Csepel.info

Csepel.hu

Több mint három évvel ezelőtt, 2010 áprilisában Németh Szilárd és Borbély Lénárd ellenzéki képviselők feljelentést tettek a „csepeli lakásmutyi” ügyében. Az önkormányzati választásokat követően már egymás után tárták fel az újabb eseteket, melyekben bűncselekményeket követhettek el a korábbi kerületi vezetők vagy beosztottjaik. Számos büntetőfeljelentés mellett a visszaélések egy részéről Vörös Csepel címmel könyvet is kiadott az önkormányzat.

A feljelentések ügyében a nyomozások során több gyanúsítás és egy vádemelés született eddig, jogerős bírósági ítélet azonban – a kettős gyilkosság kivételével – még egyetlenegy sem. Közben végéhez közeledik az a per, amit a Vörös Csepel ellen indítottak.

A lakásmutyi során rászorulók helyett kivételezett emberek, közöttük Cs. Mihály, az akkori rendőrkapitány kaptak titokban közpénzből felújított csepeli önkormányzati szociális bérlakásokat. Ezeket fél évvel később a piaci ár töredékéért megvették, majd eladták – immár a piaci árnak megfelelő összegért. A gyanú szerint csak a lakásmutyival több tíz millió forinttal, a később feltárt fiktív út- és lakásfelújításokkal, valamint a többi bűncselekménygyanús üggyel pedig újabb tíz- és százmilliókkal rövidítették meg az önkormányzatot, vagyis a csepeli adófizetőket. Az, hogy ezek az estek valóban bűncselekménynek minősülnek-e, bírósági ítéletek nélkül vélemény- és pártfüggő válaszokat lehet adni, nem is beszélve a nyomozóhatóságok mindkét oldalról vitatott döntéseiről.

Az olvasók most Borbély Lénárd gazdasági ügyekért felelős alpolgármester, valamint az önkormányzat jogászának és az önkormányzati frakciók egymásnak olykor teljesen ellentmondó véleményét ismerhetik meg.

Borbély Lénárd alpolgármester – Ami gazdasági siker, az büntetőjogi nonszensz

Felmondtak minden korrupciógyanús szerződést – az ilyen munkákat az önkormányzat ma saját hatáskörében végzi el. Megszüntették az értelmetlen pénzköltéseket. Ezek után évente kétmilliárd forinttal csökkentek a kiadások, miközben az önkormányzat számos területen növelte a szolgáltatásait. Borbély Lénárd országgyűlési képviselő, alpolgármester szerint a nyilvánvaló gazdasági sikerekkel szemben a nyomozóhatóságok döntései esetenként felháborítóak és érthetetlenek.

– Hogyan zajlott az elszámoltatás, és mit tekint ebben eredménynek?

– Az önkormányzati választások után elvégeztünk egy gyors jogi és gazdasági átvilágítást, ami megdöbbentő eseteket tárt fel. Ezekben az ügyekben büntetőfeljelentéseket tettünk, de szorított az idő, hogy a múlttal foglalkozzunk. Az önkormányzat 2010 őszén már likviditási problémákkal küszködött, magyarán a fizetésképtelenség határán állt. Újabb működési hitelekkel, kötvénykibocsátással, ingatlaneladásokkal még el lehetett volna odázni a véget, de a számításaink szerint a csőd legkésőbb másfél év múlva, 2012 nyarára elkerülhetetlenné vált volna. A tarthatatlan helyzetet egyébként elismerte a leköszönő MSZP-s vezetés: Orosz Ferenc akkori alpolgármester és Borka-Szász Tamás frakcióvezető is őszintén beszéltek róla a választások előtt egy héttel – no persze nem a nyilvánosság előtt, hanem egy bizottsági ülésen. A jegyzőkönyv szerencsére megörökítette, amit mondtak. Amennyiben a csőd bekövetkezik, még tizenöt évig nem tudott volna a kerület kilábalni a pénzügyi nehézségekből. Emiatt azonnal munkához láttunk, hogy lefaragjuk a költségeket. Minden későbbi feljelentés úgy született, hogy a költségcsökkentések közben találtunk olyan ügyeket, amelyek felvetették bűncselekmények, korrupció gyanúját.

