ittlakunk.hu
Kevesen tudják, hogy Magyarország egyik legsikeresebb filmes szakembere, a – többek között – Balázs Béla-, Ezüst Medve-, Fehér György- és többszörös Magyar Filmszemle-díjas Muhi András producer, rendező, az Európai Filmakadémia tagja a Csepel Művekben kezdte a pályafutását.
Muhi András édesapja is csepeli kötődésű volt: a Csepeli Vas- és Fémművekben dolgozott kohómérnökként. Az ifjabb Muhi 1980-ban friss diplomával helyezkedett el a Csepeli Csőgyárban jogi előadóként, majd tanácsosként dolgozott 1991-ig, a gyárkomplexum megszűnéséig. Azt követően a Csepeli Kovácsológyár jogi osztályát vezette, majd 1993-tól 2001-ig a gyár igazgatója volt. Egy interjúban úgy fogalmazott: ,,Kis túlzással azt mondhatom, hogy végigigazgattam a klasszikus csepeli gyáróriás szétesését. A vgmk-ból (vállalati gazdasági munkaközösség) a mérnökök lassan elszivárogtak, maradt a név meg én.”
Már akkoriban is érdekelte a filmezés, tőle származik a Zenés műszak ötlete (2000), de végül is Oláh Lehel forgatta le a filmet, mert ,,az nem vette volna jól ki magát, ha az igazgató ott szaladgál egy kamerával”.
A filmkészítéshez 1989-ben került közelebb a felesége, Muhi Klára filmkritikus, rendező-szerkesztő és barátjuk, Hartai László rendező-operatőr révén. Először a Négy, hat, nyolc (1990) című kisfilmet készítették el, majd az A hír nyomában (1993) című dokumentumfilmet, amelyet sorban követett a többi – nem is visszhangtalanul. De András csak a 2000-es hazai filmszemlétől, illetve Fliegauf Benedek Rengeteg című filmjének 2003-as berlini különdíjától számítja, hogy nem „a Muhi Klára férje”-ként tisztelik a filmszakmában.
1993-ban Hartaival és Klárával, a feleségével megalapították az Inforg Stúdiót, több millió forintos beruházással vettek egy editáló felszerelést és egy betakamerát, kibérelték a Tabán mozi hátsó helyiségét, és bedolgoztak a tévének. Onnan vezetett az út a nagy sikerekig.
Muhi András vallja, hogy a producerkedéshez szükséges tudás felét a gyárigazgatásban szerzett tapasztalatai adták. ,,Amikor producerkedni kezdtem, 42 éves voltam. Sok meglepetés már sem az emberi viszonyrendszerekben, sem a gyakorlati problémák halmazában nem érhetett. Korábbi tapasztalataimnak köszönhetően nem képedtem el soha a számoktól sem – nem kevesen vannak, akiket agyonnyom 150-200 millió forint súlya –, rám ez nem volt hatással. Nagyon nehéz forgatni, sok probléma merül föl menet közben, de nem hasonlítanám ahhoz, mint amikor, mondjuk, leáll a meleghengersor. Az arányokat mindig érdemes érezni. Jancsó Miklóssal szólva, az embernek negyven fölött már illik helyükön kezelnie a történéseket.”
2013-ban az Inforg jóvoltából forgatott Csak a szél című film képviseli Magyarországot a legjobb idegen nyelvű film Oscar-jelölésén.
Forrás: ittlakunk.hu
Idézet a fenti bejegyzésből:
“Muhi András 1980-ban friss diplomával helyezkedett el a Csepeli Csőgyárban jogi előadóként, majd tanácsosként dolgozott 1991-ig, a gyárkomplexum megszűnéséig.
Azt követően a Csepeli Kovácsológyár jogi osztályát vezette, majd 1993-tól 2001-ig a gyár igazgatója volt.
Egy interjúban úgy fogalmazott: ,,Kis túlzással azt mondhatom, hogy végigigazgattam a klasszikus csepeli gyáróriás szétesését.
A vgmk-ból (vállalati gazdasági munkaközösség) a mérnökök lassan elszivárogtak, maradt a név meg én.”
Tehát a CsM tönkretevőit és privatizálóit buzgón keresők, Muhi András önvallomása alapján rátalálhattak egy olyan személyre, akiket eddig bőszen kerestek!
A Csak a szél filmet, meg javaslom Magyar Örökség díjra.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét, lop.
Láthatjuk a párttagkönyvét is, mert tuti, hogy jogi osztály vezető, gyár igazgató csak nagyon jó elvtárs lehetett.
A gyárban egyetlen pozíció volt amit mindig pártonkívüli töltött be, a szállítási osztályvezetőé, ezt a pozíciót is csak azért tartották fenn pártonkívülinek, hogy hívatkozhassanak rá, a Csepel Művekben nem kötelező párttagnak lenni egy vezetőnek! Az egy itt nem határozatlan névmás, hanem nagyon is határozott számnév!!! Egy, azaz egyetlen vezető lehetett pártonkívüli!
Vátesz!
Az és osztályvezetőm is pártom kívüli volt és a helyettese volt az alapszervezeti párttitkár.
A legendák nem míndíg igazak.
Jav: az én…….