Metropol
Jövő év végére elkészül Csepel teljes csatornázottsága. A mintegy 40 millió eurós, uniós finanszírozású beruházás részeként megújul a Vas Gereben utcai szivattyútelep is, ahonnan közvetlenül a Központi Szennyvíztisztító Telepre jut majd a csepeli háztartások szennyvize.
A főváros mára szinte teljesen csatornázott, a XXI. kerület számít az egyik utolsó „fehér foltnak”. Bár Csepelen már egy éve működik a központi szennyvíztisztító, a kerületben mintegy 30 ezer háztartás még nincs rákötve a hálózatra, ezért az idén áprilisban indult projekt első célja a Vas Gereben utcai szivattyútelep fejlesztése, amely ezentúl fogadja majd a kerületből érkező szennyvizet is. A három nagy teljesítményű szivattyúcsoportot egy újonnan épülő gépházból üzemeltetik majd.
A telepen szükség lesz kapacitásbővítésre is, hiszen a XXI. kerületből érkező szennyvízzel a korábbi 10-12 ezer köbméter helyett 20 ezer köbmétert kell majd kezelni naponta. A beruházás részeként épül egy pár 6,5 kilométer hosszúságú szennyvíznyomó vezeték, amely összeköti a létesítményt a Központi Szennyvíztisztítóval, és egy csatlakozó akna kiépítésével később Budafok és Nagytétény szennyvizét is tudják fogadni. Az év végén megkezdődik a Csepel északi, középső, királyerdei és hárosi részein a gyűjtőhálózat építése is. Amennyiben sikeres lesz a Vas Gereben utcai szivattyútelep és a nyomócsőpár jövő év közepére tervezett próbaüzeme, akkor elkezdődhetnek a lakossági bekötések.
Csatornatörténet
A fővárosi csatornázás tágabb története az antik római Pannonia provincia idejéig nyúlik vissza, az új- kori pedig a 18. század második felében kezdődött. A rómaiak idején a főváros területén vízvezetékek, fürdők, csatornák épültek, de ezek nagy része a népvándorlás évszázadaiban elpusztult. 1416- ban épült meg a budai királyi vár vízemelő szerkezete, később vízvezetéket is készítettek, az utcák azonban nem voltak csatornázottak. Az első utcai csatornák Budán a török uralom után jelentek meg, eleinte csak a csapadék, később már a szennyvíz elvezetésére. A legrégebbi pesti csatorna 1780- ban épült, és a jelenlegi Párizsi utca, Pesti Barnabás utca és Március 15. téren húzódott. Az 1860- as évekből származik az első hivatalos adat a pest- budai csatorna- hálózatról: összesen 80 300 méternyi csatorna volt. Az első tervet Pest rendszeres csatornázásának megoldására 1869- ben Sir Morton Peto angol vállalkozó nyújtotta be. A főváros központi szivatytyútelepe 1889-től 1894-ig épült: hat pár szivattyú emelte a Dunába Pest ideérkező szennyvizeit. Óbudán 1912–1917 között épült meg a főgyűjtő és szivattyútelep. Az I. világháború után épült az angyalföldi és a kelenföldi szivattyútelep, és került sor a pesti külső kerületek és Kelenföld csatornázására is. Az II. világháború alatt a csatornahálózat 153 helyen 3360 méter hosszban sérült meg. Súlyos károsodás érte az átemelőtelepeket is, az óbudai szivattyútelep gépháza teljesen víz alá került. A helyreállítások a háborút követően azonnal megkezdődtek: először a szennyvizek zavartalan lefolyását kellett biztosítani, ezután került sor a gépészeti berendezések javítására, pótlására. 1946. április 1-jén alakult meg a Budapest Székesfővárosi Csatornázási Művek, melynek feladata lett az akkori 3000 kilométeres hálózat megóvása.
Kötve hiszem, mert én biztos nem fogok csatlakozni, hogy dupla víz díjat fizessek.
tehát megint egy fidesz hazugság ez a cikk.
Weiss Manfréd forog a sírjában, ha meglátja csatornafödőn a “Szegedi Vasöntöde” feliratot!
Így válik semmivé néhány generáció mítosza! 🙂
kisembernek jó nagy segg van a feje helyén
kisember!
Ha nem csatlakozol, akkor majd szépen bepengeted a talajterhelési díjat. 😀
A cikk egyébként arról szól, hogy a rákötésre teremtődik majd lehetőség (a házad előtt lesz a csatorna), és nem arról, hogy mindenki rá fog kötni.
