Csepel.info

Index

Lovasroham a tüntetőkbe és mögöttük a Fidesz nagygyűlés távozni készülő tömegébe: ezzel kezdődött az embervadászat

Öt évvel ezelőtt egy embernek eltörte az ujját egy rendőr, egy férfinek kilőtték a szemét, egy hazafelé tartó nőt a nyakán talált el egy gumilövedék. Horváth György seregélyesi ékszerész azon a napon elindított egy T/34-es harckocsit az Erzsébet téren, és bekerült a világ szinte összes híradójába, Lanczner Satu Ferdinánd pedig a Kossuth tér parancsnokaként irányította a tüntetőket.

Mi lett velük? És mi lett Gyurcsány Ferenccel, Gergényi Péterrel vagy Petrétei Józseffel, vagyis 2006. október 23. főszereplőivel?

Nagy László: Az életemet nem tudják visszaadni

Nagy László a Fidesz nagygyűlésén vett részt az Astorián 2006. október 23-án, ám a Kálvin tér helyett a Deák tér felé próbálta elhagyni a helyszínt, vesztére. A rendőrsorfalat látva visszafordult, majd a lovasroham és a könnygázgránátok elől a tömeggel együtt a Dob utcába menekült. “Minden kis utca le volt zárva, mindenfelől rendőrök támadtak” – mondja. Ezután már csak arra emlékszik, hogy a kórházban magához térve üvölt, hogy nem lát semmit. Azonnal megoperálták, a szájpadlásán keresztül vették ki az arcüregéből a másfél centis gumilövedéket, amely az arccsontját is darabokra törte. Szemtanúk és videofelvételek igazolják, hogy a Dob utcában 15-20 méterről, fejre célzott lövést kapott egy rohamrendőrtől, azonnal elveszítette az eszméletét, mentők szállították kórházba – olvasható az Index rendőri túlkapásokról szóló sorozatában.

Nagy bal szemére véglegesen megvakult, térlátása elveszett, korábbi munkahelyét az építőiparban nem tudta amiatt folytatni. Erre a párkapcsolata is ráment. Élettársa tartós rokkantsága miatt kitette az asszony tulajdonában lévő közös otthonukból. Nagy László most arról mesél, a barátok segítettek akkor a legtöbbet, többen is befogadták a nehéz helyzetben. Állandó állása azóta sincs, alkalmi munkákból tartja el magát. Azt mondja, a történteket máig nem dolgozta fel, de szerinte ezt nem is lehet, mert az egész élete megváltozott. Amellett viszont, hogy körülötte változott mindent, az Indexnek arról mesélt, a gondolkodása ugyanolyan maradt.

Ma sem fél például jobban tömegrendezvényeken, mint korábban, és nem tart a rendőröktől sem. Azóta kiment több október 23-ai megemlékezésre is. Évekig járt utána bírósági tárgyalásokra, a szeme kilővéséért felelős rendőr azonban nem került elő. A Budapesti Nyomozó Ügyészség 2007-ben megszüntette a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás vétsége és más bűncselekmény miatt indult nyomozást, mert az elkövető kiléte a nyomozás során nem volt megállapítható.

A nyomozás során kiderült az is, hogy Nagy Lászlót ért lövés pillanatában a helyszínen a Rebisz bevetési osztálya és más rendőri egységek oszlattak, köztük legalább öt gumilövedékes puskával rendelkező rendőr dolgozott. De hogy melyikük lőtte ki a sértett szemét, nem lehetett megállapítani, mert a kilőtt gumilövedékek – az éles lőszerrel ellentétben – a fegyver azonosítására alkalmatlanok. 2009-ben 4,5 millió forintot kapott peren kívül a Rebisz jogutódjától, a Készenlétő Rendőri Szolgálatától. Sem akkor, sem az idén ősszel először börtönbe kerülő rendőr eseténél nem érzett elégtételt. Azt mondja, az életét úgysem tudják visszaadni, és nem is igazán számít arra, hogy az igazi felelősöknek valaha el kell számolniuk. Nagy László esete azóta a politikai közbeszéd része lett, kilőtt szeme pedig a 2006-os rendőri brutalitások szimbóluma. Bocsánatot azóta sem kértek tőle.