Minden gyanús szerződést felbontottunk, minden MSZP-s és SZDSZ-es „pártvállalkozót” kiraktunk az önkormányzat és a Csevak közeléből. Elzártuk a pénzcsapokat. De nem azért, mert pártokhoz kötődtek ezek a vállalkozók, hanem azért, mert láttuk, hogy jóval a piaci ár felett dolgoznak. Az általuk végzett munkákat ma többnyire a vagyonkezelő saját hatáskörében végzi el – százmilliókkal olcsóbban. Csakhogy eközben az is kiderült, hogy a vállalkozók egy része úgy számlázott, és úgy kapta meg a piaci áron felüli fizetségét, hogy nem is csinált semmit – vagy alig valamit. Így lett feljelentés a fiktív útépítések vagy a fiktív lakásfelújítások ügyeiben, ahol el nem végzett munkákat igazoltak le, majd fizettek ki a Csevaknál.

A költségvetési számok egyértelműen bizonyítják, hogy 2012-re ez a „korrupcióirtás” évi kétmilliárd forintnál is többet hagyott a költségvetésben. Mindezt úgy, hogy az önkormányzat nemcsak fenntartotta, hanem számos szolgáltatását jelentősen ki is bővítette. És itt tényekről beszélek, amit bárki leellenőrizhet, aki összehasonlítja a 2010-es és a 2012-es csepeli költségvetést, valamint a hiány alakulását.

– Hiába vannak ott a tények a költségvetésben a kiadáscsökkentésről meg a hiányról, ha egyszer bírósági ítéletek nincsenek mögötte…

– A csepeli adófizetők pénzét javarészt jól lepapírozva vitték el. A legtöbb ügyben látszik a mérhetetlen túlszámlázás. Gátlástalanul nyúlták le a csepeliek pénzét. Tudjuk, hogy a jog és az erkölcs különbözik: jogilag legtöbbször nem történt bűncselekmény. Az egyetlen ok, ami miatt százmillió forintos nagyságrendben büntetőfeljelentéseket is kellett tenni, az az, hogy esetenként a lenyúlás is kevés volt a párt holdudvarának, és – legalábbis szerintünk és az ügyvédek szerint – végül túllépték a büntetőjogi határokat.

Az elszámoltatás gazdasági szempontból tehát egyértelmű siker. Ez a legfontosabb, hiszen közben a kerület is megmenekült a csődveszélytől. A jogi, büntetőjogi következmények pedig egyelőre valóban kiábrándítóak. Mi ezekkel az ügyészségi és rendőrségi döntésekkel szemben panasszal éltünk. Magyarország jogállam, csak azt lehet elítélni, akiről egyértelműen kiderül, hogy bűncselekményt követett el. Al Caponét is adócsalásért ítélték el az Egyesült Államokban, pedig mindenki tudta róla, hogy sokkal súlyosabb bűncselekményeket követett el. Szerintem valahogy így fog ez történni Csepelen is, lesz egy vagy két bűnügy, amibe bele fognak bukni az érintettek.

Dr. Kléber István – Elhúzódó ügyek

A feljelentések többségében még nem született döntés. Mi az oka a késlekedésnek, s mi az üzenete annak, ha pénzügyi-gazdasági visszaélések következmények nélkül maradnak? Egyebek mellett ezt kérdeztük dr. Kléber István ügyvédtől.

– Mivel magyarázható, hogy ennyire elhúzódnak az ügyészségi és bírósági eljárások?

– A magyarázatok levezethetők a büntetőügyekben eljáró hatóságok, a büntető-igazságszolgáltatás működéséből, a magyar társadalmi valóságból. Például egyes ügyekben kifejezetten bonyolult tényállásokat kell vizsgálni, rengeteg tanút kell meghallgatni, és számtalan irat és szakértői vélemény beszerzése szükséges. Ez sok munkát jelent, időigényes feladat.

A munkát nehezíti, hogy a hatósági megkeresések az önkormányzat jegyzőjéhez futnak be, aki az adatok jelentős részét a vagyonkezelőtől szerzi be, majd adja tovább a nyomozóhatóságnak. A többszörös áttétel még úgy is nehézkes és lassú folyamat, hogy mindenki igyekszik gyorsan és pontosan végezni a munkáját. Ugyancsak probléma, hogy a bonyolult ügyekben több alkalommal változik a nyomozás vezetője, ami tovább lassítja a munkát. Tipikus példa erre a „csepeli lakásmutyi”, ahol több mint három évvel ezelőtt volt feljelentés, és az előadó személyének változásától az ügy összevonásáig szinte minden megtörtént, ami akadályozhatta az előrejutást. Sajnos úgy látom, hogy különösen Budapesten a rendőrök, ügyészek alulmotiváltak és túlterheltek. Kevésnek érzik a fizetésüket, viszont sokat kell dolgozniuk, ami komoly pszichés nyomást jelent. Gyakran hiányoznak a jó munkavégzés objektív feltételei is.

