Origo
A keveset keresők, a kisgyerekes családok, a kutyájukat busszal furikázó budapestiek, a beteg rokonaikat ápolók és a túlórázó tanárok biztosan örülnek majd, hogy itt az új év.
Nem úgy a bundázók, a szabadságaikat gyűjtögetők és a népszavazások magányos kezdeményezői. Néhány újdonság, amely 2014. január elsejétől az életünk részévé válik.
Kiszélesítik a családi kedvezményt
Az adórendszer egyik változásának körülbelül 250 ezer család örülhet, jórészt azok, akik keveset keresnek. A családi adókedvezményből családi kedvezmény lesz, mert a személyi jövedelemadó mellett már az egyéni járulékokból (nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból) is levonható lesz a gyerek után járó kedvezmény.
Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy hiába járt két gyerek után havi 20 ezer forint kedvezmény, ha egy havi bruttó 100 ezer forintot kereső kétgyerekes egyedülálló anyának nem volt 20 ezer forintnyi adója (100 ezer * 16 százalékos adó = 16 ezer forint szja). Ő nem tudta teljesen kihasználni a lehetőséget, 2014-ben viszont már igen, mert a maradék 4 ezer forintnyi adót le tudja vonni a 17 százaléknyi, azaz esetében 17 ezer forintos járulékból. A járulékokra is kiterjesztett családi kedvezményt először abból a bérből lehet levonni, amelyet január 10. után folyósítanak.
Tucatnyi kisebb módosítás is lesz az adótörvényekben. Az első lakáshoz jutást könnyítik meg azzal, hogy már nemcsak a 35 évnél fiatalabbak kérhetik az illetékre a 12 havi pótlékmentes részletfizetést, hanem mindenki. Ha pedig a lakás, ingatlan vagy más vagyontárgy egyik házastárstól a másik nevére kerül, vagy elválnak, és megszűnik a vagyonközösség, a vagyontárgyak megszerzését nem terheli sem ajándékozási, sem vagyonátruházási illeték. A devizahitelesek megsegítését szolgálja, hogy adómentes lesz a bankok által elengedett tartozás. A bankok viszont kapnak a nyakukba egy új terhet, a hitelintézeti hozzájárulást. Az adótörvényeket inkább a vállalkozóknak kell újratanulniuk. Erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.
100 ezer felett a minimálbér, nő a nyugdíj
A minimálbér és a szakképzetteket megillető garantált bérminimum is nő. Előbbi havi 98 ezer forintról bruttó 101 500 forintra, utóbbi 114 ezerről 118 ezer forintra. Ez azt jelenti, hogy nettóban havi 2000-2500 forinttal nő a gyermektelen vagy egy gyerekes minimálbért keresők jövedelme.
Nemcsak a minimálbért keresők bére nőhet. A munkaadói, munkavállalói érdekképviseletek és a kormány 3,5 százalékos bérfejlesztési ajánlást fogalmaztak meg – igaz, ezt nem kötelező betartani sem a verseny-, sem az állami szférában. A közmunkásbér a kormány ígéretei szerint 2,4 százalékkal, az inflációval megegyezően nő, vagyis bruttó 75 500 forintról 77 300 forintra emelkedik. Többet kapnak a nyugdíjasok és nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Az öregségi nyugdíjak, a rokkantsági és a rehabilitációs ellátások, valamint a baleseti járadékok összege is 2,4 százalékkal emelkedik.
Önálló bűncselekmény a bundázás
Új büntetőjogszabályok lépnek hatályba január 1-jétől. Önálló bűncselekmény lesz ezentúl a bundázás (a sporteredmény tiltott befolyásolása) és három, bizonyos esetekben pedig öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. Újdonság, hogy a lakásmaffiás ügyekben ezentúl a sértett bizonyos feltételek mellett ideiglenes intézkedésként kérheti a lakása kiürítését, ha a feltételezett elkövetők laknak benne, vagy ők engedték át másnak ingyenes használatra.
