OS, Csepel.info
A fenti idézet a csepeli önkormányzat 2011. szeptember 15-i képviselő-testületi anyagából származik, melyet itt tölthetnek le.
Bár a csepeli önkormányzat előterjesztésének célja – az évtizedes és folyamatos lepusztulás után – várhatóan a Tamariska domb megújulását hozza majd, a fővárosi LMP ismét a Csipak-villa Tamariska dombra építésével riogatta a közvéleményt.
Az Országos Sajtószolgálat oldalán megjelent közleményt az alábbiakban olvashatják.
Az LMP fővárosi frakciója a fővárosi Kormányhivatalhoz fordult a csepeli Tamariska-domb védettségének törvénytelen megszüntetése miatt.
Tábortűz helye a Tamariska dombon – a “védettség” ezt kivédeni nem tudta. A domb megóvásával és körbe kerítésével ilyesmi nehezebben fordulhat majd elő (fotó: Menyhért Péter)
Somfai Ágnes beadvánnyal fordult a Budapest Fővárosi Kormányhivatalhoz azt kérve, hogy semmisítse meg a Fővárosi Közgyűlés döntését a csepeli Tamariska-domb védettségének megszüntetéséről. Az október 21-i ülésen Németh Szilárd csepeli polgármester a helyszínen osztotta ki határozattervezetét, amelyet utolsó pontként vetetett fel a napirendre. A beadott rendelet-módosításhoz még indoklást sem készített. A napirend tárgyalásakor sajnos a természetvédelmi hatósági funkciókkal felruházott, az ülésen jelen lévő főjegyző asszony nem volt tisztában a jogszabályokkal, és nem jelezte, hogy az eljárás törvénytelen. A védettség csak akkor lehetne feloldható, ha annak fenntartását természetvédelmi szempontok a továbbiakban nem indokolják és lefolytatták az ehhez szükséges eljárást. Ezzel szemben a Duna-Ipoly Nemzeti Park nem értett egyet a védettség feloldásával.
A fővárosi közgyűlésnek benyújtott határozat mellett Németh Szilárd a csepeli képviselőtestület 2011. szeptember 15-i döntése alapján a főváros hivatalánál is kezdeményezte a védettség megszüntetését. Ennek alapján elindult egy folyamat, amelynek részeként november 3-án bejárást és egyeztető tárgyalást tartott a főváros. A bejáráson a kerület vezetésének részéről elhangzottak lényege röviden így foglalható össze: Csepel védeni szeretné a területet, ezért kezdeményezte a védettség megszüntetését.
Lelőtt erdei fülesbagoly a “védett” területen egy “bagolyvadászat” után – az önkormányzat tervei szerint a hasonló esetek is elkerülhetőek lehetnek (fotó: Menyhért Péter)
A Kormányhivatalhoz adott beadványunk a főváros által elfogadott rendelet megszüntetését kéri. A városházán folyó eljárással kapcsolatban pedig nem egyértelmű, hogy egy politikai testület dönthet-e jogszerűen egy védett terület megszüntetéséről akkor, ha a terület továbbra is védelemre érdemes és a Nemzeti Park Igazgatósága ellenzi azt.
Sajnos ez a példátlan eljárás nagyon hasonlít ahhoz, ami a Bécsi utca 10. esetében történt a Csipak-féle Zeppelin projekt esetében. A védettség megszüntetésével a terület bármikor beépíthetővé válik és fennáll a veszélye a területen található természeti értékek eltűnésének. Ráadásul, veszélyes példával szolgálhat a többi kerület vezetése számára, és igen hamar eltűnhetnek a természetvédelmi területek a fővárosból. Inkább büszkéknek kellene lennünk arra, hogy Budapest kiemelkedő természeti értékekkel büszkélkedik Európában. Erre építeni kell és felhasználni a fővárosi turizmusban és az oktatásban, megtanítva gyermekeinket arra, hogy a természeti környezetünk olyan érték, amit ápolni és védeni kell.
Somfai Ágnes,
az LMP fővárosi frakcióvezető-helyettese
Kiadó: Lehet Más a Politika párt (LMP)
Forrás: Országos Sajtószolgálat
A villaépítéses önégetés lesz a leggyorsabban megcáfolva. A csepeli LMP-sek sík hülyék, hogy nem szólnak a fővárosi párttársaiknak, hogy leégetik magukat. Az ilyen közleményekre a fővárosban aligha figyelnek, Csepelen viszont sokan lesznek, akik emlékezni fognak rá, és lehülyézik majd emiatt az itteni pártcsinovnyikokat.