Apáthy Gabriella: Dőlt a vér, sokkot kaptam

Apáthy Gabriella 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűléséről tartott haza a férjével az Astoriától a Rákóczi út 10-be. A házba nem tudtak bemenni, igy a Síp utcába fordultak, mivel ott van egy hátsó bejárat. Az út felénél tartottak, amikor Síp utca-Dohány utca sarkán álló rendőrök mindenféle felszólítás nélkül gumilövedékkel kezdték el lőni őket. “Az egyik lövedék a nyakamon, jobb oldalt talált el. Iszonyatosan fájt, a sebből dőlt a vér, sokkot kaptam.” A Síp utca másik oldalán pár perc múlva a rendőrök Révész Máriusz fideszes képviselőt verték meg.

Apáthy Gabriella nem mert mentőt vagy orvost hívni, mert attól félt, hogy sérülése miatt szólnak a rendőröknek. Később egy olyan orvossal nézette meg a sebet, akiben megbízott, és tudta, hogy nem értesíti a hatóságokat. Nyakán a mai napig látszik a lövés helye. Apáthy Gabriella egy hónappal később szívinfarktust is kapott, ezek után leszázalékolták. Azóta rokkantnyugdíjas. Ügyében per indult, de végül peren kívül egyezség született és 3 millió forint kártérítést kapott.

2007-ben Barna Tiborral és Göbl Györggyel megalakították a Közhatalom Jogsértettjeinek Egyesületét. A szervezet a 2006. őszi rendőri fellépés áldozatait tömöríti és segíti, de megnyilvánult politikai ügyekben is. 2009-ben például hangsúlyozottan nem a melegek, hanem a melegfelvonulás ellen tiltakozott, és követelte a budapesti rendőrfőkapitánytól a menet betiltását. Apáthy Gabriella azt mondja, a vele történtek ellenére politikai beállítottsága azóta sem változott: “akkor is Fidesz-tag voltam, most is az vagyok”.

Fábián Gábor: Nem lehet elfelejteni

“Fábián Gábor 2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén vett részt az Astoriánál, majd hat óra körül elindult a Károly körúton a Deák téri metróállomás felé. A Dob utcáig jutott, ott a fal mellé húzódva várta, hogy a szemből érkező rendőrsorfal elhaladjon az Astoria felé. Az odaérkező rendőrök azonban leteperték, aztán öten-hatan nekiestek: a hátát, a veséjét és a fejét ütötték, arcára, vállára, derekára és mindkét lábára ráálltak, gumibottal ütötték, és bakanccsal rugdosták.

Miután megbilincselték, az egyik intézkedő rendőr a férfi már bilincsben lévő bal kezének középső ujját eltörte. Ezután felültették, fejét lenyomták, lábait szétfeszítették. Az ekkor odaérkező rendőrök egyike rohadt Fidesz-bérencnek nevezte, és arcon köpte, egy másik pedig azt mondta neki, hogy a régi rendszerben már a helyszínen agyonlőtték volna, de ezt most majd a Gyorskocsi utcában fogják megtenni” – olvasható az Index korabeli cikkében.

A rúgások miatt a férfi szárkapocscsontja is eltört. Járni akkor már nem tudott, a Madách téren várakozó rabszállító kocsihoz vonszolták, és beszállították a Gyorskocsi utcába. Ott az ügyeletet ellátó orvos a csonttörések miatt a Szent János Kórházba irányította, ahová három civil ruhás rendőr vitte el. Eleinte telefonálni sem engedték, de a látlelet elkészülte után visszaadták a papírjait, és otthagyták.

“Mindenre pontosan emlékszem, az ilyesmit nem felejti el az ember” – meséli ma Fábián. Azt mondja nem hitte el, hogy ez vele történik és hogy egy demokráciában ilyesmi megtörténhet. “Ha én okoztam volna a bajt, vagy csináltam volna bármi rosszat, az más lett volna, mert akkor számít rá az ember, hogy lehetnek következményei. Vagy egy baleset, még azt is jobban fel lehet dolgozni, de ezt nem” – mondja Fábián. Hetekig gipszben feküdt ezek után, feleségének kellett ellátni, “újra olyan voltam, mint egy gyerek”. Fábián ujja azóta sem jött rendbe, és mivel nem tudja mozgatni, idővel el is fog sorvadni.

Az ujját eltörő Vágó László lett idén szeptemberben az első rendőr, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek – róla részletesebben később. Fábián maga nem látta, hogy ki törte el az ujját, hiszen ekkor már a földön feküdt, és többen térdeltek rajta. Azt monda, amikor meglátta a tárgyalóteremben Vágót, nem tudta megérteni, hogy csinálhat valaki ilyet.

