Csepel.info

Múltidéző a karabahi konfliktus történetéről

MTI, HírTV, Magyar Nemzet, Wikipédia, Csepel.info

Hegyi-Karabah (világos színnel kiemelve, forrás: Wikipédia). Területe 11500 km2, lakossága becslések szerint 140 ezer fő. A legnépesebb település Sztepanakert, 52 310 fős lakossággal. A közel Kárpátalja nagyságú terület hovatartozása vitatott.

A német kormány szerint a magyar kormány jóhiszeműen járt el Ramil Safarov, az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt kiadatása ügyében – derül ki a német külügyminisztérium állásfoglalásából, amelyet szombaton egy német civil szervezet közölt a honlapján.

A népirtások feltárásáért küzdő Arbeitsgruppe Anerkennung – Gegen Genozid, für Völkerverständigung e.V. (Elismerés munkacsoport – Egyesület a népirtás ellen és a népek közötti megértésért) elnevezésű civil szervezet az azeri kiadatási üggyel összefüggésben állásfoglalást kért a német külügyminisztériumtól. Thorsten Hutter, a tárca közép-európai osztályának vezetője írásbeli válaszában kifejtette: a német kormány Catherine Ashtonnal, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével együtt „nagyon aggódik” Ilham Aliyev azeri elnök döntése miatt, amellyel Ramil Safarovot kegyelemben részesítette és kitüntette. A döntés „lehetséges hatásai aggodalomra adnak okot” – emelte ki Hutter szeptember 7-én kelt levelében.

Ramil Safarov

Írásos diplomáciai biztosíték volt Safarov ügyében

Emlékeztetett: „a magyar kormány élesen bírálta Ramil Safarov szabadlábra helyezését”, és felhívta a figyelmet, hogy az azeri kormány „megszegte a két ország megállapodását”. Az azeri kormány a kiadatás előtt „biztosította a magyar felet”, hogy az elítélt katonatiszt letölti börtönbüntetése hátralévő részét.

Hozzátette: a német kormány „nem kételkedik a magyar kormány 2012. szeptember 6-án Bécsben, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet Állandó Tanácsában tett nyilatkozatában, amely szerint az azerbajdzsáni bűnelkövető kiadatását jóhiszeműen, az azerbajdzsáni kormány írásos diplomáciai biztosítékai alapján, az elítélt személyek kiadatásáról szóló strasbourgi egyezmény keretében hajtotta végre”.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Ashton segítséget ígért

A berlini és a prágai magyar nagykövetség előtt folytatódott szombaton az örmények tiltakozása az azeri baltás gyilkos kiadatása ellen. A másfél órás tüntetés békésen zárult.

Az unió külügyminisztereinek ciprusi találkozóján Martonyi János tájékoztatta kollégáit a magyar kormány álláspontjáról. Eszerint Ramil Safarovot írásos garancia után adta át Magyarország Azerbajdzsánnak. A tárcavezető azt mondta: az azeriek évek óta kérték a katona kiadatását, de mostanáig nem adták írásba, hogy elfogadják a magyar bíróság döntését, és nem engedik el az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt férfit. A tárcavezető magyarázatát elfogadták az uniós külügyminiszterek, Catherine Ashton külügyi főképviselő pedig segítséget ígért a magyar–örmény kapcsolatok helyreállításában. Azerbajdzsán egyébként megszegte ígéretét, és elnöki kegyelemben részesítette Safarovot, aki 2004-ben egy örmény katonát gyilkolt meg Budapesten.

Hegyi-Karabah Köztársaság elutasítja a háborút

Hegyi Karabah határozottan elutasítja a háborút – jelentette ki az azerbajdzsáni területbe beékelődött, főként örmények lakta terület elnöke, akit szombaton iktattak be a hivatalába újabb ötéves időszakra. Bako Szaakján szavai szerint a karabahi–azerbajdzsáni konfliktust kizárólag békés eszközökkel, tárgyalások, civilizált párbeszéd útján kell megoldani.

Az elnöki palota a köztársaság fővárosában, Sztepanakertben

A PanARMENIAN.net örmény hírportál szombati összesítése szerint szeptember 1-8. között az azerbajdzsáni fegyveres erők 300 esetben sértették meg a tűzszünetet az „érintkezési vonalon” Karabah és Azerbajdzsán között.

Az APA azerbajdzsáni hírportál arról számolt be szombaton, hogy az örmény fegyveres erők megsértik a tűzszünetet a frontvonalon, és több helyszínen is tüzet nyitottak az azerbajdzsáni fegyveres erők állásaira. A feszültség továbbra is megmaradt – idézte a bakui védelmi minisztériumot.