A büntetőeljárások gyorsítását szolgálja, hogy életellenes bűncselekményeknél a szakértői intézeteknek három hónapon belül meg kell hozniuk állásfoglalásukat. Szintén újdonság, hogy a szabálysértési eljárásokban bevezetik a mediációt, vagyis az elkövető és a sértett közti közvetítő, békéltető, megegyezést célzó eljárást. Továbbá új szabálysértési tényállás, ha valaki a kutyáját – a vadász- és a szarvasgomba-kereső kutya kivételével – természeti, védett természeti területen vagy vadászterületen póráz nélkül elengedi vagy kóborolni hagyja.
Új választás, új népszavazás
Alapvetően átalakította a népszavazás szabályait a parlament. Mostantól egy ember nem kezdeményezhet népszavazást: az új szabályok szerint januártól legalább 20 ember kell egy népszavazás kezdeményezéséhez. A komolytalan, szeméremsértő vagy megbotránkoztató kérdéseket, például amelyben a seggnyalás szó szerepel, már a rajtnál elkaszálják.
2014-ben már az új választási törvény alapján szavazunk, ami azt jelenti, hogy januártól indul a nemzetiségek választási regisztrációja, vagyis külön lehet nyilatkozni, hogy egy választó valamelyik magyarországi nemzetiséghez tartozónak vallja magát, és pártlista helyett nemzetiségi listára kíván szavazni. Szintén januártól nyílik lehetőség arra, hogy a választó megtiltsa, hogy az adatait kiadják a pártoknak kampánycélokra. A választási törvény más szabályai is megváltoznak, ezeknek azonban nem lesz még következménye január 1-jén. Ha minden változásra kíváncsi, olvassa el ezt a cikkünket!
Összeköttetésben az adóhatósággal
Sokszori határidő-módosítás után 2013 év végéig kellett volna átállni minden egyes, pénztárgépet használó vállalkozónak az adóhatósággal online kapcsolatban lévő kasszára. Aligha sikerült ez, mert pár munkanappal az év vége előtt tízezernél alig több gépet kötöttek be az adóhatósághoz a meglevő 205 ezer kasszából. Akik nem álltak át online kasszára, azok elvileg szabálytalanságot követnek el, és ha megjelenik egy adóellenőr, akár 12 napra be is zárathatja az üzletet, megfejelve a több százezer forintos bírsággal.
A kiskereskedelmi forgalom gerincét adó hipermarketek, kiskereskedelmi láncok, benzinkutak, szállodák, gyógyszertárak jó része biztosan nem tudja teljesíteni ezt feltételt, azonban az adóhatóság a korábbi keménységével szemben már azt kommunikálja, hogy ha a helyszíni ellenőrzés során azt tapasztalják, a vállalkozó megtett minden tőle telhetőt, és nem az ő hibájából nem működik az online pénztárgép január 1-jén, akkor eltekintenek a büntetéstől.
Változás a szabadságokkal
A munka törvénykönyvének legfontosabb változása, hogy eddig az összes szabadság (az alapszabadság, életkor után járó szabadság) egyharmadát lehetett áttolni a következő évre, mostantól azonban csak az életkor szerinti pótszabadságot lehet átvinni. A 25. életévtől jár először pótszabadság, két-három évente nő a pótszabadsági napok száma, maximum 10 nap lehet.
Jobban járnak a kismamák
A kormány egyik sokat hangoztatott intézkedése volt az elmúlt hetekben, hogy bevezeti 2014-től a gyed extrát. Eddig a gyed ideje alatt nem lehetett dolgozni, a gyes mellett pedig – a gyermek egyéves kora után – legfeljebb heti harminc órát. Ezentúl szabad a munkavállalás a gyermek egyéves korától, nincs semmi más megkötés, vagyis gyed mellett és akár heti negyven órában is lehet dolgozni.
