Csepel.info

Zoom.hu

Sokaknak meglepő, hogy ezt még alkalmazzák

Egyelőre nincs magyarázat arra, miért halt meg egy huszonhét éves fiú a Csepeli Rendőrkapitányság épületében. A fizikailag és pszichésen is rossz állapotban lévő fiatalembert egy dühroham után vitték kihallgatásra, ahol tisztázatlan körülmények között elhunyt.

A fiú családja korábban panasszal élt a Jahn Ferenc Kórházban kapott, nem kívánt pszichiátriai kezelések miatt.

K. Róbert eredetileg drogfogyasztás miatt került a Jahn Ferenc kórház pszichiátriájára, ahol többször kezelték, de egyre rosszabb állapotba került. Tíz alkalommal elektrosokkolták, állapota innentől kezdve folyamatosan romlott. Krónikus osztályra helyezték, ahol másfél évig tartották az ágyához kötözve. Édesanyja szerint fia tönkrement a pszichiátriai kezelésektől.

Néhány hónappal ezelőtt hazaengedték a fiút a kórházból, ám továbbra is komoly egészségügyi problémákkal küzdött. Szeptember 11-én rohamot kapott, a további eseményeket az édesanya elmondásából tudjuk.

„Robi elrohant otthonról, megpróbáltam utolérni. Az utcán szaladt, majd befutott egy kocsmába, az asztalra csapott, egy embert meg is ütött. Kijött a rendőrség, kifújtak rá két flakon gázsprét, megbilincselték, a földön húzták, a fejét az autó ajtajába ütötték. Ekkor már folyt belőle a vér. Kértem, hogy vigyék kórházba, injekciót kell kapnia, hogy lenyugodjon, de azt mondták, beviszik kihallgatni a csepeli rendőrkapitányságra. Kérdeztem, hogyan, hiszen kommunikációképtelen. Annyit tudok, hogy bent egy padon ültették, onnan fordult le, megfulladt a saját vérében. Későn hívtak hozzá mentőt” – mondta.

A boncolás szerint Róbert halálát szívmegállás okozta. Édesanyja szerint a történtekben szerepet játszott az, hogy az utóbbi hónapokban nem volt kórház, ahol érdemben foglalkoztak volna a fiával, illetve közvetlenül a rendőrök embertelen bánásmódja is oka a tragédiának. „Kértem, hogy megnézhessem és elbúcsúzhassak tőle, de nem engedték, azt mondták, annyira össze van verve a feje. Az egyetlen gyermekem volt, nem tudom elviselni, hogy ilyen nyomorultul kellett meghalnia…”

Az ügyben a Budapesti Rendőrfőkapitányság sajtóosztálya keddre ígért tájékoztatást.

Forrás: Zoom.hu

A Zoom.hu augusztusi cikke: Egészségkárosodás miatt perel az elektrosokkolt fiú családja

Jelenleg is több per és vizsgálat folyik a pszichiátriai elektrosokknak tulajdonított egészségkárosodások miatt. Bár a terápiás módszer hatékonyságára nincsenek megbízható adatok, Magyarországon a mai napig alkalmazható.

Gyenge idegzetű, depresszióra hajlamos fiatalember volt K. Róbert. Géplakatosnak tanult, hétvégén diszkóba járt, ahol „pörgető pirulákat” is szedett. A családban történt haláleset csak nehezített a helyzeten. A fiú pszichiáterhez fordult, hogy sikerüljön leszoknia.

Róbert ma egész nap az ágyban fekszik, olykor öntudatlanul, olykor fásultan, máskor agresszív rohamokban tör ki. Nehezen lehet vele kommunikálni, leginkább mered maga elé. Gyomorbántalmakkal és szívpanaszokkal küzd, látása megromlott.

A két állapotot másfél évnyi, kórházi ágyhoz kötözött lét választja el egymástól, és több mint tíz elektrosokk kezelés.

Segélyhívó

„Veszélyeztető állapotra hivatkozva folyamatosan az ágyhoz kötözve tartják a 27 éves K.R.-t a budapesti Jahn Ferenc kórház pszichiátriáján, miután tíz elektrosokkot követően állapota drámai romlásnak indult” – ezekkel a szavakkal kért segítséget a nyilvánosságtól az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány elnöke, Dobos János. „Meg fogják ölni a fiamat ebben a kórházban” – nyilatkozott Róbert édesanyja is, és hozzátette, sikertelenül próbálta többször is „kimenekíteni fiát az embertelen kezelésekből és bánásmódból”.

