide. Később miután a betelepülteket áthelyezték Csepel község belsőbb lakóövezetébe, a zsidókat internálták ide, majd innen küldték őket a haláltáborokba. A szovjet megszállás után pedig a csepeli nyilasok kerültek ide. A II. világháború után pedig a németeket gyűjtötték itt össze. Sem létszámról, sem tényleges időtartamról nem tudunk. Viszont túlélőkről sincs tudomásunk. A szovjet megszállás Csepelen is együtt járt a „málenkij robot”-ra elhurcoltak tragédiájával. Csepelről kb. 300 embert hajtottak el gyalogosan.
A soroksári kitelepítésekről viszonylag többet tudunk. Innen összesen öt szerelvény indult el Németország amerikai megszállási övezete felé. A személyi motozás szigorúan meg volt tiltva, de több szemtanú is egybehangzóan állította, hogy a „partizánok” az emberektől az értékesebbnek vélt holmikat elvették. Az első szerelvény május 2-án Augsburgba, a második május 3-án Göppingenbe, a harmadik május 8-án Aalenbe, a negyedik május 11-én Böblingenbe, az ötödik pedig május 13-án Backnangba indult. A kitelepített soroksáriak 230 településen találtak új hazára. Ezzel egy egyedülálló magyarországi német nyelvsziget, melynek nyelve, szokásai, normái csak Soroksárra voltak jellemzők és a Magyarországon eltöltött több mint 200 év alatt alakultak ki, nagyrészt megszűnt.
A kitelepített soroksáriak számának meghatározása sem egyszerű feladat, és teljes biztonsággal erről sem lehet pontos adatokat mondani. A KSH névjegyzéke alapján a kitelepítettek száma 3898 fő, a családtagjaikat követő hazatérő hadifoglyok és kényszermunkára elhurcoltakkal együtt 5600-6000 fő. Az első két transzportnál németországi levéltári források alapján ismert, hogy az Augsburgba május 9-én megérkezett szerelvényen 967-en, a Göppingenbe május 12-én éjjel fél 2-kor befutott vonaton pedig 971-en kerültek Németországba. Ezekből az adatokból megállapítható, hogy egy-egy szerelvényen ezer alatti személy lett kitelepítve. A május 13-án indított szerelvényen vecsésiek is voltak, így az 1946 májusában kitelepítettek száma valószínűleg 4779, ami minden bizonnyal a vagonlistákon nyugszik.
Tisztelt Emlékezők! Tisztelt Német Nemzetiségű Honfitársaim! Tisztelt Soroksáriak, tisztelt Csepeliek!
Én azokkal értek egyet, akik azt mondják, nem szabad párhuzamot vonni a különböző népek, nemzetiségek múltbéli vagy akár jelenkori sérelmein, mert egy adott nemzetiség tragédiáját, csak a nemzetiséghez tartozók érezhetik át hitelesen. A nemzetiségen kívüliek csak szolidárisak és együtt érzőek lehetnek. A múltat azonban fel kell tárnunk, és meg kell ismernünk, hogy a jövőben ne ismétlődhessen meg a szenvedés.
Ezért a magyarországi németek elhurcolásának és elűzetésének emléknapja alakalomból, mint Csepel polgármestere és országgyűlési képviselője fejet hajtok az ártatlan áldozatok előtt, és kezdeményezem, egy helytörténészekből álló munkacsoport létrehozását, a Csepelen és Soroksáron történtek felderítésére, dokumentálására és a közvéleménnyel, elsősorban a tanuló ifjúsággal való megismertetésére.
Köszönöm a figyelmüket, köszönöm, hogy meghallgattak! Isten áldja közös hazánkat, Isten óvja közösségünket!
Forrás: Csepel.hu
Nekem úgy rémlik, mintha tavaly ott lett volna a Dobák István. De most már a Szenteczky a vezér megint, teljesen. Meg is látszik: úgy imádja magát, hogy képes volt egy olyan órában fotózkodni a saját lapjának címoldán, aminek az árából autót lehet vásárolni.
A csepeli szocialisták elhalasztották a lehetőségét annak, hogy visszatérjenek a kerület vezetésébe. Amíg Szenteczky a polgármester-jelölt, addig esély nem lesz nyerni.
Én időben szóltam.
De az összefogásnak is kicsi a valós esélye, ha csak nem a Horváth Gyula meg a többiek bele nem bújnak a fenekébe annak, aki kicsinálta őket a pártban.
Egyébként meg jogilag lehet, hogy jogutódja az MSZP az MDP-nek, de csak jogi és nem szellemi, ideológiai utódja. Innentől félrevezető ez az utód duma.
“De az összefogásnak is kicsi a valós esélye, ha csak nem a Horváth Gyula meg a többiek bele nem bújnak a fenekébe annak, aki kicsinálta őket a pártban.”
Gyulus majd kap egy ígéretet a támogatásért cserébe, hogy megint lesz egy kis mellékes pénze.
Itt olvasható el, hogy 2010 előtt mennyi mellékesben részesült (bruttó): több mint bruttó 18 millió forint!!!
Elképesztő!
Mint ahogy az is, hogy még kimeri tolni a képét a csepeli utcákra.
http://csepel.info/?p=31024
Emberek, ébresztő!
Elképzelhető, hogy a csepeli baloldal ismét Csepel kizsebelésére (és saját zsebének degeszre tömésére) készül!
Ne engedjük!
Nem az számít, hogy mennyit kerestek, mert aki dolgozik, az keressen. Az számít, hogy mennyit dolgoztak és mit csináltak. Ezért buktak meg a vörös Csepelen. És sajnos a 2014-es önkormányzatit is elbukták, mert Szenteczkyvel nem lehet nyerni, őt meg nem fogják leváltani Horváthara, Borkára vagy Hudákra.