Gordon!
Mi köze a talajterhelési díjnak a csatornához?!
A cipő talpának a felületével osztva testsúly megadja a zegy négyzetcentiméterre jutó fajlagos terhelést! Tehát aki nagy lábon él és sovány az kevesebbet fizet?!
Ez lenne a demokrácia?! 🙂
“Nagyjából 25 millióra becsli a Japánban található csatornafedelek számát a Japán Kerek Csatornafedél Ipari Társaság.
1983-ban a kormányzat azt akarta elérni, hogy az emberek jobban észrevegyék azt a munkát, ami a csatornák karbantartásával jár. Ezért arra utasította a vállalatokat, hogy készítsenek látványos fedeleket. Hamarosan az önkormányzatok egymással kezdtek versengeni, hogy kinek van szebb csatornafedele.”
képek: http://www.flickr.com/groups/japanese_manhole_covers/pool/
Igen grün, ez a demokrácia. 🙂
kisember – kis aggyal. most mit csinálsz a szennyvizeddel? hozzátok ingyen jár a szippantós kocsi? ha igen, írd már meg a telefonszámát, egy évig még sokunkat érdekelne szvsz. vagy megoldod okosba (mosószeres vizet bele a talajba)?
eddig a szippantásért fizettél, most a csatornáért fogsz. nincs itt duplázás. kert locsoláshoz meg fúrass kutat, hamar megtérül. vagy kérjél külön vízórát a kerti csapra.
nem hőbörögni kell, hanem megismerni a lehetőségeidet, és élni vele.
gordonnak pedig igaza van, ahol van lehetőség a csatornahálózatra csatlakozni, de a tulaj nem kíván élni a lehetőséggel, ott talajterhelési díjat szabnak ki rá.
Bármennyire szép is egy csatornafedél, alatta akkor is csak a szar folyik. 😉
Akkor csukd vissza magadra a fedelet. 😀
kisember:
Nem dupla vízdíjat fizetsz, hanem víz- és csatorna díjat. Ha nem tudnád akkor a szennyvizet tisztítani kell és az nem kevés pénz. Ha maradna minden a régiben és a szennyvíz tovább szivárogna a földbe előbb utóbb az ivóvíz réteg is szennyeződne (ha ugyan már nem szennyezett). Mi bevizsgáltattuk a kutunk vizét és elhültünk az eredményen. Míg Gödöllőn a fúrt kútból lehet inni, addig a királyerdei kút vizét még az állatoknak sem ajánlották ivásra.
Ne ide tartozik, de azért elfér itt is.
Az új aláírásom:
“Matolcsy: Magasabb, 27 százalékos lesz az áfakulcs
Ezzel az EU-ban Magyarországon lesz a legmagasabb áfakulcs.”
Ez az gyerekek ti is megcsináltátok. Feszítsétek csak azt a bizonyos húrt.
TI!
A szennyvizet nem tisztítják, hanem egyszerűen szűrik majd passzírozzák és nemtelen módon vissza táplálják a hálózatba! Nyisd ki a csapot és szagold meg!
Nagyapám mindig nosztalgiával emlékezett Dolfira, aki a szarból is margarint csinált, csak a szagát nem tudta elvenni! 🙂
Kiváló minőségű a budapesti ivóvíz, úgyhogy nem kell hazudozni.
“A három nagy teljesítményű szivattyúcsoportot egy újonnan épülő gépházból üzemeltetik majd.”
Nem hittem volna, hogy új gépházból is lehet üzemeltetni a „nemtudom” milyen szivattyúkat.
Ez miért jó nekünk?
Azt már rég kitalálták, hogy ha lejtése van a csatornának az úgy is, lefelé folyik.
Minek emelgetjük a szennyvizet.
Azért mer így drágább a szennyvíznek a tisztítóba juttatása?
Talán magasabban jobb a kilátás és itt magasban a szennyvíz is jobban érzi magát?