A fiút ugyan nemrégiben hazabocsátották, az anya szerint későn: teljesen tönkrement a másfél éves kálvária alatt. „Az utolsó pillanatig zárt osztályon tartották leszíjazva” – mondja K. Lajosné a Zoomnak. „Bár én vagyok a gondviselője, nem is értesítettek, csak egy papírt hagytak az ápolóknál, hogy írjam alá. Annyi volt benne, hogy a fiamat jelenlegi állapota miatt kiengedik.” Aláírtam, bár én azt szerettem volna, ha más intézménybe kerül, humánusabb körülmények közé, hiszen orvosi felügyeletre és állandó ápolásra van szüksége. Mégis kihoztam, csak hogy ne öljék meg.”

Az anya azért fogalmaz ilyen keményen, mert embertelennek tartja, ahogyan fiával bántak. Szerinte nemhogy meggyógyították volna, tönkretették a huszonhét éves fiatalembert. Az emberek nagy többsége azt gondolja, hogy az elektrosokk módszere elavultnak számít, és már nem alkalmazzák. Valójában azonban a mai napig használják – bár egyre ritkábban.

Indokolt esetek

Az elektrosokkot szakmai protokoll nem tiltja, szigorú szabályok szerint alkalmazható; az adott orvos hatáskörébe tartozik, hogy ehhez az eszközhöz nyúl-e. Ha igen, a következő történik: a beteg végtagjait rögzítik, halántékára folyadékot kennek. Elektródákat kapcsolnak a fejére, és egy másodpercen át 120 voltnyi áramot vezetnek az agyába. Az így keletkezett mesterséges görcsreakcióval stimulálják az agyat. A kezelés mérsékelheti az eredeti tüneteket, de emlékezetkiesést, beszédzavarokat okozhat. Ezért általában csak akkor vetik be, ha más módszer nem használ.

„A Pszichiátriai Szakmai Kollégium állásfoglalása szerint az elektrosokk leggyakoribb mellékhatása az »amnézia, amely esetenként tartós, néha maradandó is lehet«, de erről nem szól a páciensekkel előzetesen aláíratott beleegyezési nyilatkozat” – mondja Dobos János. Ilyen dokumentumot K. Jánosné is aláírt, mivel azt mondták neki, életmentő kezelésről van szó. Azt azonban nem tudta, hogy ez a kezelés az elektrosokk, a papíron a RES orvosi meghatározás szerepelt. A fiú nem lett jobban sem az első, sem a további mintegy tíz kezelés után. Agresszívan viselkedett, ezért az anya elmondása szerint derekát és végtagjait leszíjazták, csak egyik kezét hagyták szabadon.

„Azt mondják, agresszív volt. Szerintem ha az ember le van kötözve, az önmagában elég ahhoz, hogy agresszív legyen” – kommentál Dobos János. „Botrány, ami történt vele, lenyomták apátiás állapotba, a végén már csak feküdt. Azt is hallottuk már, hogy Magyarországon nincsenek zárt osztályok. Nem tudom, minek lehet nevezni azt, amihez csak az ápolónak van kulcsa”.

Altatásban is működik

Gerő Gábor, a Jahn Ferenc kórház főigazgatója korábbi közleményében elmondta, nem elektrosokk, hanem elektrokonvulzív kezelés történt, ami azt jelenti, hogy a beavatkozás műtéti altatásban történik, így a beteg számára kellemetlenséget nem jelent és a kezelés után pszichés állapota javul. „Attól, hogy altatásban, izomlazítóval, tiszta oxigén adagolásával teszik mindezt, a kezelt agyát átégető elektromos áram ugyanolyan pusztító. A kórlapokból pedig nem az derül ki, hogy Róbert állapota javult volna, épp ellenkezőleg” – mondja Dobos.

A Zoom megkeresett egy korábbi károsultat, akinek az elektrosokk miatt 1986-ban indított pere a mai napig tart. B. Béláné azt állítja, megvakult a kezelések miatt. „Húsz alkalommal elektrosokkoltak, és előtte semmi baj nem volt a látásommal. A kezelések után nem ismertem meg az ismerőseimet, akik bejöttek hozzám. Nem emlékeztem semmire, mintha teljesen kilúgozták volna az agyam. Csoda, hogy túléltem.”