Fábián élete is megváltozott az eset után. Munkahelyéről kirúgták nem sokkal később, azzal az ürüggyel, hogy túl sokat szerepel – szerinte valójában szakmai féltékenység volt a háttérben, de ez kapóra jött a főnökének. Jó darabig nem talált munkát (“ötven évesen, hova vesznek fel?”), végül az eset után megismert barátai segítettek találni neki új helyet.

Megváltozott az élete olyan szempontból is, hogy sok embert ismert meg emiatt, és olyan helyekre jutott be, ahol korábban sosem járt, például parlamenti bizottsági ülésekre. Igazán ezek az élmények változtatták meg a gondolkodását, nem is maga a rendőri brutalitás.

“Azóta nem bízom már egyáltalán a politikában. Ott benn a parlamentben láttam, hogy akik benn a teremben nagy hangon vitatkoznak, azok a folyosón közös üzletekről beszélnek. Akkor miről beszélünk?” Bár a politika egészében csalódott, azért voltak, akik segítettek neki. Az eset után közvetlenül a  Fidesz ajánlott jogi segítséget, a mai napig kapcsolaban van például Gonda Lászlóval és másokkal, Vágó ítélete utána pedig Morvai Krisztina hívta fel, és gratulált a kitartásért. “De miért csak ők? Én sosem voltam elfogult, de miért csak nekik jutott ez eszükbe? A kormány is megtehette volna, de azóta sem szóltak egy szót sem” – mondja Fábián.

Nagy Lászlóval ellentétben Fábián bízik még abban, hogy kiderülnek fontos dolgok. A világot viszont ő sem látja másként, mint azelőtt. Ma is kimegy érdeklődésből tüntetésekre és nem fél a rendőröktől. És mivel nagy Újpest-szurkoló, a mostani hétvégét leginkább a nagy rangadó miatt várta.

Vágó László: az első, aki börtönbe megy

Vágó László története pedig szorosan összekapcsolódik Fábiánéval – ő törte el a védekezésre képtelen Fábián ujját, és ő lett az első idén szeptemberben, akit letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Az ügyben először G. Csabát ítélték három év próbaidőre felfüggesztett egy év nyolc hónap szabadságvesztésre, valamint lefokozásra. G. Csaba azonban másodfokon a parancsnokára, Vágó László őrnagyra vallott.

“Most már el kell mondanom, mert súlyos büntetés vár rám: miután társaimmal megbilincseltem a sértettet, láttam, amint a hátam mögül érkező parancsnokom lehajol, és szándékosan eltöri a férfi ujját” – mondta akkor, azzal indokolva a beismerést, hogy nem hitte, ilyen súlyos ítélet születik ellene. A bíróság szembesítette őket, G. Gsaba ekkor azt mondta, “Te voltál az, aki odajöttél és hátrafeszítéssel eltörted az ujját, te is tudod, én is tudom”. Vágó ekkor annyit válaszolt, ez nem igaz. Idén szeptemberben mégis őt ítélték másodfokon 1 év 8 hónap letöltendő szabadságvesztésre.

Lanczner Satu Ferdinánd: Máig büszke vagyok

2006-ban a tüntetők közfelkiáltással választották meg a Kossuth tér “parancsnokának” Lanczner Satu Ferdinándot, aki becenevét egykori szálkás szőrű tacskójáról kapta. A korábban autószerelőként dolgozó Satu feladata elsősorban a rend fenntartása volt a Parlament előtt 37 napig tartó permanens tüntetésen és a sátortáborban.

“Eléggé odaettem magam a régi rendszerben is, így a múltam miatt volt tekintélyem. Ez egy alulról jövő népi felkelés volt, de láttam, hogy a káosz felé sodródik a tömeg, ezért békés, törvényes mederben akartunk tartani az eseményeket. Sokfajta ember jött ki, voltak provokátorok, sokan akarták ezt  rossz irányba vinni, ezért sok embert meg kellett fékezni.” Satunak egyszer egy ügynök mondta, hogy öt titkosszolgálat is dolgozik a téren, a külföld is nagyon odafigyel arra, mi történik.  “Egyszer figyelmeztettek, hogy majd egyik este jön három részeg nő a táborba, akik barátkozni próbálnak velünk, felkínálkoznak, aztán sikoltozva kifutnak, hogy molesztáltuk őket. Jöttek is a nők, de mi azonnal szóltunk a rendőröknek, de persze a nők is azok voltak.”