Kezdő ügyvédjelölt koromban nekem is gondot okozott, amikor szembesültem a jelenséggel: miközben az alap szakvizsgás jogászképzés körülbelül kilenc évig tart az érettségi után, egy tolvaj védencem az én kezdő alapfizetésemnek az ötszörösét mondta be a bíróságon, miután azt tanácsoltam neki, hogy keveset mondjon, akkor kisebb lesz a pénzbüntetése…

– Jogász szemmel nézve mennyire megalapozottak a feljelentések?

– Az az álláspontunk, hogy a közvagyon védelme és az általános erkölcsi normák megerősítése érdekében minden olyan ügyben feljelentést kell tenni, ami bűncselekménygyanús. Ezek teljes körű kivizsgálása nyomozati szakmai feladat. Az önkormányzat és a vagyonkezelő nem nyomozóhatóság, tehát ebben nincs kompetenciája.

Már a feljelentés megtételekor lehet látni, hogy bizonyos ügyek jobban, mások kevésbé bizonyíthatóak: egyáltalán nem biztos, hogy büntetőjogilag valóban megállapítható egy bűncselekmény elkövetése. Ha az önkormányzati, vagyis a sértetti álláspont eltér a nyomozóhatóságétól, mert például megszüntetnek egy eljárást, lehetőség van panasz vagy pótmagánvád benyújtására. Ezzel többször éltünk már.

Az igazság kiderítéséről még annyit: az objektív igazság az, ahogyan valami megtörténik a valóságban, a szubjektív igazság azt jelenti, ahogyan azt megéljük, a jogi igazság pedig az, ami mindebből bizonyítható. A rendőrség és az ügyészség csak az utóbbival tud dolgozni.

– A közvélemény számára milyen üzenete lehet annak, ha bűncselekménygyanús ügyek maradnak következmények nélkül?

– Mérhetetlenül romboló hatása van, ha a polgárok pénzét ellopják, és az megtorlatlan marad. Azt sugallja, hogy egyeseknek szabad bűnözni. Annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a bűnelkövetésért büntetés jár, ezért nem éri meg bűnözni; érdemes jogkövető magatartást tanúsítani, és a törvény mindenkire egyformán vonatkozik. A közvélemény azt várja el, hogy az emberek élhető társadalomban éljenek, érezzék, hogy a politika nem csak önmagát, a kevesek előnyét, hanem valóban a közjó érdekét szolgálja.

– Milyen jogi lépéseket tehet az önkormányzat, ha az ügyek tovább húzódnak?

– A nyomozóhatósággal való folyamatos, segítő szakmai együttműködést kell szorgalmazni, egyes ügyekben pedig soron kívüli eljárás lefolytatását lehet kérni. A közpénzekkel való visszaélésekben tett határozott lépések pozitív hatással vannak a társadalomra; ennek a jelentősége nagyobb, mint például egy közlekedési büntető ügyben hozott marasztaló ítélet.

Pákozdi József (Jobbik) – Az elszámoltatás még várat magára

A számonkérés szó erősen túlzó, mert nem olvastam még elmarasztaló jogerős bírósági végzést ezzel kapcsolatban. Az más kérdés, hogy az ügyészség a jogászok szerint is egyértelmű bűncselekmények esetében is felmentő ítéletet állapít meg. Az általam kezdeményezett feljelentés szintén ezt támasztja alá: ez az ügy a fővárosnak, illetve a szolgáltatóknak ingyenesen átadott közművekről szól, de a rendőrség megszüntette a nyomozást azzal az indokkal, hogy a cselekmény nem bűncselekmény. Az Állami Számvevőszék, amely a legerősebb állami ellenőrző szervezet, és vizsgálati eredményét bíróságon megtámadni nem lehet,

a 2006-os vizsgálati jelentésében megállapítja, hogy az akkori polgármester és a jegyző több esetben is megsértette az önkormányzati és a vagyongazdálkodási törvényt, és felelősségre vonást javasolt. A képviselő-testület az ügyben létrehozott egy ad-hoc bizottságot, hogy a vagyonátruházás körülményeit kivizsgálja, de az önkormányzat vezetése nem segíti munkáját, és 2011. szeptember óta nem tudott a bizottság által hozott határozatnak eleget tenni.

De ugyanezt el lehet mondani a Csevak 2011. évi pénzügyi beszámolójában található, évek óta göngyölített 92 millió forint el nem számolt kötelezettségével kapcsolatban általam kezdeményezett vizsgálatról is. A Jobbik ebben az ügyben is megtette a feljelentést annak érdekében, hogy az ügyészség állapítsa meg a számviteli törvény megsértésének a tényállását. A pénzügyi, ellenőrzési és ügyrendi bizottság elnökeként ezt kötelességem is volt megtenni.

