Csepel.hu
A lengyelországi Szczecin lakóinak bátor helytállása előtt tisztelegtek Csepel és testvérvárosai, valamint Szczecin elöljárói december 10-én a Szent Imre téren.
A lengyel városban 1956-ban ezen a napon vonultak az utcára az emberek, hogy kifejezzék szolidaritásukat a magyar forradalommal. Szczecin volt az első, amely segélyszállítmányt küldött a magyaroknak a forradalom idején, s amelyet testvérvárosi kapcsolat fűzött Csepelhez. Később kitörölték az emberek emlékezetéből a szoros összetartozását. Most, december 10-én felelevenítették a régi barátságot a Szent Imre téren, Csepel háláját nyilvánította ki Szczecinnek. Németh Szilárd kezdeményezése nyomán emlékkiállítást nyitottak meg, s leleplezték Boldog Jerzy Popieluszko lengyel pap emléktábláját.
A lengyel népet régi barátság köti össze a magyarokkal, aminek számtalan jele tapasztalható közös történelmünkben. Az egyik ilyen jeles esemény az 1956-os forradalom idején történt, amikor a lengyelek szolidaritásukat fejezték ki a magyarok iránt. Szczecin élen járt ebben, hiszen elsőként küldött segélyszállítmányt a forradalmároknak. Erre emlékeztek most Csepelen, ezt köszönték meg a magyarok a lengyeleknek a Szent Imre téren.
Az eseményen mások mellett megjelent Németh Szilárd országgyűlési képviselő, Csepel polgármestere, Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, Csepel alpolgármestere, Ábel Attila alpolgármester, Morovik Attila alpolgármester; Kontur Pál országgyűlési képviselő, Andrzej Kalinowski, Lengyelország budapesti konzulja, Pawel Skubisz, a Nemzeti Emlékezet Intézetének szczecini igazgatója, Csúcs Lászlóné, az Országos Lengyel Önkormányzat vezetője. Csepel testvérvárosaiból részt vett a megemlékezésen Ryszard Madziar, Wolomin polgármestere, Tadeusz Sayor, Kielce alpolgármestere, Török László, Nagyszalonta polgármestere. Szczecinből Krzysztof Soska alpolgármester érkezett.
Németh Szilárd polgármester beszédében azt emelte ki, hogy az 1956-os forradalom világtörténelmi esemény volt, amely kivívta a nemzetközi közvélemény elismerését. A magyar szabadságharc ügyéért a legtöbbet a lengyelek tették, akik elsőként küldték segélyszállítmányaikat Magyarországra. Szolidaritásuk jeléül élelmiszert, ruhát, gyógyszert szállítottak magyar földre. Szczecin lakói különösen szép példával jártak elöl: vért adtak, segélyeket juttattak a magyar hazafiaknak. Amikor hírül vették a megtorlásokat, december 10-én szolidaritási tüntetést tartottak a magyar forradalom mellett, s még aznap megostromolták a helyi szovjet konzulátus épületét. Akkor, 1956-ban Szczecin és Csepel testvérvárosok voltak, később azonban ez feledésbe merült, mert a kommunisták meghamisították a közös történelmünket. „Szczecin most visszatér Csepelre, s a magyarok megköszönik azt a hősi helytállást, amelyet a lengyelek tanúsítottak irántunk” – mondta a polgármester.
Krzysztof Soska, Szczecin alpolgármestere szüleitől hallott a városában történt megmozdulásokról, mert a magyar szabadságharc után, 1965-ben született. Hazájában hosszú ideig teljes csönd övezte a forradalmat. Csepelen először jár, de nagyon meghatotta, hogy a magyarok nem feledkeztek meg Szczecin helytállásáról. Beszédében utalt rá, hogy a lengyelek élénk érdeklődéssel figyelték az 56-os eseményeket. A magyarok melletti szolidaritás mellett dühöt éreztek a szovjet megszállókkal szemben. December 10-e az első mérföldkő volt azon az úton, amelyet a független Lengyelország kivívásáért folytattak. „Ha nincs ’56, nem lettek volna azok a nagy lengyel sztrájkok sem, amelyek különösen a 80-as években erősödtek meg” – hangsúlyozta az alpolgármester.
