Öt éve történt a kettős gyilkosság – 6. rész – a kivégzés forgatókönyvei

Csepel.hu

Csepeli kettős gyilkosság

Öt éve annak, hogy 2009. január 7-én brutális kegyetlenséggel megölték Takács Józsefet, a Csepel-sziget Általános és Szakképző Iskola intézményvezetőjét és Papp László tanárt. Kun Tamást, az iskola gondnokát később tényleges életfogytiglani, Deme Gábort, az iskola gazdasági igazgatóját szintén életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték azzal, hogy leghamarabb 36 év múlva szabadulhat feltételesen.

Ebben a fejezetben arról lesz szó, hogy Deme és Kun milyen körmönfont terveket szőttek a gyilkosság végrehajtására, és miféle alibikkel próbálták megúszni azt büntetlenül.

Az egész országot megrázó bűncselekmény előzményeiről akkor még kevesen tudtak. Ahogy azonban a tárgyalásokon egyre inkább világossá vált, Deme Gábor, aki gazdasági igazgatói beosztása mellett a csepeli szocialista frakció tagja is volt, sikkasztások sorozatát követte el. Saját tanúvallomása szerint erről az akkori önkormányzat és az MSZP csepeli szervezete valamennyi vezetőjének tudomása volt. Mégis mindenki úgy tett, mintha semmiről nem hallott volna.

Deme Gábor számára az események döntő fordulathoz érkeztek január 6-án, amikor Takács József világossá tette számára, hogy az iskolát visszavonhatatlanul el kell hagynia. Ekkor végső elhatározásra jutott: a gyilkosságot minél hamarabb végre kell hajtani.

A leszámolás végrehajtására létezett A, B, C terv, s valószínűleg további variációk is.

Alibik a gyilkosság idejére

Deme és Kun szemszögéből a legideálisabb kivitelezés az „A” terv lett volna, vagyis a gyilkosság után nem hagynak maguk után nyomokat. Deme úgy okoskodott, hogy Kun elvégzi a piszkos munkát, ő pedig magával viszi a szervert és az ellene szóló bizonyítékokat tartalmazó aktatáskát. Kun természetesen nem lövi meg a kezét, így nem marad utána vérnyom, véres lábnyom, eldobott pisztoly és a 40 tartalék lőszer. Deme saját magára különös gonddal ügyelt: váltás cipőt és ruhát vitt magával, hogy az öltözékén lévő szennyeződések ne legyenek árulkodóak. A gyilkosság után szétszélednek, mintha ott sem lettek volna. De ha mégis számon kérik őket, hogy mi történt az iskolában – elvégre a délutáni megbeszélésről mások is tudtak –, valószínűleg rezzenéstelen arccal hazudták volna, hogy semmi különös. Amikor távoztak, „még minden rendben volt”.

Mi lehetett a B terv?  Ez minden bizonnyal Kun Tamásra vonatkozott, mert Deme úgy akarta beállítani a gyilkosságot, hogy akkor ő már nem volt jelen. Biztos volt a dolgában, mert valóban nyomósnak tűnő bizonyítékai voltak. Mégpedig több tuti alibivel rendelkezett! Az egyik az volt, hogy január 7-én 18 óra 14 perckor, amikor belépett az iskola épületébe a megbeszélésre, kétszer rátelefonált a szintén ott lévő Takács Józsefre, akinek a vonala foglaltat jelzett, mert éppen a könyvvizsgálóval beszélt a mobilján. Vajon miért hívta fel Deme Takácsot, amikor mind a ketten az épületben voltak? Ugyanazért, amiért Papp Lászlót is megkérte a helyszínen, hogy csörögjön rá: kellett neki az alibi, hogy az áldozatok akkor még életben voltak.