Elvtársak! Eltévesztettétek a rubrikát!! A témára térve nem csak a svábokat, magyarokat
is cseréltek. tízezerszámra.Sok magyart meg is gyilkoltak A szerbek nem csináltak problémát belőle: ott helyben
agyonverték, lelövöldözték őket. Előbb azért “megérdeklődték,” hol tartják az értékeiket.
Akkor levágott kezük-lábuk után levágták a fejüket is. (Ők voltak a hős felszabadító partizánok) Az elüldözött svábok “bűne” az volt, hogy szabályosan besorozták őket a
Wermachtba. Vagy az SS-be)Sok ezer dolgos kezet,értelmes embert veszítettünk.
Most is látszik: a Vörös Csepel a munkásőrök fő bázisa volt.
Ezer BOCSÁNAT!!! Én tévesztettem el a rubrikát! Elnézést! A véleményem azért fenntartom.
Az MSZP-ből senki nem koszorúzott? Ott se voltak?
Ezek szerint egyetértenek a kitelepítésekkel és a málenkij robottal…. Akkor ezek a vörösök eszmeileg sem változtak egy jottányit sem.
Mit vársz tőlük? Ha lenne náci utódpárt, talán elmenne a Holokauszt emléknapjára? A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjára sem szívesen mennek el. Négyszer annyi embert gyilkoltak meg, mint a nácik.
Hihetetlen, hogy mit művel az MSZP! Tüntetőleg távol maradtak a meghurcoltakról szóló megemlékezésről… Ez a baloldali érték?! Ezt jelenti a demokratikus ellenzékiség?!
Ezt próbálják megmagyarázni Angela Merkelnek is.
Nem látom -más esetekben tetszelgőeket, maga mutatóakat a képen,- közismert csepeli fórumozóakat sem! Hogy van ez? Miközben hajtanak a kiváltságos jogokért.
Te ott voltál, szigetország?
Egészen tavalyig Németh Szilárd csak Csepelen emlékezett meg a németek kitelepítéséről, Soroksáron nem.
Most vajon miért ment Soroksárra? Hát mert Csepelt és Soroksárt összevonták egy választókerületbe, és Németh Szilárd a Fidesz képviselőjelöltje az összevont kerületben.
Vagyis attól függ, hogy hol emlékezik meg a németek kitelepítéséről, hogy hol akarja megválasztatni magát.
Ebből is látszik, hogy az egész koszorúzgatás-megemlékezés-beszédmondás nem több, mint választási fogás.
tanítónéni ! Nem vagy “tanító-néni”. te mocskos disznó vagy.
Én ott voltam a csepeli megemlékezésen. Ha lehetne applikálni, itt küldenék képet.
“Szakály Sándor megköveti azokat, akiket megsértett minapi nyilatkozatával. A Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója az ATV Szabad Szemmel című műsorában vasárnap azt is elmondta, lehet, hogy tévedett.
A nyilatkozata kapcsán azt mondta: “akit ezzel megsértettem, én megkövetem”. Nem sértegetni akartam, én egy olyan kifejezést használtam, ami az akkori időszakban egy szakkifejezés volt – tette hozzá Szakály Sándor.”
.
Az akkori időszakban sok szakkifejezés volt, ami újra kezd visszatérni!
.
http://www.hirado.hu/2014/01/19/szakaly-sandor-megkoveti-azokat-akiket-megsertett/
Miért vagyok én mocskos disznó, spectator?
Tükörbe néztél esetleg?
Mit kerestél te a csepeli megemlékezésen? Mentél Szilárd-segget nyalni?
tanítónéni, arra miért nincs válaszod, hogy az MSZP hol a fészkes fenében volt most a csepeli megemlékezésen?
Az is a baloldali értékrendetekhez tartozik, hogy lesz@rjátok a meghurcult németeket és a SZU-ba zavart többieket?
Maholnap a náci bűntetteket is elévültnek tartjátok?
Lassan lesz@arjátok Auschwitzet is?
szigetország, arra miért nincs válaszod, hogy te ott voltál-e?
“tanító néni”, aki még mindég csak áskálódik.
Azt el sem tudod képzelni, hogy valaki – esetleg spectator – nemzetiségi kötődése miatt ment el a megemlékezésre ? Ott mindenki csak seggnyaló volt ?
Ezirányú véleményed minősít. Ezért vagy mocskos disznó.
“tanító néni” szerint : Szigetország – ha ott volt, akkor seggnyaló, ha nem volt ott, akkor minek szól hozzá ?
“tanító néni” te ott voltál ? Ha igen, seggnyaló vagy, ha nem, ne szólj hozzá, mert méltatlan vagy a szenvedő meghurcoltakhoz, akiket kommunista elődeid taszítottak ki a HAZÁBÓL !
T. 16:04-es
” Amíg Szenteczky a polgármester-jelölt, addig esély nem lesz nyerni.”
Taktika az egész indulási cécó, húzni, halasztani az ellene folyó eljárást. Hiszen mindenki tudja, esélye minimális, ha csak…….!!!
Úgy emlékszem van egy olyan választással kapcsolatos törvény, aki indul a választásokon, az ellene folyó eljárást, ha nincsen jogerős ítélet, fel kell függeszteni a kampány idejére, amíg be nem fejeződik a választás. Amennyiben nyert……..?
Mint tudjuk ma már szinte nem is számít a fedhetetlenség, sem jelölésnél, sem választásoknál. Itt indulhat szinte bárki!?
EEEEEEz a, tantónéni kiket akar oktatni, ilyen felkészültséggel? Szegény nebulók.
20:56-os
“Most vajon miért ment Soroksárra?”
El nem képzelheted, hogy ott több német ajkú élhet, mint Csepelen. Eszedbe sem jutott?
Ja………………hm.,,,,,, eeeeee,,,,,,,,,,,,
Közeleg a választás is. Nem, de bár?