Ezt követően leleplezték azt az emlékkiállítást a Szent Imre téren, amelyen bemutatják Szczecin lakóinak bátor kiállását. Tíz táblán követhető nyomon, mik zajlottak le a lengyel városban azokban a napokban, kik és hogyan segítették a magyarokat az elnyomás idején.
A megemlékezés résztvevői ezután megkoszorúzták a Szent Imre téren található ’56-os emlékművet.
Nem sokkal később a Popieluszko és a Vágóhíd utcák kereszteződésében avatták fel Boldog Jerzy Popieluszkonak, a kommunisták által megölt lengyel papnak az emléktábláját.
Tadeusz Sayor, Kielce alpolgármestere beszédében azt mondta, hogy népeinket összeköti a közös értékeink tisztelete. Ezek közé sorolta a kereszténységet, a család szentségét és a hazafiasság követendő példáját.
Ryszard Madziar, Wolomin polgármestere úgy vélte: a lengyelek és a magyarok számára is jelentős esemény, hogy Popieluszko atyának emléktáblával tisztelegnek Csepelen. Ezért köszönet illeti Csepelt. Időszerű Popieluszko mondása, amely emléktábláján is olvasható: „A rosszat jóval győzd le”.
Az emléktáblát Pawel Cebula és Kispál György katolikus papok áldották meg.
Az emlékműnél koszorút helyezett el Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes, Andrzej Kalinowski lengyel konzul, valamint Csepel, Wolomin, Kielce, Szczecin, Nagyszalonta elöljárói.
A Napsugár Óvoda gyerekei rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek.
Az ünnepség résztvevői ezt követően a Hollandi út 8. szám alatt található, Boldog Jerzy Popieluszko tiszteletére állított haranglábnál emlékeztek meg a tragikus sorsú papra egy szál virággal és mécsessel. Az emlékezők között volt Wittner Mária országgyűlési képviselő, Csepel Díszpolgára is.
A fotógaléria elérhető ide kattintva.
Forrás: Csepel.hu
Ez egy csodálatos gesztus, követendő példa kell hogy legyen az egész országban. A két nemzet a két nép barátsága évszázadokra tekint vissza. Egyedüli igaz szövetségeseink voltak Lengyel testvéreink, amikor bajban voltak. Reánk is bízván számíthattak hiszen erőnkhöz képest mindíg kiálltunk a Lengyel barátaink szabadságharcai mellett.
Megkaptam az éves elszámolást a Főgáztól. Átalányt fizetek hosszú évek óta, az éves elszámolásnál +,- két-három ezer Ft szokott lenni a különbözött.
Most 40 ezer (MONDOM NEGYVEN EZER) Ft-ot kell befizetnem pluszban.
Köszönöm a rezsicsökkentést ezúton is!
De ahogy látom nem vagyok egyedül:
http://homar.blog.hu/2013/12/10/miert_fogyott_60_-kal_tobb_gaz_egy_ev_alatt
Egy kis hígabb gáz, egy kis főérték csökkenés, és máris nullszaldósak vagyunk. Ugye, Szilárd!
Sajnálom, hogy nem lehettem ott, de amit lehet, meg fogom nézni! Zło dobrem zwyciezaj!
Ella, te tapló paraszt! Legalább a témához szólnál hozzá.
Sziget! Mi lenne ha arról beszélnénk, ami a létkérdés. Nem mellébeszélnétek állandóan. Mégis hová írtam volna ezt?
Amúgy leszarom a lengyeleket. Tessék, hozzászóltam!