A számonkéréssel kapcsolatos intézkedések gazdasági hatását azok a szervezetek érzik, amelyek elől elzárták a pénzcsapokat, a lakosság azonban nem érzékeli ezt. A lakosok a kerületi, illetve EU-beruházások átlátható költségvetését hiányolják, amit a polgármester úr megígért a ciklus elején. Úgy vélem, csak látszatintézkedések történtek, amelyeknek gazdasági hatása csekély, de a megszüntetett munkahelyek miatt az érintett emberek a negatív hatást érzékelik.

Elszámoltatás? Azért a károkozásért, amit a kerületben okoztak 2010-ig, a tényleges számonkérés az elvtársakkal szemben, a választási ígérettel ellentétben, még várat magára!

Szenteczky János (MSZP) – Hazudni nem érdemes!

Hazudni nem érdemes, mert a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát, még akkor is, ha az illető fideszes városvezető a XXI. kerületben. Ez az első gondolatom. A többi ennek a folytatása.

A Németh–Borbély duó az Ábel-féle szócsövekben, így a Csepeli Hírmondóban is folyamatosan kétmilliárdos megtakarításról hazudozik. Úgy látszik, mára elbizonytalanodtak, és ez érthető. Beszélhetnének ugyanis egymilliárdról vagy háromról – sem ezt, sem azt nem tudták bizonyítani. Az viszont tény, hogy a Németh–Borbély kettős másik hazugságát a Fidesz-kormány döntötte romokba. Az önkormányzatok között ugyanis alig voltak olyanok, mint a szocialista vezetésű csepeli helyhatóság, amelyik ilyen minimális tartozást hagyott utódjára. A korábbi és még ma is fideszes önkormányzatoknál csak úgy röpködtek a 20, 30, 40 vagy 50 milliárdok, lásd Debrecen, Hódmezővásárhely vagy Budapest V. kerülete.

Az úgynevezett északi pénz MSZP-s elköltéséről talán szólni sem érdemes, hiszen a Fidesz Csepelen még ma is ebből él. Jól él. Ezt viszont az olvasók is ellenőrizhetik, ha a fideszes önkormányzat pénzügyi előterjesztéseit megnézik a Csepel.hu-n. A fideszesek önmaguknak csak hisznek?!

A hátrafelé mutogatást lassan be kellene fejeznie a csepeli fideszes városvezetésnek. Dolgozni, várost fejleszteni kellene. Abból nem lehet megélni, hogy a szocialisták által megkezdett beruházásokkal hivalkodnak, szalagokat vagdosnak, konzultációnak hazudott Fidesz–Kubatov-listákat gyártanak. A rendőrség, az ügyészség, a bíróság végzi a maga munkáját, a fülkeforradalmárok gyakorlott feljelentők. Csak a maguk szennyeséről feledkeznek meg. Azt majd másnak kell kiteregetni? De addig is, legalább havonta adjanak számot arról, hogy a csepeliek közpénzéből mennyit költenek magukra. Németh Szilárd, Borbély Lénárd, Morovik Attila, Ábel Attila és nem utolsósorban Werner Péter, a Csepeli Városgazda Zrt. vezérigazgatójának ingyenes és korlátlan gépkocsi-használata az aktuális üzemanyagárakkal, javítási és biztosítási költségekkel mennyibe kerül a csepelieknek? Ugye, ehhez nem kell sem rendőrség, sem ügyészség? Elég az őszinteség és a nyilvánosság. Vagyis a nyilvánosság és a kötelesség teljesítése kellene ahhoz, hogy kiálljanak a csepeliek elé, és elmondják: a kirugdosásokkal hány csepeli család életét tették tönkre, a haverok, rokonok alkalmazására mennyi közpénzt költenek?

A Fidesz Csepelen is ellenségnek tekinti elődeit, a szocialista városvezetőket, kriminalizálni szeretne mindenkit, akik ugyanazokban a szobákban dolgoztak, mint most ők. A szocialistáktól mindezek ellenére távol áll a Fidesz mentalitása. Mi nem bűnözőket látunk Németh Szilárdban, Borbély Lénárdban és társaikban. Mi a tetteiket, a Csepel leépüléséhez, lakói elszegényedéséhez, a kerület sok évtizedes tekintélyének eljátszásához, a múlt értékeinek sutba dobásához vezető intézkedéseiket, szemforgató, álságos gyakorlatukat tartjuk megbocsáthatatlan bűnnek. Tévedés ne essék, ez nem rendőrségi kérdés, de lesz vizsgálat. Nem kihallgatószobákban, hanem a csepeliek nyilvánossága előtt kell majd számot adni a kerületi fideszes városvezetőknek. Már csak másfél évet kell erre várni.