Ez a tanítónéni ritka görény…
Nem az én személyem fontos, hogy ott volt-e, mert nem képviselek pártot. (de ott voltam! Nem seggnyalásból, hanem az áldozatok iránti tiszteletből)
De az MSZP nem volt ott, pedig állítólag ők képviselik a baloldali értékeket. Az ártatlanul meghurcoltak melletti kiállás ezek szerint nem tartozik a baloldali értékek közé.
Szóval mondom, ez a tanítónéni ritka görény…
A Fidesznek lehet a legkevésbé érdeke, hogy húzódjon az elszámoltatás. Ráadásul Szenteczky lakásmutyi pere lassan négy éve húzódik. Teljesen abszurd.
Szenteczkyék csak akkor aktívak, ha az pénzzel kifizethető, vagy ha közvetlenül a választásról van szó. Lassan minden héten kiadnak valami hazudozó újságot az elvtársak, de bocsánatot kérni nem tudnak a történelmi bűneikért.
Nem könnyű eldönteni, hogy melyik a rosszabb.
A fidesszel együtt megemlékezni, vagy nem elmenni.
Amennyiben külön nem emlékeztek meg, az hiba.
kelekótya félix!
Nem a Fidesszel együtt kell megemlékezni, mert nem ez a lényeg. Rajtuk kívül ott voltak a Német Nemzeti Önkormányzatok, civil szervezetek, a túlélők, magánszemélyek. Na, tőlük kéne bocsánatot kérni…
Az MSZP nem dugta oda a képét, nem koszorúzott, nem kért bocsánatot, a baloldaliság jegyében újból arcul csapta az elhurcoltakat és megnyomorítottakat. Ez a baj!
Szigetország.
Erről beszéltem te majom, csak érteni kéne a szöveget.
szigetország, tényleg ott voltál? Akkor miért kérdezted, hogy ott voltak-e az MSZP-sek? Hiszen ha ott voltál, tudnod kéne.
Etikus: “El nem képzelheted, hogy ott több német ajkú élhet, mint Csepelen.”
És tavaly még Csepelen élt több? Meg tavalyelőtt, meg azelőtt, stb.?
“Közeleg a választás is. Nem, de bár?”
Hát erről beszélek! Puszta választási fogásról van szó. Nehogy már azt hidd, hogy egyébként érdeklik Németh Szilárdot a németek! Esetleg a Némethek igen 😀
Bonifác figyelmébe! Magyarország a német megszállás után is megőrizte függetlenségét. Így a megszállók nem sorozhattak be senkit a német fegyveres erők kötelékébe. A Wehrmachtban és az SS-ben szolgáló magyar állampolgárok önként jelentkeztek ezekbe az alakulatokba. A magyarországi svábság élen járt ebben a tevékenységben. A háborút követően ennek okán rendelték el az kitelepitésüket megtorlásként.
tanítónéni, a kicsi görény… a baloldali.
Ugye, ezek után a zsidókat is leköpitek, akiket szintén elhurcoltak? Emlékszel, ugye, Zuschlagra, aki a hasát fogta a röhögéstől, amikor az elgázosított zsidókról volt szó? Zuschlag — a szintén baloldali.
Ugye, most te is röhögsz, kicsi görény tanítónéni, amikor az elhurcolt németekről és magyarokról van szó? Baloldali értékek… ugye?!
szigetország, van egy aprócska különbség: a zsidókat nemcsak elhurcolták, hanem meg is ölték, míg a németeket csak kitoloncolták (idegenrendészeti eljárás!), és vígan élhettek tovább Németországban.
felixet jobbára kelekótyának tartom, mert néha felfedezhető benne az igazságérzet (no, jó, aránylag ritkán).
De ez a tanítónéni maga a rosszindulat. Ennek a görénynek eddig egyetlen pozitív hozzászólása sem volt, csak áskálódik, furkálódik. Most éppen az elhurcult németeket és magyarokat negligálja a baloldali értékek jegyében.
El tudom képzelni, hogy nézhet ki ez a nyomorult tanítónéni a valóságban: picike, sovány, szemüveges, csapott vállú, sunyi tekintetű, s folyton hátból támad.
A szocik a zsidókról is csak választási kampányok idején szoktak megemlékezni. Álbaloldal, álkönnyek, igaz tolvajlelkek.
Tudod, tanítónéni, nekem honfitársam a zsidó, a német, a cigány, a szerb, a szlovák, stb, akik ugyanabban a hazában élünk.
Én minden honfitársamat sajnálok, akit elüldöznek innen. Szerinted a kitoloncoltak “vígan élhettek”. A Szovjetunióban táborokba zárt emberek szintén “vígan élhettek”. Na, ezt is a baloldali gonoszságod mondatta veled.
Mondom, nagy ganéj vagy te!
szigetország, a németek kitelepítése csak idegenrendészeti eljárás volt, kérdezd meg Szakály Sándort, biztos ő is ezt fogja mondani.
Amúgy meg semmi csodálkozni való nincs a németek kitelepítésén. Érthető, ha a második világháború szörnyűségei, a német megszállás és a Holokauszt után a németek nem voltak éppen a legkedveltebb nép Európában. Nemcsak Magyarországról, hanem minden más országból is kitelepítették a német nemzetiségűeket, és nemcsak a szovjet megszállási övezetből, hanem Hollandiából, Nagy-Britanniából, sőt még Latin-Amerikából is.
Ezt kommunista rémtettnek beállítani már csak azért is hülyeség, mert a kitelepítésekről a potsdami konferencia határozott, amelyet a szövetséges nagyhatalmak tartottak 1945 nyarán.
Közvetlenül a háború befejezése után a “Holokausztról” és annak méretéről még nem tudott a Világ. A “Holokauszt” megnevezés csak később keletkezett.