A szakmában nincs konszenzusos vélemény az úgynevezett RES kezelés hasznáról illetve esetleges káros voltáról, bár a gyakorlat azt mutatja, az orvosok egyre kevésbé hisznek a módszerben. A Magyar Pszichiátriai Társaság terápiás irányelveiben többféle kórkép esetén – depresszió, bipoláris zavar – az elfogadott kezelések között tartják számon az eljárást, megfelelő indokoltság mellett. Hozzáteszik: „a legtöbb, de nem minden vizsgálatban találták hatékonynak”.

Hangtompítós fegyver

Szendi Gábor pszichológus szerint az elektrosokk kezelés elavult, tudományosan soha nem igazolták pozitív hatását. „A pszichiátria története során számos sokkolásos módszert dolgoztak ki – inzulinsokk, kámforinjekció – de ezek mind spekuláción alapultak” – magyarázza. „Azt feltételezték, ha kikapcsoljuk az agyat egy időre, és mesterségesen előállítunk egy epilepsziás rohamot, az összezavarodott agy működése normalizálódik, és mikor újraéled, jól fog működni. Ám az elektrosokk hetvenéves gyakorlata nem bizonyítja ezt. A hiedelmek már sorra megdőltek: az eljárás hatástalan skizofrénia esetén, depresszióban talán lehet eredménye. De az biztos, hogy rendkívül veszélyes, hiszen tulajdonképpen minden egyes ilyen kezelés felér bizonyos fokú agykárosodással, hosszú távon személyiségváltozást, neurológiai tüneteket okoz: az érzelmek tompulnak, kognitív funkciók károsodnak” – sorolja Szendi Gábor.

Olaszországban megtiltották az eljárás alkalmazását gyerekek, idősek és terhes nők esetében, Amerikában pedig a Medicare Egészségbiztosító már 2003 óta nem fizet a beavatkozásért, miután egy vizsgálat megállapította, hogy az „működésképtelen, és kockázatot jelent a páciensek számára”.

„Az elektrosokk egy azon hasznos módszerek közül, amiket sikerrel alkalmazunk” – szögezi le Dr. Simon Lajos pszichiáter, a Semmelweis Egyetem docense. Elmondása szerint az eljárás része a terápiás protokollnak, és jó eredményeket lehet elérni vele mind skizofrénia, mind depresszió kórkép megléte esetén. „Altatásban, aneszteziológus jelenlétében végezzük, mellékhatásoktól nem kell tartani” – nyugtat meg mindenkit, majd hozzáteszi: a módszer tudományosan igazolt. Ugyanakkor megerősíti az értesülést, hogy régen sokkal gyakrabban elektrosokkolták a pácienseket a hazai pszichiátriai osztályokon: „ma szűkebb az alkalmazási terület”. Kérdésünkre, hogy nagyjából milyen gyakori, hogy ehhez az eszközhöz nyúlnak, Simon doktor azt mondja: „hetente egyet-kettőt végzünk”. Itthon valójában nehéz friss és pontos adatokhoz jutni, mert e kezelést sokszor komplex terápia részeként számolják el. Annyi tudható, hogy míg 1992-ben még több mint ezerhatszázszor alkalmazták, a 2000-es évek elejére százas nagyságrendre esett vissza ez a szám, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mostani közlése szerint pedig tavaly a tízet sem érte el.

„Az a kérdés, mit tekintünk eredménynek” – fogalmaz Dobos János. „Ha például egy páciens dühöng és kiütik, utána sokkal csendesebb, kezelhetőbb lesz, mintha csak gyógyszereznék. Legfeljebb folyik a nyála. Azt könnyebb letörölni, mint megfékezni, ha agresszív. Ez elkönyvelhető egyfajta eredménynek, de az illető egészségét nem hozza helyre.”

Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány K. Róbert ügyében vizsgálatot kezdeményezett, amely megállapította: szakmai mulasztás nem történt. Az édesanya feljelentette a kórházat, a nyomozás jelenleg is tart. „Kihoztam. Örülök, hogy a fiam itthon van, bár elég rossz állapotban. Nem így szerettem volna viszontlátni.”
Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért elnevezésű szervezet alapítója a pszichiátriát, mint tudományt elvető Szcientológia Egyház.

Forrás: Zoom.hu

This entry was posted on 2008. szeptember 29. hétfő at 21:35 and is filed under Csepel, Egészségügy, Krimi. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.