Tenk András (LMP) – Felelősségre vonás jogállami keretek közt

Egy demokratikus alapokon működő jogállamban nagyon fontos, hogy ne maradhasson következmény nélkül semmilyen törvénytelenség, jogsértés, visszaélés. Mindennek pártállástól és kormányzattól függetlenül kell és kellene működnie.

Minden olyan ügynek, amelynél vélelmezni lehet a törvénytelenséget, nyilvánosságot kell adni. A nyilvánosság azonban nem elég, mert attól még a felelősségre vonás nem történik meg. Anélkül pedig az állampolgárok elveszítik az igazságszolgáltatásba vetett hitüket, illetve azt érzékelhetik, hogy adott esetben bármilyen törvénysértő cselekedetet következmények nélkül meg lehet tenni. Ez pedig szöges ellentétben áll a demokratizmus, ezen belül a törvény előtti egyenlőség alapeszméjével. A jogok és kötelességek, továbbá a törvények betartása mindenkire nézve kötelező – pártállástól, pozíciótól és társadalmi státustól függetlenül. A mindenkori államhatalomnak pedig törekednie kell, hogy a törvényeket betartassa a demokratikus jogalkalmazást követve.

Mindehhez biztosítani kell a hatalmi ágak szétválasztását, a törvényhozói, az igazságszolgáltatási és a végrehajtói hatalmak elkülönítését. Hatáskör tekintetében, intézményi és személyi vonatkozásban is el kell őket választani egymástól. Természetesen ahhoz, hogy bármilyen korrupciós ügyben – legyen az régebbi vagy új – a törvénytelenség kiderüljön és az elkövető(k) felelősségre vonhatók legyenek, erősíteni kell a nyomozószervek, bíróságok kapacitását, hogy záros időn belül az alapos felderítést követően szakmailag kifogásolhatatlan ítélet születhessen.

Ábel Attila alpolgármester – Abszurd helyzetek is előfordulnak

Mindent elmond az elszámoltatásról, hogy amíg a Vörös Csepel című könyvben feltárt bűnesetek és visszaélések közül csak a kettős gyilkosságnál volt ítélet, addig a könyv ellen indított perek hamarosan véget érnek – mondta lapunknak Ábel Attila alpolgármester. Szenteczky János MSZP-s frakcióvezető éles kritikájáról megjegyezte: a költségvetési adatok nyilvánosak, bűncselekmények felett pedig nem hunyhatnak szemet. Ellenségként szerinte az tekint mindenkire, aki a csepeli utak építését, felújítását vagy a csatornázást sem támogatja, csak azért, mert elveszítette a hatalmát.

– A Jobbik szerint nem teljes körű az elszámoltatás, az MSZP szerint bosszúhadjárat folyik ellenük, az LMP pedig a jogállamiság fontosságát hangsúlyozza, valamint azt, hogy nem maradhat törvénytelenség következmény nélkül. Mit gondol erről a Vörös Csepel szerzője?

– A legtöbb büntetőügyet ismerem. Az önkormányzat olyan esetekben tett feljelentést, amelyeket minden normális ember bűncselekménynek lát, és a jogász szakértőink is annak ítéltek meg. Nem bosszúhadjáratról van szó, minden állampolgárnak kötelessége lépéseket tenni, ha bűncselekményre bukkan. A Jobbikkal egyetértek abban, hogy az elszámoltatás messze nem ért véget, de mi sem állítunk mást. Az LMP véleményével is egyetértek, bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül. A jogállamiság meghatározza a kereteket.

Az „igazságszolgáltatás” körülményességét nehezen éljük meg. Milliárdokat elszóró expolitikusok vigyorognak nap mint nap a kamerák előtt, kárpótlásokat kapnak, gyilkosokat engednek ki a börtönből, mert a rendszer nem tud időben ítéletet hozni ellenük. Ráadásul az Európai Unió azonnal a kormány fejére koppint, amikor javítani akar a helyzeten. Az igazságszolgáltatásnak az lenne a lényege, hogy a bűnt büntetés kövesse. Ehhez képest a Vörös Csepel című könyvben feltárt bűnesetek és visszaélések közül csak a kettős gyilkosság esetében volt eddig ítélet, miközben a visszásságokat feltáró könyv ellen indított perek hamarosan véget érnek. Ez abszurd!

Az MSZP szerint a megtakarításról szóló adatok nem valósak, és a kerület vezetése mást sem tesz, csak hátrafelé mutogat.