Először azt gondolták, hogy hamar megdöntik a Gyurcsány-kormányt, de miután a Fidesz a téren saját ellentüntetést kezdett egy másik színpadon, az egész hosszas táborozássá alakult. Lanczner Ferdinánd feladata nemcsak a rend fenntartása volt, gondoskodni kellett az élelmezésről, a hangosításról, a vécékről, az orvosi ellátásról. Ehhez persze pénz is kellett. Folyamatosan adományokat gyűjtöttek, de később Lancznert azzal kezdték vádolni, hogy lenyúlta a pénz egy részét.

“Egy fillért sem tettem el magamnak. Ott a téren persze hogy nem lehetett szabályos pénzügyi elszámolást csinálni. Bár volt egy páncélszekrényünk, nem akartam a sátorban tárolni a pénzt. Ezért az utolsó napokban öt legmegbízhatóbb emberemnek adtam egy-egy nem túl nagy összeget, hogy vigyázzanak rá otthon, tartalékolják. Közülük csak egyben kellett csalódnom. Jellemző, hogy amikor a rendőrség felszámolta a tábort, az ottani páncélszekrényben talált 250 ezer forintot. Végül én vittem el a balhét.” Később a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetősége elszámoltatta, de Lanczner állítása szerint ők is megértették, hogy nem lehetett “forradalmi körülmények között” teljesen szabályosan kezelni a pénzt.

Satu leginkább fura botjáról lett híres. “Én eredetileg a dédnagyapám fokosával jártam. Később a táborban valaki talált egy műanyag tehenet, amit ráhúzott a fokos fejére, valaki pedig még belerakott egy dínófejet is.” Ez persze abszurd volt, de Satu szerint azt jelképezte, ahogy a szörny (Gyurcsány) kibújik Magyarország testéből. A botot a tüntetők egy része sem tartotta jó ötletnek, mert úgy látták, hogy a bizarr jelkép árt a “forradalom” komolyságának. A fokos a gumitehénnel és a dínóval még mindig megvan. Hamarosan múzeumba kerül egy a 2006-os eseményekről szóló kiállítás anyagaként.

Satu 2007-ben elveszítette édesanyját, aztán beteg lett. Az egykori autószerelőnek munkahelye nincs, sem segélyre, sem nyugdíjra nem jogosult. Hatvan éves elmúlt, és szép lassan éli föl a vagyonát. Rendőrségi ügye nem a Kossuth téri tevékenységéből lett, hanem abból, amikor egymaga spontán tüntetést tartott Gyurcsány Ferenc villájánál. El is vitték a rendőrök, de később megnyerte a pert. Satu szerint ennek is köszönhető, hogy ma lehet bejelentés nélküli, spontán demonstrációkat, flashmobokat tartani.

Satu a Jobbik alapító tagja volt, de tagkönyvet nem kért, mert mint mondja, nem akarta saját nehéz múltjával terhelni az új, fiatal csapatot. Ma már egyik párt se tetszik neki.  “A Kossuth tériek pártját szívesen megalapítottam volna. Lehetett volna csinálni egy középjobb, nemzeti, népi pártot, mert ott tényleg olyan emberek voltak, akiknek volt vér a pucájában. A jelszavunk az volt, amihez végig tartottuk magunkat: Se jobb, se bal, nemzeti és magyar! Máig büszke vagyok minden társamra, aki ott volt. Amiatt viszont szomorú vagyok, hogy egyetlen rendőr sem tagadta meg a parancsot, egyiknek sem jutott eszébe, hogy nem vadászunk saját honfitársainkra gumilövedékkel. A helyzetből ennyit lehetett kihozni. A külföld odafigyelt ránk, de nem voltunk elegen, nem tudtunk azonnali előrehozott választásokat kiharcolni.”

Horváth György: az akció, ami bejárta a világot

Az egész világot bejárta az Erzsébet téren elkötött tankról készült felvétel, aminek láttán a magyar viszonyokat kevésbé ismerők joggal hihették azt, most aztán tényleg kitört a forradalom Budapesten. Horváth György, egy seregélyesi ékszerész, aki utoljára fiatalkorában, a hadseregben vezetett tankot, elindította a téren kiállítot, de működőképes T/34-es harckocsit, és megtett vele 150 métert. Ennyi is elég volt azonban a világhírhez.