Viszont mindég a győztesek döntenek a legyőzöttek sorsáról, a győztesek bérencei pedig lihegve teljesítenek.
De erről ilyen röviden nem lehet kifejteni a tényeket.
Tanítónéni magyarázkodik, de az embertelenségre nincsen magyarázat.
Idézem Gerhard Schröder német szociáldemokrata kancellárt a németek elűzéséről.
“Gerhard Schröder kancellár a Haza Napján üdvözlő szavaiban a következőket mondta Stuttgartban 1999 szeptember 5-én: ‘Az elűzés (kitoloncolás) minden formája, legyen annak a legkülönfélébb történelmi háttere, bűncselekmény az emberiség ellen.”
“Bundeskanzler Gerhard Schröder in seinem Grußwort an den Tag der Heimat in Stuttgart vom 5. September 1999: „Jeder Akt der Vertreibung, so unterschiedlich die historischen Hintergründe auch sein mögen, ist ein Verbrechen gegen die Menschlichkeit.“
Roman Herzog, Németország elnöke (1994-1999 között) ezt mondta 2001-ben a németek kitelepítéséről:
“Semmiféle igazságtalanság, bármilyen súlyos legyen is az, nem igazolható egy másik igazságtalansággal. A bűncselekmény akkor is bűncselekmény, ha azt korábbi bűncselekmények előzték meg.”
„Kein Unrecht, und mag es noch so groß gewesen sein, rechtfertigt anderes Unrecht. Verbrechen sind auch dann Verbrechen, wenn ihm andere Verbrechen vorausgegangen sind.“
“Bizonyos körök” elkezdték “nácizni és fasisztázni ” Ivánékat a 90-es évek elején.
Válaszul Ivánék leközölték az auschwitzi statisztikát.(Minden dokumentum náluk van.)
http://izraelkina.blog.hu/2013/05/18/auschwitzi_statisztika
“Érdekes” módon megszünt a nácizás és fasisztázás.
inden kollektív büntetés igazságtalan és megalázó.
Minden
“tantónéni szerint:
2014. január 20., hétfő – 13:37”
.
Megérem még, hogy nagyapám is csak egy wellness-kúrán vett részt ’44-ben, mert negyven kilóval jött haza Oświęcim-ből?!
De ő legalább hazajött!
Felix, az elvtársaidat hiába próbálod menteni. A magát tantónéninek nevező kommunista is egy velejéig romlott, hányadék alak.
Nemcsak a mai, hanem a háború idején érvényes nemzetközi jog szerint is etnikai tisztogatás, népirtás történt azáltal, hogy a főként németeket érinti elhurcolásokat végrehajtották. Történészek (brit, amerikai, német stb. )szerint 12-14 millió németet űztek el szülőföldjükről erőszakosan, közülük csaknem 3 millió erőszakos halált halt. Agyonverték, lelőtték, éhen halt, koncentrációs táborban volt a SZU-ban, betegségben elpusztult.
Erre mondta a görény tanítónéni, hogy “vígan éltek”. Ez a görény nevezi magát baloldalinak!
Bugi.
Talán elmentek neked otthonról?
Talán olvasd el, hogy miket írtam.
Veletek közösen én sem emlékeznék meg semmiről sem.
joságos figyelmébe!
Horthyék végül hozzájárultak ahhoz is, hogy németek Magyarországon sorozzanak, és ők ezt meg is tették! Tehát eleinte valóban önkéntes volt a jelentkezés, de később már nem. És ez értelemszerűen pont azokat a svábokat érintette hátrányosan, akik hűségesek voltak Magyarországhoz, nem a Németországot akarták szolgálni, hanem Magyarországot!! Volt olyan sváb család akinek 3 fia halt meg a magyar hadseregben!, és mégis kitelepítették őket, mert kellett a házuk valakinek! És ki tudja hány ilyen volt!
Önként jelentkezésről meg csak annyit, hogy nem csak svábok, hanem magyarok is jelentkeztek önként az SS-be, volt külön alakulatuk is. Sőt tulajdonképpen az egész magyar haderő Németország szolgálatában állt! Azok a magyar, horvát, stb. katonák mennyivel voltak jobbak/rosszabbak a sváboknál? Semmivel, valamilyen módon szinte az egész ország a németeket szolgálta, és háborúban elért minden területi nyereséget is a németektől kapott az ország!
Horthy Hitlerhez írt leveleiből (és más intézkedésekből is) pedig az is kiderül, hogy Horthyék nem csak azért engedték előbb a toborzást, majd a sorozást a svábok között, mert a németek kényszerítették erre, hanem azért is, mert ők is meg akartak szabadulni a sváboktól! Jól jött nekik, hogy “önként” távoztak az országból! Túl sokan éltek zárt tömbökben, pl. Tolna, Baranya megyében, Pest környékén, stb.). Már a 30-as években is számtalan módon megnyilvánultak magyar értelmiségiek (pl. Illyés Gyula) is a túl sok sváb miatt! A háború utáni kitelepítésnek is ezek voltak a fő mozgató rugói. Ha a háborús bűnösség lett volna az indok, akkor nagyon sok magyart is ki kellett volna telepíteni. A magyarok jelentős része is szimpatizált a németekkel, még akkor is ha tevékenyen nem vett részt semmilyen bűnös cselekedetben! Mindenki örült a visszakapott területeknek, sokan örültek a zsidók, kommunisták, stb. üldözésének, stb!
Ja és ezeket nem én találtam ki, le vannak írva pl. a Rubicon újságban is!
A háború után a csepeli svábok kitelepítésekor Kalamár József volt Csepel főbírója. Ezért is találták meg ’56-ban.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop
szigetország, a kitelepítés nem népirtás. Annyira talán még te sem vagy unintelligens, hogy a két fogalom közötti különbséget ne értsd.