Ella mit trollkodsz itt te? Ehhez semmi köze a gáznak. Ha az én fejemben lenne akkora gáz, mint a tiédben, valszeg én is hatalmas számlát kapnék. 🙂 Aztán meg kenném mindenkire,. hogy nem tudom fizetni….
Bunkó “ella” -t. Vagyis állat
Tudom fizetni.
Tudom nektek miért nem gond:
1. Nektek a levegő is gáz (ami igaz), tehát jogosnak tartod, hogy azért is fizetsz.
2. Havi leolvasáson vagytok, mert csorók vagytok és így nem látod az emelkedést, struccpolitikának hívják ezt : amit nem látok az nincs.
Mint a hajléktalanok.
Azt hiszem azt a versenyt, kinek van több esze, megnyertem.
Ostoba, sötét bunkó vagy Ella! Minden szánalmas megnyilvánulásod magért beszél.
Ella- Köszönjük szépen a leszarást!
Ella, aljas módon hazudsz, mert egy gyökér kis komcsi vagy, aki retteg a rezsicsökkentés sikerétől! A történeted, ami egyébként – mert kegyeletsértő – egyáltalán nem ide való lenne, így lesz kerek.
Ha nem így lenne, akkor a fogyasztóvédelemhez fordulnál panasszal, azért, hogy megtaláld az igazságodat, és – legfőképp -, hogy visszaszerezd a pénzedet!
Hagyjatok ezt a szerencsétlent, kár vesződni vele. Csekély értelmű medve bocs.
Figyeljetek csökött agyú, ostoba történelemhamisító bumburnyákok!
Fejtágító „történelem-lecke”:
Az 1956-os események úgy kezdődtek, hogy 1956 júniusának végén a lengyelországi Poznań városában munkásfelkelés tört ki, amit ugyan a kormányerők vérbe fojtottak, de a sztálinista pártvezetést leváltották, és az addig mellőzött Władysław Gomułka lett a lengyel kommunista párt új vezetője.
Gomułka lengyelországi reformjaira Moszkva fegyveres beavatkozással fenyegetőzött, mire október 19-én számos lengyel városban szovjetellenes tüntetések kezdődtek.
A magyarországi reformellenzék a lengyelországi tüntetőkkel rokonszenvezett, ezért a lengyelekkel szolidáris diák- és egyéb szervezkedés kezdődött az egész országban.
1956. október 22-én a különböző egyetemek küldötteiket a Budapesti Műszaki Egyetemre irányították, ahol nagygyűlés zajlott le, majd a diákok a gyűlés után megpróbálták beolvastatni a lengyelekkel való rokonszenvtüntetés hírét és a 16 pontjukat a Magyar Rádióban, de azt a rádió vezetői megtagadták.
Az egyetemisták ezért határoztak úgy, hogy másnap délután három órára a lengyel néppel szimpatizáló tüntetést hirdetnek Budapesten.
A demonstráció helyszíneként a lengyel–magyar barátságot jelképező Bem József szobrát jelölték meg.
Október 23-án reggeltől a diákok által meghirdetett tüntetés engedélyezése körül óriási zűrzavar alakult ki. Az MDP vezetése előbb betiltotta a tüntetést, majd mégis engedélyezték.
Sőt, a párt vezetői a párt budapesti tagjait is felszólították a részvételre, hogy az eseményeket legalább mederben tarthassák. (Lásd: “Ha egy megmozdulást nem tudsz megakadályozni, akkor állj az élére!”)
A Bem-szobor talapzatán állva felolvasták a Magyar Írók kiáltványát, a diákok pedig a tizenhat pontot, és megkoszorúzták a Bem-szobrot. Majd valaki kivágta egy nemzeti színű zászló közepéből a szovjet mintájú címert, amit hamarosan minden zászlóval megtettek.
A beszédek elhangzása után a Parlamenthez vonultak meghallgatni Nagy Imrét, aki este kilenc órakor Nagy Imre megjelent a Parlament ablakában, reformokat ígért, és hazatérésre szólította fel az embereket.
