Csepel.info

Hirado.hu

2010. október 4-én Ajka közelében, Kolontár községnél átszakadt a Mal Zrt. ajkai timföldgyára X-es zagytározójának gátja, és a kizúduló több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

2010. október 4-én történt Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt., az ajkai timföldgyár X-es zagytározójának gátja. A kiömlő több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk.

Veszélyhelyzet

Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben. A szennyeződés a Torna patakon keresztül – a védőintézkedések következtében felhígulva – a Marcalba, a Rábába, majd a Dunába jutott. A Torna, majd október 7-ére a Marcal folyó élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló folyékony vörösiszap (veszélyes anyag) az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.

Több mint 300 ház lakhatatlan

Az érintett három településen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, többségüket le kellett bontani. Az ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Az otthonukat elvesztő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A térségben az újjáépítés 2011 júliusára fejeződött be.

Felfüggesztik a termelést

2012 októberében a Fővárosi Törvényszék közbenső ítéletében első alkalommal mondta ki egy kártérítési perben, hogy a cég megsértette az iszapkatasztrófa károsultjainak (felperesek) emberi méltósághoz, magánlakáshoz, testi épséghez és egészséghez fűződő személyiségi jogait. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2010. október 5-én, a tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői úgy nyilatkoztak, hogy nem tartják magukat hibásnak a katasztrófáért, a vállalat minden szabályt betartva működik. Október 12-én az Országgyűlés módosította a honvédelemről szóló törvényt, megváltoztatva a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a módosítás szerint honvédelmi érdekből rendeletben az állam felügyelete alá vonható a gazdálkodó szervezetek működése. A “lex Mal” alapján a vállalat állami felügyelet alá került, a termelés 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra, a felügyelet 2011. június 30-án ért véget.

Feláll a vizsgálóbizottság

Az iszapömlés vizsgálatára felállított kormányzati koordinációs bizottság tudományos tanácsának operatív munkája 2010. november 29-én fejeződött be.  2010. december 7-én megalakult az Országgyűlés vizsgálóbizottsága a tragédia felelőseinek megállapítására, a tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhetett. Jelentésük alapján a parlament 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a katasztrófáért döntően a Mal Zrt.-t tartja felelősnek, a felelősségben – nem közvetlenül – osztoznak a vállalat létesítményeit engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

2011. szeptember 14-én a zöldhatóság összesen 135,140 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re. A felügyelőség a legszigorúbb számítást vette alapul, tekintettel a katasztrófa mértékére és a kiömlött anyag mennyiségére (összesen 1,876 millió tonna), figyelembe véve azt is, hogy ilyen mértékű és kiterjedésű környezeti kárra még nem volt példa Magyarországon. A Veszprémi Törvényszék a vállalat kezdeményezésére 2012. május 30-án felfüggesztette e határozat végrehajtását a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig, leszögezve, hogy a bírság nagysága miatt a végrehajtás a cég azonnali és végleges ellehetetlenülését, fizetésképtelenségét és működésének leállítását jelentené. 2012. október 29-én a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) is egymilliárd forintos állami követelést állapított meg a timföldgyárral szemben a privatizációs szerződésében vállalt kötelezettségeket megszegő környezetvédelmi mulasztásai miatt.

A Mal stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet lesz

A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a vállalatot, amely a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdött. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, majd március 8-án átvette az irányítását az állami vagyonfelügyelő, amely biztosította a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. Az új vállalat bejegyzése Nemzeti Mal-A Zrt. néven megindult.

91 oldalas vádirat készül

A katasztrófa ügyében 2011. december 23-án lezárták a nyomozást, a Veszprémi Törvényszéken 2012. január 19-én az ügyészség vádat emelt a Mal Zrt. 15 munkavállalója – köztük volt és jelenlegi vezetői – ellen halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A 91 oldalas vádirat nyolc ember halálát kötötte össze közvetlenül az iszapömléssel, amihez a nem megfelelő üzemeltetés, az ellenőrzési és monitoringrendszer hibáinak együttes hatása vezetett; a vádlottak a hatóságokat, a külső szervezeteket és a lakosságot nem értesítették a katasztrófáról, késve adtak jelzést a MÁV-nak (súlyosan megrongálódott a vasúti pálya is) és a zöldhatóságnak. Mentésre irányuló intézkedést a vádlottak egyike sem tett, és elmulasztották a segítségnyújtást is. Az ügyész valamennyi vádlottra végrehajtandó szabadságvesztés kiszabását kérte. A per 2012. szeptember 24. óta zajlik vádlottak, szakértők, zöldhatósági ellenőrök, polgármesterek, tanúk meghallgatásával. 2013. március 21-22-én helyszíni tárgyalást is tartottak a gyártelepen. Idén a következő, további tanúkat meghallgató tárgyalás október 14. és 18. között lesz.

38 milliárd helyreállításra, újjáépítésre, kárelhárításra

A kormány összesen 38 milliárd forintot fordított a katasztrófa utáni helyreállításra, újjáépítésre és a környezeti károk elhárítására, a társadalmi összefogásnak köszönhetően a térségben élők további segítséget is kaptak. Az ipari katasztrófa tanulságai közül Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) vezetője kiemelte, hogy a mentés után a hangsúly a megelőzésre került, újjászervezték a polgári védelmet. Ma már a veszélyes anyagok szállítására és a veszélyes üzemekre is új jogszabályok vonatkoznak.