Ja, én nem magyarázkodtam, hanem magyaráztam. Persze minek is olyan embereknek magyarázni, akik Németh Szilárdhoz jártak történelemórára 😀
T. hans! Ide másoltam amit fentebb írtam.” A Wehrmachtban és az SS-ben szolgáló magyar állampolgárok önként jelentkeztek ezekbe az alakulatokba. A magyarországi svábság élen járt ebben a tevékenységben.” Nos ebből kitűnik az a szégyenteljes igazság miszerint magyarok/nem állampolgárság alapján/ is felvételüket kérték a német hadseregbe és az SS-be. Toborzás valóban volt. A volksbund élen járt a németekkel való együttműködésben. Ők adták a Magyar Hunyadi SS páncélos hadosztály magját. Ami a Magyar állományt illeti; aki csak tehette a német erőkkel hagyta el az országot. Akik itthon maradtak azokra kollaboráció miatt várt népbírósági ítélet.
joságos figyelmébe még mindig:
Igen, volt toborzás. És volt sorozás is. Voltak magyarok is, és svábok is a német hadseregben. A kollaboráns magyarokat vagy elítélték, vagy nem, de egyiket se üldözték el az országból.
A Volksbund valóban élen járt a németekkel való együttműködésben, de volt pl. a Hűséggel a Hazáért mozgalom, amely pont az ellenkezőben járt élen, és volt a csendes többség, aki meg semmit nem követett el. Tök mindegy volt, mert a kitelepítés mindenkit fenyegetett, érintett.
Pár ezer, vagy tízezer sváb együttműködött a németekkel?? Valóban. És hány százezer magyar???
A többi felvetésre meg nem is reagált.
Igen sok magyar is együtt működött a németekkel, de őket hova telepítették volna ki?
Természetesen senkit sehová nem kellett volna kitelepíteni, a felvetés teoretikus, és csak a súlyosan hátrányos megkülönböztetésre utaltam vele. Magyarországon csak a németek bűnhődtek kollektíven a háborús események miatt, mások, főleg nem a családtagok, gyerekek, idősek, nem.
Mi az amire nem reagáltam? 21:40-es írásomban a magyar együttműködők felelősségre vonásáról is írtam. A háború után majd minden állam alkalmazta a kollektív felelősségre vonás elvét. Mi sem voltunk kivételek! A magam részéről nem kívánok senkivel sem vitatkozni. Magával sem. Ami tény; a háborút követően a német ajkú nemzetiséget sehol sem szerették. A kitelepítés hiba volt. De ez a svábság háborús viselkedése miatti retorzióvolt. A többi csak mellébeszélés.
Ez a görény tanítónéni még mindig írogat ide. Hogy kopna le az ujja, amikor veri a gépet a hazugságaival!
Az a helyzet, hogy a 12-14 millió német elhurcolása Kelet-Európából finoman fogalmazva etnikai tisztogatás volt (ethnic cleansing), más történészek szerint népirtás (genocyde), eufémisztikusan úgy szoktak mondani, hogy áttelepítés (transfer).
A 12-14 millió németből csaknem 3 millió koncentrációs táborban végezte, ezt maguk az orosz történészek (is) állítják.
Az, hogy tanítónéni görény baloldali és neki a koncentrációs tábor a “víg életet” jelenti, a baloldal szégyenéről és a maga görénységéről árulkodik.
Két apró történet:
– Sopronban sorozott a magyar hadsereg. A poncichterek birodalmi németnek vallották magukat, nem sorozták őket. Utánuk jött az SS és ők besorozták a birodalmi németeket. Nem nagyon tetszett nekik, ezért a bevagonírozáskor a vagon túloldalán ugráltak lefelé, ahol a soproni főiskolások néhány pofonnal visszaküldték őket. Ezek is a magyar SS-ek voltak .
Mindig van sok “hazafi”, aki a sorozás kijátszását “hőstettnek” tünteti fel.
– A Hadikórház mindig a front mögött vonult vissza egész Leobenig. Leobenben a szovjetek körülzárták a kórházat. 4 nap után a parancsnok 2 zsák liszt és 1 bödön zsír és egy ruszin tolmács kíséretében megadta magát. A szovjet parancsnok olyan papírt adott, ami szerint a budapesti pestisjárvány leküzdésére jöttek haza (csak pestisjárvány nem volt Pesten, más minden). A “betegek” bekötözve mind ezek az SS katonák voltak.
Egy háborúban sok minden történik.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét,lop
szigetország, mit zagyválsz koncentrációs táborról? a németek többsége egyenesen Németországba utazott. Nem jobban jártak szerinted, mint ha itt maradtak volna?
Egyébként még mindig nem érted, mi a különbség aközött, hogy “most azonnal megöllek” és hogy “most azonnal másik országba települsz át”?
Nem beszélni mágyár, írjak németül talán?
Az orosz nyelvű wikipédia Szegej Szumpennij és Vlagyimir Csunihin történészekre hivatkozva írja:
“A kényszerdeportálások mintegy 12-14 millió németet érintettek. A németek Kelet-Európából való elűzését nagy arányú és szervezett erőszak kísérte. Ezek közé tartozott egyebek között, hogy megfosztották őket teljes vagyonuktól, a német állampolgárságú lakosságot koncentrációs táborokba hurcolták tekintet nélkül arra, hogy az 1945-ben felállított Nürnbergi Nemzetközi Katonai Bíróság emberiség ellenes bűncselekménynek nyilvánította a deportálásokat”
“A deportálások következtében legalább 2 millió német veszítette el az életét”
Forrás:
“Всего принудительному выселению подверглось около 12-14 млн немцев[1][2]. Процесс изгнания немцев Восточной Европы сопровождался организованным насилием огромных масштабов, включая в себя, в том числе, полную конфискацию всего имущества, помещением немецкого гражданского населения в концентрационные лагеря, невзирая на признание депортации преступлением против человечества в статусе международного военного трибунала в Нюрнберге в августе 1945 года[3].”