Képviselő úr!
Az lmp ugyan ostobaságot csinált a villa-ötlettel, de mentségükre szolgáljon: kell hogy legyen valami a hátterében, ennek a szégyenletes jogtiprásnak, amit NSZ művelt!
Nincs olyan épeszű, gondolkodásra képes ember, aki elhiszi:diktatórikus módszerekkel védtelenné kell tenni egy természetes területet ahhoz, hogy ott dolgozzanak, rendet csináljanak!
Mond csak mani: nem vagy képes felfogni, hogy mindazt a célt, amit e határozatban megjelöltetek, már másfél éve GYAKORLATBAN IS CSINÁLHATNÁTOK,MERT SEMMI AKADÁLY NINCSEN!!
Miért kell a csepeli polgárokat hülyének nézni? Lassan már mindenki tudja, hogy két éve a csevak számláján van a 15 milliós keret a bekerítésre, de a csevaknak eszébe sem jutott megcsinálni!
De üzemeltetésre is volna pénz: a csepeli környezetvédelmi keretben, amit csak környezet és természetvédelmi célra lehet felhasználni, több mint 80 millió forint fekszik!
Nem hülyíteni kellett volna az embereket, hanem MEGCSINÁLN a szép terveket!
Képviselő úr! Magának nem rizsázni kellene hazugságokat az én fűnyírásomról, hanem a tényleges munkavégzést kellett volna kezdeményeznie.
menyus
Csak nem az a jogtiprás, hogy nincs megbízás fűnyírásra? Csak nem az a felháborító egy állítólagos környezetvédőnek, hogy rendbe tesznek egy ilyen lepusztult, elhanyagolt területet, és végre egyértelmű lesz, hogy ki a gazdája?
Akiknek nem érdekük, hogy az új vezetés – mellesleg a csepeliek érdekében – sikereket érjen el, azok az ilyen egyértelműen pozitív lépéseket is kritizálják. Azért említsük meg nyugodtan, hogy Menyhért Péter és az LMP nemrég még élesen kritizálták a Tamariska dombi állapotokat. Ami éppen azért lehetett olyan amilyen, mert közös lónak is túrós a háta.
A csepeli önkormányzat egyértelműen kinyilvánította, hogy gondoskodik a domb rendbetételéről és védelméről, és a fentiek ez ellen kezdtek el kampányolni.
Ezek után mindenki azt gondol, amit akar.
Kezdjük ott, hogy ha mindenki minden törvényt mindig betartott volna (mondjuk az elmúlt 20 évben) most nem itt tartana Magyarország, ahol tart. És persze a Tamariska domb sem itt tartana.
Pontosítanék: 1 éve csinálhatnák a bekerítést a mostani önkormányzati vezetőség. 1 év az nem másfél év semmiképp sem. Az hogy nem lett belőle semmi nem lep meg, (gondolom mást sem) amilyen “rendezett” pénzügyi viszonyokat hagyott hátra az előző CSEVAK menedzsment, nem csodálom, hogy nem futja még egy kerítésre sem.
De amúgy az még jobb kérdés, hogy ezt miért nem a fővárosi önkormányzat csengette ki, ha fővárosi védettségű (volt) a terület és az ő kezelésükre volt bízva? Ja azért mert ott is szórták a pénzt a baráti körnek és a feladatokra nem futotta? Amíg nem a mostani vezetés volt, addig minden maximálisan rendben volt, most egyszerre hirtelen meg minden borzalmasan rossz és azonnal helyre kell tenni! 3 hónap alatt! Ja nem 3 hét alatt! Ez nem így megy kérem. Ha 3 év alatt nem lesz semmi jobb azon se csodálkoznék úgy elherdált mindent a korábbi vezetőség. 2009 év végén kapta meg a pénzt a CSEVAK ha jól értem. Pl: elméletileg ha akarták volna 2010 októberéig az önkormányzati választásokig 6x felépülhetett volna az a kerítés. Most akkor ki a felelős?