Este hat óra körül a Dózsa György úti Sztálin-szobornál is tömeg gyűlt össze a szobor eltávolítása céljából. A tüntetők fél tíz körül végül ledöntötték a szobrot.
Nagy Imre Kossuth téri szereplése általános csalódást okozott, ezért tömeg egy része felháborodottan a Magyar Rádió Bródy Sándor utcai épülete elé vonult.
A Rádióhoz kivezényelt híradóezred katonái megpróbálták feltartóztatni a tümeget és lövöldözni kezdtek a levegőbe, amit az épületben levő ÁVH-katonák támadásként értelmeztek és tüzet nyitottak a tömegre. Egy katonatiszt meghalt és két tüntető megsebesült.
A híradóezred katonák közül erre egyre többen átálltak a tüntetők pártjára és fegyvereket osztogattak, ezért két órával a véletlen incidens után a lövöldözés kiújult, és ezzel kezdetét vette a budapestiek fegyveres felkelése.
Október 24-én hajnalban Gerő Ernő pártfőtitkár kérésére a szovjet csapatok bevonultak Budapestre és megkezdődtek az utcai harcok,
A kormány ülésén Nagy Imrét nevezték ki miniszterelnökké, aki legelőször is betiltotta a gyülekezéseket, valamint kijárási tilalmat és statáriumot rendelt el.
A felkelőket a harcok beszüntetésére szólította fel, és ígéretet tett az 1954-ben félbeszakadt politikai reformok folytatására.
A Budapestről érkezett hírek hatására Varsóban 1956. október 24-én több százezres nagygyűlésre került sor a magyar forradalom mellett, ami a korábban kezdődött 1956. októberi lengyelországi tüntetéssorozat igazi csúcspontját és egyben lezárását is jelentette.
Gomułka és az új lengyel reformista kommunista pártvezetés szövetségest látott a kommunista Nagy Imre kormányában, ezért október 28-án a Lengyel Munkáspárt (LEMP) nyilvános üzenetet intézett a magyar nemzethez, amelyben üdvözölték a magyar forradalmat.
Ezzel az üzenettel „felhatalmazták” a lengyel társadalmat a magyarok melletti szolidaritási mozgalomra, ami egyben levezető csatornaként is szolgált az októberi lengyelországi tüntetéssorozat által kiváltott érzelmeknek.
A fentiekből az alábbi tanulságok vonhatók le csökött agyú bumburnyákok:
1.) Fordítva ültök a lovon, mert ha nem tört volna ki 1956 júniusának végén a lengyelországi Poznańban a munkásfelkelés, továbbá, ha nem kezdődtek volna 1956 október 19-én számos lengyel városban szovjetellenes tüntetések, akkor Magyarországon nem kezdődtek volna szolidaritási rendezvények, és nem tört volna ki az 1956-os magyar forradalom!
2.) Mivel először a magyarok vállaltak szolidaritást a lengyelekkel, nem kell nekünk olyan nagyon gazsulálni és hálálkodni a lengyeleknek azért, mert viszonzásként október 28. után a kommunista LEMP jóváhagyásával, Ők is szolidaritást vállaltak velünk!
3.) A fent felsorolt tények bizonyítják, hogy a lengyelországi tüntetések csúcspontját jelentő, 1956 október 24-én tartott varsói nagygyűlés, valamint a Lengyel Munkáspárt (LEMP) által 1956. október 28-án indított „gőz-leeresztő” szolidaritási és segélyezési akció részeként lezajlott Szczecini akcióban való részvételhez koránt sem kellett annyi bátorság, mint amennyi bátorságra a lengyelek 1956. nyarán és október 19-én lezajlott akcióinak az engedély nélküli támogatásához Magyarországon szükség volt!
4.) Mint már tegnap is megírtam, az emléktábla kihelyezésének a helyszíneként megnevezett „utca kereszteződés” csak a Csepelt nem ismerő importált csepeli narancsosok agyában létezik, mert a Popieluszkő és a Vágóhíd utcáknak nincs kereszteződése, hanem csak találkozási pontja van!!!