Az MSZP kormányzása alatti 16 évben összesen nem fejlődött annyit Csepel, mint a mostani önkormányzati ciklusban fog. Gerincút, két hosszú bicikliút, teljes csatornázás, három egymilliárd forint feletti városrehabilitációs program, a Kis-Duna-part, a Tamariska-domb és a Daru-domb rendbetétele, út- és járdaépítések, a BKV-járatok sűrítése, parkfelújítások, a közterület-felügyelet létszámának duplájára növelése, Vermes-program, óvodabővítés, méhnyakrák-elleni oltás, uszoda; egy szuszra is több tíz milliárd forintnyi fejlesztés tudok mondani, és még lehetne folytatni. A fővárosi és a kerületi vezetés mindig elmondja, honnan indultunk. De a számvetés akkor is így korrekt, ha az MSZP ezerszer kéri, hogy hallgassunk a múltról. Az anyagiakról: Csepel költségvetése bárki számára elérhető. Éves szinten több mint kétmilliárd forinttal csökkentek az önkormányzat kiadásai 2012-re a 2010-es helyzethez képest. A szolgáltatások száma közben nőtt, és infláció is volt. Ha nem évi kétmilliárd forintról, hanem csak százmillióról volna szó, amit minden évben elloptak vagy elszórtak, az is számottevő lenne.

– Mi a helyzet a hitelekkel? Az MSZP szerint az eladósodottság sem volt igaz.

– Az önkormányzatok kétféle hitelt vettek fel. Fejlesztési és működési hitelt. Fejlesztési hiteleket – melyek rendkívül kedvező kamatozásúak voltak – azok vettek fel, akik fejlesztettek. Utakat, közterületeket, oktatási, kulturális, egészségügyi, önkormányzati és egyéb szolgáltató közintézményeket építettek, újítottak fel, sportcentrumokat, uszodákat hoztak létre, és így tovább. Debrecen, az V. kerület – ahol a teljes belváros megújult –, Hódmezővásárhely az élvonalba tartoznak. De ne legyünk igazságtalanok: számos MSZP által irányított kerület vagy város is gőzerővel fejlődött a kedvező körülmények között. Elég, ha csak a szomszéd kerületekre nézünk, nem is kell átmenni Óbudára vagy Angyalföldre. Ha az olvasó belegondol, hogy Csepel szomszédai hogyan húztak el mellettünk az MSZP-s kormányzás alatt, nem árulok el nagy titkot: mivel Csepel alig fejlesztett, kevés ilyen hitelt vett fel. Ebben igaza van Szenteczky Jánosnak. Fejlesztési hitele az átlaghoz képest kevés volt a kerületnek, és Németh Szilárd polgármesternek köszönhetően annak is a hetven százalékát átvállalta az állam. Csakhogy Csepel nem is a fejlesztési hitelek miatt került bajba. A már említett okok miatt sokkal drágább volt az önkormányzat működtetése, mint amennyi forrás a rendelkezésre állt. Hiába volt elvileg ott az Észak-Csepel-bevétel, még azt sem sikerült kihasználni, a kamatait pedig szintén felélte a kerület. A fejlesztések elmaradása miatt Csepel lassan Budapest legszegényebb kerületévé vált, a működés finanszírozására pedig egyre nagyobb folyószámlahitelt kellett felvenni. Az önkormányzat működtetése emiatt lett fenntarthatatlan. Ezt 2010-ben még az MSZP-s vezetés is elismerte, most meg azt mondják, hogy hazugság. Magukat hazudtolják meg.

– Valóban többet költenek magukra a mostani vezetők az elődeiknél, és céges kocsival járnak?