Ami a dombból megmaradt, az is azért történt, mert egy bunker van alatta és azt nehéz lett volna fölparcellázni. Lássuk be. Jó ott az a bunker. Most ki gondolhatja komolyan, hogy egy “bunkerplázát” akarnak a Tamariska-dombra építeni? Vagy egy villát? Ez vicc kategória. Szerintem az LMP sem gondolta komolyan. Attól, hogy egy terület többé nem védett, attól még nem lesz automatikusan beépíthető.
A fővárosnak tényleg meg kellett volna csinálni a szép terveket, de nem tette.
Amúgy amilyen környezetvédelmi problémák vannak Csepelen azt a 80 millió forintot ami több év alatt gyűlhetett össze kb. 1 nap alatt el lehetne költeni erre a célra és az még nem sok mindenre lenne elég ha reálisan nézzük a környezeti problémákkal kapcsolatos költségeket. Ne legyünk naivak.
Amúgy először a fejekben kellene rendet tenni, nem pedig az elkerítés a valódi megoldás. Az átmenetileg OK. De attól még nem fogják természetvédelmileg többre tartani, vagy becsülni a Tamariska-dombot, merthogy elkerítik, vagy akármilyen nevet aggatnak rá, hogy természetvédelmi terület, vagy akármi. Ha az emberek ismernék az értékeit, szépségeit és a szívükhöz nőne, akkor nem így állnának hozzá, hogy kutyasétáltatásra és szánkózásra jó, esetleg szalonnasütésre, de egyébként nem nagy szám. Tehát csak a környezeti ill. természetvédelmi nevelésnek lesz érdemleges pozitív hatása. EZT MOST KÖZLÖM, hogy ezt tudják. Ez nem 15 millió forint lesz, hanem gondolom összességében több, meg időigényesebb, de megérné szerintem. Biztos vannak (rajtam kívül is), akik szívesen vállalnának esetleg alkalmanként önkéntes munkát nem pénzért, vagy egyéb juttatásért, hanem mert szeretnének tenni a természetvédelemért. Most pl: miből állna ha a kerületi tanítókat ill. biológia/természetismeret/környezetismeret tanárokat (pl:minden iskolából min. 2 tanár alsós-felsős) összehívnák (pl: e-mail-en küldenék a meghívót még papír sem kell hozzá!) és egynapos/ félnapos “továbbképzésen” vennének részt, ahol információkat kaphatnak hogy miért értékes a tamariska-domb területe, milyen játékos feladatokat lehetne a gyerekekkel elvégeztetni különböző korosztálynak megfelelően, hogy tanuljanak róla. A Zöld kör ismeri jól a dombot és tudja hol mit lehetne ismertetni, szemléltetni és játszani át tudná adni a főbb támpontokat ami alapján tájékozódhatnak a tanárok. És kaphatnának érte cserébe egy oklevelet, meg lehetőséget, hogy kivihessék a diákokat, hogy a Tamariska dombbal ismerkedhessenek a tanulók. Minket pl. alsóban 1x elvittek a tanítónénik a Duna partra, nagyon tetszett és azóta is nagyon szeretek arra sétálni, pedig ez már jó rég volt 96 körül. És ha kicsit nagyobbak lesznek akkor majd nem drogozni, meg inni járnak majd a dombra, vagy jobb esetben szalonnát sütni, hanem fotózni, vagy madarakat figyelni. Ki lehetne írni rajzpályázatot, hogy a Tamariska-dombról rajzoljanak a kicsik. A nagyobbaknak lehetne már fotópályázatot is, vagy írhatnának verset, novellát, stb. Még rengeteg 5letem van, ki se férne ami nem feltétlenül rengeteg pénzbe kerül, hanem inkább szervezés és felelősségtudat összetalálkozásának kérdése. Akármilyen nehéz is, de bízni kell az emberekben, hogy ha valamit értékesnek és fontosnak látnak, azért hajlandók tenni, és vigyázni rá. Akár természetvédelmi területnek hívják azt a területet, akár nem.
Ezzel mind nem azt akarom bizonyítani, hogy még véletlenül se tartsuk be a jogszabályokat, vagy a vélt jogsértéseket ne vizsgáljuk meg, de amíg jogszolgáltatás van hazánkban nem pedig igazságszolgáltatás, addig nehéz lesz valódi rendet tenni. Ezt láthatjuk. Hiába vannak csudajó törvények ill. rendeletek környezetvédelemben ill. természetvédelemben ha nem tartják be csak “papíron”, vagy pont szinte nem is lehet betartani ezért vagy azért. A jogszabályok fontosak, és állítólag mindenek felett valók, de ez sajnos csak a látszat. Hamis biztonságot adnak, szinte képtelenség ellenőrizni is, nemhogy betartatni jelen körülmények között. Ez a Tamariska-domb esete csak egy szomorú példa erre a sok közül.