Horváthot a bíróság egy év nyolc hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és három évre eltiltották a járművezetéstől is. Horváth később csatlakozott a Magyar Gárdához, egyébként visszavonultan él Seregélyesen. Történetével külön cikkben foglalkozunk.

Egy kormányfő, egy miniszter és két rendőr

Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány: A tüntetések leverésében kulcsszerepet játszó budapesti rendőrfőkapitányt a Fővárosi Közgyűlés 2006. novemberében kitüntette “a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért” (a díjat 2011-ben megvonta a közgyűlés). Gergényi 2006. október 23-a után maga kérte nyugdíjazását, de ezt Gyurcsány Ferenc akkor nem fogadta el. Végül 2007 májusában menesztette a miniszterelnök. Nem sokkal később 30 százalékos tulajdonosa lett Pintér Sándor és Valenta László cégének, az Admiral Tours Kft-nek. Később Leisztinger Tamás vállalkozó cégeinél lett biztonsági főnök, majd az ugyancsak Leisztinger Tamáshoz köthető Athlon Pénzügyi Zrt. vezérigazgató-helyettese. A PSZÁF 2009. augusztus 12-én visszavonta a fedezetlen gyorskölcsönöket nyújtó vállalkozás tevékenységi engedélyét és kezdeményezte a társaság felszámolását. Az ügyben a perek azóta is zajlanak.

Bene László volt országos rendőrfőkapitány: Bene Lászlót Gergényi Péterrel együtt 2007 májusában menesztette posztjáról Gyurcsány Ferenc. 2007. szeptember 3-tól a Magyar Nemzeti Bank biztonsági főnöke.

Petrétei József volt igazságügyi és rendészeti miniszter: Az alkotmányjogász, egyetemi tanár 2004 óta volt miniszter. Ő már a tévéostrom után felajánlotta lemondását, de ezt Gyurcsány Ferenc nem fogadta el. A kormányfő akkor menesztette 2007-ben, amikor Petrétei a Zsanett-ügy miatt nyújtotta be második lemondását (egy igazoltatás után intézkedő rendőrök állítólag megerőszakoltak egy lányt). Neve idén tavasszal akkor merült fel, amikor kiszivárgott, hogy minisztersége idején, 2006 júniusában hetvenöt oldalas alkotmánytervezetet készítettek. Petrétei lemondása után visszatért a Pécsi Tudományegyetemre. 2009 óta az Akotmányjogi Tanszék professzora. Az egyetem 2010-ben a 2009. év Excellence Díját adományozta neki az Alkotmányos demokrácia alapintézményei című könyvéért. 2009-2010-ben a Magyar Közlöny szerkesztőbizottságának elnöke is volt.

Gyurcsány Ferenc volt kormányfő: Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én jelentette be lemondását a kormányfői posztról. Helyét hosszas keresgélés után Bajnai Gordon vette át. Gyurcsány március végén pártelnöki posztjáról is lemondott, akkor vette át az MSZP-s Táncsics Alapítvány vezetését, valamint parlamenti képviselő maradt. 2011 eleje óta élesen bírálja az MSZP jelenlegi vezetését. 2011. október 22-én bejelentette: kilépnek az MSZP frakcióból, az MSZP-ből és új pártot alapítanak. Gyurcsány Ferencet október 3-i hivatali visszaélés gyanújával hallgatta ki az ügyészség a Sukoró-ügyben játszott szerepe miatt. A Balsai István által a 2006 őszi eseményekről készült, erősen elfogult jelentés felvetette, hogy a Gyurcsány-kormány olyan veszélyérzetet tartott fenn 2006-ban, ami megkívántra a megerősített és folyamatos rendőri jelenlétet, amely alapján a terrorcselekmény gyanúja is felvethető. Azóta cáfolták azt a hírt, hogy a Katonai Főügyészség terrorcselekmény bűntette miatt nyomozást rendelt volna el Gyurcsány Ferenc ellen.

This entry was posted on 2011. október 23. vasárnap at 16:21 and is filed under Krimi, Megemlékezés, Pártok, Történelem. Valamennyi hozzászólás követhető az RSS 2.0 hírcsatornán keresztül. Hozzá lehet szólni, vagy küldhető visszajelzés a saját oldalról.