Origo.hu
Öt év alatt öt hellyel javult a magyar főváros besorolása az Economist Intelligence Unit életminőségi ranglistáján. Az ausztrál Melbourne a világ legélhetőbb városa, Bécs a második, míg a 2011-ig győztes Vancouver a harmadik helyre esett vissza. Az arab tavasz és a gazdasági válság több város helyezését is lerontotta. Kitűnő példa erre a szíriai Damaszkusz, amely 10 helyet zuhanva a lista végére került.
A londoni Economist Intelligence Unit (EIU) indexe azt az érzést próbálja meg számszerűsíteni, hogy egy adott város mennyire kínál jó vagy rossz feltételeket az életre. Ehhez több mint 30 objektív és szubjektív tényezőt vesz számításba öt nagy kategórián belül: ezek a stabilitás, az egészségügy, a kultúra és környezet, az oktatás és az infrastruktúra. Ezeket az osztályzatokat azután összesítik és súlyozzák, ami kiad egy értéket egy 1-től 100-ig terjedő skálán. A 140 városra kiterjedő felmérést évente kétszer végzik el.
Az elmúlt hat hónapban 13 város indexe változott meg, míg az utóbbi egy évben 28-é. Néhány esetben javulás történt, például infrastrukturális fejlesztéseknek vagy az instabilitás enyhülésének köszönhetően. A jelentés itt kiemeli a 63. helyen szereplő Pozsonyt, amely a fejlesztéseknek köszönhetően bekerült a 80 pont százalék feletti városok csoportjába, ahol az ott lakók életszínvonalát kevés kihívás fenyegeti, ha egyáltalán. Az elmúlt öt évben a legnagyobb javulás Kolumbia fővárosában történt, közel nyolc százalékpontot javított Bogota.
Az utóbbi években azonban a legtöbb változás romlást jelentett, aminek három fő oka a jelentés szerint az arab tavaszhoz kapcsolódó polgárháborúk, az európai megszorítások és a kínai társadalmi elégedetlenség. A legnagyobb esést, mintegy 20 százalékpontot Tripoli és Damaszkusz szenvedte el az elmúlt öt év során, utóbbi a lista végére került. A felmérés ugyanakkor nem terjedt ki olyan városokra, amelyeket a felmérés készítői szerint az ember amúgy sem látogatna meg, vagy nem akarna ott élni, ilyen például Kabul vagy Bagdad.
Budapest az elmúlt öt évben öt hellyel kapaszkodott fel a ranglistán, és jelenleg az 50. helyet foglalja el rajta – árulta el az Origo kérdésére Susie Burnett, az EIU médiakapcsolatiért felelős Grayling ügynökség munkatársa. A magyar főváros a lehetséges 100 pontból 88,9-et gyűjtött össze. A legtöbbet, 100-at az oktatásra kapta, a legkevesebbet, 83,9-et az infrastruktúrára. A stabilitást 85, a kultúrát és környezetet 90, az egészségügyet pedig 91,7 pontra értékelték a jelentés készítői.
A legélhetőbb városok
1. Melbourne, Ausztrália
2. Bécs, Ausztria
3. Vancouver, Kanada
4. Toronto, Kanada
5. Calgary, Kanada
6. Adelaide, Ausztrália
7. Sydney, Ausztrália
8. Helsinki, Finnország
9. Perth, Ausztrália
10. Auckland, Új-Zéland
A legkevésbé élhető városok
1. Damaszkusz, Szíria
2. Dakka, Banglades
3. Port Moresby, Pápua Új-Guinea
4. Lagos, Nigéria
5. Harare, Zimbabwe
6. Algír, Algéria
7. Karacsi, Pakisztán
8. Tripoli, Líbia
9. Douala, Kamerun
10. Teherán, Irán
Forrás: Origo.hu
Ismét egy zseniális semmitmondás.
Önmagában a kép is már csodálatos látni való. Nem beszélve a remek építészetről.
Ja, majd elfeledtem!
Egy világhírű szobrász művész mondotta: “a szép mindenütt ott van, nem rajta múlik,
ha nem vesszük észre.” (rodin)
felix mindent lenéz. Ilyen fekete a lelke !
spectator.
Akkor válaszolj egy kérdésre:
Budapest lett jobb, vagy netán mögé csúsztak mások?
Nem vagyok sötét, csak igényeim vannak a tájékoztatással kapcsolatosan.
Nekem van kenuban egy Budapest bajnokság második helyezést tanúsító érmem saját jogon.
Ugye milyen szép eredmény.
Vajon más lesz e a véleményed akkor, ha azt is leírom, hogy csak két csapat indult az ezer méteres távon és az első 500 métert vert ránk.
A sötétség fogad el mindent kérdések feltevése nélkül.
Van itt belőle bőven.
Ha külföldi lennék, külföldi fizetéssel, még igaz is lenne a hír 😀
Esetünkben így lenne hiteles a cím: Még vannak akik képesek megélni Budapesten 😀
Az érméhez gratulálok, de ez most a városok élhetőségéről szól, nem pedig a dicsekvésről.