Lefejezték Safarov családtagjait

Késekkel és szekercékkel támadtak Azerbajdzsán fővárosának örmény lakosságára 1990. január 12-én. A kilenc napig tartó bakui pogrom során rengetegen meghaltak, az öldöklés során a felbőszült azeri férfiak címlisták alapján járták végig azokat a lakásokat, ahol biztosan örményeket találni. 1992-ben – orosz támogatással – örmény fegyveresek támadták meg Hodzsali városát egy februári hajnalon. A menekülő azerieket válogatás nélkül, a legkegyetlenebb eszközökkel mészárolták, hivatalos adatok szerint 613 embert (106 nőt és 83 gyereket). 155 gyerek maradt félig vagy teljesen árván. A hosszú ideig tartó harcoknak mintegy 40 ezer áldozata van a két oldalon. Mindez máig órási indulatokat kelt mind az örmények, mind az azeriek lelkében, még azok körében is, akik közvetlenül nem érintettek. Safarov ráadásul közvetlenül érintett.

Véres háborút vívtak a felek – Hegyi-karabahi gyalogosok 1992 augusztusában

Magyar György, a hazánkban elítélt Safarov ügyvédje a HVG-nek kifejtette, pszichológus szakértők azt állapították meg, a tettes tudatállapota beszűkült, úgynevezett poszttraumás stresszben szenved. Safarov tizenéves volt, amikor a szeme láttára lefejezték családtagjait az örmények. „Ez pszichésen megterhelte, így amikor örmény hallgatótársa folyamatosan froclizta, felnagyította az őt ért sérelmeket, és úgy gondolta, hazájáért cselekednie kell. Ráadásul tőle mint azeri katonatiszttől hazája ezt el is várja” – emlékezett vissza az ügyre Magyar György.

A mesterségesen Azerbajdzsánhoz csatolt Hegyi-Karabahot 1988-ban próbálta magához venni Örményország, amire Azerbajdzsán fegyveres választ adott. Máig határzár van érvényben. A bakui Eurovíziós Dalfesztiválra Örményország nem küldött versenyzőt 2012-ben.

mno.hu

Múltidéző: Hegyi-Karabah Sztálin nyomására került Azerbajdzsánhoz

A többségében örmények által lakott terület Sztálin nyomására lett Azerbajdzsán része, aki egy ideig nemzetiségi népbiztosként tevékenykedett. A későbbiekben a szovjet vezetés minden, az Örményországgal való egyesülést célzó kezdeményezést elutasított – írja a Wikipédia.

Tájkép Karabahban 1. (Fotó: Pataki Balázs)

1988-ban az addig elnyomott feszültség felszínre tört. Februárban a hegyi-karabahi örmények tüntetéseken követelték az Örményországgal való egyesülést, amit február 20-án a terület tanácsa hivatalosan is kezdeményezte ezt az azeri és az örmény törvényhozásnál. A kezdeményezés zavargásokhoz vezetett: február 28-án a Bakıhoz közeli Szumgajtban örmények tucatjait ölték meg, majd véres tüntetések törtek ki több azerbajdzsáni városban – Bakıban, Kirovabádban, Saumjánban – és Jerevánban is. Emberek tízezrei hagyták el lakóhelyüket a biztonság reményében.

1989-ben elhatározták az Egyesült Örmény Köztársaság megalapítását, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa alkotmányellenesnek minősített és elutasított.

1991 szeptemberében Hegyi-Karabah kivált Azerbajdzsánból, amit az katonai erővel próbált meg megakadályozni. A folytatódó háborúban fokozatosan fölénybe kerültek az örmények, akiket Örményország támogatott, majd a terület csaknem egésze örmény ellenőrzés alá került. 1993 áprilisában Törökország embargót vezetett be Örményországgal szemben.

1994-ben Oroszország sikertelenül közvetített az Örményország és Azerbajdzsán közötti béke létrehozásának ügyében. Hegyi-Karabah parlamentje 1996-ban függetlenné nyilvánította az országot.

Tájkép Karabahban 2. (Fotó: Pataki Balázs)

Örményország igényt tart az Azerbajdzsán nemzetközileg elismert területén lévő, többségében örmények lakta Hegyi-Karabah tartományra. Emiatt az örmény-azeri határ zárva van, nem ritkán fegyveres összecsapásokra is sor kerül. Az Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah helyzetéről folyó vita egyik érve, hogy ez volt az utolsó örmény hercegség, amely autonómiával rendelkezett.

A felek hajthatatlanok:

„Soha nem fogunk engedményeket tenni országunk területi egységét illetően. Azerbajdzsán területi egysége sérthetetlen. Hegyi-Karabah soha nem kap függetlenséget” – mondta İlham Əliyev azeri elnök 2008 januárjában.

„Hegyi-Karabah függetlensége visszafordíthatatlan, a terület sohasem lesz újra Azerbajdzsáné” – jelentette ki Szerzs Szargszjan örmény elnök 2008 tavaszán.

This entry was posted on 2012. szeptember 9. vasárnap at 10:55 and is filed under Európai Unió, Külföld, Kormány, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.