Всего вследствие депортации погибло до 2 миллионов немцев[3]
A német nyelvű wikipédia összegzése:
Ostgebiete des Deutschen Reiches (a Német Birodalom keleti területén): 6.944.000 menekült; 1.225.000 elhunyt vagy eltűnt; 1.101.000 a hazájukban maradottak
Tschechoslowakei 2.921.000 menekült; 267.000 elhunyt; 250.000 ott maradt
andere Länder (egyéb országokban): 1.865.000 menekült; 619.000 elhunyt; 1.294.000 ott maradt
Insgesamt (összesen): 11.730.000 menekült; 2.111.000 elhunyt vagy eltűnt; 2.645.000 a hazájukban maradt
szigetország, ne keverd a dolgokat, két külön téma van:
1. németek (és sok magyar) deportálása munkatáborokba a szovjetek által, 1944 decemberétől kezdődően
2. 1945 végétől kezdve a potsdami konferencia határozatainak eredményeképpen a német nemzetiségűek kitelepítése Németországba. Ők szépen letelepedtek Nyugat-Németországban (Baden-Württembergben, Bajorországban, Hessenben, stb.) és Ausztriában.
Azt gondolom, ez utóbbiak azért nem jártak rosszul. Te melyiket választottad volna: maradsz a kommunista Magyarországon, vagy mész az NSZK-ba?
Figyeljetek, narancsmérgezésben szenvedő elmebeteg balfácánok!
Az elődeiket állandóan lopással vádoló csepeli narancsos tolvajbanda ma rendkívüli képviselő-testületi ülést tartott, és folytatta a múlt év őszén megkezdett önkormányzati vagyonkiárusítási akcióját, továbbá az abból a 3,6 milliárd Ft örökölt északi pénzből való nagyvonalú osztogatást és pénzszórást, amely 3,6 milliárd Ft-ot 2 éven keresztül az mszp-sek által eltüntetettnek hazudtak (mert azt a 3,6 milliárd Ft-ot Ők akarták ellopni), de ezt testületi ülést be sem merték jelenteni ezen az oldalon, és szokásaiktól eltérően most a testületi határozataikról sem dicsekedtek, mert féltek a lakosság jogos felháborodásától!
Az önkormányzat csepel.hu honlapján az alábbi meghívóban megnevezett napirendhez tartozó előterjesztések részleteit is elolvashatjátok.
Jó olvasást kívánok!
Utána pedig ne csak a hombárfejű Csepel szam-árja német(h) idő előtti választási bohócmutatványával foglalkozzatok, hanem arról is röfögjetek, hogy miért kell kiárusítani az önkormányzati vagyont, miért kell a csepeli narancsos vadszamaraknak Csekonicsként szórni a közösség pénzét, és közpénzből 18+2 fős kisbuszt vásárolni?!
Meghívó
Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete
2014. január 20-án (hétfőn) 08.00 órai
kezdettel tartandó rendkívüli ülésére, melynek helyszíne
Polgármesteri Hivatal Nagytanácsterme
(1211 Budapest, Szent Imre tér 10. földszint 5.)
Nyílt ülés:
Napirend-tervezet 1. pontja: (4. sz. előterjesztés ) (egységes szerkezetű rendelet)
Rendelettervezet az Önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjakról szóló 44/2007. (XII.18.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. sz. rendelete módosításáról
Előterjesztő: Morovik Attila alpolgármester
Napirend-tervezet 2. pontja: (3. sz. előterjesztés ) + előszerződés + 1. sz. melléklet + 2. sz. melléklet + 3. sz. melléklet + 4. sz. melléklet + 5. sz melléklet + 6. sz. melléklet + 7. sz. melléklet + 8. sz. melléklet + 9. sz. melléklet + 10. sz. melléklet + 11. A. sz. melléklet + 11. B. sz. melléklet + 12. sz. melléklet + 13. sz. melléklet + 14. sz. melléklet,cseredokumentum + Ajánlat1 + Ajánlat2 + FEB mellekletek
Javaslat a Budapest XXI. kerület belterület 210235/3. hrsz. (II. Rákóczi Ferenc út – Károli Gáspár u.) alatt felvett 9163 m2 alapterületű és a 210671/36. hrsz. (Tejút u Rakéta u.) alatt felvett 4993 m2 alapterületű, kivett beépítetlen terület megjelölésű ingatlan eladására kiírt pályázat érvényességének és eredményességének megállapításáról, valamint a nyertes pályázat kihirdetéséről, és a fenti ingatlanok tulajdonjogának adásvétel, illetőleg csere jogcímén történő átruházása tekintetében kötendő megállapodás megkötéséről
Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester
Napirend-tervezet 3. pontja: (5. sz. előterjesztés )
Javaslat a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető bevételek 2014. évi megosztásáról szóló rendelettervezet véleményezésére
Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester
Napirend-tervezet 4. pontja: (2. sz. előterjesztés )
Javaslat a II. Rákóczi Ferenc út 73. szám alatti földrészlet földgázellátására vonatkozó megállapodás költségét jóváhagyó 668/2013. (X.25.) Kt. számú határozat módosítására
Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester
Napirend-tervezet 5. pontja: (7. sz. előterjesztés )
Javaslat a 2013. évi fapótlásra
Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester
Napirend-tervezet 6. pontja: (8. sz. előterjesztés )
Javaslat 18+2 személyes busz beszerzésére Budapest Főváros XXI. kerület Csepeli Polgármesteri Hivatala részére
Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester
Napirend-tervezet 7. pontja: (6. sz. előterjesztés )
Javaslat támogatás nyújtására a Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-pesti Kórháza alapítvány részére
Előterjesztő: Németh Szilárd polgármester
Napirend-tervezet 8. pontja: (9. sz. terjesztés )
Javaslat 2014. évi “Virágos Csepelért” program
Előterjesztő: Borbély Lénárd alpolgármester
Budapest, 2014. január 17.