Kedves magyarkikerics!
Nagyon örültem, hogy végre egy hozzászóló érdemben foglalkozik a domb problémájával.
Először is egy kis tájékoztatás – látom, sok dologról nincs pontos információja. A domb előzményeihez mellékelek néhány linket – tanulságos olvasmány. A legtöbb hasznos információ a csepelinfó oldalakról gyűjthető. A dombról a következő oldalakon olvashat:
http://csepel.info/?s=Tamariska%2C+Menyh%C3%A9rt
Kiemelném fontossága miatt a következő oldalt:
http://csepel.info/?p=9517
Kerítés: a 15 millió Ft 2009 decembere óta célzott (tehát másra nem költhető) támogatásként a csevak számláján van. Ezt semmilyen zűrzavar nem befolyásolhatja: egyszerűen szólva eddig nem volt politikai szándék(ez mind a szocikra, mind a fideszre igaz) a megvalósításra. Az
Tévedés azt hinni, hgy eddig minden rendben volt! Én az egyesületünk képviselőjeként 2008 óta hadakozom a fővárosi és a csepeli önkormányzatokkal egyaránt – függetlenül a hatalom pártszínétől. 2009 szeptembere óta próbáltam rábeszélni Németh Szilárdot privát levelekben, hogy a csepeli önkormányzat vegye át a fővárostól a természetvédelmi kezelés feladatát, hogy egy kézben legyen a két feladat – sajnos a polgármesterünk hat állása közti rohangálása között nem ért rá ezzel az üggyel foglalkozni.
Egyesületünk küzdelméről a domb megmentéséért
a http://5mp.eu/web.php?a=tamariskapark
oldalain talál anyagot,képeket és komplett dokumentu
Kedves magyarkikerics!
folytatás – véletlenül félkészen elküldtem.
A bekerítés meghatározó a védelem szempontjából, mert nem célszerű olyan helyre pénzt költeni, ahol 3 hónapon belül mindent ellopnak.
Az egyesületünk által javasolt kerítés egy egyszerű deszka kerítés elé telepített oszlopos boróka sövény lett volna: 5-7 éven belül egy csodálatos örökzöld sövény kerítette volna be a dombot!
Egyesületünk több éve működik együtt kerületi biológia és kémia tanárokkal: legutolsó rendezvényen a kémiatanárok által a dombra szervezett kiváló akadályverseny volt.
Sok rendezvényen vettünk részt, és nagyon sok Tamariska könyvet adtunk ajándékba mindenkinek, akit a domb sorsa érdekelt. Persze az ingyen munka és a térítésmentes ajándék nem hír, ezekről csak azok tudnak, akik ott voltak.
Valóban nem csupán a jogszabályok a lényegesek, de az elmúlt három évben kizárólag a jogszabályokra alapozva tiltakozhattunk a domb elhanyagolása miatt!
A védettség megszüntetése a legcsekélyebb hasznot sem hoz, ezzel ellentétben nagyon veszélyes a domb jövőjére nézve.
Remélem, áttanulmányozod a hivatkozott anyagokat, mert akkor megérted: miért nem tudtam egy évnél tovább elhinni a polgármester ígéreteit.
Üdv menyus
Azért kíváncsi leszek, ha meg lesz a kerítés, a “buckalakók”(copyright Jeniszej) mit fognak szólni, ha kerülgetniük kell a dombot, nem tudnak akármikor átgyalogolni rajta.
Én pedig arra vagyok kíváncsi, mi lesz a mobil toronnyal?
Havasi Gábor!
Mi a baj azzal a toronnyal ott? Örüljetek, mert kitűnő villámvédelem a környező épületeknek. 🙂
Nem újkeletű, régóta ott van. Így is gond van a lefedettséggel, így remélem nem az elbontásra gondolsz? Fizetnek azért nem keveset, hogy ott legyen, így gondolom, hogy HSZ is így van vele. 🙂
“Én pedig arra vagyok kíváncsi, mi lesz a mobil toronnyal?”
