MNO
A Nemzeti Örökségvédelmi Központban vizsgálják az egyik legrejtélyesebb magyarországi vésett követ. A megalitot a magyar–román határ közelében találták.
Csornay Boldizsár, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ (NÖK) igazgatója Műemlékem.hu magazinnak elmondta, hogy a csaknem százhatvan centiméteres, vésett mintákkal díszített kő szántás közben került elő. A különös az, hogy a kövön megfigyelhető ábrázolásmóddal, illetve motívumkészlettel díszített tárgyakkal még nem találkoztak a kutatók a Kárpát-medencében. Az itt megjelenített motívumokra leginkább hasonlító vésetekre Nyugat-Európa atlanti-óceáni partvidékén virágzó úgynevezett megalitikus kultúra emlékei közt lehet találni.
Az eddigi laboreredmények biztatóak, azt mutatják, hogy valóban őskori a kevermesi megalit, ugyanakkor számos kérdésre keresik még a választ. Közülük is a legfontosabb, hogy a nyilvánvaló kapcsolat Kevermes és Gavrinis (a megalitikus kultúrák Stonehenge utáni második legfontosabb lelőhelye) között hogyan magyarázható az irdatlan földrajzi távolság ellenére.
A követ jelenleg a NÖK szakemberei vizsgálják: 3D-ben beszkennelték, illetve eszköznyomokat, esetleges pigmentmaradványokat keresnek rajta. A megtalálási helyet is bejárták, ám nem bukkantak a kőhöz tartozó más leletekre. Talán további műszeres vizsgálatokkal fel lehetne deríteni a kő eredeti környezetét.
A megalitot a későbbiekben vélhetően a Magyar Nemzeti Múzeumban láthatják majd az érdeklődők, de az is felvetődött, hogy a NÖK saját látványraktárt hozna létre a különlegesebb leletei bemutatására, amelyben szintén helyet kaphatna.
Forrás: MNO
Nem-e lehet-e, hogy egy ősi, kőbevésett alkotmány könnyített, úti változatával állunk szemben, melyet ötezer éve nyugatra kalandozó őseink zsákmányoltak?!
Magyar származása eleve kizárt, mert a szövegben javítások és módosítások (átfaragások) nem láthatók! ))) 😛 (((
Ha-ha-ha, nagyon szellemes vagy!
Tóth Mária!
Köszönöm!
Végre értékeled iskola hiányom ellenére a zerőfeszítésemet! 😛
Kérdezzék Aradi Lajost, ő tudni fogja mi ez a kő.
egy unatkozó cromagnoni tanuló farigcsálta az iskolapadba történelemórán
Szoktam nézni az angolszász és a svéd ismeretterjesztőket. Ott csinálnak egy C14-es izotópvizsgálatot és akkor legalább azt nem találgatják, hogy mikori egy kő.
Nem értem a tudósokat! A megoldás egyszerű. Jobbról balra olvasva, héberül: Idióta Dr. grün t.t.!
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Valljuk be, hogy v.b Grünnek van humora, de…………………… nincs
Akkor már inkább, vetési térkép, melyen a különböző kalászosok vetési területei vannak feltüntetve. 🙂
Mindegy mi ez, de az említett “Gavrinis”-i dolgokhoz látszatra nem sok köze van:
http://www.megalithic.co.uk/article.php?sid=9254
A C14-es izotóp vizsgálatot csak szerves anyagokra lehet alkalmazni. Az élőszervezetek, például a fák a légkörből széndioxidot vesznek fel, s azt különféle szénvegyületek formájában beépítik az anyagukba. A légkörben a C14-es izotóp meghatározott arányban van a C12-es izotóphoz viszonyítva. A fa pusztulása után a C14-es izotóp az idő múlásával csökken, mert rádióaktív bomlás történik, így a normál C12-höz viszonyítva a csökkenés mértékéből megállapítható a fa kora. Természetesen a tárgyak elkészítésénél általában nem sokkal korábban kivágott fát használnak, ezért alkalmazható ez a módszer a régészetben.
A rárakodott szerves részekből is kimutatható a kőröl is, de nem rádióaktív, hanem radioaktív.
A Kárpát-medence térképe, észak jobbról van, felül félkörívben a Kárpátok vonulata, alattuk két magasabb hegy meg kettő alacsonyabb hegy. A magasabbakon egy-egy fenyő. Nyugatról keletre folyik a Duna vonalak formájában, az a Kárpát-medence közepén délnek fordul, majd lentebb keletre. A délkeleti sarokban egy oszlop van ábrázolva felfelé mutató nyilakkal jelölve, a kő évezredekkel ezelőtt útmenti térkép lehetett, az oszlop az ITT ÁLL ÖN jelzés. Ebből is látható, hogy milyen intelligensek voltak a 25ezer éve a Kárpát-medencében lakó magyarok, akik nemcsak az írást (tatárlaki koronglelet 6300 éves) és a fémmegmunkálást (rézolvasztás 250 évvel hamarabb mint a Közel-Keleten) találták fel, hanem a térképet is!
A piramisok lemaradtak róla? Milyen térkép az ilyen?! 🙂
Én ahogy elforgattam, egy talp- vagy tenyér lenyomatára emlékeztetett, és ennek a rajza lehet. Első benyomásom ez volt róla.
Meg kell kérdezni Frédit és Bénit, hátha tudnak valamit. Persze lehet, hogy kőfaragó tanulók gyakoroltak követ faragni, aztán, mikor betelt a palatábla, kidobták.