Csepel.info

Csepel.hu

Tudják, hol volt Sára Sándor Cigányok című filmjének egyik budapesti premierje? Hol találtak befogadóra a Balázs Béla Stúdió filmjei? Ki adott szinte utolsóként munkát Radics Bélának? Hol jutalmazták vastapssal a Színészkirályt? Egy szerény téglaépületben Csillagtelep közepén, ami március 15-én immár 50 éve otthona és pártfogója a kultúrának, a sportnak, a szabadidő hasznos eltöltésének.

A Radnóti Miklós Művelődési Házról az intézmény egyik hajdani vezetőjével, Bálinth Lehellel és feleségével, a könyvtár egyik korábbi vezetőjével beszélgettünk.

„Akkoriban Csillagtelep egy fiatal lakótelep volt. A szülőkkel együtt költöztek ide a fiatalok is. Nem volt gond megtölteni a művelődési házat” – emlékszik Bálinth Lehel. A több hazai és nemzetközi szakmai kitüntetéssel elismert népművelő 1969-ben, dr. Gerő Gáborné, Sprock György és dr. Kövessy Erzsébet utódaként vette át az intézmény vezetését. Bár megbízatásakor csak a lakótelepi művelődési ház irányítására kérték fel, a Radnóti gyorsan kinőtte magát: hamarosan 6 további kulturális intézmény bázisaként működött. Bálinth Lehel és felesége, az intézmény könyvtárának egyik egykori vezetője egybehangzóan állítják: a Radnóti hőskorában dolgozhattak a ház falai között.

Olvasók, klubtagok

Az 1960-as évek végén már működött a Magányosok Klubja és a Nyugdíjas Klub is, ezek mellett a későbbiekben gombamód szaporodak a nívós művészeket felvonultató pódiumestek, koncertek, tanfolyamok. „Szerencsére mindig olyan könyvtárosok dolgoztak velünk, akik egy egységként kezelték a Radnótit és a könyvtárat. Az olvasók jártak a klubokba, a klubagok a könyvtárba, közös irodalmi esteket is szerveztünk” – meséli Bálinth Lehel, akit felesége is megerősít: a két intézmény egymást támogatva szervezte a programokat. Bálinth Lehelné szerint a könyvtár pezsgő, üde és rendkívül népszerű kikapcsolódási lehetőség volt.. Férje kiemeli a magasan képzett, elhivatott munkatársak fontosságát, például Gyuricza István intézményvezető, Paál Gyula főmunkatárs és Hoffmann Andrásné gazdasági vezető érdemeit. A közművelődés fejlesztésekor lényeges szerepet kapott a kísérletezés, az új ötletek meghonosítása. Nyitott szemmel jártak, figyelték, sőt tudatosan, kérdőívekkel mérték fel az igényeket. A Radnóti egyfajta szakmai műhellyé vált, egyetemi, főiskolai hallgatók gyakorlóintézménye, szakmai konferenciák, tanácskozások szervezője lett. A siker szinte törvényszerű volt, a helyi kisközösségek szolgálata mellett nagyobb hatótávolságú eseményeket is szerveztek, például a Nevelőszülők Fórumát, ahová az egész országból érkeztek résztvevők.

Külföldi kapcsolatok

Bálinth Lehel büszkén mesél a külföldi utakról és a külföldi vendégek fogadásáról is. A Radnóti Miklós Művelődési Ház versenytánc klubja rendkívüli sikereket ért el, az általában 25-30 fővel működő csoport több országos bajnokot is adott a kerületnek, cserekapcsolatban álltak külföldi táncklubokkal is. 1971-ben indult a Rádióamatőr Klub, amely nem csak örömforrás volt a rádiózás szerelmesei számára, életeket is mentett. Külföldről szereztek életmentő gyógyszereket, rádión koordinálták a szállítást. A világ legtávolabbi pontjaival, például Ugandával, a Mariana-szigetekkel, Új-Zélanddal vették fel a kapcsolatot, sőt: Farkas Bertalannal is beszéltek – aki akkor az űrből válaszolt nekik.