Nem kell mindjárt nekiesni, annak aki elmondja ill. leírja a véleményét…Ő úgy gondolja, de…
kisember szerint:
2011. szeptember 16., péntek – 11:13 -figyelj ide egy kicsit ide teszek egy kis hallgatni valót nem régen volt az infon, de lehet, hogy a Csepp TV is leadta. Légy szíves hallgasd meg és aztán döntsél…könnyebb lesz…
http://csepel.info/?p=15725
Gondolom a Duna-folyó északról folyik délre, ezek szerint a Vas Gereben utca olyan mélyen van Csepel északi részéhez, hogy szerintem egy húszemeletes ház magasságába kéne lennie a szivattyú telepnek, (lehet, hogy akkor is csak egy szintbe lennének) hogy ne keljen nyomatni a szenny vizet és ejtéssel folyjon.
Annak örülök, hogy lesz végre csatorna minden utcában.
30 éve csak ígérgették.
lolka!
Ha a Duna magyarországi szakaszának a szintkülönbsége 28 méter a be ill. kifolyás között Csepelnél csak pár canti difi lehet!
Azt pedig nem lehet nagy kunszt áthidalni!
Lehet húsz emelet emellett csak építészmérnöki trükk az egész! 🙂
Sajnos a szarnál a kapilláris elv ,nem működik.
Hazudnak a cikkben, mert már most is 20000 köbméter szennyvíz folyik ki a nagy Dunába a Vas Gereben utca végén tisztítatlanul, és 1km-rel odébb Halásztelek felé van a Vízművek.
Kurva jó lehet a víz minősége. A szennyvíztisztításért pedig már most is fizetünk,pedig nem is tisztítják a szennyvizet.
http://csepel.info/?m=201104&paged=5
Megkezdődött a várva várt csatornázás
2011. április 20. szerda
Csepel.hu, Csepel.info
A tájékoztató prezentációs anyagot itt tekinthetik meg
http://csepel.info/?m=201104&paged=5
meghát…..!
A szarnál Arkhimedész törvénye működik, csak úgy mint a politikusoknál!
Mindig a legnagyobb úszik felül! 🙂
Úgy szeretnék már egyet látni: nálam a Károli Gáspár utcában mikor, illetve mennyiért lesz.
Sehol semmi konkrétum ….
grün szerint:
2011. szeptember 16., péntek – 22:40
Jól van na…tíz emeletet akkor mélygarázsnak szánjuk…annyira nem néztem utána, de gondolom a szakemberek nem hülyék annyira, hogy völgynek le szivattyútelepet építsenek…(bár a hatoson az alagutak…sosem lehet tudni)…
2003. évi LXXXIX. törvény
11. § (1) A talajterhelési díjfizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés hatálya alá tartozó szennyvízelhelyezést, ideértve az egyedi zárt szennyvíztározót is, alkalmaz. Amennyiben a közcsatornát év közben helyezik üzembe, a díjfizetési kötelezettség a kibocsátót a közcsatorna üzembe helyezését követő 90. naptól terheli.
(3) A talajterhelési díj egységdíjának mértéke: 120 Ft/m3. Ez területtől függően 1-5 szorzóval növekedhet
Érdemes lehet rákötni a csatornára.
Ceterum censeo… A kommunista, ha kinyitja, száját hazudik, ha kinyújtja kezét lop.
Mindenki meggyőződhet, a Róza utca (Rózsa) végében, hogy milyen büdös terjeng és milyen koszos olajos a Duna vize, – mostanság.
Azt az érzetet keltheti mintha a Dunába ömlő szennyvíz itt ezen a partszakaszon koncentráltabban koszosabb, és töményebb.
A horgászok már lassan olajos halra mennek, – vagy mégsem?
A Duna szakasz fekáliában gazdagabb e részen. Jól jelzi ezt az élővilág is. Csapatokban jelennek meg a folyó vizek medreit sepregető márna csapatok. Köztudott, hogy ezek a megátalkodott halak a megbüdösödött étkekre szakosodtak.
A Faterom aggódik a két- háromszoros mennyiségű “tisztított” szennyvíz Dunába vezetése miatt, nem messze az ivóvíz kivételi kutaktól, mivel már most is nagyon pöcegödör szagot áraszt a víz.
Az Öreg fél már a csapból vizet inni, ezért amíg teheti az Öregem sűrűbben, látogatja a Budafoki Pincéket.
🙂
A Róza utca végében (Rózsa) a horgászok nem győzik kifogni a kapitális méretű márnákat. Máshol napokig várnak egy kapásra. Már a levegőben elkapják a halak itt a csalit. 🙂
Jeniszej!
A méretes ko-tonhalak sem ritkák!
Csernobilnál pedig a hat-combú pontyokért vannak megőrülve! 🙂