Csepel.info

Csepel.hu

„A keresztény egyház legnagyobb ünnepe Jézus feltámadádának ideje, a húsvét” – mondja Janchev Tancso lelkész. A keresztény kultúrkör meghatározó ünnepéről Csepel nemzetiségi önkormányzatainak képviselőivel beszélgettünk: hogyan szokás náluk?

Vannak, akik a magyar tradíciókkal megegyezően ünnepelnek, vannak akik tojást törnek, mások hímzett bottal járnak házról házra, a húsvét mind a hat megkérdezett nemzetiség kiemelkedően fontos eseménye.

A Csepeli Német Önkormányzat képviseletében Cser Károlyné elmondta: nincsen a magyar szokásoktól eltérő tradíció, amely kifejezetten a svábokra jellemző, a húsvét a jól ismert keretek között zajlik.

„A romaság több nagy csoportra tagolódik. Vannak például magyar cigányok, beások, kárpáti cigányok, oláh cigányok. Mind-mind más hagyományokat őriznek. Itt a fővárosban már nem tartják azokat a népszokásokat, amiket dédszüleink, nagyszüleink még igen” – állítja Farkas László, roma önkormányzati elnök. Az ünnepi ételek fontos szerepet kapnak a roma kultúrában is, húsvétkor tört paszuly és sparhelten sült tészta, bodog kerül az asztalra.

Tojástörés, ünnepi étkek

„Nálunk a húsvét május 4-5-ére esik, hiszen mi az ortodox vallást gyakoroljuk. A március az egyik legnagyobb nemzeti ünnepünkről szól, amit 25-én tartunk. A húsvéthoz tartozó egyházi liturgia a keresztény ceremóniához hasonló” – mondja Deliagosz Paszkalisz, a Csepeli Görög Önkormányzat elnöke. A csepeli görögség általában központi helyeken, fővárosi szinten tartja ünnepeit, gyakran a főként görögök lakta, Fejér megyei Beloiannisz községben gyűlnek össze. Húsvéthoz a báránysütés és a tojástörés kapcsolódik az elmaradhatatlan zenés-táncos ünneplésen túl.

A tojástörés hagyományáról beszél Szárkiszján Ádám, az Örmény Önkormányzat elnöke is. Elmondja: Örményországban a kisfiúk összeütik a főtt tojások tetejét, akinek hamarabb betörik, alul marad. A gyerekek természetesen különféle trükkökkel igyekeznek minél ellenállóbbá tenni a tojás héját, például néhány órára, esetleg egy napra sóba teszik a már megfőtt tojásokat. A tojásokat nem a locsolásért kapják, mindenki magának festi. A lányok nem tavasszal, hanem nyáron tarthatnak a vizes meglepetésektől: ekkor van a vartavar szokása, amikor a hölgyek akár a nyílt utcán is kaphatnak vizet a nyakukba. Szarkiszján Ádám kiemeli: Örményország a világon elsőként tette államvallássá a katolikus hitet, az apostoli ortodox hit központja a fővárostól néhány kilométerre található. Idén a húsvét egybeesik a katolikus ünneppel, Csepelen március 29-én apró ajándékokkal, ünnepi programmal készülnek az örmény gyerekek számára. A húsvéti asztalra plaf, sült mazsolával összekevert rizs és töltött szőlőlevél kerül.

Szigorú böjt

„Évtizedek óta idejárunk, de a csepeli nemzetiségi eseményeken is részt veszünk” – mondja Jorgov Cvjatko, akivel a IX. kerületben található Bolgár Művelődési Házban beszélgettünk. -Megünnepeljük a húsvétot, amikor mindenki más is, a vallásunk szerinti húsvétot pedig a templomban tartjuk” – teszi hozzá a Csepeli Bolgár Önkormányzat elnöke. A bolgár ortodox vallásról Jancsev Tancso lelkészt kérdeztük, aki elmondta, a húsvét dátumát a tavaszi napfordulóhoz képest állapítják meg, idén május 5-ére esik. Krisztus feltámadására negyvennapos böjttel készülnek: húshagyó vasárnaptól kezdve tartózkodnak a húsevéstől, az ezt követő, úgynevezett vajhagyó vasárnaptól pedig a tejtermékeket is elhagyják. A böjt első és utolsó két napján a legbuzgóbb hívők egyáltalán nem vesznek magukhoz ételt. A szigorú böjti szabályok nem vonatkoznak a gyermeket váró nőkre, a betegekre és a nehéz fizikai munkát végzőkre. A húsvéti hét virágvasárnapon kezdődik, ekkor készítik azokat a koszorúkat, amiket a lakásban akasztanak fel, hogy elűzzék, távol tartsák a rossz energiákat. A nagycsütörtöki éjféli misén felolvassák a Jézus szenvedéstörténetét bemutató evangéliumi részeket a Getsemáné kertből való elhurcolásától a feltámadásáig. Nagypénteken Krisztus keresztre feszítésére emlékeznek, a harangok ilyenkor a halottakért szólnak. A templomban körmenettel elevenítik fel az evangéliumi eseményeket. Az ünnep csúcspontja a szombati éjféli mise. „A templom mindig tömve van ilyenkor, együtt várjuk a feltámadott Jézus Krisztust” – meséli a lelkész, aki hozzáteszi: a tojástörés hagyománya – hasonlóan más ortodox vallásokhoz – náluk is megtalálható. A templomban  festett piros tojást, kenyet és kalácsot adnak a híveknek. A kenyér Jézus testét, a piros szín Jézus vérét szimbolizálja. A tojások egymással való feltörése, a sír kinyitását, Jézus feltámadását jelképezi.

„Igaz, feltámadt!”

„Romániában tájegységenként változnak a húsvéti szokások. Erdélyben a nálunk is ismert tojásfestés, sonkafőzés a jellemző. Az ország keleti régiójában hímzett, faragott bottal járnak házról házra a kisfiúk és kislányok” – meséli Bodnár Zoltán, a Csepeli Román Önkormányzat elnöke. A gyerekek a díszes botokkal végigjárják a szomszédokat, bekopognak: Jézus feltámadt! üdvözléssel, amelyre a válasz: igaz, feltámadt! A gyerekek süteményt, festett tojást kapnak az őket fogadó ismerősöktől. A húsvéthétfő családi ünnep, ilyenkor a rokonok felkeresik egymást és együtt ünnepelnek – báránysülttel és töltött káposztával az asztalon.

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. március 29. péntek at 07:55 and is filed under Ünnepek, Csepel, Egyház, Nemzeti és etnikai kisebbségek, Társadalom, Vallás. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.