Deme is diktafonra vette a megbeszélést

A harmadik és legbiztosabb alibijét nem tárta fel, hanem későbbre tartogatta. Ez pedig nem volt más, mint a saját diktafonja, amelyre ő is felvette a megbeszélésen elhangzottakat! Csakhogy nem az egész történetet rögzítette, hanem csupán az első részét, amikor még békés mederben folyt a társalgás. S akkor még valóban nem volt baj! A Papp László diktafonja által felvett hanganyagon ugyanakkor jól felismerhetők azok a mondatok, amelyek után Deme távozást színlelt, s valószínűleg ekkor kapcsolta ki a saját készülékét. Deme hangfelvétele sosem került elő, de létezését több közvetett bizonyíték alátámasztja. Egyrészt tudható, hogy Deme rendszeresen diktafonra vette a fontos beszélgetéseit – miért éppen a mostani lett volna a kivétel? Másrészt árulkodó mondatok hangzanak el a gyilkosság első 12 percében, amikor még békésnek feltüntetett társalgás folyt. Már az sem véletlen, hogy Deme és Kun egy hétköznapinak látszó beszélgetést színleltek – nagyon kellett a bizonyíték a későbbiekre, hogy azokban a percekben semmi rendkívüli nem történt! A legfeltűnőbb az, hogy Deme és Kun többször és hangsúlyosan említik a következő napokat, mintha még visszatérnének az iskolába a le nem adott tárgyaikkal. Deme a 12. percben még egyszer ráerősített erre, amikor búcsúzást imitálva közölte: „akkor holnap jönnék”… De pontosan tudták, hogy Takács és Papp számára nincsenek holnapok, itt és most bevégeztetett. Ne feledjük: Kun Tamás a markában szorongatta a csőre töltött pisztolyát! Deme folyamatosan a saját diktafonjára beszélt, amikor a következő napokat emlegette – aljas színjátékot űzött Kun Tamással együtt, aki csak a jelre várt, hogy elsüthesse fegyverét.

Létezett a B terven belül egy variáns, amellyel Kun Tamás úgymond a segítőkészségét nyilvánítja ki a nyomozóknak. A diákok közül kiválasztottak egy személyt, aki megtermett, erős fiatal, s szerintük akár bűnözésre is hajlamos. Erre hozta fel Kun, hogy noha nem ismerte fel a „csuklyást”, az elkövető termetéből, mozgásából arra gyanakszik, az iskola egyik cigány származású diákja lehetett a tettes. Meg is nevezte az illetőt, akit a rendőrök rögtön kihallgattak, de biztos alibivel rendelkezett.

A C terv vészforgatókönyvként szolgált. Akkor jöhetett szóba, amikor felborultak az eredeti elképzelések és rögtönözni kellett. Deme a vészforgatókönyvben sem szánt szerepet magának, mert biztos volt a tuti alibijében. A vészforgatókönyv azért léphetett érvénybe, mert Kun véletlenül meglőtte a kezét, s ezzel nem számoltak. Véres nyomok maradtak utána és sebesülten nem menekülhetett el. Rögtönözniük kellett, de kitartottak a B terv kulcsmotívuma mellett, vagyis Kun a „csuklyás ismeretlent” nevezi meg támadóként. Egyszerű történetet is szőtt köré, hogy dulakodtak, s eközben elsült a fegyver. Ez olyan szokványos eset, hogy akár hihető is lenne.

Deme még mindig úgy érezhette, hogy személyére nem vetül árnyék, hiszen nemcsak alibije volt, hanem bízhatott Kunban is. A fordulat akkor következett be, amikor előkerült Papp László diktafonja, rajta pedig az, hogy Deme végig asszisztálta az emberölést.

Deme így, hidegvérrel készült a gyilkosságra. Már csak egy nap maradt hátra.

Forrás: Csepel.hu

2 hozzászólás “Öt éve történt a kettős gyilkosság – 6. rész – a kivégzés forgatókönyvei” bejegyzésre

  1. […] Öt éve történt a kettős gyilkosság – 6. rész: A kivégzés forgatókönyvei […]

  2. […] Öt éve történt a kettős gyilkosság – 6. rész: A kivégzés forgatókönyvei […]

Itt lehet hozzászólni !