Németh Szilárd sk.
polgármester
Az angol nyelvű wikipédia hosszan foglalkozik a témával, rámutatva arra, hogy német civileket tömegesen elhurcoltak szovjet munkatáborokba, ahol a többségük meghalt. Ez is a deportálás része volt.
A Németországba telepített németek egy része is meghalt, mert a háborút elvesztő Németország romokban hevert és sem ennivaló, sem gyógyszer, sem lakás nem volt.
Idézet az angol wikipédiából:
“Az eseményeket (a deportálásokat) általában kitelepítésként vagy etnikai tisztogatásként határozzák meg. R. J. Rummel (történész professzor) szerint ezek az események a győztes hatalmak kormányai által elkövetett szándékos népirtások voltak, néhány történész pedig nyíltan nevén nevezi a történteket: genocídium, vagyis népirtás történt”
Forrás:
“The events have been usually classified as population transfer,or as ethnic cleansing. R. J. Rummel has classified these events as democide,[331] and a few go as far as calling it a genocide”
szigetország:
“Az angol nyelvű wikipédia hosszan foglalkozik a témával, rámutatva arra, hogy német civileket tömegesen elhurcoltak szovjet munkatáborokba, ahol a többségük meghalt.”
Nem írja, hogy a többségük meghalt.
“néhány történész pedig nyíltan nevén nevezi a történteket: genocídium, vagyis népirtás történt”
ez lenne ennek a fordítása: “a few go as far as calling it a genocide”
itt “nevén nevezi” nincs, csak “nevezi”, te kis hamis.
Amúgy a democide sem “népirtás”.
Egyébként figyelemre méltó, hogy a német wikipédia szócikke siet leszögezni már az első bekezdésben, hogy a németek kiűzése Kelet- és Közép-Európából az erőszakos nemzetiszocialista uralom és a náci háborús bűnök következménye volt.
http://de.wikipedia.org/wiki/Flucht_und_Vertreibung_Deutscher_aus_Mittel-_und_Osteuropa_1945%E2%80%931950
A “democide” meghatározása: (bizony népirtás a democide)
“Democide is a term revived and redefined by the political scientist R. J. Rummel as “the murder of any person or people by a government, including genocide and mass murder.”
A görény tanítónéni, aki szerint “vígan éltek” a német elhurcoltak és aki szerint nem vitték egy részüket sem koncentrációs táborokba, nemcsak tudatlan és hazudik, hanem ganéj is.
A “vígan éltekre” egy példa sok közül az angol wikipédiából:
“Jugoszláviában az ott maradt németek sora minden volt, csak humánusnak nem nevezhető. A német etnikumú falvakat internáló táborokká alakították, ahol 50 ezren eltűntek.”
“In Yugoslavia, the fate of the remaining Germans was anything but “humane”, ethnic German villages were turned into internment camps where 50,000 perished.”
A magyar wikipédia ezt írja erről:
“Jugoszláviában a német lakosságot a magyar lakosság egy részével együtt haláltáborokba deportálták és ott nagy részüket tervszerűen meggyilkolták.”
Magyarán ez is csak egy idegenrendészeti akció volt?
“A magyarországi Élet Menete Alapítvány felajánlja Szakály Sándornak a lehetőséget, hogy személyesen vegyen részt 2014. április 28-án a nemzetközi Élet Menete emlékprogramon Auschwitz-Birkenauban, ahol 54 ország több ezer zarándokával, túlélőkkel és leszármazottaikkal közösen, személyesen meggyőződhet arról, hogy hova vezethetnek az „idegenrendészeti intézkedések”
.
Túlélő show egy kis wellness-eléssel!
Két három-hónap garantált negyven kiló fogyás!
Politikusoknak külön steh-cellák!
Szerintem nem ezeket a deportálásokat nevezte “idegenrendészeti” eljárásnak.
Az sem menthető amit nyilatkozott, de maradjunk a tényeknél.