Művészfilmek, holdraszállás

Kevesen tudják, hogy a Radnóti befogadta a Balázs Béla Stúdió alkotásait. A kor keretei között problémás művészeket a vezetőség nem kérdezte a témákról, nem korlátozta elvárásokkal: egy hónapban egyszer a kortárs filmművészeté volt a ház. Olyan, mára kultikussá vált filmek mutatkoztak be Csillagtelep közepén, mint Sára Sándor Cigányok című alkotása vagy Huszárik Zoltán Tisztelet az öregasszonyoknak című munkája. „Tatabányától Debrecenig mindenhonnan jöttek a filmesek, a nézők” – mondja az egykori igazgató, aki mosolyogva meséli: nem csak a Balázs Béla Stúdió munkáival lehetett megtölteni a színháztermet. Bálinth Lehel az első holdraszállás évében, 1969-ben került a Radnóti élére. „Fejvesztés járt érte, de az Amerikai Nagykövetségtől megkértük a kisfilmet”- meséli. A korra jellemző, hogy akkoriban a nagykövetség előtt még fényképezték a látogatókat. Sikerült úgy kihozni és visszavinni, hogy nem buktak le. A 16 mm-es kisfilmért nagy kockázatot vállalt az igazgató, de merészségét a közönség meghálálta: a félve meghirdetett vetítés olyan sikeres lett, hogy 5 előadást kellett tartaniuk, még a környező településekről is érkeztek nézők. Az intézményvezetőnek természetesen raportra kellett mennie, de komolyabb szankció nem követte az akkoriban amerikai propagandának titulált akciót.

1973-ban kereste meg Latinovits Zoltánt a Vígszínházban. A Színészkirály akkor idegszanatóriumi kezelése miatt visszautasította a felkérést, de megígérte, hogy eljön Csepelre. De aztán,a halála előtti évben, 1975-ben valóban eljött és teltház előtt tartott pódiumestet. Az egykori igazgató büszkén meséli, hogyan adták egymásnak a kilincset olyan legendák, mint Ruttkai Éva vagy dr. Polcz Alaine. „Nagy húzás volt a Csepeli Utcaszínház. Ők arról voltak híresek, hogy piacokon, buszvégállomásokon, várótermekben, a Szent Imre téren aktuális darabokat adtak elő. Tiltakoztak például a vietnámi háború ellen, az árváltozások, drágulások ellen. Egyszer a munkásőrök be is vitték őket a rendőrségre” – meséli a népművelő, aki a rendőrségről nem csak a színészeket hozta ki, hanem Csepel díszpolgárát, Radics Bélát is. A zenész gyakran került összeütközésbe a rendőrséggel, ilyenkor általában Bálinth Lehel hozta ki a fogdából: a rendőrkapitánynál személyesen vállalt érte felelősséget. „Amikor már saját maga ellensége volt és alig akartak vele dolgozni, a Radnóti továbbra is foglalkoztatta, segítette a megélhetését.”

Ismét lesz szobor

„A tízéves évfordulón egy emlékplakettet és fényképeket ajándékoztunk Radnóti Fanninak. Megígértük: őrizni fogjuk a férje emlékét” – meséli Bálinth Lehel, aki szomorúan mutatja az egykor az épület előtt álló Radnóti-szobor fényképét. Ma csak a talapzat látható a művelődési ház előtt, a holokauszt áldozatának szobrát ugyanis ellopták.

Csepel önkormányzata méltó módon emlékezik meg a költő nevét viselő intézmény fennállásának 50. évfordulójáról:  május 25-én avatják fel Radnóti Miklós szobrát a ház parkjában.

Ingyenes programok a Radnótiban

A Föld  Napja Csillagtelepen – április 20-a, szombat, 10.00-13.00 óra

Fél évszázad együtt – ünnepeljük közösen a Radnóti Miklós Művelődési Ház 50. születésnapját – május 25-e, szombat 10 órától (programok minden korosztálynak)

Szép nyári nap – a Kolimusical Színpad szabadtéri musical előadása két felvonásban – június 29-e, szombat, 19 óra

A gombostűtől a teherautóig – az ipar születése és virágzása Csepelen – július 20-a, 10 órától (egész nap programok minden korosztálynak)

Forrás: Csepel.hu

This entry was posted on 2013. március 24. vasárnap at 16:30 and is filed under Csepel, Kultúra, Szabadidő és szórakozás, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.