– A valóság a következő: a teljes politikai garnitúra, tehát az összes képviselő, politikai tisztségviselő és politikai munkatárs fizetése, honoráriuma 30 millió forinttal kerül ma kevesebbe éves szinten a csepelieknek, mint 2010-ben, az MSZP ideje alatt. Inflációval is számolva ez 35 millió forint. A Csevak Zrt. utódja ma dupla annyi állandó munkavállalót foglalkoztat, mint Szenteczky János vezérigazgatósága idején, a közmunkásokkal együtt pedig időnként ötször annyian dolgoznak ott, mint 2010-ben. Tessék megkapaszkodni: ehhez képest 26 millió forinttal kevesebb így a bérköltség, mint Szenteczky János idején! És ez bizony a sokkal kisebb számú vezetés munkabére miatt ennyivel kevesebb.
A polgármester és mi, alpolgármesterek százezrekkel keresünk kevesebbet, mint az elődeink. Jutalmat sem vettünk fel, ellentétben az elődeinkkel, akik százmillió forintnál is többet költöttek erre – vagy ellentétben Szenteczky Jánossal, aki egymaga 37 millió forint jutalmat és prémiumot kapott a fizetésén felül. Igaz, hogy van gépkocsi-használati jogunk, „céges kocsink”. Na de az lenne a bűnök bűne, hogy mi szabályoztuk a gépkocsi-használatot is, és emiatt nem veszünk fel költségtérítést?
A politikában a világon mindenhol éles ellentétek, viták és személyeskedések vannak. Ezt tudomásul kell venni. De kevés településen van példa arra, hogy egy ellenzéki párt nem támogatja még a település fejlesztését sem. Amikor az MSZP a többi párttal együtt megszavazta tavaly év végén a Csepeli Konzultációt, reméltük, hogy fordulat következik, s az ellenzék részéről konstruktív hozzáállást tapasztalunk. Hittük, hogy Csepel is olyan lesz, mint a legtöbb település, és a hatalom elvesztése miatti vak düh elszállt az MSZP-ből. Tévedtünk: a legutóbbi testületi ülésen a párt képviselői kikapcsolták a szavazógépeket, amikor a csepeliek által oly áhított útépítéseket megszavaztuk. Szomorú, de ez az igazság.

Büntetőügyek, ahol már vannak gyanúsítottak

Az önkormányzat a büntetőfeljelentéseket jellemzően ismeretlen tettes ellen tette meg, mivel nem a feljelentő dolga eldönteni, hogy az adott bűncselekményeket kik követték el. A gyanúsítottakat a rendőrség nevezi meg, amennyiben a bűncselekmények gyanúját megalapozottnak találják, és az elkövetők személyét is be tudják határolni.

• „Lakásmutyi”, fiktív lakásfelújítások gyanúja

Mi történt?

A feljelentések szerint az önkormányzat rendeletét megszegve kivételezett emberek kaptak pályáztatás és rászorultság nélkül szociális lakásokat. A közpénzből felújított ingatlanokat a bérlők hat hónappal később a piaci ár töredékéért megvehették. Ezek után a tulajdonossá vált bérlők több millió forintos haszonnal, immáron piaci áron adták tovább az ingatlanokat. A lakásfelújítások során a gyanú szerint túlszámlázások és fiktív számlázások is voltak. Az érintett cégcsoport egyik vezetője Juhász Ferenc, egy, a soroksári MSZP-hez közel álló vállalkozó, Szenteczky János régi ismerőse és üzlettársa volt. A vállalkozóhoz kapcsolódó cégcsoport 2010-ig több mint félmilliárd forint értékben kapott megbízásokat a csepeli önkormányzattól.

Gyanúsítottak: Szenteczky János, Juhász Ferenc vállalkozó

• Hűtlen kezelés gyanúja a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesület bérleményénél

Mi történt?

A csepeli önkormányzat 1991-ben kötött bérleti szerződést a Csepeli Ifjúmunkás Sportegyesülettel (CSISE) az Erdősor u. 45–47. szám alatti ingatlanra. Az egyesület már eleve az egyébként szokásos bérleti díj egytizedéért bérelte a helyiségeket, miközben nem kevés pénzt szedtek be a súlyzózást, gyúrást kedvelő fiataloktól. A CSISE egy idő után már a bérleti díj tizedét sem fizette ki, ingyen használták az ingatlant, de ezt senki nem kérte számon rajtuk. Miközben egy szociális lakás esetében a Csevak három hónapnyi elmaradásnál felmondta a bérleti szerződést, az „ifjúmunkások” négy éven keresztül használták fizetés nélkül az ingatlant úgy. Hűtlen kezelés és hivatali visszaélés bűntettének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen tett az önkormányzat feljelentést. A rendőrség vádemelési javaslattal továbbította az ügyet az ügyészség felé.

Gyanúsított: Szenteczky János

• Rágalmazás gyanúja egy lejárató kampányújság kiadásával kapcsolatban

Mi történt?

Két nappal a 2010-es önkormányzati választások előtt a Csepel.info hírblog nevével visszaélve, ugyanezzel a címmel kampánylapot kezdtek el szórni  Csepelen. A lap a Fidesz-KDNP országgyűlési képviselőit rágalmazó hamis állításokkal volt tele. Készítői hűtlenséggel és közpénzzel való visszaélésekkel gyanúsították meg az ellenzéki képviselőket, a lejárató cikkekhez még szállítólevelet is hamisítottak. Bár az első pillanattól kezdve nyilvánvalónak tűnt, hogy a fideszes képviselőket lejárató kiadvány a csepeli MSZP-hez kötődhet, Szenteczky János tagadta, hogy ő adták ki. A rendőrség ennek ellenére a nyomozás során mégis eljutott a politikus meggyanúsításáig.

