Megjelent a Csepeli Hírmondó februári második száma

Csepel.hu

A tartalomból:

– Hamarosan elindul a Csepeli Konzultáció, amelynek célja, hogy az itt élők maguk dönthessenek arról, mire fordítsák a kerület fejlesztésére elkülönített egymilliárd forintot. Részletek az újságban.

– Az önkormányzat kiemelten támogatja a szennyvízcsatornára való rácsatlakozást. Összefoglaló a lakossági fórumról, és egyéb fontos információk.

– Sétára indultunk a közterület-felügyelőkkel. Mire panaszkodnak a csepeliek?

– Szigorú ellenőrzésekre számíthatnak a társasházak: visszaélések gyanúja is felmerült néhány esetben.

– A főzelék sem mumus – Mit esznek a gyerekek az iskolában?

– Klinghammer István kevesebbet unokázhat márciustól: a Csepelen élő professzort felsőoktatásért felelős államtitkárrá nevezték ki. Vele beszélgettünk.

– Mi lesz veled birkózás? Kovács István világbajnok birkózó véleményét kérdeztük.

Civil élet, kultúra, programok, rejtvények, sport. Keresse a Csepeli Hírmondót a postaládájában.

Forrás: Csepel.hu

6 hozzászólás “Megjelent a Csepeli Hírmondó februári második száma” bejegyzésre

  1. nemahaverod szerint:

    t. Admin, tudom hogy offtopic, de nem tom máshova tenni.

    EZ érdemes a posztra!

    http://index.hu/belfold/2013/02/28/palffy/

  2. nemahaverod szerint:

    jé, tényleg 🙂 , bocsesz

  3. Selmeczi Piroska szerint:

    Csepeli XXI. század

    Egyszer volt, hol nem volt…, mint a mesében, de nem az óperencián túl,
    Csepel volt egy kulturált, kellemes környezetben lévő, ügyfél központú
    gyors és szakszerű OKMÁNYIRODA. / megérdemelte a csupa nagy betűt!/
    Udvarias, hozzáértő ügyintézőkkel, ahol ügyes bajos dolgainkat intézhettük.
    Mi nap -jogosítvány csere ügyében- felkerekedtem, hogy meglátogassam
    az általam, általunk kedvelt irodát….döbbenet lett úrrá rajtam.
    Átkalauzoltak a hév sínek mellé, egy lepusztult, ócska épületbe, ahol várakozó
    helyiség hiányában,sorstársaimmal a keskeny járdán és az úttesten ácsingóztunk
    bebocsájtásra várva. Végre kinyíltak az ódon kapuk, s szűk folyosón, a “tanult” portás
    a maga intelligencia szintjén, terelgette a népet egy sötét szűk szobába, ahol a máskor,segítőkész, kedves hölgyek magukra erőltetve próbálták munkájukat ellátni
    látható zavartsággal, talán őket is sokkolta e balkáni változás!
    Vajon kinek,kiknek kellett a másik épületben helyet foglaló Okmányiroda korszerű része, rendezett irodái? Vagy túl közel volt a csőcselék az önkormányzathoz? A pór
    népnek jó lesz a pudvás, ódon épület.
    Csak kérdezem: -igen Tisztelt Uraim! az adóforintjaink azért jól jönnek Önöknek?
    Szomorúan kell tudomásul venni újra, és újra semmi nem változik……

  4. Szavazó szerint:

    Ha már szóba került a csepeli XXI. század
    Kormányhivatal.
    Közvetlenül “a nagy átalakítás” után Németh Szilárd polgármester és parlamenti képviselő úr nyilatkozott a híradóban milyen gyorsan és zökkenőmentesen ment az átállás, az okmámyirodák helyébe kormányhivatalok léptek. Ezen felbuzdulva felekrestem az agyondicsért intézményt egy régóta húzódó ügyem elintézése végett. Ahogyan Piroskát is engem is megdöbbentett a látvány, a korábban már oly sok funkciót betöltő épület – volt már zeneiskola, galéria, szociális hivatal – most éppen Kormányhivatal. Azt speciel nem értem miért kelett a kulturált szépen felújított funkciójának teljesen megfelelő korábbi helyszínt lecserélni, de biztosan majd erre is lesz ˇbaráti” vállalkozó aki felújítja, a Szent Imre térrel egyetemben amelyet az utóbbi 20 évben már vagy ötödször újítunk fel. Lehet hogy mégsem változott meg annyi minden Csepelen bármennyire is vártuk? Reggel nyolc óra előtt három perccel a “tanult” portás természetesen senkit nem enged be még a folyosóra sem álljunk kinn a -5 fokban, nevetve jegyzi meg legyünk nyugodtak hiszen most alig vagyunk huszan, múltkor a zöldségesig állt a sor. Nyolc óra harangszó, nyílik a kapu, portás, kérdés, 1-es ablak, Kérdés, nem ő nem tudja, 3-as ablak. Kérdés, nem, nem ő intézi, ez a népességnyilvántartáshoz tartozik. Következő ablak, á nem ezt így nem lehet ahhoz időpontot kell kérni, 2-es ablak. 15 négyzetméteren 20 ember között szlalomozva, 1 óra bosszankodás után sikerült időpontot szerezni, amikor majd talán, hátha… Az a szerencse hogy a Kormányhivatalok szinte tökéletesen működnek. Bele sem merek gondolni mi lenne ha nem így lenne. Azok a régi szép Okmányirodai idők. De mint “tanult” portás úr megjegyezte “az régen volt”…

  5. Csigalom, nyugavér!
    Csak pár év és megoldódik a helyzet!
    “Kezünkben a Jövőd!”

Itt lehet hozzászólni !