“Ehhez több mint 30 objektív és szubjektív tényezőt vesz számításba öt nagy kategórián belül: ezek a stabilitás, az egészségügy, a kultúra és környezet, az oktatás és az infrastruktúra.”
A felmérés eredménye, a szép látnivalókkal, fejlődéssel együtt, mégis csak örömre szolgál annak olvasata kapcsán. Még akkor is, ha Hazám fővárosáról van szó, melynek kapcsán akár az elfogultság is bocsánatos bűnnek számít.
Etikus!
Feltettem egy kérdést Spectatornak, ön is megválaszolhatja.
Emennyiben a cikk csak annyit állítana, hogy Budapest az ötvenedik, akkor nem lenne kérdésem.
Az, hogy öt helyett lépett előrébb, felveti a kérdést, hogy miért.
Azzal most nem kívánok foglalkozni, hogy önnek semmi esélye arra, hogy valamit is megértsen. Éppen azt próbáltam bemutatni, hogy semmi okom a dicsekvésre.
Richárd trónja sajnos torzítja a személyiséget.
További jó torzulást kívánok.
“120-as IQ fölött mindenki ilyen kormányra vágyott”
Indexből
“Ezzel szemben pont a júniusi árvíz mutatta meg, hogy „ha van egy közös akarat, akkor képes egyfelé elindulni a magyar társadalom”. Volt, aki odáig ragadtatta magát, hogy „2010-ben az történt Magyarországon, amire minden 120+ IQ-s ember ’90 óta várt”, és megint egy másik beszélgetőpartnerünk – mintha csak közösen hímeznék az imázs-mellényt – annyit tett hozzá: „végre van gazdája az országnak, aki kézben tartja, aki szívén viseli sorsát”.
A tettrekészség mellé ráadásul mindenki valamiféle „víziót” is párosított, ami „legalább 5-6 millió ember számára vonzó”. És hogy miről szól? Hát a nemzeti felemelkedésről, arról, hogy – és ez így szó szerint elhangzott – „merjünk nagyot álmodni!”
Mj.:
Hónapok, évek óta e dolgokról írok, mert kötelesség is van a világon.
Ekkora hazugságra kár volt várni.
“120-as IQ fölött mindenki ilyen kormányra vágyott”
Jó jó, de akkor, hogy jött ki a kétharmad?! 😛
A magyar ott kezdődik.
…Grün!
Most akkor gondol bele, hogy Etikusnak mekkora IQ-ja lehet.
Szerintem kilóg a gatyájából.
Én arra várok hogy fejlődjön az ország (pl: Dunai vízi erőmű), kevesebb korrupcióra (meséljék el nekem hogy a vagyonvédelemben miért minden pályázatot Pintérke cége nyer, mutassák be a nyilvánosságnak miért kerül száz milliókba 1km aszfalt út)
Egyenlő bánásmódot a bíróságok előtt bőr színre, politikai, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül.
Mindenhol több politikai képviselő legyen.
És ami a legfontosabb NEM AKAROK 2/3-od, mert a többség semmibe veszi a kevesek akaratát, szempontjait, javaslatait.
Le*zarom hogy ki van hatalmon, de ne tudjon mindent s*art megszavazni úgy hogy a másik bele sem tud szólni…
Hogy is mondták régebben, több párt rendszert.
És szüntessék meg a 2/3ad lehetőségét….
Rycki!
Az a baj, hogy ehhez nem a hatalomnak, hanem a választópolgároknak kéne megváltozniuk.
Egyezzünk ki abban hogy mind a két félnek meg kellene változnia.
A több embernek kéne komolyan venni a választásokat, nem csak 3-4 millió embernek kéne elmenni szavazni.
A hatalomnak pedig nem kéne ilyen pofátlanul kormányoznia. Senki nem vállal felelősséget semmiért.
Az egyetlen politikus aki valamit is tett mostanában az az a fideszes volt akinek nem tetszett a Trafikmutyi és felmerte emelni a hangját….
Ha már a 120 as IQ ájkúnál tartunk, ez a mondat mindent elmond magyarország mostani és jövőbeli helyzetéről:
“A rezsicsökkentés azonban senkit nem érdekelt, sőt páran csak „szükséges rossznak” tartják, ámde itt is volt, aki megjegyezte: „azért az is látszik, hogy a közműcégek ebbe nem haltak bele”. A rezsicsökkentésről mindenki tudja, mire is szolgál: „így legalább velünk lesznek a nyugdíjasok”. És ez azért lesz jövőre fontos, mert „a demokráciában sajnos a minőség helyett a mennyiség számít”– hangzott a platóni diagnózis.”
Ezt Fideszesek nyilatkozták, nesze neked Őszödi beszéd 😀
Ryci!
A hatalom nem fog változni amíg a választó polgárok nem tesznek ellene.
Láthatod, hogy a politikusok legkegyetlenebbül a tisztességes társaikkal tolnak ki.