Gyanúsított: Szenteczky János

• Vádemelés Takács Krisztián MSZP-s képviselő ellen sikkasztás bűntette miatt

Mi történt?

A csepeli önkormányzat Borka-Szász Tamás MSZP-s frakcióvezető segítségével 2007 októberében úgy döntött, hogy az iskolai sportudvarok korszerűsítésére külső beruházókat vonnak be. A Széchenyi István Iskola sportudvarára kiírt versenyeztetési eljárást az egyetlen induló, a V-Tel Kft. nyerte el. A V-tel tulajdonosai között Takács Krisztián, a csepeli MSZP tagja is ott volt. A vagyonhasznosítási szerződés szerint a műfüves pályát palánkkal és labdafogó hálóval kellett körülvenni, és a tulajdonjog az átadás-átvételt követően az önkormányzathoz került. A pálya hasznosításának joga nem kevesebb, mint tíz évre a V-Tel Kft.-t illette meg. Az átadás-átvétel során azonban „nem vették észre”, hogy a kivitelezés nem a kiírás és a szerződés szerint készült: a pálya két kapuja mögötti labdafogó hálók hiányoztak.

Mivel a pálya nagyon hangos volt, és a minél nagyobb bevétel reményében folyamatosan használták, a palánkot leszerelték, hogy a helyére labdafogó hálót tegyenek. Bár a tulajdonjog az önkormányzaté volt, a leszerelt palánkot a V-Tel Kft. mégis eladta az önkormányzatnak 1 500 000 forintért. A leszerelés költségeit is az önkormányzat állta. A V-Tel emellett vállalkozási szerződést kötött arra, hogy bruttó 360 000 forintos összegért megépítsék a pálya köré a labdafogó hálót. Azt az ötméteres hálót, amivel a szerződés szerint át kellett volna adniuk a pályát.

A Csepel.info által megszerzett vádirat szerint összesen 2 260 000 forint értékben történtek indokolatlan kifizetések a műfüves pályánál. A vádirat kiemeli, hogy a palánk értékesítése során a V-Tel Kft.-t képviselő Takács Krisztián másodrendű vádlott idegen, rábízott dolgokról rendelkezett, így a palánk értékesítésével 1 500 000 forint kárt okozott. A vádiratból az is kiderül, hogy Takács Krisztiánt a bíróság magánokirat-hamisítás vétsége miatt 2010. január 19-én jogerős ítélettel egyszer már egy év próbára bocsátotta. A vád szerint a sikkasztást Takács Krisztián ez alatt a próbaidő alatt követhette el.

Gyanúsítottak: K. István elsőrendű vádlott, hanyag kezelés vétségével, Takács Krisztián másodrendű vádlott sikkasztás bűntettével.

• Elsőfokú ítélet: Szenteczky közpénzből fizette ügyvédeit

Mi történt?

2013 februárjában született elsőfokú bíróság ítélet, mely szerint Szenteczky János MSZP-frakcióvezető 2010-ben, a Csepeli Vagyonkezelő Zrt. (Csevak) vezérigazgatójaként úgy bízta meg a Hőrich és Varga Ügyvédi Irodát a saját egyéni érdekeinek képviseletével, hogy a munkadíjat közpénzből, az önkormányzati céggel fizettette ki. Az ügyvédi iroda összesen 3 750 000 forintot kapott a csepeli adófizetők pénzéből, ráadásul további 2 250 000 forintot akart kiperelni az önkormányzattól.

A bíróság – a bizonyítást követően – megállapította, hogy a szerződés nem az önkormányzati cég, hanem a „cég akkori vezetőjének, Szenteczky Jánosnak az érdekeit szolgálta… A bíróság álláspontja szerint az, hogy egy közpénzekkel gazdálkodó, önkormányzati tulajdonban álló cég vezetője az esetleges büntetőjogi felelősségével kapcsolatos vizsgálandó kérdésekre úgy bíz meg ügyvédi irodát, hogy a megbízási díjat a cég fizeti ki a kerületi önkormányzat tartalék alapjának a terhére, ez a társadalom általános erkölcsi felfogásával ellentétes, tehát a Ptk 200. § (2) bekezdésének második mondata szerint semmis.”

Az önkormányzat az ítélet ismeretében büntetőfeljelentést tett.

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. május 28. kedd at 10:15 and is filed under Önkormányzat, Csepel, Gazdaság, Krimi, Pártok, Társadalom. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.