Az ország tényleges ura, Vorosilov marsall meglehetős lenézéssel kezelte az új (és gyenge) magyar politikai elitet, és bizánci ravaszsággal nyújtotta be képviselőinek a politikai számlákat, s a németek kitelepítésének ódiumát ügyesen rájuk hárította. (A marsall tudta, milyen a halálos intrika: keze benne volt a rivális Tuhacsevszkij marsall kivégzésében, a katyni mészárlásban és a krími tatárok halálmenetében.) S amikor Nagy Imre a kommunisták belügyminisztereként a kormány elé tárta azt a javaslatot, hogy a hazai németeket a kollektív bűnösség alapján telepítsük ki, nem mondhatnám, hogy nem tudott aludni a lelkiismeret-furdalástól. A kormány tizenhat miniszteréből kilenc igennel szavazott, s csak ketten mondtak nemet. Sokan – főképp a Nemzeti Parasztpártban – egyfajta csodaszernek tekintették a döntést, mintha ezzel, amolyan freudi eltolással megszabadult volna a magyarság a kollektív bűnösség vádja alól, s képessé vált volna a felszabaduló lakhelyek és földek birtokában a menekültkérdés megoldására. Például a csángók és az erdélyi menekültek elhelyezésére.Megjegyzem, 1937-ben 478 630 főt tett ki a német kisebbség létszáma, ám ennél jóval nagyobb volt azoknak a száma, akik a reformkortól kezdődő elmagyarosodás során a magyar nemzet tagjai lettek. A két háború között a revízióért harcoló Herczeg Ferenc nem véletlenül beszélt arról, hogy ezek milyen nagy szerepet játszottak kulturális és politikai életünkben – ő maga is még Franz Herzogként született –, most pedig a nemzet hallgatásra ítélt írófejedelme helyett Mindszenty hercegprímás emelte fel a szavát a németség védelmében. A Mária-évben majd százezreket is mozgósítani tudó főpap éppúgy tiltakozik német honfitársaink üldöztetése ellen, mint ahogy tette ezt a zsidóság elhurcolása ellen a vészév idején. Ahogy a nyilasok ezt, úgy a kommunisták azt sohasem bocsátották meg neki. (S kár, hogy nincs a köztudatban az, hogy a hercegprímás legalább annyi embert tudott kivinni a Hősök terére, mint Kádár 1957. május 1–jén.) A csodaszer nem használt. Ugyanakkor a csehszlovákiai németekre és magyarokra együtt kimondott kollektív bűnösség vádja a mai napig is a jog része Csehországban és Szlovákiá-ban, s alig az első budaörsi vonat kigördülése után, 1946. február 27-én megszületik a csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény, amelynek nyomán több mint hetvenezer magyart üldöznek el szülőföldjéről – ötvenezret Csehországba deportálnak –, s megkezdődik az a lassú elszlovákosodás a Felvidéken, amely mára már drámai arcot ölt. Vorosilov számítása – aki a csehszlovák aspirációkat támogatta – bejött. Magyar részről magyarázkodásba kezdtek: a németeket sújtó döntést valójában a szövetségesek nyomása kényszerítette rá a megszállt országra. Vorosilov és a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai tagja, Key tábornok hivatalosan is tiltakozott, hogy a németek kitelepítésének elhatározását a magyar politikusok rájuk, pontosabban a szövetségesekre hárítsák át, s azt, hogy a marsall a kormányzati döntés meghozataláig végig nyomás alatt tartotta őket, a kommunisták által emigrációba kényszerített miniszterelnök, Nagy Ferenc Amerikában sem tudta meggyőzően bizonyítani. A német történetírás – joggal – meglehetősen negatívan ítéli meg az egész ügyet, magyar felelősségről, nem-egyszer magyar kezdeményezésről beszél. Az 1946-48 közötti kitelepítések után megmaradt, népességének nagyobbik felét elvesztő honi németség képviselői a rendszerváltás után fel is vetették a magyar felelősség kérdését, s valóban, népi íróink munkáit böngészve bőven találunk németellenes kitételeket: ekkor van születőben az a kommunisták által táplált kuruc és ’48-as kultusz, amely a szláv országokban élő németgyűlöletet a magyar szívekbe is át akarja plántálni. Történészszemmel nézve a dolog komikuma, hogy a belügyi tárcához tartozó Népgondozó Hivatal élén – amely a kitelepítéseket irányította – kezdetben éppen az az id. Antall József állt, aki lengyelek, franciák és zsidók mentésében döntő szerepet játszott a háború idején, s aki tapasztalatai alapján az oroszoktól nem sok jót várhatott. (Át is pályázik az országépítés területére: újjáépítési miniszter lesz.) S nem árt arra sem emlékeznünk, hogy a Vörös Hadsereg legalább 35, egyes adatok szerint 60 ezer német férfit és nőt hurcolt el a Gulagra Magyarországról. Ez is a történethez tartozik éppúgy, mint Gerő Ernő intervenciója az NKVD illetékeseinél, hogy a német nevük alapján befogott zsidókat bocsássák szabadon. (A menetoszlo-pokba sorolt német nevű magyarokért senki sem szólt.) Nagy, történelmi távlatokba helyezve a magyarországi svábok kitelepítését, látnunk kell, hogy az csak kis része volt annak a modern kori, ősi lakhelyükről milliós tömegeket kimozdító népvándorlásnak, amely a Vörös Hadsereg hódításait kísérte. Kelet-Európa és Kelet-Közép-Európa etnikai térképe pár év alatt a felismerhetetlenségig megváltozott, s ennek legnagyobb vesztesei a rossz csillagzat alatt született németek és magyarok voltak. Különös, ahogy ez a vihar kitelepített felvidékiekből, elűzött csángókból és megmaradt svábokból életképes közösségeket kovácsolt Tolna megye falvaiban. Nagy tömegben a volt szocialista országokban csak nálunk maradt meg a németség, a másik nagy, a háborút és a kényszerű népmozgást túlélt német etnikumot, a szászságot Ceausescu apránként adta el a Német Szövetségi Köztársaságnak. Ami pedig a svábság példáját illeti, annyi évszázad után tanulhatunk belőle: szenvedélyes vagyongyűjtésük nem más, mint olthatatlan vágy a függetlenség és a szabadság után.
T. joságos!
A kitelepítés hiba volt. Ebben egyetértünk. Abban viszont nem, hogy ez a svábság háborús viselkedése miatti retorzió volt. A magyarországi svábok ugyanis átlagban semmivel sem voltak rosszabbak vagy jobbak a többi magyar állampolgárnál. Magyarország Németország szövetségese volt! Magyarország szinte minden erőforrásával az utolsó pillanatig támogatta Németországot, és nem fordult vele szembe. A sváboknak mit kellett volna tenniük ahhoz, hogy ne tekintsék őket bűnösöknek?
Mi az amire nem reagáltam? 21:40-es írásomban a magyar együttműködők felelősségre vonásáról is írtam. A háború után majd minden állam alkalmazta a kollektív felelősségre vonás elvét. Mi sem voltunk kivételek! A magam részéről nem kívánok senkivel sem vitatkozni. Magával sem. Ami tény; a háborút követően a német ajkú nemzetiséget sehol sem szerették. A kitelepítés hiba volt. De ez a svábság háborús viselkedése miatti retorzióvolt. A többi csak mellébeszélés.