Ha új gyerek született a családban időben közel a testvérhez, aki után gyedet vagy gyest kapott valamelyik szülő, akkor az eddig kapott gyedet vagy gyest elveszítette a szülő. Mostantól már nem kell lemondani egyik juttatásról sem, a korábbi ellátás nem szűnik meg. Ez a hatálybalépés előtt világra jött gyerekekre is vonatkozik, ha a testvérük január 1-je után születik. Az egyetlen korlát, hogy a szülőknek a közös háztartásban élő gyermekeik után legfeljebb két gyest folyósíthatnak. Az ikrek szülei egy évvel tovább, azaz legfeljebb a gyerekek hároméves koráig kapnak gyedet.
Azok is jogosultak mostantól a gyedre, akik a felsőoktatásban tanulnak nappali tagozaton, és megfelelnek az előírt feltételeknek, így magyar nyelvű képzésben vettek részt a szülés előtti két évben, és van legalább két félév aktív hallgatói jogviszonyuk. A hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő egy éven belül szülő nők is jogosultak gyedre. Ennek összege – ha a hallgató még nem dolgozott korábban – a képzés formájától függően vagy a minimálbér, vagy a garantált bérminimum 70 százaléka.
Emelkedik az ápolási díj
Januártól több mint nettó ötezer forinttal, közel nettó 40 ezer forintra nő az emelt összegű ápolási díj, és a kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, amely közel nettó 48 ezer forint. Ápolási díjat a tartósan gondozásra szoruló súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg embereket otthon ellátó rokonok kaphatnak, emelt összegű ápolási díjat azok, akiknek hozzátartozója fokozott ápolást igényel, míg kiemelt ápolási díjat azok, akik a legsúlyosabb egészségi kategóriába tartozó családtagjukat gondozzák.
Csak az állam adhat ki tankönyveket
Talán csak a köznevelési államtitkárságon tudják, hogy a kiadókat, iskolákat, tanárokat és diákokat pontosan hogyan fogja érinteni az új tankönyvtörvény, amely lényegében államosította a teljes tankönyvpiacot. A törvény tervezetét december 15-én nyújtotta be az emberi erőforrások minisztere, és két nappal később el is fogadta a parlament, januártól pedig hatályba is lép. A törvény lényege, hogy egyetlen állami tankönyvkiadó lesz, és hamarosan feláll egy főleg a miniszter delegáltjaiból álló engedélyező testület is. Az igazgatók pedig a következő tanévre az új szabályok szerint évfolyamonként és tárgyanként csupán két tankönyvből választhatnak, és ezt a fenntartó Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal is jóvá kell hagyatniuk.
A tanárok néhány ezressel többet kaphatnak
Januártól pluszpénz illeti meg a tanárokat, ha a kötött munkaidőn, vagyis heti 32 órán túl benn kell maradniuk a munkahelyükön. Mindezt a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Pedagógusok Szakszervezete által aláírt kollektív szerződés garantálja, amely január elsején lép életbe. Akkor is jár a pluszóradíj, ha heti 26 óránál többet kell tanítaniuk. Az emelés mértéke átlagosan ezer és kétezer forint között van, és csak az állami iskolákban tanítóknak jár.
A kutyák is olcsóbban utazhatnak a BKV-val
A kormánypárti politikusok előszeretettel nevezik közlekedési rezsicsökkentésnek, hogy januártól tíz százalékkal olcsóbbak lesznek a BKV-bérletek. A felnőtt havi bérlet 10 500 helyett 9500 forintba kerül januártól, a diákbérlet 3850 helyett 3450 forint, a nyugdíjasok havi bérlete pedig 3700 helyett 3330 forint lesz. Emellett márciustól kapható lesz kétheti diákbérlet 2550 forintért. Még a kutyák is kedvezőbb árú kutyabérlettel utazhatnak, ennek ára 5250 forint lesz. Fontos tudni, hogy a tízszázalékos csökkentés csak akkor érvényes, ha magánemberként vásárlunk BKV-bérletet, ha egy cég veszi nekünk, és számlát kérünk (tehát például a cafeteria része), akkor marad a 2013-as ár.