Szerintem azért csinálták mobilra, hogy bármikor odább tudják húzni! Jön egy vontató és agyő, volt torony nincs torony!
Egy fixen telepítettel sokkal nagyobb lenne a macera! 🙂
Kedves Menyhért Péter!
Ön biztos többet foglalkozik a domb sorsával, és jól teszi én nem tudományos kutatási cikket közöltem csak egy magán véleményt.
Nem tudtam, hogy a kerítéspénzt nem költhették el másra, ha ez így van, ez jó hír. Akkor előbb utóbb lesz. Lehet, hogy a fővárosi önkormányzat nem támogatta eddig? Nem hiszem, hogy ha a politikusaink kiadták rá célzottan pénzt a CSEVAK-nak annak idején, akkor nem lett volna meg bennük a szándék.
De akkor is rengeteg adósságot halmoztak fel akárhonnan nézzük. És olyan sok látszata nincs ha végig nézünk a mi kerületünkön.
Sajnos a dombot a tiltakozások és hatályos jogszabályok ellenére se sikerült az emberi gondatlanságtól megvédeni. Amíg a helyiek nem érzik magukénak, addig nem fogják vigyázni és szeretni és amennyire lehet csak kihasználni fogják a védett területet. Ennek példája az asztalok ellopása, vagy a növényzet károsítása, illetve a gyakori szemetelés, szemétlerakás.
Tehát átmenetileg jó megoldás a kerítés de nem lehet cél.
Az emberek élhetnek harmóniában a természettel egy városban, fővárosban ill. világvárosban is, nem csak vidéken. Ez lehet valóság, nem csak álom. De ezt is tanulni, tanítani kell. Erre jó lehet az iskola vagy a civilszervezetek munkássága, vagy mindkettő párhuzamosan.
Gödöllőn a Zöld Klub próbálja a kicsiket-nagyokat megszólítani és zöld gondolkodásra, életmódra késztetni figyelemfelkeltő programokkal, előadásokkal, vetélkedőkkel. Külföldi civilszervezettel is együttműködnek. Nem csak természetvédelemmel foglalkoznak, de azzal is. És ehhez persze lelkes, lendületes, elkötelezett önkéntesek kellenek.
Örülök, hogy most már a Zöld Kör is együttműködik tanárokkal, meg gondolom más programokat is szervez. Hogy erről csak a résztvevők tudnak egy “szép” példája annak, hogy a helyi “zöld” tájékoztatás eléggé elmaradott kerületünkben, az ehhez kapcsolódó események, hírek nem igazán jutnak el a lakosokhoz, leszámítva az országos jelentőségű botrányokat (galvániszap, szennyvíztisztító). Ez főleg 2 éve volt így. Már az utóbbi időben kicsit javult a helyzet, de még lehetne javítani rajta.
Nem tudom arról esetleg van információja, hogy a többi kerületben ahol van TT ott hogyan oldják meg a fenntartási feladatokat, ahol erre szükség van? Pl a Homoktövis TT-n? Gondolom ott is homoki gyepekről van szó. Velük, akik azzal a területtel foglalkoznak valamilyen szakmai összejövetelt, fórumot nem szoktak tartani? Hogy ott miként oldják meg az özönnövények visszaszorítását, terület értékeinek népszerűsítését, őrzését, stb. Egymástól mindig sokat lehet tanulni.
Én a botanikus kert funkciót hát hogy is mondjam nem annyira tartom jó ötletnek. A botanikus kertek nekem túl mesterkéltek. Mesterségesen fenntartható rendszerek és nem a korábbi természetes állapotot őrzik az utókor számára. Persze ahol már kialakítottak ilyet azt védeni kell, meg érdekességnek számít, meg jobb mint a génbank, mert így a növények a környezeti változásokhoz folyamatosan alkalmazkodnak. Én a természetesség híve vagyok. Ez nem azt jelenti, hogy ne nyúljunk a dombhoz (mert akkor nyilván fölveri a gaz), hanem amik megmaradtak a területen természetes gyepfoltok, értékes fafajok, állatfajok azokat szakszerűen védjük.