5.) A múltkor pofátlanul más pártok által elkövetett pedofíliáról böfögtetek, miközben most fénykép és a bejegyzést író bértollnok szövege tanúsítja, hogy Ti ismét a fogalmatok szerinti „politikai pedofíliát” követtetek el azzal, hogy mint írtátok: „A Napsugár Óvoda gyerekei rövid műsorral kedveskedtek a vendégeknek.”
Összegzésként kijelenthető, hogy ezzel a közpénzszórási álszent akcióval, és az erről szóló hazug tudósítással ismét leszerepeltetek álszent narancsmérgezésben szenvedő bumburnyákok!
Utóirat:
Az ilyen felesleges és álszent közpénzszórási akciók helyett jobban tennétek, ha felújítanátok (vagy legalább egy kicsit rendbe hoznátok) a 1956-os forradalomban a szovjet túlerővel szemben Csepelen november 11-ig kitartó Kőrösi Sándornak és társainak a fából készült emlékoszlopát!
Erre 2011. december 4-én a helyszínen már felhívtam Ébél Attilla figyelmét, aki meg is ígérte, hogy intézkednek, de azóta csak tovább romlott az emlékoszlop állapota, ezért ismét arra szólítalak fel benneteket, hogy legalább annyit törődjetek a magyar hősök emlékével, mint azok hőseinek a fényezésével törődtök, akiknél közpénzen utazgatva vendégeskedni szoktatok és érdemtelenül ünnepeltetni szoktátok magatokat!
Világos, ostoba narancsmérgezett bumburnyákok?
Ella! a gyűlölet nem jó tanácsadó. Gondolom, ezt te is nagyon jól tudod!
Most már elég legyen ebből a sok szobor avatásból mert négy év alatt annyi szobrot avatták már Csepelen,azért kíváncsi lennék mennyibe fáj ez a szerencsétlen adózóknak,hogy egyes emberek mániáját kielégítsék.
Aki életében nem kapart eleget. az majd Csepelen elkaparhatják a hozzátartozói.
Proli hulla lerakat nyillik a csepeli temetőben?
nyílik
felix!
Te már kikapartad a gesztenyédet a kommunista Pártban.
Szerintem jobb ha csendben maradsz…
Gordon!
Kívánom neked, hogy csak annyi gesztenyéd legyen amennyit a kommunista pártban kikapartam.
Mivel nem voltam soha kommunista párt tagja, legyen annyi amennyit a MSZMP-ben majd 2002 től kilépésemig az MSZP..ben kikapartam magamnak.
A kettőnk kaparása közötti különbséget meg fizesd vissza.
Te szociálisan érzéketlen nyalgép, téged nem zavar az, hogy a szegényeknek miként kell elkaparniuk a hozzátartozóikat?
Remélem, hogy téged majd a kutyák hordanak szét a szemétdombról.
Pedig felix még a foximaxit is elvégezte annak érdekében, hogy előre jusson. 😀
Nem annak érdekében, mert nem kívánt előbbre jutni.
Tudod te kis félkegyelmű, annak idején hívtak a reform MSZMP-sek, de a beteg feleségemet és a családomat választottam.
Te az ilyesmiről semmit sem tudhatsz, mert neked az ötcombú nődön kívül senkid sincs.
Jaj, Gordon. Érettségi már rendben? 😉
felix, meglepő, de 5 gyereke van. Igaz ahhoz még 8 általános sem kell. 🙂
fghfjhgkjhk.
Nem mondod. Már megint csalódtam a nőkben.
Ezt a nyalgépet elviselni nem semmi.
Az emléktáblát sikerült a Vágóhíd utcai óvoda kerítésének arra a szakaszára felállítani, aminek már több alkalommal nekimentek a volt Ságvári utcában száguldozó autósok.