Új számlán követhetjük a rezsi csökkenését
Januártól egységesek, egyszerűek, átláthatók, mindenki számára megérthetők lesznek a számlaképek – ígérte a fideszes Németh Szilárd, aki törvényjavaslatot is benyújtott erről a parlamentnek. A képviselők még azt is előírják a szolgáltatóknak, hogy milyen betűmérettel (11-es) és milyen háttérszínnel (például az áram esetében #FF7F50 kódszámú coral, földgáz esetében #FF8C00 kódszámú darkorange) kell nyomtatni a számlákat. Az elfogadott törvény szerint mindezt Arial betűtípussal kell írni, és persze fel kell tüntetni, hogy a rezsicsökkentéssel mennyit spóroltak az emberek. A Fidesz a közös képviselőknek is feladatot ad a rezsicsökkentés hirdetésében: február 15-ig ki kell függeszteniük a lépcsőházakban, mennyit spórolt a ház a rezsicsökkentéssel, különben büntetést kapnak.
Forrás: Origo
Várjuk ki a végét.
“milyen háttérszínnel (például az áram esetében #FF7F50 kódszámú coral, földgáz esetében #FF8C00 kódszámú darkorange)”
Hülyék ezek. Mindenütt a RAL színkódot használják.
Magyarország már meghülyült. 🙂
No meg így is változik:
Jövő februárban kezdődik a Panel III. program, amely 500 milliárd forintba kerül. A cél, hogy a lakóközösségek 40 százalékos energia-megtakarítást érjenek el – mondta el a fejlesztés- és klímapolitikáért felelős államtitkár.
A panelfelújítási programot – amely azonban nemcsak a paneles technológiával épített lakásokat, hanem a más, úgynevezett iparosított technológiát, így az alagútzsalusat, a síkzsalusat, a salakbetonosat is jelenti – 2001-ben az akkori Orbán-kormány indította el. Ennek folytatása volt a 2009-ben indított Panel II. program, amely annyi pályázatot fogadott be, hogy 2010-ben 14 milliárd forint forrás hiányzott a megvalósításhoz.
Jelenleg a felújítások finanszírozása három forrásból történik: egyharmad rész a vissza nem térítendő állami támogatás, egyharmad az önkormányzati támogatás és egyharmad a saját erő, amelyhez MFB-hitel is rendelkezésre áll. Miután a 2014-2020 közti uniós költségvetési időszakban már épületenergetikai felújításra is igénybe lehet venni uniós forrást a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Programból (KEHOP), így a vissza nem térítendő támogatás egy része ebből származik. Emellett a szén-dioxid-kvóta eladásából származó Zöld Finanszírozási Rendszer (ZFR) is rendelkezésre áll. Az önkormányzatokkal még tárgyalnak a helyi támogatásról, miután az ilyen lakások 40 százaléka Budapesten található, így itt a kerületekkel kell megállapodni erről. Az MFB 40 milliárd forintos hitelkeretéből mára 10 milliárd maradt, és a tárca szeretné ezt feltöltetni újra 40 milliárd forintra.
A pályázati feltételeket a tárca most dolgozza ki a szakmai és érdekképviseleti szervezetekkel. Csak komplex felújítást – a falak hőszigetelése, ablakcsere, gépészet felújítása, és ahol lehet, megújuló energiatermelés – támogatnak, és cél a 40 százalékos fűtésienergia-megtakarítás, amely tovább csökkenti a családok rezsijét – vázolta a feltételeket Horváth Attila Imre. Az államtitkár elmondta, hogy februárban a kvótaeladásból rendelkezésre álló 10 milliárd forinttal indul a program, majd – várhatóan a második negyedévtől – becsatlakozik az uniós forrás is.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.