Tanösvény is egyértelmű hogy kell, meg bemutatóhely, stb. Ez persze nem hozna annyi pénzt mint egy botanikuskert, de nem is kellene annyit belefektetni a kialakításába és a fenntartásába. Lehet ez a túl zöld szemlélet nem felel meg a mai társadalmi viszonyoknak, vagy elképzeléseknek, de összességében nekünk a természetet ma már nem felhasználni kell ,hanem szemlélni, csodálni és megérteni a maga titokzatosságával, kiszámíthatatlanságával, sérülékenységével együtt. Meg kell értenünk, hogy nem a természetnek van szüksége ránk, hanem nekünk van szükségünk RÁ.
Lehet hogy veszélyesnek érezném a védettség megszüntetését ha eddig teljes biztonságba lett volna, de láthatjuk, hogy ez sajnos nem így volt.
Ha a Zöld Kör nem alakul meg akkor bizonyára már ennyi érték sem maradt volna meg, de így is sürgős változásra és komplex eszközrendszerre van szükség ami a természetvédelmi szempontokat helyezi előtérbe másodsorban figyelembe véve a lakossági igényeket, érdekeket is.
Üdvözletem!
“kikerics” írta:
1.) ……a helyi “zöld” tájékoztatás eléggé elmaradott kerületünkben, az ehhez kapcsolódó események, hírek nem igazán jutnak el a lakosokhoz, leszámítva az országos jelentőségű botrányokat (galvániszap, szennyvíztisztító). Ez főleg 2 éve volt így. Már az utóbbi időben kicsit javult a helyzet, de még lehetne javítani rajta.
2.) Ez nem azt jelenti, hogy ne nyúljunk a dombhoz (mert akkor nyilván fölveri a gaz), hanem amik megmaradtak a területen természetes gyepfoltok, értékes fafajok, állatfajok azokat szakszerűen védjük.
3.) Lehet hogy veszélyesnek érezném a védettség megszüntetését ha eddig teljes biztonságba lett volna, de láthatjuk, hogy ez sajnos nem így volt.
Néhány válasznak is tekinthető megjegyzés a fentiekhez:
1.) Tudomásom szerint a “galvániszap ügyet” úgy zárta le a bíróság, hogy senki nem lett elmarasztalva. Tehát mindenki megnyugodhat, de főként a valódi bűnösök.
2.) A dombhoz az elődeink már olyan alaposan hozzányúltak, hogy szerintem az alábbiak miatt, a valóság megerőszakolása volt a domb természetvédelmi területté minősítése:
– A területre úgy építettek bunker-rendszert az 1940-es években, hogy a bunkerek helyéről előbb eltávolították a homokot, majd védőfedésként és álcázásként visszatermelték a homokot a bunkerek tetejére. Azaz, a természetes domb helyére mesterséges dombot hoztak létre. (A bunkerek most is a domb alatt vannak.)
– A bunker-rendszer homokkal való lefedése után a mesterséges dombra tájidegen növényeket, tamariszkusz cserjéket és feketefenyőket telepítettek.
Jelenleg ezek ezek a tájidegen növények uralják a dombot, sőt még a nevét is a tájidegen tamariszkuszról kapta. (A tamariszkusz az egyenlítő vidékén honos növény. Különlegessége csak annyi, hogy egyes vallásos írások szerint, ennek a termését fogyasztották “manna”-ként a zsidók a sivatagi vándorlásuk időszakában amikor elfogyott az élelmük.)
3.) A domb védettségét és a tájékoztatást illetően, felhívom a figyelmet a Helyi Téma című újság 2011. november 16.-i számának a 6. oldalán található cikk vastagbetűs bevezető szövegére.
Ebben az olvasható, hogy: “A testület döntése értelmében a mostantól KIEMELTEN védett területet szeretnék rendbe hozatni”.
A bevezető szöveg után közölt kép alá pedig az van aláírva, hogy: “Kiemelt zöldterületi értékké nyilvánították a közkedvelt kirándulóhelyet”.
A fentiekből jól látható, hogy egyesek túl lihegik a témát, mert:
– annak a döntésnek az eredményeként, hogy a Fővárosi Közgyűlés megszüntette a terület védettségét, a terület KIEMELTEN VÉDETT területté változott;
– mostantól ez az egyáltalán nem természetes állapotú terület a védettség megszüntetésének az eredményeként “kiemelt” védelmet fog élvezni;
– semmi probléma nincs a tájékoztatással, hiszen a Helyi Témában is megjelent minden a témával kapcsolatos “fontos és pontos” információ.
Kell még valakinek ezeknél is több?