Nem véletlen, hogy mostanáig egy szalagkorlát védte az óvoda előtt közlekedő gyalogosokat.
A szalagkorlátot úgy láttam, elbontották…..
EMLÉKEZTETŐ neves történelmi személyeink halálának az évfordulójára:
20 évvel ezelőtt, 1993. december 12-én halt meg Antall József Magyarország rendszerváltás utáni első miniszterelnöke.
427 évvel ezelőtt, 1586. december 12-én halt meg Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király.
Báthory Istvánról azonban elfeledkeztek megemlékezni a „hombárfejű” fényezése céljából közpénzszórással most megrendezett csepeli lengye-német(h) rendezvényen, mert a hombárfejű német(h) szerint csak a lengyel Popieluszkó volt fontos személy!
Hombárfejű ugyanis biztos nem tudja, hogy Báthory István erdélyi fejedelem 1576-tól a haláláig egyidejűleg Lengyelország királya is volt, és vezetésével a lengyelek még Moszkvát is elfoglalták!
EMLÉKEZTETŐ tanulságos történelmi évfordulóinkra:
1.) Ma van a 72. évfordulója annak, hogy Magyarország 1941. december 12-én hadat üzent a Amerikai Egyesült Államoknak!
(Ez az esztelenég a mindenkivel szemben háborúzni óhajtó Orbán Viktor részéről még megismétlődhet!)
2.) Ma van a 73. évfordulója a Magyar–Jugoszláv „örök barátsági szerződés” 1940. december 12-én történt megkötésének!
Az “örök barátsági szerződés” előzményeként Magyarország 1920. június 4-én aláírta a trianoni szerződést, majd 1938. augusztus 29-én szintén aláírta a “bledi-egyezmény”-t, amelyekben lemondott a trianoni döntéssel elcsatolt területekről.
Az örök-barátsági szerződés” 1940. december 12-én történt aláírása után 4 hónappal (1941. április 11-én) azonban Magyarország megtámadta Jugoszláviát.
1942. január 20-23 között a magyar katonaság és csendőrség végrehajtotta a kb. 3500 áldozatot eredményező „Újvidéki-vérengzés”-t!
A fentiek után, mi mégis csodálkozni és háborogni is szoktunk azon, hogy a szerbek nem rajonganak értünk magyarokért!
Egy vidámabb megemlékezés:
Ma van a „konyak” világnapja!
A világnap jelmondata: “Reggel konyak, este konyak, ettől leszünk mozgé-konyak!”
Csatlakozom Marcushoz – igazán köszönjük a leszarást. Mekkora bunkó, tapló állat vagy! A lengyel munkáspárt pedig nem LEMP, hanem PZPR! ?! a mocskolódás helyett pedig figyeljen már a helyesírásra!!!
Mi is segítettünk a lengyeleken, az átkos utolsó évtizedében megvásároltuk tőlük a sok bóvlit a lengyelpiacokon! 😉
Kedves “Polka”, Te ugri-bugri!
Csak nem a narancsmérgezéstől vagy ilyen finnyás, hogy a tegnap 18:08-kor megjelent hozzászólásod szerint neked nem felel meg ha Magyarországon magyarul rövidítem a Lengyel Egyesült Munkáspárt nevét?!
Ha neked csak a PZPR rövidítés felel meg, akkor menj haza polkázni Lengyelországba!
Ami pedig az általad mocskolódásnak nevezett megalapozott és jogos észrevételeimet illeti, megjegyzem, hogy az általam kifogásolt hazugságokat neked (mint “polkázónak”) már előttem illett volna helyreigazítani (persze csak ha volna gerinced)!
Vagy ha szerinted az általam leírtak eltérnek a valóságtól, akkor egymondatos beszólás helyett neked illett volna tételesen cáfolni a állításaimat (ha volna gerinced)!
Ha viszont nincs bizonyítható tételes cáfolatod, akkor ne röfögj, hanem kussolj!