Máig nem dolgozták fel

A vörösiszap-katasztrófa okozta traumát máig nem sikerült teljesen feldolgozniuk az embereknek – mondták az érintett települések polgármesterei. A legnagyobb trauma az időseket érte, és nemcsak azokat, akik kárt szenvedtek el – mondta Devecser polgármestere. A várost az is érzékenyen érintette, hogy a katasztrófa után több száz, többségében szakképzett ember hagyta el Devecsert – tette hozzá.  Toldi Tamás (Fidesz-KDNP) véleménye szerint a kormány példát mutatott, hogy miként kell egy katasztrófát kezelni. Mindenki, aki vállalta a feltételeket, részesült a kárenyhítésből, új otthonhoz jutott, és elveszett javait is pótolhatta – mondta.

A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították-fordítják. Az otthonukat elveszítő emberek új vagy használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. Toldi Tamás szerint jó döntésnek bizonyult, hogy a kármentő alapban összegyűlt pénzt nem segélyekre, hanem fejlesztésekre fordították, mintegy 1,4 milliárd forintot költhettek a város fejlesztésére.

Kiemelte: büszkék rá, hogy idén Devecser visszakapta járási székhely státuszát, és több hivatal “visszaköltözik” a városba, és idén szeptembertől szakképző iskolát indíthattak. Sokat jelent a város fejődésében, hogy megkapták a szabad vállalkozói zóna besorolást, így azok a cégek, amelyek a vasút és a 8-as út mellett kialakított 30 hektáros vállalkozói területre települnek, több kedvezményt kapnak. A tragédiát ennek ellenére nem felejtették el a devecseriek, a mai napig nem dolgozták fel teljesen, pedig a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy pszichológusa is segíti őket ebben – foglalta össze Toldi Tamás.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere az újjáépítést felelevenítve elmondta: a kárenyhítés és a lakhatás biztosítása után a település helyreállítása következett, az infrastruktúra javítása. Elkészült a település szennyvízcsatorna-beruházása, ami sokat jelent egy ekkora falunak. Folyamatban van – Devecserrel konzorciumban – az egész Kolontárt érintő belvíz-elvezetési projekt megvalósítása. Véleménye szerint Kolontáron mindenki másképp éli meg a katasztrófát: aki elveszítette hozzátartozóját, ezzel soha nem tud megbékélni, akinek anyagi kára volt, valamivel könnyebben birkózik meg a történtekkel. Az új lakóparkban a lakók nagy része belakta házát, de akad, aki nem teljesen elégedett, hiszen az évtizedek alatt kialakított és megszokott környezetet nem lehet visszaadni az új otthonnal – mondta a polgármester. A vörösiszap-katasztrófa ügyében folyamatban lévő büntetőperről azt mondta: az embereknek megnyugvást hozna, ha kiderülne, ki a felelős a tragédiáért.

A katasztrófa ügyében az ügyészség halált előidéző gondatlan és nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, továbbá a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt emelt vádat a Mal Zrt. 15 munkavállalója – köztük volt és jelenlegi vezetői – ellen. A per tavaly szeptember 24-én kezdődött a Veszprémi Törvényszéken. Marton László (Fidesz-KDNP), Somlóvásárhely polgármestere az MTI-nek azt mondta: mivel a településen nem volt haláleset, az emberek könnyebben feldolgozták a tragédiát. A kármentő alap segítségével szerették volna megvalósítani a szennyvízberuházást, ez nem sikerült, de felújíthatták az iskola sportpályája, utcákat, az iskola épületét és a múzeum tetőszerkezetét, így a polgármester elégedett a településre juttatott fejlesztési forrásokkal.

Csendesen emlékeznek

A katasztrófa következtében tíz ember vesztette életét, több mint kétszázan megsérültek. Kolontáron ma csendes megemlékezést rendeznek: szentmisét tartanak, majd a polgármester mond beszédet, amelyet fáklyás felvonulás követ. Devecserben nyolctól délután öt óráig be lehet járni azokat az intézményeket, épületeket, amelyeket a katasztrófa után hoztak létre vagy újítottak fel. A Rotary-házban és a katolikus templomban Makovecz Imre építész grafikáiból nyílik időszaki kiállítás (az ő tervei alapján építették meg Kolontáron és Devecserben a vörösiszap-károsultak új házait), a várkerti sportpályán pedig a tankerület diákjai versengenek. A Makovecz parkban beszédek hangzanak el, az Újjászületés kápolnájánál pedig ökumenikus istentisztelet lesz. Este fáklyás felvonulás indul a Makovecz parkból az emlékparkba, az emlékezés napjának programja vízi fényjátékkal zárul. Somlóvásárhelyen nem tartanak külön megemlékezést, az ott lakók a devecseri programokhoz csatlakoznak.

Forrás: Hirado.hu

This entry was posted on 2013. október 4. péntek at 08:10 and is filed under Csepel, Katasztrófavédelem, Környezetvédelem, Krimi, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.